Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-12 / 282. szám

jníVíryidék:. 1928. december 12. Vízvezeték és Korona Irta: sasi Szabó László dr. Megfogadtam, hogy a vízveze­ték ügyébe nem szólok bele többé s tegyenek az illetékesek, amit akarnak. Én elmondtam a maga­mét s megnyugtattam lelkiösme­retemet. A többi az ő dolguk. Most se akarom ellenezni az elő­készületet. Elvégre az előkészület még nem kivitel és nagyon helyes, ha ennek az előbb-utóbb csak­ugyan megvalósítandó feladatnak minden aprólékos munkája előre ki van dolgozva, hogy akkor ami­kor a pénzügyi részlet megoldható és kedvező feltételek közé jut, ak­kor a legrövidebb idő alatt keresz­tül' is lehessen vinni. 'Most csak egy másik aktualitás­sal kapcsolatban kivánok a dolog­hoz hozzászólani és ez a Korona kibővítése. No hát, ha a vízvezeték kiépíté­sét időszerűtlennek találtam, akkor mindazon érveim, amelyeket az el­halasztás mellett felhoztam, sok­szoros és hatványozott mértékben állanak a Koronával szemben! Már itt amondó vagyok, hogy ha már csakugyan kell valamit építeni, ha már csakugyan nem tudjuk alkotó kedvünket mérsékel­ni és türtőztetni, akkor százszor inkább csináljunk vízvezetéket, mint Koronát. Ebben a tekintetben dr. Klek­ner Károly igazgató főorvos úrnak 100 százalékig igazsága van. A Korona kibővítése luxuskér­dés, holott a vízvezeték elemi szük ségíet. A Korona kibővítése nem közérdek, — a vízvezeték ellenben elsőrendű közérdek. A Korona ugy, ahogy áll, még évekig meg fog felelni a szükségletnek, külö­nösen, hogy megnyílt a Szabolcs­szálloda is, anélkül, hogy a befo­gadó képességében évenként egy­szer-kétszer jelentkező helyszűke miatt a köznek valami hátramara­dása volna, ellenben a vízvezeték s más hasonló közegészségügyi és karitatív intézmények hiányossága szociális és általános közérdeket érint. Én a Korona-szállodában rende­zett nyilvános estélyeknek úgyszól­ván kivétel nélkül mindig látoga­tója vagyok. Ám személyes tapasz­talatból mondhatom, hogy a Doh­nányi-est és a Kozák-kórus hang­versenyének kivételével a nagyte­remben még mindig kényelmesen megfértünk, a szálloda vendégszo­bái pedig egy-két alkalmi zsúfolt­ság kivételével mindég be tudják fogadni az idegeneket. Most, hogy a Szabolcs-szálloda megnyí­lott, azt hiszem: jó néhány eszten­dőre biztosítva van az idegenforga­lomnak ez a kényelmi követelmé­nye is. ^ Ami pedig a rentabilitást illeti: azt hiszem, hogy az absolute rossz befektetésnek Ígérkezik. A Korona jelenlegi brutto-bevétele 30.000 P éspedig: szálloda, vendéglő és ká­véház 7.500 P, a többi üzletek 22.000 P. Levonva a kiadásokat, adókat: azt hiszem nem marad be­lőle több 25.000 pengőnél, ami a vagyonértéknek alig kettő és fél százaléka. A Korona épületet ugyanis legalább egymillió pengőre értékelem. Ha tehát a Korona a mai állapotában ilyen csekély jöve­delmet hajt a városnak, ez a ren­tabilitás még okvetlenül romlani fog egy ujabb s horribilis összegű befektetés esetén. De mindez még nem minden. Ha most a Korona miatt ujabb adósságot csinálunk, (azt hiszem megint szó lesz vagy másfél millió­ról) akkor a városi vagyonok me­gint ugy el lesznek terhelve, hogy a nagyobb és fontosabb problémá­kat megint a felgyülemlő adóssá­gok miatt nem fogja tudni keresz­tül vinni. Hol veszünk akkor megint hitelt a vízvezeték, a vásárcsarnok, az uj vágóhíd, köztemetők, járváwykórház 1 stb. stb. számára, amelyek pedig mégis csak fontosabb és sürgősebb problémák, mint a Korona kibőví­tése. Én azonban most egyelőre se egyiket, se másikat, se a harma­dikat nem tartom momentán kivi­hetőnek, mert mindezekkel a sú­lyos anyagi befektetésekkel égy kis pénzügyi javulást vélek kivá­randónak, ami semmiképen sem késhetik sokáig s akkor is, a sor­rendben a fentieket tartom helyes­nek. Vagyis először a közérdek, közegészség, közjó s azután a luxus! I A genfi út célja Egyes politikai köröket és a saj­tó bizonyos szárnyát az a kérdés izgatja, vájjon mi célból utazott gróf Bethlen István Genfbe s mi­ért vesz részt a népszövetségi ta­nács luganói ülésén. Hozzá va­gyunk szokva ahhoz, hogy a mi­niszterelnök minden lépése mögött rejtett célokat szimatoljanak bizo­nyos jólismert körök. Jelenleg is a kombinációk egész komplexumá­val lepték meg a magyar közvéle­ményt. Nem tudják megérteni ugyanis, hogy minden olyan alka­lommal, amikor a külföld vezető férfiai valahol összegyűlnek, rend­kívül nagyfontosságú a mi számunk ra is az, hogy kormányunk ideje­korán értesüléseket szerezzen a fel­vetett problémákról, mert az euró­pai közvéleménytől s a nemzetközi intéző fórumok tanácskozásaitól "va­ló elzárkózás nem jelentene egye- ; bet, mint visszahúzódást olyan ese­ményektől, amelyek, ha mindig j nem is közvetlen, de közvetett uton bennünket is érdekelnek. Mié.'tt ment hát ki a miniszterelnök Genf­be ? — vetődik fel a kérdés. Tu ­valévőleg másfél esztendeje mult *nnak, hogy gróf Bethlen Ist 1 közvetlen érintkezésben volt azok­kal a férfiakkal, akik a nemzetek szövetségének ülését látogatják s ez a hosszú idő tette szükségessé, hogv felvegye ismét azokat az ériit kezési fonalakat, amelyek szüksé­gesek ahhoz, hogy olyan állam, kor­mányelnöke, amelyiknek sérelmi anyaga garmadában fekszik, azo­kat el ne ejtse. A sajtóban meg­jelentek ugyan olyan közlemények, amelyek szerint a miniszterelnök utazásának célja bizonyos nagyobb ­arányú kölcsön felvételének útját lenne hivatott egyengetni, de ezt a beállítást maga gróf Bethlen Ist­ván cáfolta meg a leghatározottab­ban. Ugyanakkor kijelentvén, hogy utazásának kizárólag informatív szándéka van. A magyar kormány részint információkat akar szerezni a külföldet és hazánkat érdeklő fon tosabb problémákat illetőleg, más­részt maga is tájékoztatást ad azok­ról a kérdésekről, amelyek különö­sen gazdaságilag érdekel bennün­ket legközelebbről. A miniszterel­nök tájékoztatni fogja a Népszö­vetség pénzügyi bizottságainak tag­jait arról a gazdasági programmról amelyik a magyar kormány előtt most van kidolgozás alatt. Tudva­lévőleg ezzel a gazdasági program­mal akarjuk alátámasztani az elkö­zelgő esztendőkben az ország ma­gángazdaságát. Ezek a kérdések nyilván igen közelről fogják érde­kelni azt a nemzetközi fórumot, amelyik segédkezet nyújtott szá­munkra pár esztendő előtt pénz­ügyi és gazdasági életünk újjászer­vezése terén. Ez a segítség kizáró­lag az államháztartás céljait szol­gálta, de miután ez a nagy mü el­készült, sorra kellett venni a ma­gángazdaság problémájának meg­oldását is, amelyről gróf Bethlen István információkat akar adni a Népszövetség pénzügyi bizottságá­nak. A miniszterelnök utazásának egyik célja volt az is, hogy meg­ismertesse Wekerle Sándor pénz­ügyminisztert azokkal a külföldi fér fiakkal, akikkel a magyar kormány érintkezéseket tart. Nem helyén­való tehát a miniszterelnök utjának olyan célokat tulajdonítani, ame­lyek csupán arra alkalmasak, hogy a közvélemény érdeklődését ezál­tal felcsigázzák, amelyről aztán ki fog tűnni, hogy tulajdonképpen szóba sem kerültek. A jó gazda I ARnm INF" motor- ís trak­„IRnUULIHC tirilajokat használ. Vezérképviselet: Nyíregyháza, Széchenyl-ut 9. 461-2. Telefon : 507. Ma, kedden utoljára 5, 7 és 9 órai kezdettel ANNA MAY WONG A VÉRES KELET rejtelmes keleti történet 9 felv.-ban MONTÉ BLUE LILIOM AZ ÉN VIRÁGOM *7 felv. Az elóadasokat a Városi Színház szalonzenekara kiséri l Előzetes jelentés Dec 12-t 3-án ADOLF MENJOU: Asszony és a kártya | A Szent Imre kongregáció műsoros estélye december 16-án lesz A Királyi Katholikus Gimnázium Szent Imre Diákkongregációja de­cember hó 16-án, a diákkönyvtár­alap javára a Koronában műsoros estét rendez. A pontosan 5 órakor kezdődő estély gyönyörű pro­grammja a következő: 1. Beethoven: Isten dicsősége. Énekli: a miskolci Cecília Vegyes­kar. 2. Megnyitó. Mondja: Lékó Béla hittanár, a Cecília Vegyeskar titkára. j 1 3. Viotti: Concert. No. 22. Zongorán és hegedűn játszák: Ra­csek Margit és Racsek Klári ur­leányok. 4. Csáktornyai: Harangoznak. Vegyeskar. 5. Ünnepi beszéd. Tartja: Éne­kes János prelátus. 5 perc szünet. 6. Ábrányi—Kiss: Rákóczi Ro­dostón. Melodráma. Előadja: Ru­zsonyi Sári urleány. Zongorán ki­séri: Jakab József karnagy. 7. Mindszenthy: Szentek unokái­hoz. Szavalja: Szecskő Kálmán gimn. VIII. o. t. S Haydn: Részlet a . Teremtés oratóriumából. I. rész. Vegyeskar. 9. Záróbeszéd. Mondja: Dr. Né­veri János gimn. igazgató. 1 o Haydn: Részlet a Teremtés orvatói iumából. II. rész. Vegyes­kar. Belépődíj 1.50 P. Páholy 10 P Kegyes felülfizetéseket, tekintet­tel a nemes célra, hálásan elfoga­dunk. Hirlapilag is nyugtázzuk. Jegyek Ft. Bánhegyi Béla tanár­prézesnél, Fábián Pál, Mayer Ágos­ton üzleteiben és a pénztárnál kap­hatók. Külön meghívókat nem bocsájt ki a rendezőség. ?7fírmÓt bármilyen minőségben, legnagyobb ftmi/nifipO ŰlUI illÖI választékban, előnyös áron ÜlllilVUVluO szűcsnél vehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom