Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-03 / 224. szám

2 JNílffRYIDBK. 1928. október 3. Szegónyügyünk reformja. « Irta: Dréhr Imre államtitkár. Gazdasági, politikai és nemzeti válságoknak rendes kísérője a nyomoi;. Hazánk legutóbbi sorsa mindhárom válságtól terhes. — Nemcsak a világháború, országunk megcsonkítása, hanem a pénzértékünk teljes összeomlása ezrek exisztenciáját temette maga alá. A bajokat növeli, hogy a szegényügy kérdéseit a háború előtt amiko'. még könnyen megoldható iett volna, elhanyagolták. Az 1886. XXII. törvénycikk a községek feladatává tette a szegényügyet, azonban községeink legnagyobb része — tisztelet a csekélyszámú kivételnek — semmit sem tett. Legfőbb működésük a szegényügyi költségeknek az illetőségekre való hárításának megkísérlésében merült ki és évtizedeken át vitatták a segélyre szorulók illetőségét, anélkül, hogy segítettek volna. Közben Nyugateurópában átalakult a szegény ügy szociális gondozássá. A szegényeken nem alamizsnaosztással akarnak segíteni hanem a szegénység okait megelőzni, vagy megszüntetni. A szegénység oka vagy egyéni, vagy társadalmi körülményekben van. A beteg, az Öreg, a megrokkant, az özvegy, a sokgyermekes munkás régebben csakis szegénysegélybep részesült. Ugyancsak szegénysegélyezéssel gondoskodtak a társadalmi körülmények, a gazdasági válságok áldozatairól, a munkanélküliekről. A modern állam már másként segit. Az egészségügyi reformokkal csökkenti a beteg munkások számát. A szegénység többi áldozatairól pedig szociálpolitikája kiépítésével gondoskodik. És a szociálpolitikai megoldásnak leg-» nagyobb előnye az, hogy nem csali az adófizető gazdag osztályok fedezik a költségeit, hanem részben maguk az érdekelt, szegénységtől fenyegetett néposztályok. A magyar szegényügy reformjánál Vass miniszter ur is a szociálpolitikai elgondolásból indult ki. Nemcsak, hogy az egészségügyi reformjai népességünk mindnagyobb rétegének az egészségét biztosítják, hanem a szegények legtöbb kategóriáját a szociális biztosítással védi meg a nyomor fenyegető réme elől. Az első lépés volt a munkások betegség és baleset elleni biztosításának kiépítése. A beteg ipari munkás nem szorul már jótékonykodásra: róla és családjáról oly mértékben gondoskodik a szociális biztosítás, hogy egy nyugateurópai állam sem múlja fölül. Az ipari balesetet szenvedettek is biztosításuk alapján kerülik ki a szegénysegélyezés körét. Jelentős csökkentése lesz a szegénysegélyezésre szorulók körének az öregségi és rokkantbiztositás. Az öreg, a munkában megrokkant munkás nyugodtan nézhet majd öregsége elé, nem fog alamizsnára szorulni. Özvegye, árvája, nem kell, hogy az állami gyermekmenhely kapuja . előtt kérje a bebocsátást. A munkások a biztosítás után fognak önmagukról gondoskodni s nem esnek többé a köz terhére. Jelentékeny, sőt túlnyomó részét teszik a szegényeknek a munkanélküliek. Kormányunk a produktív munkanélküli segélyezést választotta: közmunkák utján akarja őket a munkanélküliségből és szegénységből kiragadni. Ezenfelül közeljövőben a munkaközvetítés reformjával jön s igy akadályozza majd meg, hogy mig országunk egyes részein munkáshiány van, addig másutt a munkapiac szervezetlensége miatt mun kanélküliség legyen. A munkanélküliség esetére szóló biztosítás is, ha a szociális biztosítás más ágai már kiépültek, tető alá kerül. Azoknak a segélyezésé, akik kis jövedelmükből nem tudják családjukat eltartani, az egyke elleni küzdelemmel a sokgyermekes családok segélyezése alakjában fog megoldást találni: bár a jövő fejlődés arra mutat, hogy a családok biztosítása már nem utópia! De bármennyire kiépítjük a szociális biztosítást, mindig maradnak egyesek, akikről csakis a szegénysegélyezés tud gondoskodni. A szegényügy körében megmaradó szerencsétlenekről a község és a társadalom összefogása kell, hogy gondoskodjék. Mindig lesznek oly szegények, akiket nem lehet tömegként kezelni, akik egyéni elbirálást igényelnek. Erre pedig csakis a társadalomnak a keresztény felebaráti szeretetben megnyilvánuló szive képes. A szegényügy reformja pedig csak akkor lesz megoldható, ha a szociális biztosítás keretein kívül maradt szerencsétlen szegények segítségére a magyar társadalom fog sietni. Mert a reformtörvény csak akkor megy valóban át az életbe, ha a társadalom megérti és támogatja. Vasárnap ülnek össze Debrecenben a polgármesterek, hogy megvitassák az alfüidi városok kalthrDroblémáit. Ilefoelsberg és Scitovszky miniszterek, valamint Hnbay Jenő zenefőigazgató is részt vesznek a kongresszuson. — Nyíregyházát Bencs Kálmán polgármester képviseli. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Hónapokkal ezelőtt beszámoltunk arról a nagyjelentőségű kulturális mogalomról, amelyet az alföldi vásosok inditottak és amely nek célja az, hogy a vidéki városok zene- és irodalomkedvelő közönségét magas nivóju hangversenyek élvezetéhez juttassák. — A mozgalom elinditói Bencs Kálmán dr., Hodobay Sándor dr. és Magoss György dr. polgármesterek, akik Koíler Ferenc városi zeneiskolai igazgató, Kardos István nyiregyházi kulturtanácsnok és Kuthy Sándor dr. a Debreceni Zenekedvelők Egyesülete elnökének közreműködésével már a juniusvégi nyiregyházi konferencia alkalmával vázolták az egyesülésnek magas kulturjelentőségét. Rámutattak ekkor arra, hogyha több vidéki város fog össze, a nagy világmárkája művészeket és előadókat aránytalanul olcsóbban tudják lekötni egy-egy turnéra, mintha mindegyik város külön• külön tárgyal velük, i Most közös megállapodással október 7-re Debrecenbe hivták meg az alföldi városok vezetőit hogy az időközben kidolgozott részletes tervek alapján össze lehessen állítani a következő tél Szerdán érkezik A VTELEN UTAS • ^smé swŐte i mmeám i «», kedden MtoSj^r-a fi Lujza Királynő 5, 7 ós 9 órakor. Szerdán Csütörtökön JEAN NIERC&iMTON az uj „Jackie Coogan"-nal A NÉVTELEN UTAS (A titokzatos orvos) Egy halállal küzdő gyermek és «gy titokzatos orvos kalandja a nyilt tengeren 9 felv. Irta: Frederik B»atoa. És a Itisérő műsor programmját. Az egyesülésben résztvesznek Miskolcon, Nyíregyházán és Debrecenen kivül Kecskemét, Eger, Makó, Hódmezővásárhely, Nagykőrös, Gyula, Szarvas, Orosháza és Cegléd városok. Meghívót kaptak a kongresszusra Baja, Szolnok, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Szeged, Sátoraljaújhely és Békés csaba városának a vezetői. Hogy maga a kormány milyen nagyfontosságunak tartja ezt a megmozdulást, azt mi sem igazolja jobban ,mint az, hogy a kongresszuson való részvételre bejelentette magát Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter és Scitovszky Béla belügyminiszter, valamint az Országos Zeneművészeti Főiskola is, amelyet Hubay Jenő dr. főigazgató fog képviselni. A kongyresszus első napján a vidéki kiküldöttek résztvesznek az Országos Schubert Bizottság debreceni zeneünnepélyén, október 8-án, hétfőn délelőtt 9 órakor pedig megkezdik az érdemleges tanácskozásokat a városháza nagytermében. A kongresszus tárgysorozatát az elnökség a következőképen állapította meg: 1. A meg levő kulturális értékek kicserélése. 2. Kulturházak létesítése. 3. Zeneiskolák és zenetanitási kirendeltségek. 4. Képzőművészeti kiállítások. 5. Muzeumi és néprajzi gyűjtemények. 6. Közös hangversenyek rendezése. 7. Tudományos és irodalmi előadások. Az értekezlettől a magyar Alföld városai igen sokat várnak, mert remélik, hogy a debreceni kongresszus véglegesen megfogja oldani azo"kat a nehézségeket, amelyek miatt a vidéki vásrosokban hangversenyt tartani szinte a lehetetlenséggel határos. — Nagyjelentőségű azonban az értekezlet abból a szempontból is, hogy a muzeális értékek a magyar néprajzi specialitások egyre fokozottabb megbecsülésre találnak, továbbá ,hogy a magyar képzőművészet mindjobban hozzá fog férkőzni a magyar nép lelkéhez és egyre nagyobb megértéssel fognak találkozni a magyar művészek, akik eddig a művészet mostohakenyerét voltak kénytelenek enni . Bencs polgármester nyilatkozata. Bencs Kálmán dr .m. kir. kormányfőtanácsos, Nyíregyháza város polgármestere a következőket mondotta munkatársunknak a kongresszusról: Ez év julius havában úgyis mint Nyíregyháza város polgármestere, úgyis, mint a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör zenei szakosztályának elnöke, kérdést intéztem Miskolc és Debrecen városok polgármestereihez, vájjon egy közös kulturális programm megvalósítása érdekében hajlandók lennének-e ankétre összejönni, hogy a három város zenei kulturáját fejlesztendő egy alapra helyezkedjünk s közös programmal hangversenyeket rendezzünk. A meghívott két város el is küldte hozzám megbízottait, akikkei beható tanácskozást folytattam. A tanácskozás során az a nézet alakult ki, hogy a vidéki városok függetlenítsék makutat a fővárostól s külön szervezkedjenek, még pedig nemcsak a zenei hanem általános kulturális szempontból. Az egyes városokban alakult irodalmi körök kooperációjával könnyen meg lehetne oldani ezt a problémát. Azóta dr. Kuthy Sándor, Debrecen város tiszti főügyésze behatóan tanulmányozta ezt a kérdést és valóban bámulatra méltó agilitással sikerült a szervezkedés előmunkálatait nyélbe ütnie, amellyel Magyarország vidéki kul-