Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-29 / 146. szám

1.928. junius 29. J' íYlKVVüEK A nagykállói reiormáíus elemi iskola tanulmányi kirándulása Az uj tantervvel egészen uj irányba terelődött a tanitási eljárás, különösen a földrajz tanításánál szembetűnő ez. A tanitási ered mény elérése involválja, hogy a gyermeki lélek a szabadtermészet kebelén kapja meg irányított szem­lélések, benyomások alapján azokat a lelki kincseket, melyek az is­kolai évi tananyag megértését, könnyebb elsajátítását, rögzítését mozdítják elő. Ezeket a lelki kin­cseket nemcsak a földrajz, de min­den más tantárgy tanítását is le­het, sőt kell értékesíteni. A tanítóság .évek óta mélyed el az uj tanterv szellemében s vitat­kozik afelett s arra a meggyőző­désre jutott, hogy a többi nem­zetek felett a kulturfölényt csak ugy lehet megteremteni s a haza­szeretetet cselekvésre késznek ál­landóvá tenni, ha az ifjú nemze­dék a csonka haza értékes rögeit, virágos rétjeit, ércben gazdag szikláit, vizét, tavát, történelmi romjait, az azokból kiáradó sok nemzeti nagyságot, a fejlődő kul­tura tükreit, ipart, kereskedelmet, azok otthonait a gyárakat, mind­mind lelkébe vési, szivébe zárja s azokért aszerint él. *> Ezek a gondolatok késztették a nagykállói református tanítótestüle­tet arra, hogy tanítványaikat kik­nek anyagi körülményei megenge­dik, tanulmányi kirándulásra vi­gyék. (Bár mind vihettük volna állami intézkedés alapján, ingyen.) Lökést adott e tervnek Kiss Jenő tanítónak az a terve, hogy a mi­niszteri rendeletnek megfelelően osztályában szeptemberben meg­kezdte a takarékosságra való neve­lést s növendékei az év folyamán a takarékpénztárban betéti könyvön 87 P 50 fillért helyeztek el. Junius 21 -ke volt az a nap, mely szinte lázba hozta iskoláink növen­dékeinek s szülőinek egy részét. Reggeli 5 órakor indultunk el a Nyíregyházi Kisvasutak tisztán ra? gyogó napsugártól csókdosott egyik autóbuszán. Autóbuszunkat haj­longva üdvözölték az útszéli fák lombjai csendesen néztek rá az ak­kor ébredező Nyíregyháza meg csendes utcái, majd a hosszú Ra­kamaz házsorai. A Tisza hidja előtt állottunk meg, s mikor kiszál­Városi Szinház Mozgói Junius hó 28-án és 28-en, csütörtökön és pénteken 5, 7 és 9 óiakor: A titokzatos hindu (A fcölni dóm koldusa) Dr. Emánuel Alfieri bűnügyi regénye filmen 10 fejezetben. Főszereplők: Carl de Vogt, Hanny Weise, Elza Témary, Henry Stuart, A kincsek szigete Egy amerikai riporter izgalmas ka landjai 6 fejezetben. Főszereplő: Richárd Talmadge. Előzetes jelentés: Junius 30-án és julius 1 én, szombaton és vasárnap PUTTY LYA: Tilos a flört. NKIL HAMILTON: Verseny az expressel. Fábry Pötyi konferál a vasárnapi Kovács István népünnepély gyermekszinház előadásán. A nyíregyházi losephine Baker is fellép a műsor keretében. A vasárnapi Kovács István nép­ünnepélynek olyan gazdag a mű­sora , hogy ha naponkint egyet­egyet kiválasztunk a programmszá­mok közül, hetekig tudnánk Jtmt róla. Ezúttal a gyermekszuihájzrói em ékezünk m cg, a^eiy a népünne­pé y területén külön sátorban ütöt­te tel tanyáját s délután 4 órakor tartja egyet.en előadását, amelynek rsézietes műsorát az alábbiakban adjuk. Az előadáson stílszerűen a kis Fábry Pötyi fog konferálni, hogy hogyan, az majd elválik. Utána egy hosszú ember, F-renczy István tanár lép a dobogóra s két mesét tog előadni. Előre jelezhetjük, — hogy szeméye m, essze ki fog ma­gas.am az előadók közül. Két tréfás jelenet is gazdagítja a műsort, nogy kik a szerep .01, azt a rendező­ség titokban tartja. A műsor szenzációja nyilván a nyíregyházi Josephine Bak^r ere­deti néger szó ótánca lesz, ame­lyet Bátort Sárika fog előadni. A kis Huszka Lász.ó irredenta .dalo­kat énekei, mig Bátort Pistike és Babicz Pista szavaim fognak. Egy pompás taran'eíla tánc zárja be a műsort, amelyet Fábry Pötyi éis Izay Duci lejtenek ej. Szólótáncot ad elő még Győry Eva. Itt emiitjük meg, hogy a2 egyes táncszámokat Sós Liy tanította be. lőttünk autóbuszunkból a csodálko­zás néma örömét tükrözte vissza mindenik gyermek arca, szeme a Tisza hatalmas vashidjának, höm­pölygő hullámainak a Bodroggal való ölelkezésének, a szőlőtől sma­ragd zöld tokaji hegynek, a Tiszán kikötött gőzhajónak, uszálynak lá­látása. — Átalmenve a hidon, ismét autóbuszra ülve, tovább gyönyör­ködtek a gyermekek egyik oldalon a Bodrog .tekervényes, vadregé­nyes partjain, másik oldalon a to­kaji hegy yáltozatos alakulatain. Bodrogkereszturon átmenve, a kő­bányák előtt megállva, a kőfejtést szemlélték meg a gyermekek. — Majd lobogtunk tovább, Szerencse hegység felé, melyet Árpád vezér nagyon megszeretett, Szerelmesnek, később Szerencsnek nevezett el. — IV. László idejében már vár volt e helyen. 1 565-ben I. Ferdinándé, 1 583-ban Rudolfé volt, később Rákóczy Zsigmondnak adta zálo­gul s 1 711 -ig Rákócziak bírták. 1605-ben Bocskay István itt or­szággyűlést tartott. 1 7 11 -óta Aspre­mentok, Illésházyak, Grassaíko­víchok, Szirmayak és Almássyaké volt a vár, melyet mikor megtekin­tettünk, igen meglepő volt a gyermekekre. Majd a gyógyforrás, a rajta épült fürdő, uszoda, a ref. templom, abban Lorántffy Zsuzsá­nának márvány emléklapja, az alatta levő sírboltban Rákóczi Zsig­mond csontjai tettek mély benyo­mást a gyermekekre. Sajnos, a cu­korgyár megtekintésére nem kap­tunk engedélyt. Ismét autóbuszra szállva, a Hernád, Sajó hídjának, csendesen haladó vizének örültek meg a gyermekek, pár kies közsé­gen átfutva beérkeztünk Miskolc­ra, melynek szép virágos' utcája, üzleteinek pazar, ízléses kirakatai, majd a Kossuth-szobor, annak kör­nyéke. Az avasi ősrégi ref. temp­lom, az Avas fetejéről áttekintett lüktető miskolci élet, mind-mind ki­törölhetetlen képeket vésett a gyer­mekek lelkébe. A Kossuth-szobor mellett 4 hangra több hazafias éne­ket adtak elő a gyermekek Gáspár Endre vezetése mellett, melyeket élénk tapssal jutalmazott a sétálók­ból hamarosan összegyűlt nagykö­zönség. Ezek után az állami vas­gyár igazgatóságának engedélye alapján egy szakférfiú vezetése mel­lett hazánk legnagyobb diósgyőri vas és acélgyárát néztük meg, hol a vas, acél, vasúti sinek, kocsik ke­rekeinek változatos készítési mód­jai lepték meg a gyermekeket. In­nen a 4 tornyú romokban heverő diósgyőri várhoz mentünk. Mely­nek helyén a honfoglalás idejében már valószínűleg .avar eredetű földvár tolt. Később a magyar ki­rályoknak volt végváruk. A XIII. században Nagygyőrnek, majd ké­I sőbb a bőven termő dióról Diós­J gyóraek nevezték el. 1252-ben Má­ria királyné IV. Béla neje lakóhe­lyül választotta, állítólag „ő ültette azt a terebélyes nagy iává nőtt mogyorófát, melyet a várral szem­ben levő udvaron nagy gonddal ápolnak, mely ennek dacára is ugy látszik ,már rövidesen elhal. A XIV. század elején az Ákos nemzet­ség Ema ága bírta. Ema fia: Ist­ván nádor újra építtette a várat, ezért újvárnak nevezték. 1341-ben ismét királyi birtok lett. Nag^y La­josnak kedves lakóhelye volt, itt irta alá a tornai békekötést. — 1387-ben országygyülés színhelye volt. Zsigmond 1412-ben itt kötött szövetséget a bajor királlyal. Má­tyás király és Mária (II. Lajos ne­je) gyakran tartózkodott itt. — 1522-ben Il-ik Lajos nejének ajándékozta. I. Ferdinánd alatt a Balassa családé lett, majd később Perényi Gáboré, Enyingi Török Ist váné, Tibold, Haller családoké, 1703-ban a királyi kincstár visz­szaváltotta. 1526-ban I. Ferdinánd kapitánya Serédy Gáspár a köze­lében levő kolostort felgyújtatta, valószínű a vár is ekkor pusztult el, mely romjaiban is meglepő, gyönyörködtető, nemes érzéseket kiváltó. Végül csonka hazánk magyar Svájcnak nevezett részét, az elraga­dóan szép hámori völgyet, rajta csobogva búcsúzó Szinva patakot majd fentebb egy fejedelmi vár hasonló kiképzésével az állam ál­tal építés alatt levő Palota szállót, a mellette körülbelül 25—30 hosszú ezüst porszemekre tört Szin­va vízesését, a Taj-tó 34 méter mély sötétzöld vizét, azon sikló szan dolinokat, az egész tavat ölében tartó két magas hegy bükkfa er dőjét csodálva szemlélték a gyer­mekek. Vidám dallal, minden fáradság nélkül este háromnegyed 10-re ér­keztünk haza Nagykállóba. A kiránduláson 26 gyevrmek maga által megtakarított pénzén, 4 pedig a Nagykállói Takarékpénz tár 5 P., Nagykállói Nőegylet 8 P., N. N. 10 P. áldozatkészsége alap­ján vett részt. Emiitett takarék­pénztár igazgatójának Kálmán Sándornak, a nőegylet közszeretet­ben álló elnöknőjének özv. Szabó Józsefnénak s magát megnevezni nem akaró N. N.-nek tanítótestü­letünk nevében e helyen is köszö­netet mondok. A kiránduláson részt vett még U urleány, és 2 úrasszony s Göröm­bey Péter iskolaszéki elnök is, ki széles történelmi tudása alapján mindenütt lebilincselő magyaráza­tokat tartott. Szabó Antal, ref. ig. tanító. Legolcsóbb gyári árakon uj cikkeket hozunk forgalomba. Zsákokat minden nagyságban, gabona, lisst, *tb. réazére. Szalmazsák, Ponyvaszöveteket, (mhatian) Rolettazsávolyokat, Matraczsávolyokat, Szó'ny»gvéd5, Lenvászon, futékat. Szőnyeg és Butoraeövrtgyárak r.t. ezelőtt M •• HAAS FULOP Budap»st, V., Vörösmarty-tér 1. Bué<p»ot, IV. Károly király-mt 26. Soproa, Várkerület 123. Szombathely, Erzsébet királyné ucm 24. 3668 A Kisegítő Iskola első vizsgája kitűnően sikerült. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A gyengetehetségü gyermekek gyógypedagógiai iráünyu, individu­ális oktatására városunkban a ta­vasz folyamán újonnan létesített m. kir. állami kisegítő iskola teg­nap tartotta meg az első vizsgála­tát az ág. h. ev. központi elemi népiskola épületében lévő ideigle­nes helyiségében, amelyről a követ­kezőkben számolunk be: Az iskola f. évi március 26-án kezdte meg áldásos működését, amely — tekintve az iskolai év elő­rehaladottságát — arra irányult, hogy az áttelepített növendékek itt­ott elsajátított hézagos ismereteit és neveltetésük eredményeit a kise­gítő iskolai tanterv szerint kiegé­szítse és rendszerbe foglalja. E hi­vatását az iskolai év még hátralevő ideje alatt rendelkezésére álló 60 munkanap alatt is derekasan meg­oldotta, mert az egész évi tananya­got földolgozta a 1 5 növendékével, akik I. és II. kombinált osztályt képeztek. A vizsgálaton a hivatalos köze­geken a népiskolai tanítótestületek számos tagja^ nagyszámban a szü­lők és több más érdeklődő jelent meg, akik csodálkozással állapítot­ták meg a kitűnő eredményt és az egész intézmény hézagpótló, szük­séges voltát. Különösképen feltűnt az egyes tantárgyak meglepő szel­lemi eredményei mellett a hibás beszéd eltűnése és a kézügyesség produktumai. A vizsgálóbizottság Czimbolinetz Jenőnek, az iskola vezetőjének kö­szönetét és elismerését fejezte ki a — rövid idő alatt szinte nem várt — kiválóan sikeres munkássága fe­lett, akinek nehéz munkájában nagy segítségére volt Kovács László dr. az iskola szakorvosa. A vizsgálat eredményességét mi sem bizonyítja különben jobban, minthogy a 1 5 növendék közül 9-et visszautalt a bizottság a rendes iskolába, miután fogyatékosságuk fejlődésnek indult és az ismere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom