Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-28 / 145. szám

2 JSÍYÍRY1DÉK* 1928. junius 28. A túladóztatás. Gróf Betli °n István miniszterelnök a felsőház budget vitájában megragadta az alkalmat, hogy néhány kiemelkedő gazdasági proD lémával behatóbban foglalkozzon, de ugyanakkor válaszolt azokra a felszólalásokra is, amelyek a kormány e 1-n bizonyos panaszokat hangoztattak. Ezek nagyobbrészt a kormány pénzügyi po lakáját erintették, amelyekre a miniszterelnök kimentő választ adott. Gyakran hangzik ei a kormány eiien az a vád, hogy a túladóztatást , nem épiti le, nem siet a magángazdaság intézményes megsegítésére, holott azt lehet tapasztalni, hogy az állam háztartása fellegekkel rendelkezik. A dolgok ilyen beállítása valóban megtévesztő lehet, azonban tudnunk kell, hogy amikor a Bethlen-kormány pénzünk stabilizációja érdekében megindító.ta a szanálási akciót, még nem lehetett pontosan megállapítani, hogy az adózó polgárság mily mértékben tesz eieget az aliammai szembeni kötelességének s pontos kalkulációkat képtelenség volt ejtem a befolyt állami jövedelmekről. Örvendetes tényként ke i feljegyeznünk történelmünkben, hogy a magyar nemzet legnehezebb óráiban, erejét meghaladva, minden anyagi áldozatot meghozott, hogy kilábaljon abból a gazdasági válságból, — amelybe a háború és forradalmak által jutott. Amikor az állam pénzügyi egyensúlya heiyre állott, valóban festődhetett volna az a gondolat, hogy adóelengedésekkel és mérséklésekkel könnyitsünk apoigárság terhem, azonban nagyon kérdéses volt, hogy a nemzet szempontjából különösen a kulturiram s más örökéletű problémák kiepi. ttése terén nem lesz-e sokkai helyesebb, ha a mutatkozó á Umi feleslegeket olyan hasznos beruházásokra fordítjuk, amelyeknek üdvös voltát egyébként érezni fogja a nemzet minden rétege. Tudnunk ke 1 azt is, hogy a szanálási tervben a dologi kiadásokat, valaminl az á.lam a'kaimazottainak fizetését oly minimális összegben állapították meg, nogy az á lamnak gondoskodnia keiett pénzforrásokról, amé.yek a mutatkozó díferenciákat részint kielégítik, részint p

edig a szükséget irányában nivellálni próbálják. Különösen szociális és egzisztenciá is kérdések terén rendkívül sok kívánalom m

erültfei az á lammal szemben, mert rendezni kellett például a tisztviselők !és nyugdíjasok fizetését, szabályozni kellett a lakbéreket, de arról is gondoskodni ke lett, hogy legalább akkora katonaságot tartsunk közbiztonságunk szempontjából fegyverben, amekkorát a trianoni békeszerződés megenged. Mindezek ellenére ki lehet mutatni, hogy az állam 'enyhített a közterhekén, ha az adócsökkentés nem is nyilvánul

1 meg oly tutzo

Tt mértékben, mint ez a kívánalom, különösen az ellenzék részérői gyakran csupán politikából felmerült. Senki sem tagadja, hogy a terhek i súlyosak. Körűi kel! azonban nézni Európa O o más országaiban is s ha ezt megtesszük, arra a meglájapitásra jutunk, hogy még a győztes államok adófizető a anyai is több , adót fizetnek, mint a háborút megelőzőleg. Nagyon rövidlátó politika volna az, na a kormány a múlhatatlanul szükséges beruházások helyett adócsökkentést hajtana végre, amikor ezek a beruházások tulajdonképpen romjaiból építik fel országunkat. Erre a^étra a.szanálás óta nyolcszáz milliót fordított már a. kormány. Ezt máskép nem tehette volna, minthogy minden ténykedésében a legnagyobb takarékosság vezeti. Ami a bürokratikus rendszer hibáit illeti, arra is frappáns választ adott a miniszterelnök. Bizonyos, hogy előnnyel járna az országra nézve, ha a decentralizációt már most meg tehetne valósítani, de ehhez uj generációra van szükség, amit csak fokozatosan lehet a felelősségérzet és a köz erkö'cs szellemében ieineveim. A szociális szempontok figyelembevételével szabják meg a nyíregyházi vízvezeték költségeit. á vízvezetéki értekezlet második napja. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Megemlékezett a Nyirvidék arról, hogy a város vize látása és csatornázásáról Becsey Antal m. kir„ kormányfőtanácsos, oki. gépészmérnök kész terveket mutatoU be a városi képviselőtestület tagjainak melyet a város polgármestere, áítai egybehívott értekezet, két napon át tárgyán a városháza nagytermében. A tárgyalás második napján, e hó 23-án délután Dr. Bencs Kálmán m. kir. kormanyfőtanácsos polgármester nyitotta meg a folytatólagos értekezletet, ameiy a csatornázást és. a létesítendő egész műnek pénzügyi kérdéseit tárgyalta meg. Az elnöklő polgármester megnyitotta az értekez.etet, a szép számmai megjelent és nagy érdeklődést mutató képviseleti tagokat üdvözölve, felkérte Bé?csí>y Antal tervezőt előadásának megtartására. A tervező ismertette a csatornarendszereket áltatában, amelyek közüi az úsztató rendszert azért nem ajánlja Nyíregyházán létesíteni, mert bár közös csőben vezetné ei a szennyezett vizeket a csapadékvizekkel együtt, mégis nagyobb költséggel járna, mert nagyobb csőméretekkei kellene számolni, de főként azért, mert a Nyírvíz csatornába a vizek csak tisztifás és derítéssel lévén , átvezethetek, az üzemkö fségekben nagy kiadásokkai kellene számolni. Nyíregyháza város részére csakis az elosztó csatornarendszert ajánlhatja, ahol a házi szennyezett vizek és a csapadékvizek is, különkülön csatornákon vezettetnének ei. A szennyezett vizeknél fö a tisztítás, hogy a Nyirviz csatorna vize fertőzésnek kitéve ne legyén. Ez költséggel jár, mert deritőberendezést ke i létesítem, hot géperővel is ke i az átemelésnél doigozm. Két me lékgyüjtő készülne, a melyek egy főgyűjtőn át vinnék a szennyezet vizeket a tisztító i berendezéshez. Két átemelésre ísiesz Szükség a város belterületén, egyik a Bujtosi vizekn

ek a Korona-szálló mejett való átemelésére, a másik pedig a Maiom-utcánái. Az Érbe átemelés a szarvasszigeti tisztítótelepnél voma. A tisztításnál értékesíthető melléktermékeket kapunk, melyeket német mintára használhatnánk fei. Az egyik a keletkezett gáz, ameiy tejenként "és évenkint 5 köbmter, 7000 kalóriával és összesen 15-20 vaggon porosz szénnel egye

nértekü. Ez a gépberendezésnél rrtékesithető. A másuk t kitermelt iszap, amely t

rágyázásra értékesíthető. A csapadékvizek levezetésé® szolgáló csatornahálózat, 20 helyen ömlik az Erb

e és a mai csatornák felhasználtatnának. Az egész tervezet ugy van méretezve, hogy az a város belterületén jövőben lakó 60000 .emlber céljaira is alkalmas. A költségek mintegy 3.570,000 pengőre t

ehetok, melyeknél azonban, cca 15 százaléknyi előre nem látható, iköltség is benntogialtátik. Az üzemi költségek évi 70000, a kamatterhek és törlesztés cca 324000 pengőt tesznek ki. , 1 A hozzászó ásókat a polgármester vezeti be, kije entvén, hogy a tanács togalkozoU a kérdéssel és azt javasolja, hogy egyelőre csak a szennyezetviz csatornázása készíttessék ei, míg a csapadékvizek levezetése maradjon egyelőre a ma már megevő csatornázás feladata, legfel ebb a városban levő nyílt árkoknak bebol'-ozását javasolja még a tanács, iletve azoknak megszüntetését. Csapadékvíz csatornázás pedig csak a burkolattal már ellátott utcákban készüljön, nehogy elszennyeződésnek legyen a csatornahálózat kitéve. Dr. Jármy Béla ny, főispán teiveti a kérdést, nem-é tenne helyesebb már most megépítem az egész csatornázást, nehogy kétszeres költséggel járjon később a kiegészítés, tekintve azt, hogy burkolt utcákról lesz szó. A tervező megadja a válaszd, hogy a burkolt utcáknak csatornázása tervbe van véve, de az úttestben két árok ásása e.kerüihetetlen, mert a két csatorna külön helyen fektetendő. Liptay Jenő m. kir. gazdasági főtanácsos felhívja a figyelmet, a szennyezett viz hasznosítására, ha erröi, mert nem hali jól, nem lett volna szó, mert ,ezt igen lényegesnek és kihasznáiandaónk tartja. Sípos cukrász készíti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteményeket. Zrínyi Ilona ncca 3. Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szállít. Barla Sándor azt kérdi, hogy a ma emiitett összegbe a csatornázás külön belekerüi-é és ezen felül a vízvezeték? Mert többen azt hiszik, hogy a vízvezetéki alapdijat, a szobánkénti 6 pengőt, csak egyszer keli lefizetni. Véleménye szerint a költségeket ei kellene osztani a későbbi nemzedékre is és nem csak a mait kellene veie «gyí-koini!» Kiss Gyula nem érti, hogy miért ne tehetne itt is, mint Budapesten a szennyezett vizeket az esővízzel együtt egy csatornában levezetni. A nyert felvilágosítás után, bár megértette, hogy többe kerül, — mégis ugy gondolja, hogy az egycsatornás" rendszert ei tehetne Ké. szidni. t becsey ísmé'.e.ten megmagyarázza, hogy derítés nélkül nem 'vezethető az' Erbe a szennyezett víz és az üzem tui költséges lenne, ha a ritkábban előforduló esőzések vizeit is át ke.jene bocsátani a derítő berendezésen, túlnyomó részben peqig a költséges berendezés csak a szennyezett vizek derítésével l?nne térhetve és igy a mii kapacitása, csak tört részben lenne igény be véve. Kiss Gyula a nyert felvilágosítás után megnyugszik és az e.osztó rendszer előnyét belátja. Dr. Valent Mihály v. orvos a talajvizek leszállítását tartja tontosnak és ismételt felszólalással a kutak vizének 1—1.5 m.-nyíre a talajszin alatti voltát említi m

eg, a mely a csatornázással leszállítandó lenne. Becsey szerint, Nyíregyházán talajvízről beszélni alig tehet. (Fe.kiállások: a Bujtos, az Erkertek! OU egy ásónyomra viz van!) A csatornázás máris drainiroz, természetesen nem ugy, hogy megíurkáijuk a csővezetéket, hanem azzal, hogy, a csapadékvizek elvezetése gyorsabb lévén, a talajt nem áztatja át és igy máris leszáll a talajvizszin. Nagy Elek v. műszaki tanácsos megmagyarázza a csatornázás taíajvizsüiyesztő tulajdonságát. Kiss Gyuia kérdezi, hogy iehet-é a szennyvíz csatornát tisztítani? Becsey megmagyarázza, miként megy e

z, a tísziitó aknákat, bukóaknákat, tisztító keféket, vízsebesség szabályozást ismerteti. Dr. Bencs Kálmán polgármester a figyelmet a pénzügyi részre hívja fei. Kétféle megoldás lehet. Vagy koncessió utján vá Illatba adni az egész müvet, vagy saját vállalatban elkészítem. Mindkét alternatívára versenytárgyalás kiírását javasolja. De úgymond: tegnap az értekezlet után, szűkebb körben beSorsjegy-utalvány. 1 " A „Nyírvidék" ezen sorsjegy-utalványának ^^ birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban. Szerencsés esetben 6 levelező lap nagyságú művészi fényképet készít a nyerőről Csépány Jenő fényképészeti műterme (Be Menyei-tér 7. — TeWonM-58j teljesen^ díjtala

nul. Fénykép-utalvány. Ezen utalvány bármely felmutatójának 9 pengő helyett 4 pengőért készít 6 levelezőlap nagyságú fényképet Csépány Jenő fényképészeti műterme Bessenyei-tér 7. — Telefon: 4-66.