Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-30 / 196. szám
JsfrfRYI PBK. uMMawi MaaRBHHBm 1928. augusztus 30. Stresemann Párisban. Aláírták a békepaktumot. Az aláíráson, a kontinens legtöbb nagy hatalminak képviselője megjelent a világ fővárosában, Párisban. — Megjelent többek között Stresemann gyöngélkedő külügyminiszter is, aki 58 éve nem járt a franciák fővárosában és aki a nagy francianémet ellentétek után most mégis megjelent, hogy résztvegyen azon az összejövetelen, amelyen aláírásukkal hitelesitik Kellogg békejavaslatát. Azon esmények után, amelyek nemcsak a régmúltban, hanem a nemrég lezajlott világháború után történtek és mindjobban kiélesitették a francia-német gyűlölet és ellenségeskedés szálait, azt kellett hinnünk, hogy Stresemannt Párisban ellenséges indulattal fogják fogadni, dacára annak, hogy a békepaktum aláírására utazott oda. Nem igy történt. A franciák lelkes éljenkiáltásokkal üdvözölték a németek külügyminiszterét, és Stresemann elfogadva és meghatottan állott a francia utca meleg ünneplésének kereszttüzében. Azért állott meghatottan és elfogódva Stre semann ebben az ünneplésben, — mert maga sem volt elkészülve egy ilyen, vagy csak hasonló párisi fogadtatáshoz. Stresemann tudta, hogy a párisi nép lelkes, rajongó és könnyen hevülő, de tudta azt is, hogy a francia sovinizmus makacs és kitartó és hogy a franciák nem egykönnyen felejtenek. El volt készülve tehát egy langyos fogadtatásra és biztosra vette, hogy személye nem fog különösebb feltűnést kelteni Kellogg mellett, aki tulajdonképen az ünneplések középpontjában áll. Joggal lepődött meg tehát, amikor fölhangzott a «Vive Stresemann!» és amikor a párisi utcák mindenfelé visszhangozták az ő nevét, az eddig gyűlölt német külügyminiszterét. Lehet, hogy Kellogg békepaktuimának nem lesz meg az az eredménye, amelyet az optimisták remélnek, sőt ez valószínű is, mivel állig föleígyverkezett államok között hiába való dolog papírról világbékét lerögzíteni. Azonban már most kétségtelen érdeméül tudhatjuk be az amerikai külügyi államtitkár tervezetének azt, hogy két régi ellenségeskedőt közelebb hozott egymáshoz és pedig olyanokat, akik hosszú évtizedek óta a legelkeseredettebb ellenfélként állottak szemben egymással. Ez már a Kellogg-paktum eredménye. Ki gondolt volna arra, hogy ez ilyen rövidesen megtörténhetik a világháború lezajlása és az igazságtalan békekötések után ? Hiszen a németek még nem felejtették el a versaillesi szerződést, melyben nyakukra tették a kést és a franciák is óva őrködnek Elszász-Lotharingia fölött s még a Rajna-vidékről sem akarnak eltávozni. Mindezek dacára megtörtént az ünnepélyes kibékülés Franciaország és Németország között azzal, hogy Stresemann a békepaktum aláírására betegen oda utazott és a párisi utca népe tüntető meleg üdvözléssel fogadta. Az a száraz, üzleti dogmákon fölnevelkedett 'amerikai politikus, aki ezt a békepaktumot kényszerűségből, vagy talán azért, mert ő uszított leginkább a háborúra, — megszerkesztette, lehet, hogy nincs is tudatában ennek a nagyhorderejű találkozásnak, amely most az ő ötlete nyomán történt meg Párisban a franciák és németek között. £s történjék bármi, a Kellogg-javaslat kivitele körül jöjjön bár akármilyen kudarc, amely ezt az amerikai okmány békét lehetetlenné teszi, ez az egy érdeme örökké fenn fog maradni, hogy közelebb hozta az ellenséges Németországot az ellenséges Franciaországhoz. A németek és franciák Kellogg-javaslatán keresztül nyújtottak baráti jobbot egymásnak az igazságtalan békeszerződések megkerülésével. Száz motorost várnak nyíregyházán vasárnap a NyKISE motorszakosztályának elsé országos vándorgyűlésére (A «Nyirvidék» tudósitójától). A motorkerékpárosok első országos vándorgyűlése, amelyet a Nykise kezdeményezésére szeptember 2-án, vasárnap a Sóstón tartanak meg, sokkal nagyobb visszhangot váltott ki a motorosok körében, mint ahogyan azt a rendező egyesület remélni is merte. A főváros és az Alföld északi részének motorosai oly nagy számmal jelentették be részvételüket, — hogy máris közel van a résztvevők száma a százhoz s a helybeli és környékbeli motorosokkal bizonyára meg is haladja majd ezt a számot. Eddig Budapest, Debrecen, Miskolc, Sátoraljaújhely, Gyöngyös, Eger motorosai jelentették be az országos vándorgyűlésen való részvételüket s hozzájuk fognak csatlakozni a Nykise körzetéhez tar• tozó három vármegye motorosai is. A közgyűlés a Sóstón lesz vasárnap délelőtt 11 órakor. A motorosok tehát 10—11 óra között érkeznek. Elhelyezésük a lillafüredi csillagtura mintájára a gépek gyártmánya szerinti csoportokban fog történni. A vándorgyűlés nagyjelentőségű lesz Nyíregyháza és a Sóstó idegenforgalma szempontjából. Nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy kellemes emlékekkel fognak távozni tőlünk a vendégek is, amit különben a Nykise motorosainak agilis vezetősége s maguk a tagok biztosítanak a legjobban. A motorosok első országos vándorgyűlésének minden érdekesebb jelenetéről a Nyirvidék fotoriportere készit felvételt. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok. á Nytve adósságait nem az atlétika, hanem a dédelgetett football szerezte — írja a Nytve atlétikai szakosztályának egyik akti? tagja. Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Méltóztassék megbocsátani alkalmatlankodásomért. — Mint a Nytve atlétikai szakosztályának aktív tagja, figyelemmel kisértem Nyíregyháza sportéletét hat éven keresztül s az augusztus 8-iki számban elhangzott «vádak»-hoz és az erre érkezett «vádak»-ra e rövid 6 év tapasztalatainak tárházából válaszolok. A cikkíró ugy j látszik sebezhető pontját érintette meg a Nytve-nek, mivel a válasz nem késett elnökétől, holott általánosságban a nyíregyházi atlétikáról szólott, nem pedig a Nytve-ről. A válaszban Rónay elnök ur igyekszik a panaszos észrevételeit megcáfolni s azt rágalomnak, rosszindulatú vádaskodásnak feltüntetni. Ez tévedés. Ez nem volt vádaskodás, hanem egySzájsebészeti, fogorvosi, möfogászati rendelés! Röntgen laboratórium! A berüni fogászati klinikán tanársegédi állásomban szerzett bőséges tapasztalataim, valamint csaknem 30 éven át Budapesten folytatott szájsebészeti praxisom meghozták gyümölcsüket. Ugy a nyíregyházi, mint a vidéki intelligencia annyira igénybe veszik működésemet, hogy rendelőmet jelentékeny anyagi áldozattal kibővítettem és oly műszerekkel szereltem fel, melyeknek segélyével a legmesszebbmenő igényeknek is megfelelhetek. Sajnos, csodákat én sem tulok csinálni, de amit emberszeretet, munkakedv és szaktudás produkálhatnak, azt a t. Közönség rendelőmben meg fogja találni. Működésem tárgyát képezik: 1. Foghúzások és gyökerek eltávolítása teljes érzéstelenítéssel. 2. Fogtömések színarannyal és égetett porcellánnal. 3. Gyökércsonkolás gennyedó fogaknál. 4. FogvlsszaQltetés mídón a súlyosan megbetegedett fogat kihúzom, kellő kezelés után pedig régi helyére visszahelyezem. 5. Foghús sorvadás esetében a mozgó fognak biztos rögzítése. 6. Arany és porcellán koronák. 7. Müfogak kizárólag legjobb minőségben, 8. Szájpadlás nélküli fogpótlások stb., stb. 6452-10 Medicinae Dr. Kugel Viktor szájsebész, volt klinikai első assístens Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 5. szám. „KHASANA" parftfmöt ajánlja barátaiaak! Kis üveg ára . . . . P 3'(j0 Közép üreg ára ... P 7-J9 Nagy üveg ára . . . . P li<0 Miataüveg kiprőbiUira P 180 Vezérképrlselőség: MIHÁLY OTTÓ gjögyárinagykereskedis, Budapert, VI., Podmanlczky ucca 43. Kapható mindenütt! szerű megállapítás. Teljesen a cikkirnó nézetén vagyok. Kétségbeejtően elhanyagolnak mindenféle sportágat Nyíregyházán a fotballon kivül, melynek részben a közönség s részben az egyesületek belső élete a közelebbi oka. A cikkíró nem rosszindulatból hanem a sport iránti szeretetből beszélt s akinek felvetett eszméit nem lehet szó nélkül hagyni. Nem kell vádaskodás, a fényes mult s a sivár jelen megmagyaráz mindent. Hol vannak a birkózók? Hol vannak az atléták ? Hol vannak az úszók? de hol vannak a footballisták? Sehol! Az emiitett dicsőséges szereplése az ifjúsági atlétáknak a fölsorolt versenyeken oly csekély, amivel propagandát, csinálni a sportnak Nyíregyházán nem lehet. A mélyen tisztelt Elnök ur szerint az atlétika nem dédelgetettje az egyesületeknek sehol, mert sajnos ez ma fényűzés számba menne s mi több ráfizetéssel járna. A Nytve-nél igy áll a dolog itt idealizmust hiába keresünk. — Adósság az van, csakhogy ezeket a súlyos adósságokat nem az atlétika, nem a birkózás és nem a vivás szerezte, hanem a dédelgetett football. Az a football, amely az álamatőrség berkeiben rugdosta a labdát s csinálta az egyesületnek az adósságokat. Ami pedig az atlétikai élet renaissance-át illeti, erről ma még igen korai beszélni, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy nagy örömünkre szolgál, hogy azt egynehány lelkes ember igyekszik visszaállítani, de oly egyedül állanak, hogy ez nem fog Nekik sikerülhetni. Én, mint egyik versenyző atléta, száraz tényekkel állok elő: Hogy gondolja az Elnök ur a renaissance-ot akkor, amikor a szakosztálynak nincsen egyetlen egy gátja sem, egyetlenegy diszkosza sem, egyetlenegy gerelye sem, egyetlenegy sulygolyója sem, egyetlenegy rúdja és rudugrómércéje sem s már hosszadalmas felsorolni, hogy még mije nincs. Nem hagy-, hatom azonban emlitetlenül, hogy a vezetőnk által gyűjtött adományokból cipőre és nadrágra futotta ugyan, de már ingeket nem lehetett beszerezni, mert nem volt rá pénz és éppen ez az, amit nem hagyhatok szó nélkül, hogy Nyíregyháza atlétái elmenve Szolnokra, Diósgyőrbe vagy Debrecenbe ,sokszor rongyos trikóban, ahány, annyi félében, szóval siralmasképet nyújtva jelenhettek míg a Nytve képviseletében. Attól függött a kinézés, hogy milyen anya-