Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-28 / 145. szám

1928. junius 28. *YiTV széigetést folytattunk, hogy ha a város a szükséges 7.5 mi liót fel­venné, nem .'enne magyar pénzinté­zet, ameiy ezt megadni tudná. — Külföldi pénzt kellene igénybe ven­ni. De e z esetben 35 éves köl­csönnél mintegy- 22 milliót fizet­nénk tőkében és kamatban vissza és igy legalább 15 millió p £ngö vándorolna a külföldre és veszne et. Nem ienne-e mód arra, hogy a város közönsége adná össze ezt a tőkét, amikor nem vesztene a nem­zetgazdaság semmi 1? Ha ugyanis a számitások adta módon, Vaia­me.y lakásra évi 300 p engó alap­díj esnék, akkor az 35 év alatt, kamatos kamatokkai együtt, hoz­závetőleg 20000 pengőt tenne ki. Mig, ha előre megvaltaná i valaki, akkor cca 2800—3000 pengő érre elegendő tehetne. Számlás dolga, de nagyon meggondolandó. Hivatkozik arra, hogy mily ál­dozatkész volt a lakosság 100 év előtt és itt mondotta, amit már előző számunkban emiitettünk, — a jobbágyság alól való felszaba­dulásról. I'elTuvj'a az értekezleteta hozzászóasra. Becsey szerint, ha nem akarunk a külföld vazallusai fenne, akkor mindent ei keli követni, hogy a pénz ne menjen ki a külföldre. Ha a számokkai való játékhoz folya­modnék, ugy akkor azt lehetné mondám, hogy cca 30000 város belseji lakos között elosztva a cca 7 mi liós beruházási költséget,, fe­jenként cca 230 pengő esne és ha ezt mindenki viselhetné, ugy meg volna oldva a pénzkérdés. Ámde ezt igy egyszerűen nem számíthat­juk, erre körültekintőbb számítás ke'i. Több példát sorol tei és az érte­kezlet tagjai a saját példáikat is kido-goztatják, miként lenne a péq,' kérdés az egyesekre megoldható. Általában az a vélemény alakul 1 ki, hogy a pénzkérdés megoldás^ az ezzei kapcsolatosak feltárása ut­ján lehetségesnek látszik ugy, hogy még rövidebb idejű részki­fizetés is tervbe lesz vehető. Nemts Sándor a tervet bank­szerüen nem látja kidolgozottnak, mert ha pl. valakinek nincsen meg a szükséges tőkéje, akkor azt köl­csön kei vennie és akkor a szimpia kamat is többe kerülne, mintha azt a város venné fei. Az ó tervét ajánl­ja. elfogadásra, amUy szerint ala­kítson a város lakossága egy kon­cessiós társaságot, szövetkezetet, a meyek papírjai mindig értékek ma­radhatnak. Becsey Antai a Nemes áHat fel­vetett tervet éppen annyira nem látja előnyösnek, mint amennyire nem tartja az övét annak. Mert ha valakinek nincs pénz e, akkor a papír lejegyzéséhez is kölcsönre lenne szüksége. Bogdán Ferenc tisztán látja a kérdést. A technikai részt megol­dottnak látja, a pénzkérdés meg­oldására a Becsey tervét ajánlja, bár a konoessiót s em kifogásolná. Becsey terve szerint tartja a kér­dést "mego dhatónak. Plsszer János is helyesli a Be­csey tervé 1, de tagadja, mintha a vízműnek hasznot hozma nem lehetne és nem vorna .szabad. A jövede.em a melléktermékek érté­kesítéséből származik egyfelől, — másfelől pedig az újonnan építendő házak hozzájárulásából,mely prog­ressiv kell, hogy legyen. ' Az uj házaknái ma készítendő külön-kü­lön derítő telepek építő költségei, valamint ezeknek üzemi költségei olyan terheket rónak az építtetők­re, ame.yektőt azok szívesen sza­badulnának, ugyanígy az uj ha­zaknál iétesi-endő furott kutak, viz­tartányok és a vízszerzés üzemi költségei azok, amelyek a vízveze­ték és csatornázás létesítése estién elmaradnak az uj épületeknél' es amelyeknek hozzájárulásként való kifizetésétől az uj házak építői nem zárkózhatnak ei. Az igy nyert és a melléktermé­kekből származó jövedelmek tehe­tik alapját egy e l marád"hatatian fel­újítási tarta éknak is, ameiyrői szin­tén gondoskodni ke l, de "ameiyrői eddig szó ri^m volt. Jövedelemről és tartalékról te­hát gondoskodni kei és lehet is. Kohn I. Ignác a hosszú lejáratú kölcsönt tartja a kisemberek szem­pontjából jobbnak, meri kisebb részietekben könnyebben törleszt­hetik. Ugy kivanja, hogy ne le- : hessen egyenlő dijat kivetni a ki- | sebb és a nagy üzletekre, hanem ez a kivetés progressiv 'egyen. Elnöklő polgármester e felszóla­lással kapcsolatban utal arra, — hogy ugy látszik, Kohn 1. Ignác nem volt Jtf a tegnapi napon, ami­kor Dr. Kovács Eek éppen ebben az irányban szólalt tei és kérte, hogy a szociális szempontok kellő­leg ki legyenek domborítva a xe­hervfeelésntl. Az értekezlet azzal zárult, hogy a pénzügyi résznek megoldásán még a tanács is gondolkodik es kelő időben, lehetőleg megterelö tervet terjeszt a képvise. et elé. Imit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megizivlilendó apróságok. Tegnap uj rovatott nyitottunk a fenti cim aatt. Célunk ezáltal az, hogy a közönség maga vegye ke­zébe ügyes-bajos dolgainak irá­nyítását azokban a kérdésekben, amelyeket csak egy-ké^ élesebben látó szem vesz észre, de amely kérdések megoldása a jó ízléssel, a renddel, a tisztasággal s kultu­rális fejlődésünkkel állanak szer­ves összefüggésben. Mi természe­tesen minden jogos panaszt a magunkévá teszünk s ebben a tö­rekvésünkben a közönség támoga­tását kérjük. Bárkinek közérdekű felszólalását közöljük, csupán arra kérünk mindenkit, hogy levelét alá­írásával lássa el. Kívánságára nevét a panaszos levelek közlésekor .nem közöljük, csupán a magunk (igazo­lására s a sajtójogi felelősség meg­áiapitása érdekében őrizzük meg. Az (alábbi érdekes dolgot, bár nem tartozik szorosan ebbe a ro­vatba, mégis i*t közöljük. A BESSENYEI-SZOBOR ÁTHE­LYEZESE SOK ADÓSSÁGOT TETT ESEDEKESSE. Az emberek sok más osztá y,ozá­son kivú' két nagy csoportba oszt­hatók. Az egyik, a kisebb csoport tagjai azok, akik pénzt adnak köl­csön, a másik csoportba pedig azok tartoznak, akik pénzt kérnek kőesőn. Ezuttai csak ez utóbbiak­ról kívánok szólam. < A kölesönt kérők, mint,azt mind­annyian tudjuk, kölcsönadót vagy kérői minőségükből kifolyólag, ren­desen letesznek egy néhány Tő- és me lékesküt a megadásra vonatko­zólag, terminusokat tűznek ki, — ame.yek igen éiesen körűi vannak határolva, s más egyéb biztosítéko­kat nyújtanak. Hogy dipomáctai nyelven szóljak, ezek a garancia paktumok igen változatosak szok­tak lenni s különösen a határidő megá lapitásában egyes örökélet^. 2 NAGY „UFA" REPRÍZ! Harry Liedtke Marcsa katonája Apolló GSita Eohmann Dalolj bolond.., Apolló Csak Péter-Pál napján, pénteken! Szerdán Csütörtökön Billie Dove, Levis Stone, a világhírű mivészpárral: SZIVEI! HARCA , házassága ) Regényes szeri A gólkirály (A primadonna házassága ) Regényes szerelmi történet 8 felv. Sportregény RICHÁRD DIX: A UUmiFíllM I felvonásban. Pénteken, csak egf napig I HARRY LIEDTKE legújabb rep.iz filmje: Marcsa katonája Szerelmi regény 8 felvonásban. GOsta Eckmann, Karina Bell legszebb filmje: DALOLJ BOLOND .. Egy bohea és egy lovarnő szerelmi regénye 10 felvonásben. Előaááiok kezdete: g, 7 és 9 órakor. ÁGNES VIZ kitűnő üdítő és borvíz! Kiárusítás miatt leszállítóit árak! Kapható : a Hangya üzleteiben. 4839 törekvő adósok nem áta'lották ki­tűzni azt az időpontot, hogy «majd megadom, ha a Bessenyei-szobor .elmegy a h-lyérőU Nos, igen tiszte.t uraim, Tekin­tetes Városi Közgyüiés, itt van az a bizonyos kutya elásva, ami engem e sorok megírására készta­tett. Méltóztattak-e csak egy pilla­natig is megfontolás tárgyává tenni azt a ténykörülményt, hogy ezen határozatuk s az abból toiyó cse­lekedet (áltai jge n sok «hosszu le­járatúnak vé-t» kölcsön visszafize­tésének esedékessége következett be? Méltóztattak-e gondolni csak egy pi lana'ig is arra, hogy ezek a csalódott notórius adósok mlnó céirányos hitelművelet segítségévei másznak ki a kátyúból: s fizetik ki adósságukat, mert egyet meg keli adni, a kölcsönt nem szívesen fize­tik vissza, de az adott szó szent­sége előttük se m ismeretlen. Te kin te'es Városi Képviselőtestü­leti Közgyűlés és Tekintetes Tör­vényhatósági Közgyűlés, amennyi­ben az ügyben egyenként 50 szá­zalék erejeig érdekeit felek, mél­tóztassanak sürgősen segé.yakciót indítani, hogy a máris elmulasztott terminus heyett legalább arra az időpontra kifizethessem sok tár­sammal együtt az adósságomat, — mig uj he.yre ne m költözik Bes­senyei ércbeöntött nemes alakja. TÖBB UDVARIASSÁGOT! Goethe híres mondása Szá ló­ígévé vált: Mehr Licht! Nekünk is ieh«tne napjainkban olyan jszáiló­igénl* meyet Ki kenene j'egyeam minden nyilvános helyre, vasutak, vi |amosok, éttermek, kávéházak fa­lára s- ez igy ,szólna: «Több udva­riasságot !» Soha nem tapasztalt nyegleség, figyeime'l enség, udvariatlanság, sot sokszor a jóizést is sértő durváig burjánzik tei manapság uton-utfé­len. Es ami különösen bántó, meg­kísérlik ezeket elkövetni idősebb urakkal, tisztes hölgyekkel szem­ben is. Megelevenedik előttem egy pír hónappal ezelőtt a postaihvataiban lejátszódott igen jellemző eset. A pénzutalvány osztály előtt igen nagy tumultusban egy 23 éves if­jonc, aki egyébként, ha jól emlék­szem, »jeiesen érett« f cigarettára gyújtott. Egy nyugalmazott maga­sabb rangú katonatiszt tisztelettel­jes hangon figyelmeztette az tfjut, liogy- tilos a dohányzás. — Igen? válaszolt az ítju, majd mintha mi sem történt voma, to­vábo szívta a cigarettát. Erre kissé nyomatékosabb, el­lentmondást nem tűrő hangon ka­pott figyelmeztetést, mire jobbnan látta mégis az amúgy is csutkáig szivott cigarettát ledobni s hasonló izésü társával csendben mosoiyeg­ni egy jogosan fe.háborodó úriem­ber bosszúsága felett. Most azt gondolna a kedves o<­vasó, hogy vége is van a történet­nek. Nos'csa.ódik ebben, mert a je íemzö kor és kórtünet most jön. Mikor az í lető úriember az ab-

Next

/
Oldalképek
Tartalom