Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-11 / 155. szám

2 JSfdRYIDBft. 1928, julius 11. & Magyar Néphez! Az idén lesz 8o éve annak, hogy a Gondviselés Bem József táborno­kot, Ostrolenka hősét, az ország válságos helyzetében sodorta ha­zánkba, aki tüneményes téli hadiá­ratokban a teljesen elveszett Er­délyt és Bánságot, honnan a íellá­zitott szászok és oláhok az úgy­mond betolakodott magyarságot kiűzni és kiirtani akarták, páratlan hősiességgel rövidesen felszabadí­totta. Igy vált Bem apó az erdélyi és bánsági magyarság védőangyalá­vá, mert véreink százezreit mentette meg a végpusztulástól. A hálás utókor Bem József hon­véd altábornagy nagy szolgálatai­nak és elévülhetetlen érdemeinek elismeréséül Maros-Vásárhelyt érc­szobrot állíttatott fel, mely 38 évig állott a székelyföld fővárosának fő­terén a magyarság intőpéldájául. 1918 évben az Erdélyben ura­lomra jutott oláhok a hős nemes alakját ábrázoló ércszobor nyakára kötelet fonva, azt ökrök segítségé­vel barbár módon porba dön­tötték. Az Országos Bem-Bizottság és a Magyar-Lengyei Egyesület elhatá­rozták miszerint akciót indítanak aziránt, hogy a ledöntött szobor pótlásául Bem Józsefnek Magyar­ország szivében a székesfővárosban szobor állittassék fel. Szózatunkat a közvélemény legnagyobb lelke­sedéssel fogadta és a Miniszterel­nök ur folyó évi 132 számú leiratá­val felhívta bizottságunkat arra, hogy a szobor megalkotására szük­séges összeget társadalmi uton sze­rezze meg. A tn. kir. Belügyminiszter ur az országos gyűjtést 252.378—VIII.­1928. számú rendelettel engedé­lyezte. Magyar Véreink ! Bem. Apó emléke a Magyarok és Székelyek szivében örökké kell hogy éljen ! A Magyar Nép háláját a világ­hírű hős iránt a Nép filléreiből létesülő ércszobor örökké fogja hir­detni. Mindenki küldje be szerény ado­mányát bianco póstabefizetőlappal a Magyar Országos Bem Bizottság *9333 számú póstatakarékpénztári folyószámlájára. Az eredeti gyüitőivet a szobor ta­lapzatánál fogjuk elhelyezni. A lengyel kormány .Bem József hamvait a folyó évben Aleppoból hazaszállítja szülővárosába, Tar­novvba, hol számára diszes mauso­leumot építettek. Reméljük, hogy ezzel egyidejű­leg a magyar nemzet is azon hely­zetben íesz, miszerint a felejthe­tetlen hős hadvezér szobra a ma­gyar hazafias társadalom filléreiből a székesfővárosban hü kísérője és á hős elévülhetetlen érdemeit lelke­sen dicsőítő Petőfi Sándor szom­szédságában megalkotható és le­leplezhető lesz. Budapest, 1928. évi junius 20. Hazafias üdvözlettel a Magyar Országos Bem Bizottság. Br. Bálás György, táborszernagy. — Díjmentes oktatást ad vevő­nek hímzésben, tömésben és var­rásban újonnan berendezett perma­nens tanfolyamain a Singer varró­gép részvénytársaság. Figyeljen mintakészitményeinkre kirakit*i»k­ban, Vay Ádám-u. 2. Harminc éves érettség! találkozó. A régi tanárok közül csak három vau életbea. A hálás tanítványok ezer pengős ujabb alapítványa. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Megható, kedves háziünnepség játszódott le szombaton délelőtt a nyíregyházi Kossuth Lajos reál­gimnázium dísztermében. Az 1898. évben érettségizett nyíregyházi diá­kok adtak találkozót egymásnak, hogy megújítsák hálás, gyermeki szeretetüket a régi Alma Mater iránt és felelevenítsék a régmúlt, felejthetetlen diák emlékeket. Az 1897—98. iskolai évben Mar­tiny igazgató, Moravszky osztály­fő, Porubszky, Eltscher, Mészáros, Leffler, Chotvách, Geduly és Vie­tórisz tanárok vezetése alatt 36 ta­nuló tett érettségi vizsgát. A le­folyt 30 év alatt kilencen haltak el és tizenheten jelentek meg a szom­bati három évtizedes találkozón. Megjelentek: Berzeviczy Béla rajztanár, Kassa. Bukna József plébános, Napkor. Bozán Gyula dr. táblabíró, Pécs. Eötvös Pál, pü. tanácsos, adóhi­vatali főnök, Nyíregyháza. Gerhaidt Kálmán igazgató fő­mérnök, Kassa. György Ferenc dr. ügyvéd, Kis­várda. Hartstein Miklós fogorvos, Nyír­egyháza. Horváth Bertalan pü. főtanácsos, igazgatóhelyettes, Nyíregyháza. Mácsánszky László dr. egészség­ügyi tanácsos, Szeged. Mártha Gyula dr. ügyvéd, Kis­kőrös. Oláh Lajos dr. táblabíró, Debre­cen. Silberstein Ignác fűszer- és gyar­matáru rt. igazg., Nyíregyháza. Strausz Mihály dr. ügyvéd, Nagy kálló, Székely Móric dr. ügyvéd, Ma­gyaróvár. Szokol Károly rajztanár,Szarvas. Vietórisz István dr. városi tiszti főügyész, Nyíregyháza és Zsák Zoltán dr. magvizsgáló in­tézet adiunctusa, Budapest. A tanárok közül már csak Mo­ravszky Ferenc osztályfőnök, Ge­duly Henrik vallástanár és Vietó­risz József dr. magyartanár szorít­hatott kezet a harminc évvel ezelőtt útnak eresztett tanítványokkal, ma mind előkelő pozíciót betöltő, férfi­koruk delét élő emberekkel. A tanítványok szeretetét és ra­gaszkodását az ősi Alma Mater és vezetősége, valamint az életben ta­lált tanárok iránt Bukna József tol­mácsolta, szivekbe markoló, hatal­mas beszédbpn a főgimnázium dísz­termében, ahol az intézet világi ve­zetősége nevében Bencs Kálmán kr. kir. kormányfőtanácsos, Nyíregyhá­za város polgármestere, az egyházi vezetőség nevében Geduly Henrik püspök, a volt tanárok közül Mo­ravszky Ferenc és Vietórisz József dr., a jelenlegi tanárok képviseleté­ben pedig Teltsch Kornél jelent meg. Geduly Henrik püspök köszönte meg a meleg ünneplést. Hat osztá­lyon keresztül munkálkodott az dgy­kori növendékekkel Isten virág js kertjében és mélységes hálával te­lik meg szive az isteni gondviselés iránt, hogy a gyenge virágokból dus gyümölcsök, a fiatal törzsekből pompás koronák nőttek a magyar társadalom javára. Amint életének legdrágább emlékei között őrzi az intézetben egykori boldog fiatal éveiben ekltöitött munkássága sok szép emlékét, ép oly szeretettel gon dol mindig a tanítványokra is, akik az intézet növendékei voltak. A ha­za javának féltése, az istenfélelem, a vallásszeretet és az erkölcs tisz­telet fő- és kiváltságos érzéseinek szellemében igyekezett az intézet mindig működni és ebben a szel­lemben érezzük most valamennyien jól magunkat ennek az intézetnek a falai között, tanárok és tanítvá­nyok egyaránt. Vietórisz József dr. üdvözölte ez­után költői szárnyalású, magvas gondolatokban gazdag, melegen át­érzett szavakkal a volt növendéke­ket. Panta rei, minden változik, mondotta, a természet örök törvé­nye szerint, csak egy nem változik soha, az isteni gondviselés, amely harminc év után ismét visszahozta önöket az Alma Mater kebelébe. Ha azt kérdezem tőletek, vájjon hogyan sáfárkodtatok azokkal a javakkal, amelyeket harminc év­vel ezelőtt vittetek el magatokkal innen, elegendő ránéznem arra a sok kitüntetésre, amelyek szónoko­tok, Bukna József mellét kiszitik, mert meg vagyok győződve róla, hogy hasonló körülmények között ti is helyt álltatok volna. Látom a büszkeséget szemetekben, lngy sikerült az élet derekán a jól töl­tött idő öntudatával, jó lélekkel idejönni. Azzal a kérelemmel bo­csájtlak el benneteket ujabb öt esztendőre, hogy maradjatok to­vábbra is hűek azokhoz az eszmék­hez és ideálokhoz, amelyeket zsenge korotokban itt szívtatok magatok­ba. Horváth Bertalan az összegyűlt volt tanítványok nevében bejelenti, hogy a 25 éves találkozón alapí­tott Moravszky Ferenc-alapitVány összegét ezer pengővel felemelik, hogy igy az eredeti alapítvány, a melynek kamatai egy tanár nyári üdülésnek célját szolgálják, nemes rendeltetésének minél jobban meg tudjon felelni. Moravszky Ferenc meghatottan mondott köszönetet a példátmutató és a tanítványi hálát kifejező nagy­lelkű elhatározásért, Telts Kornél pedig a jelenlegi tanárok köszöne­tét tolmácsolta. A harminc éves találkozóra ösz­szejött tanítványok most a temetők­be siettek, hogy lerój ják a hála és a kegyelet adóját az elhalt tanárok és osztálytársak sírján. Vitrágot tet­tet és megkoszorúzták kegyeletes szívvel Martiny József, Leffler Sá­muel, Szlaboczky Imre, Porubszky Pál, Chotvách Gusztáv, Mészáros Ferenc és Eltscher Simon tanárok, valamint Maletzky Emil, Gansl Li­pót és dr. Gyurcsán Dezső volt osztálytársak sir ját. A régi idők édes-bus emlékeit idézték még fel kölcsönösen taná­rok és tanítványok meghitt, kedves beszélgetésben, amely után a meg­rázó hatású, fájdalmasan szép .kis ünnepség vé,get ért. Délben a Sóstón bankettre gyűl­tek össze a harminc évvel ezelőtt érettségizettek, ahol az első pohár­köszöntőt a volt tanítványok nevé­ben dr. Vietórisz István mondotta az ős Alma Materre és annak egy­házi és világi vezetőségére. Az intézet köszönetét és büszke örömét Geduly Henrik püspök tolmácsolta remek pohárköszöntő­jében. Mácsánszky László dr. a nyíregyházi Kossuth Lajos gimná­zium kitűnő szellemére és nevelő hatására mutatott rá, Bencs Kál­y mán dr. kir. kormányfőtanácsos, polgármester, az egykori nagy fel­ügyelő, Meskó László dr. érde­meit méltatta és az ő szellemében Ígérte meg felügyelői munkásságát folytatni. Vietórisz József dr. a visszaem­lékezéstől áthatott frappáns beszéd­ben a volt tanítványokat és család­tagjaikat köszöntötte, Horváth Bertalan és Bukna József az iskola vezetőit köszöntötték nagy hatású beszédben, VValtér Géza dr. pedig fe helyi sajtó képviseletében mon­dott verses pohárköszöntőt. A fehér asztalnál a késő esti órákig maradt együtt a három év­tizedet jubiláló meghatott társa­ság és Mantu Aladár kiváló já­téka és a szebbnél szebb régi ma­gyar nóták szárnyán visszaszállt lelkük a múltba, a kacagó, vidám diákkorba. Az ország minden részéből üdfözlik Bencs polgármestert a vidéki zenei knltnra érdekében megindított akciójáért. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A «Nyirvidék» nyomán nemeik a vidéki lapok valamennyije, hí nem a fővárosi újságok is részlete­sen ismertették dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgár­mesternek a vidék intenzivebb zene­kultúrája érdekében megindított érdekes akcióját, amelynek jelen­tőségét a hozzáértők mindenütt nagy lelkesedéssel méltatják. A mozgalom életrevalóságát és ha­tásának komolyságát mi sem bizo­nyítja jobban, hogy a polgármester az ország minden részéből elismerő sorokat, üdvözléseket, gratuláció­kat kap a szerencsés ötletért és a határozott cselekvés megkezdéséért az eléggé niagára hagyott vidék ze­nei életének felkarolása, a vidéki városok szövetkezése és együttes hangversenyrendezés érdekében. Rövidesen felépül a nyíregyházi ipartestület székháza. (A «Nyirvidék» tudósítójától). ; A nyíregyházi iparosok évtizedes j vágya közeledik a megvalósulás 5 büszke öntudatot adó stádiumához. ! Városszerte örömmel újságolják, f hogy az Ipartestület felépítése kü- j szöbön van, hogy immár nincs sem­mi komoly akadálya, a Székház meg teremtésének. Munkatársunk felke­reste az Ipartestület népszerű, lel­kes elnökét, Zomborszky Dánielt, aki a Székház építéséről elterjedt hírekre vonatkozó kérdésünkre a következőket mondotta: — Igaz, a Székház ügye végre a megvalósulás utján van. Minden tényező összefogott mellettünk, a megértés, a szeretettel való és áldo­zatos támogatás, amelyet ebben a kérdésben tapasztalok, valóban cse­lekvést sürget. És cselekedtünk is. A rendelkezésre álló összeg felhasz­Butorüzleteme (szembe a kir. törvényszékkel). Raktáromon levő bútorféléket minden elfogad­ható árban árusítom. Magas és tágas raktárnelyiségeimet azonnalra is kiadom. iug yl ét« s Kossuth-tér 10. sz. alá hó 1-én helyezem ét, Farkas Henrik butork ereskedő, Bessenyei-tér 14. 5563-

Next

/
Oldalképek
Tartalom