Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-12 / 131. szám

1928. junius 12. Amrel. No, mi a csuda lehet már ezis? — villan át ez a kérdés némely olvasó lelkén, e furcsa

\cimre. Hát bizony elég sok csuda történik ma, tőként ránk, árva magyarokra vonatkozóan, egyenes és sanda barátaink körében. S ha némi reménykeltő csuda bukkan te', kapni keli azon, bármi kicsiny iegyen, — emlékezve az «Oroszlán egé'rkéje» meséjére. Es ha rossz, azt se kell kicsinyelni, emlékezvén a gyilkoló járványok láthatatlan baciliusaira... Amrei... Ne tessék törni az eszét, t. olvasó, azonnal megtej'tem a rébusz értelmét: «Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület.» Most szervezték a Kossuth ünnepélyek hatása alatt, ennek a hatásnak mintegy segitö erőjeként, ébrentartásra, fokozásra. «Az oroszlán egérkéje». Amint én erről olvastam a »Debrecem prot. Lap«-ból, dr. Révész Imre ismertetése nyomán, mintha átható viíianyáram késztette, világositotta voina szivemet, lelkemet. Gondoltam, nem tog árthatni, ha ez egérkét is elbocsátom a gonosz hálóba került oroszlán segítségére. Visszaemlékeztem a mi kálvinista világi papunk egy .stenáldötta szellemes előadására, melyb

en a kath. világhatalmi, — zsidóság világgazdasági — és a külföldi prot. nagy egyházak segítségét felébresztő hazai kezdeményezésekre mutatva, buzdított, kellő tapintattal, az igazság komoly rámutatásávai; kiemelvén a maga szerény egyházának, a külföldi, főként angol, •merikai, holland hatalmas egyházakkal való kapcsolatba hozatalát, szemé>yes évülközések keresését s ily eszközökkel átegyengetési az elkövetett nagy nemzetközi btin kijavításához. Hegedűs Lóránd nagy körben, nagyon tisztán látó lélek s nagy lelki hatóerői vannak, az Amrei megszületésében is nagy része van. Tehát az amerikai reformátusok megalakították lelkészegyesülétüket, főként mintegy kelesztő kovászként, a lehető együttes magyar hafafias érzés feiínditására, a vallásos lelkesültség pünkösdi eggyéolvasztó isteni tüzében. Mert a va-lásos érzületnek legértékesebb olvasztott szin•aranya, szabadon nyerhet bárminő liturgikus formát, de az a szent honi hevü'et, hatóerejében és céljában, egyesülhet, sőt egyesülnie is a «szent hazaszeretetben®. De nem okoskodom, — az okoskodásnak itt nincs heiye, hadd beszéljenek az Amrei felhívó Alapszabályainak egynémely jellemző, sőt szivbemarkoió észletei. Leikök egységes akaratával kijeienitk, hogy .«Az Amerikai Egyesült Áliamokban működő magyar református gyülekezetek lelkészei, noha egyházaik történelmi alakulásának és kifejlődésének következtében különböző kálvini denominációkban igy

eke

znek Ke tölteni magasztos hivatásukat, alázatos lélekkel ismerik be, hogy tulajdonképen mindJ nyájan azonosok hitük Fejedelmének, az Ur Jézus Krisztusnak szolgálatában, Isten oszágának terjesztésében és abban a szent érzelemben, mely őket, mint egyéneket, az Egyesült Államok iránti őszinte, hódolat mellett ős-hazájukhoz, — Magyarországhoz és abban az anyaegyházhoz: a magyarországi ret. egyházhoz füzi. Töredelmes lélekkel ismerik be továbbá, hogy midőn a múltban, külső elhelyezkedésöK árnyalai különbségei szerint és azoknak hibás felfogása miatt áldatlan testvérharcokba bocsátkoztak, ezzel nem szolgáltak sem az istenországának, sem gyülekezeteink Elki épülésének s legkevésbbé magyarságunknak javára. Bűnbánattal megkeseredett szívvei látják be, hogy páratlanul uj viszonyok közé kerülve, életkörülményeik nehézsége és egyházi közéletük bonyolult kialakulása mindeddig végzetesen megakadályozta helyes értelemre jutásukat, "pedig e gyarlóságuk messze vetette őket Idvezitőnk végső rendelkezésétői, a ki azt akarta, hogy ők mindnyájan egyek legyenek, ugy ők is egyek legyenek Jézusban es az Atyában. Éppen'azért a szomorú jelennél jobb jövőbe vetett reménységgel készek vállalkozni a hittestvéri közösség mindig hatalmasabban megmutatkozó "feladataira, b készségöknek nyilvános megbizonyitása és a jobb jövendő megalapozása érdekében, az Isten és egymás iránti szeretet jegyében az 1928- év március 14-én Newyorkban, az ottani első Magyar ret. egynáz templomában tartoti országos gyüiésökön kimondják, hogy mega.aki ják az Amerikai Magyar Reiormátus Leifcészegyesület. Es c gyűlésen lemondják, hogy 1. Isten iránti mélységes hálával emlékeznek meg arról az Országról, mely nekik és gyüiekezetökn°k lakóhelyét és uj hazát adott és mindazon jogokban, kiváltságokban részeltette, melyek Amerika polgárait a fö'd első népévé tették, ünnepélyesen vallást tesznek uj hazájok iránt érzett örömteljes hüségökrői. 2- Ugyanilyen mély és igaz érzéssel emlékeznek nehéz Kálváriát járó nemzetökrői, hazájokról, melynek képét íelkökbői sem élet, sem halál, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők soha ki nem törölhetik. Meg nem szűnő imával ostromolják az egek Urát, jó Atyánkat, hogy vessen véget Magyarországmostani súlyos megpróbáltatásának s adjon őseink honának a réginéi is nagyobb dicsőséget és tegye a négy ioiyam es hármas bérc hazáját igazi istenországgá. 3- Fiúi szeretettel köszöntik Anyaegyházukat is, a Magyarországi Református Egyházat, amelyhez őket soha ei nem szakitható kötelék füzi s mindnyájan óhajtják, hogy ez a leta közösség a jövőben még mélyebb, még bensőbb legyen. Hogy ez az amerikai magyar reformátusság, amelyet hitünk szerint Istennek jóságos akarata és különös gondviselése vezéreit Amerika földjére, legyen igy eszköz az Edes Anya és a Nevelő Anya, a magyarországi és az amerikai közegyházak között, mindnyájunk javára és Istennek dicsőségére...« Es igy tovább, megható érzés és nyiivánulásokban tesznek bizonyságot, tőtök telhető minden segítésről, egységes munkálkodásról, félretéve minden elválasztó pókhálószálakat, érte.'metlen hiúság és önzésbői származó széthúzást, mely inkább Isten haragját tartja boszus lobogásban, mint az atyai kegyelem kiengesztelésén munkálna. S még egyet kötnek lelkünkre, szóvai ki nem fejezhető lelki meg induitsággai: — az óhaza magyar szivének összedobbanását. A költővel szólva: »Egy értelem, egy érzelem Lelkesítsen tégedei S ha a pokol törne is rád, Ne féltsd magyar éltedet!« Hát bizony, Magyar testvérek!.. Istenházban, Törvényházban, bármiféle munkaházban," egység nélkül nincs segítség, sem a földön, sem az égben. Hála Istennek, szaporodnak barátaink kínt, csak magunk ei ne rontsuk az ö segitségök sikerét. Színes frázisok helyett munkára súlyos agyak és öklök termelik a testi-lelki javak acélos garmadáját. Andrássy Kátonán. A munkásság és a szociális igazságokkal áthatott polgári társadalom testvéri kézfogása volt a nyíregyházi nyomdászok jubileumi ünnepe, amelyen Schmidt Mihály elnököt megható szeretettel ünnepelték. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Vasárnap délelőtt 11 órakor a Sóstón olyan események kezdődtek meg, amelyeknek nagyjelentősége szinte kiszámíthatatlan a boldogabb emberibb magyar jövő kialakulása szempontjából. A gyönyörű juniu#

: vasárnapon az 1903-ban megalakult Nyíregyházi Nyomdász Egyesület tartotta fennállásának 25 éves évfordulóját egyesületi jubileum keretében ünnepelte a nyomdász munkásság és véle szoros és meleg kézfogásban a polgárság Schmidt Mihály elnök sikeres működésének negyedszázados évfordulóját. A jubileumi ünnepségen megjelentek özv. Jóba Elekné, Jager Oszkár, Sasi Szabó László dr., Kardos István kulturtanácsnok, Weisz Manó, Vertse K. Andor felelős szerkesztő, Téger Béla tanár. Szájsebészeti, fogorvosi és műfogászaíi rendelés Nyíregyházán, \?ay Adám-utca 5. sz. RÖNTGEN LABORATÓRIUMI! Fogvisszaültetések, foglcazelések, fogtömések színarannyal, tökéletes érzéstelenítés, raűfogak stb. stb. Legmodernebb berendezés! Abszolút tisztaság! Csakis elsőrendű munkálatok! Igen szerény díjak! Dr. Kugel Viktor", szájsebési, volt klinikai els6 tanárse

géd. a Nyirvidék munkatársa, Klafter Ignác, Orosz Károly, Oláh Sándor nyomdatulajdonosok és felvonultak a fővárosi küldöttek is. A fővárosi és vidéki testvéregyesületek közül a következő küldöttek jelentek meg a negyedszázados jubileumi ünnepségen : Gyiirey Rudolf a Szabadszervezet; Giesztl Pál a Segélyző-Egyesüsület; Pajor Rudolf a Szociáldemokrata Párt; Brumiller László a Typographia szerkesztősége; Kapusi János és Szabó Kálmán a debreceni; Fekete Pál a miskolci; Somossy Lajos a sárospataki nyomdászok képviseletében. A hivatalos képviselőkön kívül Debrecenből, Miskolcról, Sátoraljaújhelyből, Sárospatakról és más vidéki városról impozáns küldöttség jelent meg a nyíregyházi egyesület, a munkástestvérek gyűlésén. Amikor a diszelnöki kar a Sóstó nagytermének pódiumán helyet foglalt, a Munkás Dalkör rázendített a munka dalára. Szabó Sándor karvezető intésére felhangzik a .lendületes dal, amelynek alapgondolata mélyen a szivbe markol : »A munka szent«. Majd Urbáti Ferenc mond megható, megindító beszédet. Rámutat az elmúlt 25 évre, annak küzdelmeire, a világháború zivatarának áldozataira és rámutat könnyezésre inditó igaz érzéssel Trianon sújtó csapásaként az elszakított nyomdákra. Az elszakadt, az elrabolt magyar városok fájdalmas emléke elevenedik meg Urbán Ferenc szavai nyomán és indítványára a munkások egy percnyi felállással, leO Sorsjegy-utalvány. ^ A „Nyírvidék" ezen sorsjegy-utalványának • birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban. Szerencsés esetben 6 levelező-lap nagyságú művészi fényképet készít a nyerőről Csépány Jenő fényképészeti műterme (Be«aeaye»-tér 7. — Telefon; 4-56.) teljesen díjtalanul. Fénykép-utalvány. Ezen utalvány bármely felmutatójának 9 pengő helyett 4 pengőért készít 8 levelezőlap nagyságú fényképet Csépány lenő fényképészeti műterme Bessenyei-tér 7. — Telefon: 4-56.