Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-05 / 177. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1928. augusztus 5. FLYTO a lezelsí és világhiri! féreeirtó-ra^r. mdyM Emberré<M"il KiSIHtásor s Irilrtn víést nfal megöl Embare tt álUtra . haléi «<ro«icr« ém Nem mérepí Kb.negy»d litera flffg, niJtuJ4T»l **- 9 Bádogtartályokban: [t^ kb. 1 lit kb.21K. P 10.50 P 18.— P Kézipem:^ez

J< 'icfen ^azdarógosí . óvakodjunk utónzatoktji! Mindenütt kapbaM Prospektust kívánatra küld a magyarországi vezérképviselet Révész Ernő Ó8 Társa Budapest, V, Nádor ucc a 30 ez nem sikerül, vagy nem is cé- 5 ban megkezdhessük az aratást, lünk, minden más előny mellett ; hogy a munka ne torlódjék és az már csak azért is érdemes arra j elismerten fontos tarlóhántást törekednünk, hogy minél koráb- 3 minél hamarabb megadhassuk. Elméletbe!! kalandozás az északi és déli sarkon. Egy égi bolygó, amelynek nincsen tengelye. — Egyik lábbal a déli 12 órában, a másikkal éjfélben. » Paris, augusztus g Az a gondolat, hogy telepítésre » K/l rt n í\nr,r>lr1 Pn vlrTTl M űlrűf 3488 .csépelhető gabona, hanem mint bőségesen termő keverék takarmánynak alkotó része is. Az őszi árpát korán vetjük, mire még az ősz folyamán jól megsűrűsödik, a téli nedvességet jól hasznára fordítja és valamennyi gabona közt a legkorábban érik. Érése általában arra az időre esik, amikor'a legszélsőségesebb íilföldi éghajlat alatt is rendszerint kedvező az időjárás. Sajnos, gyakran a jónak Ígérkező gabonatermés éppen az érési idő kedvezőtlensége folytán megszorulás miatt romlik meg. Még az őszi árpa is ki van ennek téve. Sokszor csak 2—3 nap választja el attól, hogy sikerül-e vagy sem. Általában annál biztosabban számithatunk arra, hogy büet, minél. hamarabb érik. Hogy a gabonafélék, de különösen az őszi árpa a rendesnél több nappal, sőt egy héttel is korábban érjen be, azt foszforsavtrágyázással idézhetjük elő. Fontos kellék a siker érdekében, hogy a műtrágyával adott foszforsav könnyen felvehető legyen. Ezért, mint manapság hazánkban általában — őszi árpa alá a szuperfoszfát használata a legajánlatosabb. Akár elszórjuk a szuperfoszfátot vetés előtt kat. holdanként 150—200 kg-ot adva, akár mütrágyaszóróval kombinált vetőgép pei sorba adjuk, 80—120 kg-ot számítva, mindenképpen elérjük azt, hogy a szuperfoszfátozott árpa már kasza alá érik ,amikor az, amelyiket nem trágyáztuk szuperfoszfáttal, még haragos zöld. — Hogy ez mit jelent a termés mennyiségére és minőségére nézve, láttuk. De nem megvetendő az az előnye sem, hogy tarlóját jóval előbb feltörhetjük és tarlóveteményt vethetünk bele. De ha A francia lapok Nobile szerencsétlen sarkutazási kísérletével kapcsolatban Camille FLammarion, a nemrég elhunyt francia csillagász leányának, Gabrielle Flammarionnak érdekes tanulmányát közlik a földi és más égi bolygók sarkvidékeinek meghódításáról. — Ebből a cikkből az alábbi érdekes részt közöljük: — Nobile tábornok kísérlete U] ra arra a geometriai pontra irányította a világ figyelmét, amely a föld tengelyének egyik végét az északi sarkon, a másik végét a déli sarkon képezi. A mi bolygónk e körül a képzeletbeli és anyagtalan tengely körül körülbelül úgy forog, mint a nyársra húzott csirke, amely a nap tüzében pörkölődik. Az északi és déli sarok már régóta képezi a tudósok érdeklődésének egyik legfontosabb témáját. Ugy az egyiket, mint a másikat már elérték hajókon a tengerek utján. A légi hajózás fokozatos fejlődése, természetszerűen késztette a tudósokat arra, hogy megkiséreljék a sarkak elérését léghajó révén is. rendezzék be az északi sarkvidéket, természetesen senkinek sem jut eszébe, de a sarkvidék gyakorlati kihazználásán tul még mindig feltehető, hogy lehet valami hasznos dolgot is cselekedni ezen a kevésbé vendégszerető vidéken, a jégsivatagokban, amelynek tudományos értékét az emberiség felhasználhatja. Nemcsak a föld, de a földi tengely is mozog. Ugy a déli, mint az északi sarok matematikai pontja, amelyet már annyi hős igyekezett már elérni, csak másodrendű fontosságú és jelentősége legfeljebb csak sport szempontjából leftet. Ezek a sarkak még csak nem is fixek. Ugy az északi, mint a déli sarok évrőlévre változtatja a helyét, egy átlagos körben és következéskép ezek a mozgások elméletben természetesen állandóan megváltoztatják a fzélességi fokok helyzetét is. A geografikus sarkak időnkénti helyváltoztatása csak nagyon kis körAz elvált asszony FALL LEO világhírű operettje. MARCELLA ALBANI BRUNO CASTNER Hétfőn-Kedden Apollóban Szerelem a természetben (Evolucio) a világ legérdekesebb filmje 5 részben bemut tva Szombaton Vasárnap HARRY PIEL minden idők leghatalmasabb filmjének teljesen új kópiája: fl fejnélküli lovas A teljes három rész, 20 felvonás egyszerre. Hétfőn | Szigorúan csak felnőtteknek! [ Kedden Szerelem a természetben (Evolucio.) I. rész: A föld születése. II rész: Élőlények teremtése. III. A fajfentartás. IV. Állatvilág szerelme. V. Az ember fejlődése. MARCELLA ALBANI és MÁDY CHRISTIANS együttes szereplésével

: flz elvált asszonn Előadások kezdete: szombaton 7 és VílO órakor, vasárnap 1 /a 3, 5, V48 és V2IO órakor. ben mozog és a megtett távolság körülbelül mintegy husz métert" tesz ki csupán. De ez mégis azt eiredményezi, hogy ha egy északsarki kutató leszúrná zászlaját az északi sarokra, a következő évben már nem találná a helyén. Mindamellett az északi sark matematikai pontján kivül, ahol a hosszúsági fokok egymást keresztezik és ahol zéróvá olvad a szélességi fok, vannak hatalmas északsarki területek, amelyeknek tanulmányozása számos fontos tudományos problémát segithetne megoldáshoz. Ezen a vidéken halad ejl a Golf-áramlat, amely a nyugati európai partok vidékét enyhe hajlatuvá teszi és ugyancsak erről a vidékről indul el az a jeges áram lat, amely az amerikai partok éghajlatát lehűti. Ennek következménye az, hogy a Párissal egy szélességi fokon levő Newyork klímája sokkal hidegebb, mint a francia fővárosé és Newyork folyója, a Hudson, az év legtöbb hónapjában be van fagyva. A kutatások tudományos jelentősége. Nagyon figyelemreméltó probléma az északi sarkvidékről , elinduló uszó jéghegyek és jégtáblák kérdése is, éppen ugy, mint a legnagyobbrészben megmagyarázhatatlan meteorologiai tünetek, amelyeknek útját az északi sarkvidéken lehet megtalálni. Az északi kutatásoknak tehát meg van a maga tudományos jelentősége, annál is inkább, hiszen bizonyos tekintetekben a föld északsarki vidékeinek ismeretében sokkal hátrább vagyunk, mint például a szomszédos planétánk, a Mars sarkvidékeinek ismeretében. A Marson tavasszal, főképen pedig a marsbeli nyári hónapok folyamán távcsöveinken keresztül világosan láthatjuk a jég és a hó olvadását, amelyek a téli szezon idején a Mars északi és déli sarkainak vidékét valósággal* fehér koronával fogják körül. Ez a korona tavasszal fokozatosan olvad el és töredezik szét a napsugarak hatása alatt és az elpárolgott hó olyan titokzatos légköri cirkulációt idéz elő, amely kétségtelenül számunkra egyelőre még ismeretlen vegetativ életet táplál, amelynek folyamatát széles Mars-vidékek színeinek elváltozásából tudunk észlelni. Miért nem forog a Mercurius? Ez a folyamat nem minden bolygón egyformán történik. A Mercuriuson például Nansenek, Nobilék és Amundsenek, — feltéve, hogy ezen a bolygón élők is laknak, — hiába keresnék a sarkakat. A csillagászati tudomány mai állása szerint valóban a Mercuriuson nincsenek sarkak, következésképen nincsen napi fordulás. — Ez a tengelynélküli világ felületének ötnyolcadával állandóan a nap felé fordul és felületének a többi része örökös éjszakába van burkolva. A Mercurius nappala és éjjele, a

zaz a megvilágított és homályba burkolt felületének légköri temperaturája igen nagy differenciát bizonyára többszáz centigrad fokot mutathat fel. Az egyik oldalon az örökös és végtelen tél, a maga kegyetlen ridegségében, a másik oldalon örökös nyár, a SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbeteg*knek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, kiilö 1 szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenk

i™ m'Z; Nyíregyháza, Káliéi-utca 42. szám.