Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-10 / 230. szám

1928. október 10. JSÍYÍRY1DBK. 3 Minden iskolánál gondoskodás történt jó ivóvizet szolgáltató kutak létesítése iránt s gyakran az égesz tanyát az iskola kútja látja el jó egészséges ivóvízzel. Azon cél elérése, hogy a taní­tási eredmény minél jobban fokoz­tassék, de ezenkívül, hogy az isko­lák a Hazának vallásos, értelmes és öntudatos hazafias polgárságot neveljenek, havonként és körzeten­ként a tanítók úgynevezett módszeres értekezleteket tartanak. Itt beszélik meg az uj tanterv tanítási szellemét osztályon­ként es tantárgyakként. A legélén­kebb ilyen központ Nyíregyházán van, ahol gyakran az egész kör­nyék tanítói ott láthatók e szépen kifejlődésre jutott nagy értekezle­teken, amelyeken a tanítók száma olykor a 120-at is eléri. A háziipar tanítása mind na­gyobb és nagyobb teret hódit vármegyénk területén. Augusztus hó II. felében, át­nyúlva szeptember I. felére is, ismét két kiképező nagy tanfo­lyam szerveztetett, az egvik Bal­kány községben, a másik ' Polgá­ron. Mindkét tanfolyam a kör­nyék tanítóit is bevonta és pedig j a Balkányban szervezett tanfo ' lyain a tanyákon kivül Biri, Sza­koly és Érpatak községek taní­tóit is. Ezúton ujabban mintegy 50 tanteremmel szaporodik azon tan­termek száma, amelyekbe a házi­ipar és ezzel a Magyar Ifj. Vö­(rös Kereszt nevelő munkája be­vonul. Azok az iskolák, melyekben már évek óta meggyökeresedett a Ma­gyar Ifj. Vörös Kereszt gondolata a legkitűnőbbek. Ezekben lüktet az élet, vonzó hatásúak a növen­dékekre és népszerűek a szülők és társadalom előtt. Növendékeik versenyeznek a jóban, szorgalom­ban, tisztaság ápolásában. Egy­mást szeretik, megbecsülik. Kéz­ügyességük birtokában bizakodók és ebből folyó értéküket isme­rik. Ez iskolák nemzetnevelő je­lentősége is nagy. Több közülök idegen nemzetek iskoláival állandó levelezésben áll, melynek értékes eredménye az a kedves rokonszenv a magyarnem­zet iránt, amely az idegenből jött levélalbumokból olvasható. A népkönyvtárak köteteinek eddigi száma 10 ezer, s e szám állandóan növekszik s kielégítően terjed e könyvek iránti érdeklődés és a könyvek olvasása, ami kétségtelenül rövi­desen éreztetni fogja nevelő ha­tását. Hatvan magyar város képviselője gynlt egybe vasárnap Debrecenben Dr. Bencs Kálmán polgármester a városok kulturális szövetségéről (A »Nyirvidék« tudósítójától.; A városok kulturális együttmű­ködése céljából összehívón kong­resszusi előértekezletre tegnap mintegy 60 város képvitelője gyűlt egybe Debrecenben. Debrecenben ismerkedési est volt az Arany Bika szálló külön termében, vasárnap reggel 9 óra­kor pedig a városháza kis tanács­termében összeültek a meghívot­tak, hogy megvitassák a tárgysoro­zat egyes pontjait. A kultuszminiszter képviseleté­ben Jeszenszky Sándor miniszteri tanácsos, a belügyminiszter képvi­seletében dr. Tersztyánszky Jenő min. oszt. tan., Nyíregyháza város képviseletében pedig Dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtaná­csos és Kovách Árpád tanár, a Bessenyei Kör titkára jelentek meg. Az értekezletet Dr. Vásáry Ist­ván debreceni polgárniester helyet­tes nyitotta meg, majd megválasz­tották a kongresszus elnökségét. Elnökök lettek: Szeged és debre­cenvárosok polgármesterei, társel­nökök pedig: Dr. Hoboday Sán­dor miskolci és dr. Bencs Kálmán nyíregyházi polgármesterek. Ez­után Hodobay vette át az elnöki széket. Dr. Bencs Kálmán polgár­mester az együttműködés céljáról, Kovách Árpád pedig a hangverse­nyek közös rendezéséről tartottak előadást. Több határozati javasla­tot fogadott el az előértekezlet, majd abban állapodtak meg, hogy a kongresszust jövő év május ha­vában Miskolcon tartják meg. Bencs Kálmán or. a kongresszusról A nagyjelentőségű kongresszus ; után munkatársunk felkereste dr. | Bencs Kálmán kir. kormányfőta- 5 nácsos polgármestert, aki tudvale­vőleg a városok kulturális szövet­kezésének tervét Debrecen és Mis­kolc polgármestereivel egyöntetűen velük egy időben vetette fel, és megkérte, nyilatkozzék a vasárnapi kongresszus eredményéről. D r. Bencs Kálmán polgármester elragadtatás hangján nyilatko­zott a magas színvonalú eszmék­ben, irányító gondolatokban, ins­piráló hozzászólásokban gazdag ér­tekezletről, amely után a dunán­inneni városok életében a kölcsö­nös támogatás eredményezte foko­zotabb kulturális fejlődés remél­hető. ^ Ki kell emelnem mindenek előtt — mondotta a polgármester -— a debreceni értekezlet rendezésében mutatkozó körültekintést, az érte­kezlet előkészítő munkálatainak precizitását, a tárgyalásoknak mindvégig magas szellemi szintjét. A városok polgármesterei közül ti­zen jelentek meg, több városból a főjegyző jött el, majdnem minden városból ott volt a kulturtanács­nok. A kultuszminiszter képvise­letében megelent Jeszertszky Sán­dor miniszteri tanácsos, mindvégig nagy lelkesedéssel vett részt a szö­vetség megalakításának munkála­taiban és a városok képviselőinek erőt, önbizalmat adott az a körül­mény, hogy a kultuszminiszter kép­viselője a legmesszebbmenő kor­mánytámogatást helyezte ez egyes tervek realizálásában kilátásba. A belügyminiszter képviselője, Tersztyánszky Jenő miniszteri o. tanácsos, aki Horváth miniszteri titkár kíséretében vett részt az ér­tekezleten, ugyancsak nagy oda­adással támogatja a kulturális szö­vetkezés gondolatát. Lever és Már akkor is, amibor a nők még hossau hajat hordtak, de különösen ma. az apród- és bubifrizura borában még •kább ügvd arra, hogy haja a gyermeta­Avek finom, selymes puhaságát meg­őrizze. S erre egy seer»em oly alkalmas, miot a Lux, amelynek csillogó habja a fejbőrön és hajon levő minden lerahó­<iást a legnagyobb könnyedséggel eMá­«olit. A többi mód költséges és sok időbe kerül. A Lux hajápolás azonban nem­csak a legolcsóbb, hanem a hygieniá­nak. korunk legfőbb követelményének fc leginkább felel meg. Testápolás Lux-al az igazi ápolás. Ha Ön is óhajtja a hajápolás módját megismerni. írjon nekünk. Társai kft., Budapest. IX. Ráday-utca 30. Az együttműködés nem érinti a Városok Kongresz­szusa hatáskörét Magoss György, debreceni pol­gármester betegsége miattt maradt el a tanácskozásokról és helyette Vasváry István tanácsnok képvi­selte Debrecent. A debreceni érte­kezlet nagy eredménye az az elvi határozat, amellyel kimondottuk, a Dunáninneni Városok Kulturális Szövetsége megalakulását. Az értekezlet előtt én ismertet­tem a vidéki városok kulturális tö­mörülésének jelentősegét, célját és én adtam kifejezést annak a meg­állapításnak, hogy a vidéki váro­sok kulturális szövetkezése semmi­ben sem érinti a Városok Országos Kongresszusának hatáskörét, csu­pán a kulturális kapcsolat állan­dósítását és a kulturális fejlődés fokozása érdekében egymás kölcsö­nös támogatását szervezi meg. A kultuszminiszter üzenete Az értekezleten Kuthy Sándor dr. ismertette a szövetkezés előz­ményeit, Debrecen, Miskolc, Nyír­egyháza megmozdulását, majd Jeszenszky Sándor min. tanácsos szólalt fel és Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter örömének adott kifejezést, a nagy eredmé­nyeket igérő akció megindulása alkalmából. A miniszter igen nagy horderejűnek tartja a városok meg mozdulását a kulturális szövetke­zés érdekében és azt üzeni, — hogy mindent el fog követni a szövetkezés hathatós támogatása érdekében. 1 A debreceni Tisza István Tu­dományegyetem képviseletében Darkó Jenő dékán jelent meg a kongresszuson. A városok kulturális értékei­nek kicseréléséről Zimay Ká­roly, Kecskemét polgármes­tere tartott előadást. Kifejtette,mily nagy jelentősé­ge van a városokban munkálkodó tudósok, írók, művészek, költők kölcsönös bemutatkozásának a vi­déki városokban. A nemzeti kul­tura egységét szolgálnák a szel­lemi érintkezés egyes tényei. A vidéki városok zenei egyesületei is látogatást tesznek a testvérvá­rosokban az egymás értékelésének és megismerésének érdekében. Eger város polgármesteré­nek titkára a Kultúrházakról értekezett. k' Ennél a kérdésnél érdekes vita támadt. Több város képviselőjé­nek felfogása szerint csak a ki­sebb városokat érdekli a Kultur­ház felépitésének kérdése. Na­gyobb városokban, ahol a hang­versenytermen, a muzeumon és több más kulturális vonatkozású szerv, intézmény, eszköz külön, külön már is megvan, nincs szük­ség Kulturházra. Kisebb városok­ban természetesen sürgős szük­ség van rá. i t A zeneiskolákról és általá­ban a zenetanitásról is érde­kes vita fejlődött ki. Nagy Zoltán, a Debreceni Ze­neiskola igazgatója ismertette a kérdést és rámutatott, hogy ezen a téren valóságos dzsungel van a vidéki városokban. Miskolc zeneiskolájának igazga­tója bejelentette, hogy a városban összeírták a zenetanitással fog­lalkozókat és kiderült, hogy 260 olyan fiatalember és leány tanít a városban, akik még a zene elemi ismereteivel sincsenek tisztában, akik maguk is oktatásra szorul­nak. Ezek 20—30 fillérért adnak zeneórát. Szeged jelenti, hogy ott 500 ilyen oktatót irtak össze. Az érte­kezleten az a felfogás alakult ki, hogy sürgős beaavatkozásra van szükség. Jeszenszky Sándor min. taná­csos ebben a kérdésben is meg­nyugtató kijelentéseket tett és kijelentette, hogy rövidesen eré­lyes rendelettel szabályozza a kul­tuszminiszter ezt a kérdést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom