Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-14 / 184. szám

1928. augusztus 14. Az Országos Stefánia Szövet ség nyíregyházi fiókja Anya­és Csecsemővédö Intézetnek I. félévi és augusztus havi működése. (A Nyirvidék tudósítójától.) A közegészségi és szociális ügyek iránt érdeklődő olvasóközönség szolgálatára kívánunk lenni avval, hogy ezután havonként beszámo­lunk az anya- és csecsemővédelem terén áldásosán működő Stefánia fiókszövetség havi munkásságáról. I. félévi gyermekvédelmi munka: 1. Nyíregyházán januártól junius végéig élve születtek száma 7,74. 2. Egy éven aluli elhalálozások száma I. félévben 105. 3. Az elmúlt év végén gondozás alatt csecsemők száma 555, kis­dedek száma 1059. 4. A félév folyamán gondozás alá vett csecsemők száma 507, kis­dedek száma 1 1 4. 5. A félév folyamán első évüket betöltött csecsemők száma 273. 6. A félév folyamán harmadik évüket betöltött kisdedek száma 272. 7. A félév folyamán az intézet gondozása alól kikerült csecsemők száma 107, kisdedek száma 20. 8. A félév folyamán az intézet félig gondozottjai közül elhalt cse­csemők száma 36, kisdedek száma 4­9. A félév folyamán az intézet teljesen gondozottjai közül elhalt csemők száma 36, kisdedek száma ma 3. 10. A félév folyamán az intézet által nem gondozottak (jobbára tanyai) közül elhalt csecsemők száma 64, kisdedek száma 17. 1 1. A félév végén gondozás alatt maradt csecsemők száma 641, kis­dedek száma 11 57. 12. A félév alatt az orvosi ta­nácsadáson megjelent csecsemők száma 1547, kisdedek száma 603, terhesek száma 11 o. Átlag egy-egy orvosi tanácsadá­son 24 gyermek jelent meg. A gondozás alatt nem állott cse­csemők közül elhalt 23.9 százalék. A gondozás alatt állott csecse­mők közül elhalt 8.08 százalék. I. félévi szociális védelmi munka. 1. A védőnői látogatások száma a félév folyamán S337­2. A védőintézet anyagi segélye­Városi Színház Mozgó JNÍYÍRY1DÉK. Augusztus hó 13-án és 14-én, hétfőn és kedden 6 és 9 órakor DOLŰRES DEL RIO CARMEN Prosper Merimee világhírű novel­lája 12 fejezetben Személyek: Carmen ... Dolores Dal Rio Escamillo ... VictorMc. Laglen Don Jose ... Don Alvarado Cobham kapitány kalandosexpediciója Szelek szárnyán a teketék csodá latos országa felelt 6 felvonásban Kedvező idő esetén a 9 órai elő­adásokat a Kert Mozgóban tartjuk. Előadásokat saját zanekarunk kiséri. Előzet.'g jelente*. Aug. 15., 16, szeril.in és csü:örtökön SJanet Grajnor — Virradat 1 Raymond Griffith — Ne fázz Rudi zése: csecsemőkelengye 25, gyer­mekruha 4, póttápszer 32, szop­tatási jutalom 147, szülészeti ván­dorláda 7, csecsemő vándorkelen­gye 19, hintőpor 175, csecsemő kölcsönmérleg 5, fűtőanyag 1, pénzsegély 7 esetben. 3. A védőnői iroda szociális ügyekben hatóságoknál és más in­tézményeknél gondozottjai érdeké­ben eljárt anya, vagy csecsemő elhelyezése, erkölcsi védelme, fog­lalkozásszerzés, házasságkötés, stb ügyekben 131 esetben. 4. A védőnők a félév folyamán meglátogattak munkáspénztári ta­got, vagy hozzátartozót összesen 1 557 esetben. 5. A félév folyamán az orvosi tanácsadáson megjelent munkás­pénztári tagok, vagy hozzátartozók száma 1088. Az augusztus havi működésről legközelebb beszámolunk. A volt Ludvig bakák ezredtalálkozója. (A Nyirvidék tudósítójától.) A mozgósítás virágkoszorus vo­natától a harcterek borzalmáig együtt töltött idő elválaszthatatla­nul és elfelejthetetlenül köti össze egy-egy ezred volt tagjait, akik szükségét érzik annak, hogy a régi közös emlékek felújítása és az el­esett tagtársak emlékének kegye­letes megünneplése végett időn­kint közös találkozóra jöjjenek össze. A volt cs. és kir. 65. gyalog­ezred, amelynek vitéz katonái fő­leg Szabolcsból és Nyíregyházáról rekrutálódtak és amely nevét a legvitézebb ezredek között irta be a világháború hősi történetébe, fo­lyó hó 12-én, vasárnap tartotta el­ső ezredtalálkozóját Nyíregyházán. A nagy számban összesereglett hatvanötösök, a híres Ludwig-ba­kák, a ir/pm. kath. templomban hallgatott istenitiszteletután né­gyes sorokban a hősök temetőjébe vonultak, ahol Walter Géza dr. he lyezte el a kegyelet virágkoszoru­ját az elesett hősök emlékoszlo­pára a következő ünnepi beszéd kíséretében: «Szellemeket idézni jöttünk mi ide ma a volt 65. gyalogezred volt katonái. A L-udwig-bakák • hősi halottainak szellemeit idézzük. — Messze, messze Galícia undok sa­rából, Jaszlaviec vérzivataros me­zőiről, a virágdiszitette katona­vagonokat felváltó gránátmardos­ta pusztákról, Oroszország kö­nyörtelen savannáiról, Szibéria hó­sivatagjairól, a fogolytáborok ko­lerás, scorbutos halottbarakjaiból és a nyíregyházi barakkórház kö­rülöttünk sorakozó katonasirjaiból idézzük bajtársaink véres, megté­pett szellemalakját. • Feljajgat szivünkből a kétségbe­esett fájdalom, miért kell benne­teket, halottakat idéznünk, miért van az, hogy az élők a halottak­hoz zarándokolnak, miért van az hogy az élőnek holt a barátja, mi­ért van az, hogy a neveteket baj­társak nem a hálás öröm harso­náival zengjük, hanem a szomorú, hiábavaló fájdalom keserves hang­jaival ! ? Idezarándokoltunk', hogy sajáti. magunkat megnyugtassuk, hogy lelkiismeretünk mardosó szavát elhallgattassuk, idezarándokoltunk hogy néma fületekbe sirjuk, hogy hiába volt! Minden hiába volt! Hiába veszett üveges homályba szemetek szép világa, hiába tört ketté büszke, dacos magyar dere­katok, hiába hanyatlott le munkás két kezetek, hiába állt meg szive­tek meleg, piros forrása! Hiába haltatok meg bajtársak, mert a magyar nem ur saját ho­nában ! Idejöttünk, hogy fájón irigyel­jük sorsotokat: ti a nagy ezeréves Magyarország boldog álmodói vagytok, mi pedig a koldus, cson­ka, rongyos ország, dicstelen, te­hetetlen siratói vagyunk! Idejöttünk töredelmes ^ vallo­másra, hogy amiért ti meghalta­tok, azt mi megtartani nem tud­tuk, hogy hősi elpusztulástok óta már egy évtized pergett le az idők végtelenségében, és még semmi sem történt, még semmit sem tettünk, hogy méltók lehessünk hozzátok halott bajtársak!! Hogy itt vagyunk, hogy beis­merjük súlyos hibánkat, ez lehet biztatás, ígéret arra, hogy a he­lyes útra tértünk. Már dereng a magyar égbolton, amely jelöli az utat, — nagy ellenségünk nagy fia mi velünk van és a népek vi­lágversenyén magyar trikolórt len­gett a szél. És ide kell nekünk jönnünk, szellemeiteket idéznünk kell, hogy Antheusként uj erőt, kitartást és hitet merítsünk belőletek. És ezért nem haltatok meg hiá­ba mégsem! Szent fogadalmat teszünk halott bajtársak, hogy a régi harci szel­lemet ápoljuk, szemeinket élesít­jük, karjainkat izmosítjuk, hogy minden pillanatban készen le­gyünk a riadóra! Nem lehet, hogy a ti szivetek — annyi sziv hiába onta vért és nem lehet, hogy harcainkért kol­dus, tépettország legyen a bér. így nem élhetünk, igy élni nem tudunk és ha küzdelmeinket siker nem koronázza: itt a példátok előttünk, inkább meghalunk és le­szünk mi is a régi haza boldog álmodói! Bocsánatotokat, türelmeteket kérve teszem le porotokra szent fo gadalmunk zálogát, e virágko­szorúba A megrázó erővel hatott ünnepi beszéd után a Himnuszt énekelték el a hatvanötösök, majd katonás, zárt sorokban megindultak a város felé. A régi katonanóták csendül­nek fel a fegyelmezetten menetelő lelkes társaság ajkairóla vasárnapi ünneplő közönség élénk érdeklődé­se és éljenzése mellett. Este 8 órakor a Korona étter­mében kétszáz teritékes társas­vacsorára gyűltek össze a vitéz hatvanötösök, a régi közös emlé­kek felújítása és a bajtársi szere­tet és összetartás megpecsételé­sére. A banketten az első pohárkö­szöntőt a kormányzóra Huray János mondotta — határtalan lel­kesedést keltett frappáns beszéd­ben. Walter Géza dr. a vendég jogán beszél és a vitéz hatvanötösöket köszönti viharos tetszést kiváltó temperamentumos beszédben. Rajtik Miklós a mai ezred ösz­szej öve telének az előzményeit is­mertette. A 65. gyalogezrednek ez tulajdonképen a második össze­jövetele, az első 1924. évben volt Nyíregyházán, amikor tisztek és legénység egységes meleg szere­tetben forrtak össze. Az idő rö­vidsége miatt a mai ezredtalálkozó kellőképen előkészítve nem lehe­tett és ez az oka annak, hogy a hatóságok és a katonaság kellő időben értesítve nem lettek. Beszé­dét Petőfiidézettel zárja be: Tisz­teljétek a közkatonákat! Mayer Ferenc a jelenlévő hat­vanötös tiszteket, — Eröss János dr. hatalmas be­szédben, melyben a jelenlegi cson­ka hasa tarthatatlan helyzetét és az elkövetkezendő küzdelmeket vá zolta, a magyar harcos katonákat köszöntötte fel, mig a hatvanötö­EGY ÖVE' VALÓDI DIANA SÓSBORSZESZ sök ' vitéz poétája, Balla Ferenc erre az alkalomra irt pompás köl­teményét szavalta el. Leuchtmann Arthur Walter Géza dr.-t, Huray János Erőss Jánost köszöntötte fel, hatásos po hárköszöntőben. Pásztor István kellemes bari­ton hangon irredenta dalokat éne­kelt, amely után nagy lelkesedés­sel elhatározták, hogy megalakit­jáka 65-ösök Bajtársi Szövetségét, és megválasztották azelőkészitő bi­zottságot, amelynek elnöke Erőss János dr., titkára Walter Géza dr. lett. A gyönyörű tablót képező asz­taltársaság Mocsár Géza prímás kitűnő muzsikája mellett a ké«ö léjjeli órákig ünnepelte a bajtársi együttérzés és szeretet magasztos ünnepét. Nem sikerült a cigányfurfang. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Sebők Mihály 24 éves cigányt, ki nemrégen jött ide Mátészalkáról, megcsípték, amint a hetivásáron 1. hó 1 i-én Varga Benjaminné hely­beli lakos köténye zsebéből a zseb­kendőt 1 5 pengővel kiWpta. Amikor a lopást észrevették, a cigány a zsebkendőt a földre dob> ta s ugy csinált, mintha azt on­nan vette volna fel. Azonban a tanúvallomások rábizonyították a máskülönben már kétszer büntetett' cigányra, ki Farkas és Rézműves néven szokta űzni gazemberségeit. Jóllakott lacipecsenyével, meg­ivott rá néhány spriccert, azután a legnagyobb lelki nyugalommal kijelentette, hogy egy vasa sincs! (A «Nyirvidék» tudósítójától). Augusztus 11 -én, szombaton dél­előtt a vásártéri úgynevezett taber­nába beállított egy egyszerű kiné­zésű ember, ki ott helyet foglalván, pecsenyét és spriccereket rendelt. Mindezeket pedig hatalmas ét­vággyal elfogyasztotta, s azután — miként ez általában pecsenyeevés után történni szokott, — nekiállott «fogainak a rendbehozásához». Ez a müvelet tudvalevőleg nem 1 csak azt jelképezi, nogy <ime lássátok, jól vagyok lakvas, ha­nem bizonyos arisztokratikus rá­érésről is tanúságot tesz, vagyis hogy most nekem minden hecuba, az a fontos, hogy nyugodtan emészthessek... Egyszóval ugy ült ott Srvák Ferenc, mint aki a legnagyobb hi­degvérrel végigebédelheti az asz­szes tabemákat és lacikonyhákat, anélkül, hogy a legcsekélyebb ag­godalomra is okot szolgáltatna a pénztárcát ületőlef. Ámde Sivák Ferenc azok közé a jellemek közé tartozik, akinek, ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom