Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-29 / 146. szám

JSÍYÍKYIBÉiL LS28. junius 29. á kis ember boldog lesz az országban, ugy oldotta meg a kormányzat a gyutaj avas :atot, — mondotta vitazáró beszédében Bud János pénzügyminiszter. Az országgyii'és letárgyalta és nagy többséggel eltogadta , a gyufajavasiatot s az ellenzéki oldalról jövő zavartkeltő, hangulatra építő akciók megbuktak. Eltűntek a gazdátlanul eleresztett panamavádak, amióta a miniszterelnök azokkal szemben energikusan fellépett. A pénzügyminiszter beszéde ismét rámutatott a javaslat nagy hasznára és előnyére. Bud , miniszter tárgyilagosan beszélt, — mintha nem is szerzett,volna tudomást a botrányokról és vádakról, A világgazdaság vonalába állította be a javaslatot s rámutatott arra, hogy a svéd trösztöt áldozatok hozására sikerült kényszeríteni, olyan engedmények fejében, amiket — ha a kormány nem elég óvatos — áldozatok nélkül is megkapott volna ez a vi agpiacon nagyfeszt .uralkodó gyufatröszt. Rámutatott a miniszter, Jiogy az ellenzék a javaslatot olyan kérdésekkel hozta összefüggésbe, amiknek a javaslathoz semmi közük sincs. A trösztökről szóivá megállapította, hogy eziik az alakulatok mindenütt a ,világon meg vannak s ellenük nagyon kévés a védelmi eszköz. A magyar gyufaterme és 60 százaléka már úgyis idegen érdekeltséghez tartozik, ami már maga a svéd tröszt, vagy vele együtt működő más gazdasági szervezet. Szembeszállott a miniszter azokkal a vádakkai is, mintha a magyar termelés érdekeit feláldozták volna. Ellenkezőleg, a szerződésnek az a leglényegesebb pontja, hogy a magyar fogyasztásra szükséges gyújtó előállítása minden körü-mények között hazat gyárakban biztosíttatik. Kimutatta a pénzügyminiszter, hogy mennyi a haszon a gyufán, azokkal a számításokkal szemben, amiket az egyes ellenzéki szónokok csináltak minden alaposság nélkül. A javaslat a gyutaárak megállapítása tekintetében a legnagyobb hatalmat adja a kormánynak. Nem adott ei a kormány egy fiüérnyi állami jövedelmet sem, mert minden jövedelem megmarad az államnak az utolsó fillérig. A szerződés nem fogja elsorvasztani a magyar ipart, mert még exportra is számíthatunk a luxusgyufák termelése terén. A magyar munkás érdekeit is s^m előtt tartotta a javaslat, amikor kikötötte, hogy a munkabéreket i a tröszt nem szállíthatja le. A kölcsön teltételeiről bebizonyította a miniszter, hogy olcsó és előnyös ez a kölcsön, mert nincs más biztosítéka, mint a föld, amelyet az igényjogosultak kaptak. A fölosztott föld százezer kis

£mber birtokában van s ei keh ismerni, hogyha a tízezer holdon felüli birtokosok nem tudtak hitelt találni, mit jelent ez a kölcsön a kisbirtokosok számára. A kölcsön tehát százezer kisember boldogulását segítette elő; minden kifogás összíeomlik ezen a ponton s nem állhat meg egy pillanatig sem az a beállítás, mely szerint a kölcsön nem a kisemberek exzisztenciáját mozdítaná elő. A föidbirtokreform megoldást nyer, mert a birtokosok megkapják hozott áldozataikért a kárpótlást; igaz, hogy a birtokosok a törvény szerint'teljes forgalmi értéket kapnak átengedett födjeikért, most a kölcsönnel kapcsolatosan a nagybirtok a földértek 25 százaiékár ói lemond, tehát a nagybirtok hozza az áldozatokat, viszont a kisember tudja, hogy mit keli fizetnie s meg is ,tudja fizetni a köicsönnyujto'ta összegekbői a kapott föld árát. Öt százalékkai fizeti a törlesztést és kamatot, aminél megfelelőbb megoldást nem lehet találni. Szociális kihatása van ennek a javaslatnak, mert ,a kisemberek végte a megoldás folytán a maguk földjén iszánthatnaií és arathatnak s mege.égedett .támaszai lesznek a magyar .társadalomnak és terme-ésnek. Nem \áldozott fei a javaslat sem /szociális, sem termelési, sem állampolitikai érdekeket, ha

nem csak egy , hatalmas ipari és kereskedelmi' szervezetet kényszeritett a kormány arra,jhogy ha Magyarországon exisztám akar, fizessen is azért. A ibiztositott előnyökért a kormányt köszönet (illeti meg, s százezer kisember ^részéről az e.ismerés hangjai fognak

(§záilani a pénzügyi kormányzat felé ,ezért az

; üdvös a kotásért. Szombaton tartotta meg II. évi közgyűlését a Vármegyei és Városi Mentők Országos Egyesülete Rakovszky Iván ny. belügyminiszter Nyiregyháza országgyűlési képviselőjének elnöklése alatt. Az ez évi kongresszus gazdag és az egész országot átható programmpontokkal szerepelt, mert bebizonyított tény, hogy a mentőkérdés ma már a legsürgősebb teendők közé tartozik, amelynek kiépítése hazánk jövőjének szempontjából is nagy jelentőséggel bir. Különösen a vidék beszervezésének és az állomások megteremtésének nehéz problémája képezte az országos értekezlet főtémáját és a kialakulás útjainak egyengetésére az összes törvényhatóságokat, rendezett tanácsú városokat felkérték, hogy képviseltessék magukat e fontos gyűlésen. A közigazgatás alapos ismerőinek jó elgondolásaira, terveire, a gyakorlati élet adta lehetőségek megvitatására sohasem volt annyira szükség, mint épen a mentőkérdés megvalósításánál. — Hány élet pusztult el, mert a jótékony, segítő kéz nincsen a közelben? Hány emberélet esik áldozatul a tudatlanságnak, a babonáknak, mert az első segélynyújtás alapelveivel nincsenek tisztában ? Az orvos, patikahiány hány aszszony életét semmisítette meg, mikor az anya legszentebb hivatását teljesítette, mert nem volt a közelben segítség, mely a válságos perceken átsegítette volna? Az egész ország .tudatában van e problémák súlyos voltának és átérzi az emberélet szentségét. Senkinek se szabad elpusztulnia segítség .hiányában pusztán nemtörődömség miatt. Ez vezette a törvényhatóságokat, mikor a felhívásnak engedelmeskedve kiküldötték képviselőiket a Mentők Országos Értekezletére. Nyíregyháza is részt kért a munkából és dr. Konthy Gyula városi főorvos és dr. Demjén József városi orvos által képviseltette magát, Szabodvármegye képviseletében pedig dr. Mikecz Miklós megyei főorvos vett részt, kik mindannyian évek óta lelkes harcosai, nagy megértői és felkarolói az egész kérdésnek. Az ő vezetésük alatt jelentek meg a megye és város orvosi karából is számosan, hogy kivegyék részüket az emberi élet megmentése érdekében megindult harcokból. Az egész délelőtt programmját tudományos értekezés töltötte ki, melyek főképen a szülészetben szükséges első segélynyújtás körül és a mesterséges légzés különféle módjai körül forogtak. — Nagy hatást keltett dr. Körmöczy Emiinek ezirányu előadása, főképen a mesterséges lélekzést pótló géperejű készülékek ismertetése. Az előadásokat magas szivonalu vita követte. 12 órakor vette kezdetét a Vármegyei és Városok Országos Mentőegyesületének rendes közgyűlése. A II. sz. sebészeti klinika hatalmas előadó terme zsúfolásig megtelt, mikor a közgyűlést az elnöklő Rakovszky Iván ny. belügyminiszter, a Fővárosi Közmunka Tanács elnök megnyitotta. Tartalmas, mély gondolatokkal bővelkedő, a régi sebeket feltáró, de a jövő útjait is világosan feltüntető beszéd gyönyörű megnyilatkozása egy igen fontos kérdést szive melegével átérző igaz embernek. Az 1876-ik XIV. törvény már intézkedik a mentőkérdésről. 50 esztendő elgondolásait — kezdi beszédét — igyekszik az Egyesület megvalósítani. Mint a hajók, melyek hosszú tengeri útra indulnak, már jóval az indulás előtt sípjeleket adnak le az utazóknak, hogy jó lesz már beszállani, nehogy elkésenek, ép ilyen figyelmeztető sípjeleket adunk mi is le, hogy elérkezett a tennivalók ideje. Ez még csak hivó sipjel, a komoly indulás sokkal később lesz. 50 esztendő kellett, mig .elindult a mi vitorlásunk és a tenger végtelen vizein, a tennivalók óceánján a célt elérni. Miért kellett várni 50 esztendőt ? Nem a hajó közönsége hiányzott, hiszen sokan állították tudásukat a cél szolgálatába, a szén is meg volt, de hiányzott a gép, az anyagi fedezet. Ez volt az oka az eredménytelenségnek. A mai megváltozott helyzetet főképen Vas József népjóléti miniszternek köszönhetjük, ki erre a célra a költségvetésben megfelelő fedezetet hasított ki. Nagy támogatói még az ügynek dr. Scholtz Kornél államtitkár és a Munkásbiztositó vezetői, kiknek munkássága lendülettel illeszkedik a mi tevékenységünkbe. Le kell előttük tenni a babérágat, a dicsőségből a háromnegyedrész őket illeti. Ha fontos a mentőügy, kétszeresen fontos hazánkban, amelynek települési viszonyai sajátságosak. A tanyarendszer kialakulása magyarázza meg ezt az eltérő helyzetet és amikor mentőállomást szervezünk, a modern egészségügyi levegőt visszük az eddig elhanyagolt helyekre. . Ne kutassuk, mi történt a multben, mennyi mulasztás történt, megdöbbentők és szivelszoritók a statisztikai adatok. E mulasztások legfeljebb kötelességeink fokozottabb véghezvitelét sürgetik. — Nagy örömére szolgál, hogy a közigazgatási hatóságok annyi megértéssel kezelik az ügyet, hiszen ők ismerik legjobban a speciális helyi vidéki viszonyokat. Az eddig .felállított vidéki állomások a legnagyobb jóindulattal és pártfogással találkoznak. A gyűlésen ideállottunk —végzi be az elnök megnyitó beszédét — nem léleknélküli, adminisztrációs munkában kifáradva, de mint barátok, bajtársak egymás munkáját támogatva lelkesítve. Ennek az összeforrott célnak jegyében és egy szebb jövőbe vetett hittel nyitom meg az ülést. (Általános éljenzés.) Ezután üdvözli a megjelenteket, valamennyi minisztérium, törvényhatóság, város képviselőit. Sajnálattal jelenti be, hogy Vass József népjóléti miniszter ur más elfoglaltsága miatt nem vehet részt és dr. Scholtz Kornél államtitkár jelent meg a képviseletében, ki átadja a népjóléti minisztérium üdvözletét és legteljesebb jóindulatát. Az egyesület eddigi működésének és a jövő terveinek vázolása a jelentések felolvasása után zárta be az elnök a fontos kongresszust. Délután 6 óra felé külön hajó vitte át a kongresszus tagjait a Margitszigetre, hogy az itteni hires gyógyintézményeket megtekintsék. Estére pedig a főváros vendégelte meg a társaságot, ahol a legkellemesebb hangulatban töltötték el az időt. Dr. A gyönyörű hegyvidéken fekvő szentendrei református polgári iskolai fiuínternátusba és a külön épületben levő leánvinternátusba ugy a nyári szünidőre, mint a jővö tanévre a felvétel valláskülönbség nélkül megkezdődött. Havi díj 70 pengő. — Egyéni nevelé3, hygiénikus elhelyezés, strandfürdő. Prospektust küld az igazgatóság. 5053-3 Sorsjegy utalvány. *- A „Nyírcidék" ezen sorsjegy-utalványának • birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban. Szerencsés esetben 6 levelező lap nagyságú művészi fényképet készít a nyerőről Csépány Jenő fényképészeti műterme (losseayei-tér 7. —Telef«n; 4-56 ) teljesen díjtalanul. Fénykép-utalvány. Ezen utalvány bármely felmutatójának 9 peng© helyett 4 pengőért készít 6 levelezőlap nagyságú fényképet Csépány Jenő fényképészeti műtérme Bessenyei-tér 7. — Telefon: 4-?6. v*/"* CTV/ Nagyhatású beszéddel nyitotta meg a lentők Értekezletét Rakovszky Iván, ny. belügyminiszter, Nyíregyháza országgyűlés! képviselője. Nyíregyháziak a kongresszuson.