Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-05 / 177. szám

i9a8. augusztus 5. J^iHYIDáiL Mi! kell tudni afoazdáoak ? ROZSTERMESZTÉSÜNK. Rozsot különösen laza, gyengébb talajainkon termesztünk kiterjedt mértékben, de a kötöttebb, jobb talajokon sem lehet mindég a rozsot mellőzni. Országos átlagunk a rozsból aránylag igen alacsony. Ennek leginkább abban kell az okát keresnünk, hogy kevés figyelmet fordítanak gazdáink az adott viszonyok közt beillő rozsfajta megválasztására, igen sok hibát követnek el a talajelőkészités és vetés körül ,de a legnagyobb mulasztás az, hogy még mindig nem általános a rozs műtrágyázása. Pedig nincsen növény .amely jobban és biztosabban meghálálná, különösen a vetés előtt szórtan adott 150—200 kg. vagy sorba vetett 80—120 kg. szuperfoszáftot. A szuperfoszfát mellett a tulajdonképpeni rozstalajokon 60—ioo kg-os mésznitrogén adag és sárga futóhomokon kb. ugyanakkora 40 százalékos káliadag is jövedelmezően fokozza a termést. A mésznitrogén adag felét adhatjuk összes a vetőszántás előtt, felét pedig, ez utóbbit inkább a gyorsabban oldódó csilisalétrom alakjában, tavasszal fejtrágyának. Ezeknek az egyszerű eljárásoknak általános megvalósításával több métermázsával javíthatjuk az országos átlagtermést. NE KÉSSÜNK EL A MÜTRÁGYARENDELÉSSEI. Ma már hazánkban a műtrágya használat oly örvendetesen fokozódik ,hogy a műtrágyagyárak és kereskedők a gazdák rendeléseit a tömeges mütrágyabeszerzés idején nem képesek azonnal lebonyolítani, illetve torlódás esetén a vasút nem képes pontosan leszállítani. A magyar gazdának azon régi hibájával, hogy minden rendelést a legutolsó napokra hagy, a műtrágya rendeléseknél végre szakítania kell. Különösen az őszi vetési időszak előtt törekedni kell arra, hogy a műtrágyát idejekorán, legkésőbb aug. első felében megrendeljük, mert csak igy kerülhető el az a kellemetlenséjg, amely a műtrágya későn érkezésével együtt jár. A szuperfoszfát mellett nagyon sürgős a mésznitrogénnek idején való beszerzése is, mert az a vetés előtt legalább egy héttel kell a talajba juttatnunk. Legfontosabb műtrágyánkat, a szuperfoszfátot, szükség esetén ,amennyiben a vetés után érkezne meg, a már elvetett őszire reá is lehet szórni, hatása azonban biztosabb és nagyobb, ha már vetés előtt kerül a talajba. Ma a gazdának arra kell törekednie, hogy a termésre befolyást gyakorló minden termésfokozó tényezőt hasznára fordítson. így a műtrágyát is a tapasztalatok szerint legalkalmasabb időben kell a talajba juttatni, ennek pedig előfeltétele az, hogy a mütrágyaszükséglet idejében rendelkezésre álljon. — Az 1—500 holdas kis és középbirtokosok műtrágya szükségletüket a jegyzőnél mihamarabb írassák össze, aki azután rendeléseiket a kamatmentességhez szükséges okmányokkal ellátja s a kerületi Mezőgazdasági Kamarákhoz küldi be elintézés végett. Az a kisgazda, aki a földmivelésügyi miniszter ur szept i-től kezdődő 11 havi kamatmentes hitelkedvezményét igénybe akarja venni s ki ne akarná, az a községi jegyzőt el nem kerülheti, mert a kamatmentességhez szükséges igazolásokat csak a jegyző adhatja meg. Az 500 holdtól 2000 holdig terjedő birtokosok 50 százalék kamatkedvezményben részesülnek. Birtoknagyságukat a vármegyei gazdasági felügyelőség iga zolja. AZ ÖSZI KEVERÉKTAKARMÁ NYOK TERMESZTÉSÉRŐL Különösen szárazságra hajló vidékeinken fontos, hogy olyan növényeket termesszünk, amelyek a téli nedvességet minél jobban hasznukra képesek fordítani. — A takarmánynövények közül is azokra kell nagy figyelmet fordítani, amelyek a téli csapadék hasznosítása révén biztos és nagy terméssel fizetnek. Ilyenek az évelő és kétéves takarmányokon kívül az őszi keveréktakarmányok. Az őszi keveréktakarmányok őszi gabonaféléknek és a fagyot álló pillangósvirágú takarmánynövé nyeknek, főleg a szöszös bükköny nek, a pannonbükkönynek, őszi bükkönynek, vagy az őszi borsónak keverékéből állanak. Igen helytelen dolog az, ha őszi keveréknek csak egyféle gabona és pillangós keverékét vetik. így az őszi keverék zölden való etetésének idején, mely alatt az esztendőnek csaknem legolcsóbb takarmányozása folyik, alig vagyunk képesek kihasználni. Sokkal helyesebb, ha rozzsal, árpával és búzával egyaránt állítunk be keveréket. A takarmányozgást a rozsos keverék etetésével kezdjük, amikorra ez kezd vénülni s a rozs kalászát hányja, vágható az őszi árpás keverék, ezután pedig a búzás keverék. Az őszi keverékkel vetett pillangósvirágú takarmány növény tavaszi fejlődésének gyorsaságán és a termett tömeg nagyságán kivül figyelemmel kell lennünk a fagyállóságára is. Az őszi bükköny, az őszi borsó igen gyakran kifagy a keverékből. Már a szöszös bükköny, de különösen a pannonbükköny a faggyal szemben sokkal ellenállóbb. Ezért ez a kettő termesztése sokkal inkább ajánlható ott, ahol gyakori a kifagyás. Olyan talajon, ahol jól megy a biborhere, biborherét is keverhetünk az őszi keverékbe, amint azt Legány már szaklapEbédszünetben Noha- igen kevés a szabad ide|e, kényes ruháinak ápolása nem kell, hog\ gondol okoz» /.on Hiszen ebédidejének kis része is ele» gendó, hogv finom dolgait kimélefesen és t.irddís^ nélkül odahaza Lux-ban megtisz* tusa lgv majdnem időveszteség nélkül ruhá» zat-inaU tetszetős tormaia és gondozott kül» seu állandó marad, melyet még a hivalali életben sem akar nélkülözni. jainkban többször ajánlotta. Bármilyen őszi takarmánykeverék ter mesztése mellett döntünk is, annak műtrágyázását sohase mulasszuk el. Kat. holdankint adjunk alája 150—200 kg. szuperfoszfátot szórva, vagy 80—120 kg.-ot sqrba. Nitrogénben szegény talajon, különösen ha az őszi keverék messze esik az istállótrágyától, a nitrogén műtrágyázásnak is nyilik tere. Káliban szegény, különösen sárga futóhomokon 40 százalékos kálisó is jövedelmezően alkalmazható. SZÓRJUK EGYENLETESEN A MŰTRÁGYÁT, HOGY ZAVARTALANUL ARATHASSUNK Általános tapasztalat az, hogy a szuperofszfát rendszerint sietteti az érést a nitrogén műtrágyák pedig késleltetik azt, de csak akkor, ha sokat adunk belőlük vagy elkésve alkalmazzuk. — Ha már most pl. a szuperfoszfátot sorba adó vetőgép egyenlőtlen, hibás munkát végez, megesik, hogy azok a gépaljak, amelyekbe szuperfoszfát nem kerül, 4—5 nappal is később érnek. Ugyanez megtörténhet foltos, igen pászv tás, kézzel végzett mütrágyaszóI rás esetén is, de megesik akkor is, ha mütrágyaszórógéppel dolgozunk és a munkások nem végeznek lelkiismeretes munkát. A nitrogén műtrágyák ugyancsak idézhetnek elő hasonló kellemetlenségeket, sőt van rá eset, hogy a kálisó is. Ha egyenlőtlenül érik a vetés, igen keserves az aratás. Vagy ki kell hagyni és néhánynappal utóbb kell aratni egyes foltokat, vagy pedig érintetlenül vágják le azokat, késik a bekötés és amellett az idő előtt vágot£ gabona szeme megapad. De nemcsak azért kell jó és pontos munkát végezni műtrágyázáskor, hanem azért is, mert a műtrágya teljes hatását csak akkor képes kifejteni, ha a lehető legegyenletesebben osztjuk el és juttatjuk a földbe . AZ ÖSZI ÁRPA TERMESZTÉSE AZ ALFÖLDÖN. Az őszi árpa termesztésének jelentősége különösen az Alföld száraz, meleg tavaszi és forró nyáru vidékein van, hol a tavaszi árpa bizonytalanul sikerül, sokszor jó része hasban marad é,s alig terem néhány mázsát. Igen jó szolgálatot tesz azonban másutt is. Nemcsak mint korán aratható és feloszlatás! A Pázmányi és Társa úri és női divatáru üzlet (Zrínyi Ilona ucca 5. szám) feloszlik, — miért is a raktáron lévő összes cikkek olcsón elárúsittatnakI 6053