Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)
1928-10-10 / 230. szám
2 J^VÍRYIDEK. 1928. október 110. Házszabályrevízió és közgazdaság Irta: Br. Almásy László, az egységespárt .ügyvezető elnöke A magyar közvélemény általános érdeklődéssel tekint a parlament őszi tárgyalásai elé. Amint köztudomásu, a képviselőház elsősorban a házszabály-revízióval akar foglalkozni, amelyet az egységespártnak e célból kiküldött bizottsága készít elő. A házszabályrevízió a parlament tárgyalásainak érdekében készül, természetesen, a szólásszabadság megvédelmezésével. A magyar parlamenti házszabályok mindig közfigyelem tárgyát képezték; különösen a régi időben, az ellenzék, rendkívül hevesen védelmezte azoknak érinthetlenségét, mert hiszen a kérdés szorosan összefüggött a magyar alkotmány lényegével. Mikor Ausztriával közösségben éltünk, a házszabályok érinthetlenségét, a közvélemény előtt, könnyebb és hálásabb feladat volt megokolni és védelmezni. Ma azonban más a helyzet. Egy nemzeti kormány és a nemzet összes társadalmi osztályának kép viselőiből alakult parlament semmiféle idegen érdeket nem köteles tekintetbe venni, csak a magyar nemzetnek mindenekfelett álló közérdekét. A házszabályrevizió az érdeklődés homlokterében áll, azonban a nemzetre vonatkozólag leglényegesebbek a közgazdasági kérdések. A nemzetgyűlés és az ebből alakult kormány működése, a közgazdasági élet fundamentumait lerakta, az önálló magyar nemzeti bankot felállította, az állami költségvetés egyensúlyát helyreállította, a pénz értékét állandósította, mindezek olyan alapvető ténykedések, amelyek bizonyítják a továbbfejlődés lehetőségét. Mindennek alapja volt a jó külpolitika, az állami élet rendezése, a vagyonnak és a jogok gyakorlásának biztosítása. Ezeken épült fel a szanálás, amelynek keresztülvitele által értük el az itt vázolt eredményeket. A nemzetgyűlés akkori munkássága 16 órás ülésekben biztosította a szanálás alapjául szolgáló törvénycikk megalkotását és a külföld is arról győződött meg, hogy az immár nyolcadik évében levő kormány — a külföld összes kormányainál régebbi kormány — stabilitásában erős értéket képez és legnagyobb részben erre volt visszavezethető az újraépítés lehetősége. Bethlen István gróf okos külpolitikája, az országnak a romokból való újra építésénél megnyilatkozó kormányzati bölcsessége, a fejlődés szempontjából alapvető volt. Senki sem állithatja azt, hogy már minden megtétetettt, amire az országnak szüksége van. Meggyőződésem szerint, csak a fundamentumok lettek lerakva, amelyre egy egészséges közgazda* sági élet lefektethető. És még igen sok a teendő. Vasutaink, közutaink fejlesztése s a földmivelés terén a feladatok hosszú som áll előttünk és különösen arra kell törekednünk, hogy a már annyira igénybe vett, jóformán, teherviselő képességét meghaladóan megterhelt ország lakósainak az adóterhei könnyittessenek, enyhittesenek. Az újonnan kinevezett pénzügyminiszter a gyakorlati élet embere, ellensége a bürokráciának és ismervén az adózó közönség súlyos terhét, nem fogja kivánni az adó behajtását ott, ahol az adó behajtása nagyobb költséggel jár, mint a zaklatásokkal behajtott adók érliífc* « tárén viseli a nép érdek** és törekvése az, hogy ennek terhén könnyítsen. Az egészséges pénzügyi politikának az egészséges közgazdasági politikával kell párotulnia és ma, amikor az állam gazdasági élete már rendezve van, legfőbb teendő a nép közgazdasági életének szanálása, mert a szanálás csak abban az esetben egészséges, hogyha az állami költségvetésnek szanálása nem jár a közgazdasági élet megterhelésével. A kormánynak és a kormánypártnak főtörekvése különösen az alsóbb társadalmi rétegek kulturális és vagyoni jólétének emelése. A magasabb társadalmi rétegek is belátják, hogy a mult tanulságai alapján, a legelső feladat az alsóbb néposztályok szociális és kulturális jólétének fokozása. Erre kell törekednünk s akkor tudunk egy valóban állandó és biztos alapot teremteni nemcsak az ország újra építésére, de mind annak visszaszerzésére is, amit elveszítettünk. áz iskola állítására kötelezett érdekeltségek huzavonája miatt még sok analfabéta fog felnőni Szabolcsban Mikecz István alispán jelentése az iskolábajárás akadályairól, az iskolák faültető akciójáról, a háziiparról és nép/ könyvtárakról (A «Nyirvidék» tudósítójától). Mikecz István alispán félévi jelentésének itt közöljük az iskolaügyre vonatkozó érdekes részét: A félév folyamán (1928. május i-től október i-ig) az iskolák működését semmi sem gátolta. Mint az 1928. julius 12-én tartott vármegyei közigazgatási bizottsági ülésben a kir. tanfelügyelő a vármegye népoktatásügyének erős fejfödését, izmosodását jelentésében feltárta, joggal tölthet el a remény, hogy vármegyénk népnevelésügye, annak az utóbbi időben egyre fokozódó erős fejlődése teljes sikerre jut. Erre a fejlődésre igen nagy szükség van, mert a tankötelesek számának Kik játszanak az Apollóban legközelebb? LTfl ridM a cigánybáró főszereplője HARRY HALM ,,A magyar rapszódia" főeeereplóje LOV1S LERCH „A szerelmeskedés" fösser^lője MARIETTA AZ ÉLET KIRÁLYNŐJE c. filmben. MARIETTA AZ ÉLET KIRÁLYNŐJE c. filmben Ma utoljára Ma utoljára ITEL A DNYESZTER OLGA CSEHOTA hatalmas attrakciója. Szerdán LTA mARA Csütörtökön idei legújabb „ speciális" attrakciója MARIETTA AZ KIRÁLYNŐJE Egy bájos hollandi leány szerelmi kalandjai a világ körül 0 felv, é» < fény burlmk wűmp Előadások kezdete: 5, 7 é« 0 órakor. ugyszólva ugrásszerű emelkedése még igy is igen sok gondot okoz, abban a tekintetben, hogy a lépten-nyomon előálló zsúfoltság megsz üntettessék. Az iskoláknak legutóbbi félévi jelentésemben említett tulnépessége igen kevés kivétellel, ujabb és ujabb tantermek építésével már orvosolva lett, csak 1—2 esetben javíttatott a helyzet oly módon, hogy az uj tanterem építéséig megbízott tanító beállításával ideiglenesen felváltó oktatás alkalmaztatott. Az iskolázás ügye tehát e helyeken is biztosítva van. Súlyos a helyzet az előbbi félévi jelentésemben kimutatott 23 érdekeltség : iskola megszervezésének ügyénél. Ezek közül még csak a büdszentmihályi gróf Dessewffy féle birtok Paulaliget tanyáján épült fel az 1926. évi VII. t.-c. alapján elrendelt érdekeltségi iskola. Az iskola állítására kötelezett többi érdekeltség húzza, -halasztja az iskolák szervezési ügyét. Minden fel arra mutat, hogy az érdekeltek a törvény által kijelölt hatósági építkezésre kényszeritik az ügyet, ami anyagilag nagyobb megterhelést fog maga után vonni. Az a fájdalmas dolog, hogy e birtokon levő tankötelesekből a létesítendő iskoláik felépítéséig igen kevés jut el iskolába, a nagy távolság miatt. A fuvarral való beszállításra köteleztetés sem bizonyult sikerre vezetőnek. E területek miatt még jelentékeny számú analfabéta fog felnőni a vármegye területén addig, amig az 1926. évi VII. tc. idevágó rendelkezéseinek érvényt _lehet szerezni. A birtokokat terhelő érdekeltségi iskolák leszámításával a lendületes fejlődést az is elősegíti, hogy a tantermek szaporításával állandóban fogy az osztatlan iskolák és növekedik az osztott és részben osztott iskolák száma, ami az oktatási érdekek szempontjából kívánatos is. Az oktatás eredményessége szempontjából kívánatos az is, hogy az ugyanazon községben működő iskolák cooperációba hozva, jobban meg tudjanak felelni tanítási feladatuknak. Az elemi iskolák munkájának nem ishierése a lakosság részéről gyakran nyilvánult meg a beiskolázásnál bizonyos ellenállásban, de felvilágosításokkal igen kevés kivétellel mindenütt megszűnt ez az ellenállás. W ' 1 1 A rendes iskolábajáratásnál a ritkás tanyarendszer sok akadályt gördít. A vármegyénkben a rendes iskolábajárás tekintetében a nehézségek aránylag legjobban legyőzhetők a homokos talajú területeken s aránylag kevés területen találkozunk e tekintetben nehéz akadályokkal csakis ott, ahol a talaj kötött, mert esős, sáros időben a zsenge korú gyermekek nem tudják a nagyobb távolságra fekvő iskolát nap-nap után megközeliteni. Azért erre a körülményre az uj iskolák helyének megválasztásánál nagy gond fordíttatott. A vallásos élet ápolását is előmozdították az uj iskolák. Ott, ahol templom nem volt a községben és számos tanyán, istentiszteletre is alkalmas módon épültek az iskolaépületek. Az uj iskolaépületekbe az iskolánkivüli népmüvelés is fellendült, analfabéta tanfolyamok szerveztettek és igy a tanyák népe bevonatott az erősen fejlődő kulturtanfolyamba, különösen a nemzeti öntudat ápolásával. Az uj iskolák, főként a nagyon is kulturálatlan területeken létesített tanyai iskolák telke, kertje befásittatott. Az iskolák udvarai árnyas, hpsszuéletü fákkal lettek beültetve, a kertek legjobb fajtájú nemes gyümölcsfák nemes ojtások utján szaporitassanak az egész környéken. A gyermekek megtaníttatnak a fák ápolására, nemesítésére és az élőfa szeretetére neveltetnek. Élőkerités, díszcserjék nevelése, kerti növények, vetemények ápolása erősen hozzátartozik a tanyai iskolák munkájához.
