Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-30 / 196. szám

1928. augusztus 30. wm MHH MM i M i •MMHMHBMBnM9HB9SKSa j/yírvidék. —— Wll III III !••! I IM IIIII II 3 Augusztus hó 29 én, s? erdán 5, 7 és 9 órakor! CSAK 1 NAPIG! CSAK1WP1G! Kreutzer szonáta ToUzioj világhílű mfive filmen 7 felvonásban. Vlll-ik osztály Nagy sikert aratott diáktörténet 8 felvonásban. gi viszonyai voltak vagy vannak a versenyzőknek. Az elnök urazt irja, hogy tárt karokkal fogadnak bárkit. Hogyan lehet az, amikor felszerelést nem tudnak adni az atlétának. Ez ma a legkevesebb, amit a sport érdekében meg kell tudni egy egyletnek tenni ,ha él­ni akar. Ugyanitt kel megemlíte­nem azt is, hogy az idén meg­épített futópálya ma már nem fu­tópálya, hanem avatatlanok és szekerek által feltúrt, sokszor mondhatni szemétdomb, amelynek karbantartására azóta, hogy azt hevenyében megcsinálták, gondol­ni sem gondoltak s az jó ficamo­dásokat szerezni, de nem traini­rozni . Hogy ezeken a bajokon hogyan lehet segíteni, azt a bölcs veze­tőségnek kell tudnia, de hogy a mai állapotok mellett a Nytve re­naissance-át hangoztatni még csak nem is szabad, az is tény. Akkor lesz sportélet, lesz test­ben-l^lekben erős ifjúság, ha az erkölcsi kilengések útvesztőjéből kézzel-lábbal menekülhetve meg­találhatja azt a helyet, ahol ha­zája érdekében nemes célokért való küzdelmekre készítheti elő magát. Nem kívánunk mi sokat, csak egy kis érdeklődést, egy kis segítséget az egyesület s a város társadalma részéről, akkor elér­hetjük azt a 4—5 év előtti sport életet, amely Nyíregyházának di­csőséget, nekünk pedig egy kis el­ismerést juttatott. Ezeket óhajtottam a már el­hangzott cikksorozatok mellett megemlíteni s ha netalán a Nytve-t ,valamint az Elnök urat erdei magányomból megsértettem volna, ezúton kérek bocsánatot. A Szerkesztő urnák hálás tisz­telője: Aláirás. 1929-ben lesz az utolsó vitézi avatás. (A «Nyirvidék» tudósítójától^. A nemzet azokkal a vitézeinkkel szemben, alak a világháborúban meg nem tántorodva csillogtatták a legszebb magyar hősiesség eré­nyeit s a Gondviselés osztály­részükül juttatta, hogy a vér- és tűzkeresztségből hazajöhettek, há­láját és elismeréséit akarta kifeje­zésre juttatni azáltal, hogy vité­zeivé fogadta s vitézi telekkel ju­talmazta meg. Ennek a kormányzó által vég­zett vitézzé avatásnak elérkeztünk az utolsó aktusához. A jövő év­ben lesz az utolsó vitézzé avatás ünnepélyes keretek között s ezzel a nagy háború vitézeinek lajst­roma is lezárul. Illetékes helyről nyert értesü­lésünk szerint mindazok, akik igényjogosultak s még ezután fo­lyamodnak vitézzé avattatásukért, kérésüket szeptember 15-ig ter­jesszék be a vármegyei Vitézi Székhez, mert a későbh. beérkező kérvényeket figyelembe venni nem fogják s többé nem lesz alkalmuk, hogy vitézekké avassák őket. ^r^jí f-, iv. «c Holnap este lesz Rozs László György előadása a Kereskedők és Gazdák Köre klubhelyiségében a kötelező biztosításról. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Nagy érdeklődés előzi meg Rozs László György holnap esti előadását, amelyet a Kereskedők és Gazdák Köre elnökségének meg­hívására tart a jelenleg legaktu­álisabb szociálpolitikai törvényről, az öregség és rokkantság esetére való kötelező biztosítás törvényé­ről. , A törvény, amely már a jövő év kezdetével életbelép, azokat a kategóriákat kivéve, akiknek nyug­dijáról már eddig is gondosko­dott az állam, jóformán a társa­dalom minden rétegét érdekli. A kereskedő, az iparos, ezek alkal­mazottai, a magánvállalatok tiszt­viselői, munkásai mind beletartoz­nak ez uj törvény rendelkezéseibe, annak szellemével megismerkedni tehát saját érdekük is. A törvény ugyanis nemcsak jogokat s majdan előnyöket, hanem a jelenben terhe­ket is jelent munkaadóra és mun­kásra egyaránt. Ugy értesültünk, hogy Rozs László György a törvény részletes ismertetésén kivül is készséggel nyújt majd felvilágosításokat olyan esetekben, amelyekre vonatkozólag a hallgatóság nem nyerne biztos Ítéletet. Az előadás csütörtökön este 9 órakor kezdődik a Kereskedők és Gazdák Köre helyiségében. Be­lépődíj nincs. Vendégeket a Kör szivessen lát. U]ra halált kiáltanak a patkányokra. Kormányrendelet fogja az általános irtást megszabni. A patkányok óriási károkat okoz nak a nagy városokban és ott, hol nagy magtárak vannak. Rengeteg terményt felemésztenek s amellett összerombolják az épületek falait s messze elhurcolják az emberekre és állatokra veszélyes betegségekit. Ezért történt az, hogy már 1922­ben halált kiáltottak reájuk és irtásukat rendelte el a kormány. Azonban akkor nem lehetett álta­lánosan végrehajtani a müveletet, mert sokba került a szer s mert még maga a főváros is fázott tőle, az óriási kiadástól. Már pedig vagy egyszerre irtja mindenki, — vagy senki sem, mert ha csak itt-ott tisztítják meg tőle a tanyá­kat, az csak fél munka lesz. Mivel ismét sok a panasz a rágcsálók ellen, ugy halljuk, hogy a aépjó­léti minisztériumban rendelet készül, mely az 1922-es irtásnak a végre­hajtását teszi kötelessé­gévé minden városnak. Bajos lesz a dolog, pláne ha sokba kerül, mert a mi tájékunk­LON CHANEY minden idők leggrandiózusabb 8 legizgalmasabb attrakciója; A KETU J JU EM Szombaton Vasárnap az Apollóban Szerdán Szenzációs „UFA" műsor! Csütörtökön Michael Bohnetl, a „Sötét Oroszország" főszereplőjével: FEL A FEJJEL! Ludwig Wolf regénye filmen: ü hőisei Izgalmas kalandok a hómezőkön. Pénteken, csak eQy napig! IVART MOSJOUHIME legművészibb s legragyogcbb alakitasa: L/C 7£ ül & komédiások nE-MIl királya Egy angol komédiás szerelmei 8 felvonásban. És a kisérő műsor. Előadások kezdete; 5, 7 és 9 órakor. ban vannak jó kutyák, melyek min den méregnél biztosabbak és pénzbe sem kerülnek. S az irtást minálunk állandóan csinálják. Az általános hadjárat csak azokat a városokat érintheti tehát, ahol csatornák vannak, mint Budapest, Szeged, Debrecen. Ellenben a ta­nyákon elvégzik a kutyák és a — macskák. Mint hirlik, az irtást uj szerrel akarják végeztetni. Erre nézve a tudósítás szó szerint ezt mondja: «Német kutató intézetek felta­lálták a patkányirtás veszélytelen módszerét. Olyan szert állítottak elő, amely veselobbot és szivbu­rokgyulladást idéz elő a patkányse­regben és igy betegséggel pusz­títja el a kártevő hadat. Német­országban tiz év óta használják ezt a biztos szert. A. Központi Vásárcsarnokot is ezzel tisztítot­ták meg. Az országos patkányir­tással a belügyminisztérium VIII. ügyosztálya foglalkozik. Ez fogja ellenőrizni országszerte a nagy patkányirtást. Ugy tervezik, hogy lehetőleg egy napon kezdik meg mindenütt az irtást, csatornákban és a házak pincéiben egyaránt«. Igy szól az értesítés. Egyelőre csak az a szó ütközik a fülünkbe, hogy az uj szert már tiz év óta használják a németek és jó siker­rel. Hát ha olyan nagy a siker, mért kell az irtáshoz tiz év? Vagy ez is ugy van, mint a dadogó, em­ber, aki a másik dadogónak da­dogva magyarázza, hogy melyik orvoshoz menjen, aki őt is »kigyó­gyitotta...« Leesett a dohányszáritó rudról és meghalt. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Csontos József 46 éves kántor­jánosi-i dohánykertész a levágott és csomókba kötött dohányt szá­rítás céljából a pajtában el akarta helyezni. Amint az egyik póréval felmászott a majdnem 4 méter magasságban lévő rúdra, eddig is­meretlen okból lezuhant és belső sérüléseibe néhány óra alatt ki­szenvedett. Miután a mátésszalkai járásbíróság megállapítása szerint bűncselekmény nem forgott fenn, Csontos József eltemettetésére az engedélyt megadta a nyíregyházi kir. ügyészség. Sírkövek márvány, gránit és terméskőből nagy vá­lasztékban és jutányos árban KaphatCk Kovács l ajos kőfaragó mesternél N)iregyháza, Rákóczi-utca 23. szám. 6148 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom