Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-23 / 116. szám

J^YÍRYIDÉEV 19S8. május 23. Hiázépíté® miáft Liohtenberg Sándor cipőáraháza a volt üzlethelyiség mellett épült Bethlen uccai első barakba áthelyezve. Helyszűke miatt óriási készletemet mélyen leszállított árban árusítom! üummítaJptt vászoncipő la minőség 4 Divatpántos fehér vászoncipő 7'— P Bőrszandál szegezett talppal 36—42 sz.*ig 6'50 P Divatpántos és féifüzős fekete női cipő 14— P Divatujdonságok állandóan érkeznek. P| Kimaradt pár női eipők, csak 35 és 41 számok 8, 10, 12 — P Női fekete és barna divatpántos la minőség |8 — P Női divatpántos drapp és lakk cipők 20,22, 24 — P Erős férfi kapcsos cipó 19, 20 — P Állandó occasió! A „Takarékosság" vásárló könyveire részletfizetéses Férfi divat félcipő lakk orral 22'— P Férfi dírat kapcsos cipő lakk orral la 24 — P Női fonott divat szandálok 13, 15 — P Varrott talpú bőrszandálok, komod cipők, tennisz cipók, gyermek pántos cipók igen olcsó arban. Minden cikk igen olcsó árban! hitelt nyújtok. 2921 Gyorsan a bernbázási törvényjavaslattal! Bud János pénzügyminiszter a napokban tartott nagy beszéde so­rán; bejelentette, hogy az egyes mi­nisztériumok mi'y szép beruházási programot dolgoztak ki. Egy ké­sőbbi beszélgetés során azt is ki­nyilvánította, hogy a beruházási törvényjavaslat gazdag programm­ját még a Ház nyári szünete alatt le akarja tárgyaltatni, ami azáltal válik lehetővé, hogy a kormány számítása szerint az öregségi és rokkantsági biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása előrelát­hatólag , három-négy ülésnapnál többet nem fog igénybe venni. Mindenki orömme' fogadja ezt a pénzügyminiszteri ígéretet, küiö­nösképén pedig a nehézségekkel küzdő magyar gazdasági élet. A beruházások nagy jelentősége nem­csak abban áll, hogy közszükségk­teknek tesz eleget a programul vég­rehajtása, hanem abban ís 4 hogy nagy összegeket juttat vissza az adófizető polgárság kezeihez, amely az utóbbi esztendők során dereka­san kiveszi a tészét a terhek vise­léséből. Sok kritika hangzott ei a pénzügyminiszter politikáját ille­tőleg 'ellenzéki oldalról s ezek a kritikák gyakran kiterjeszkedtek a kormány egész pénzügyi és gazda­sági koncepciójának bírálatára. — Ezekre nagyon helyesen megfelelt Bud pénzügyminiszter, mikor ép­pen nagy beszéde során kijelen­tette, hogy lehetetlenség egy évti­zedeken át kiépített gazdasági egységet márói-nolnapra széjjeltör­ni, anélkül, hogy a gazdasági élet ezt meg ne sinyiené. A kormány igenis mindent elkö­vet a magyar gazdasági élet fel­lendítése érdekében, hiszen neki is éppen ugy célja, mint minden más magyarnak, hogy az ország gazda­ságilag is lehetőleg erős 'egyen. Hogy a valóság a vágyak mögött maradt, ez nem speciálisan ma­gyar hiba, nem valami téves kon­cepció okozza ezt a kormány gaz­dasági elgondolásában, hanem jó­részben olyan nehézségek, amelyek a hábor.u és a/, azt követő viiág­krizis fo'ytán minden országban általánosak és megállapíthatók. Nemcsak a kis Magyarország, amelynek nehézségeit még tetézik a szörnyű módon megállapított trianoni határok, hanem a ná'a sokkai hatalmasabb Anglia, Ame­rika, Németország is, — hogy csak a legnevezetesebbeket említsük — gazdasági nehézségekkei küzdenek, ami világos bizonyítok arra, hogy itt Ünyieg az általános gazdasági egyensúly megrendülésének tényé­vel állunk szemben. A kritika bajnokainak meg keU gondolni azt, hogy Magyarorszá­got a háború szörnyű erőfeszíté­sei kiszipolyozták, a'trianoni béke elszakította mindazokat a vidékeit, ahoi erdőségeink és bányáink fe­küdtek, az utódállamok ellenséges érzülete megakadályozta előnyös gazdasági szerződések kötésében, a kommün rémuralmát követő román megszállás kirabofta s jgy, ha volt valaha ország, amelynek szerencsét­len és hátrányos körülmények kö­zött órjási feladatokat kellett meg­oldani, ugy Magyarország az. Min­den nagy koncepció bírálatára szükség van, már csak a több szem többet lát, elve alapján is. De ez á birá'at ne legyen egyoldalú, ne akarjon tényeke 1 meghamisítani s lássa meg azt, ami eredmény, ha a másik o'dalról is jön. Amióta a szanálás útjára léptünk, a kormány igenis óriási mérvű beruházásokat eszközölt s hogy még mindig van­nak hiányok, ennek oka egyedül csak szegénységünk. Még az a cso­da, hogy addig is eltudtunk jutni, aho' ma állunk. A kormány rövid egymásutánban juttat hatalmas ösz­szjegeket beruházások céljaira, amelyekhez bizonyára méltón fog csatlakozni az a beruházási prog­ramm is, amirő' Bud miniszter ki­jelentette, hogy nagyon szép s meg­valósítását ő maga t? nagyon óhajtandónak tartja és sürgeti. Ltptay lené és felesége eg? óvoda 250 négyszögöl telket Hyiregybáza farosának. Az adományozott isiken még a nyáron leiépitik az uj köz­ségi óvodát, amelyet Lipíayék elhányt gyermekéről: „Olga" óvodának neveznek el. — Nagy vita a tiszti főügyész ügy­védi munkájánál díjazásáról a városi képviselőtestületben. Kegyeletsértés a Bessenyei szobrának áthelyezése, á város képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése. v<}n'és*e vonatkozó javaslatot. Részvétté 1 emlékezett meg az­után a polgármester arról, hogy tegnap éjjel elhuny: KusnyérikSá­muel, a városi jövedéki hivatal na­pidijasa, aki szorgalmas, hü mun­kása ívolt a város ügyeinek. Az elhunyt munkatárs családjához a város képviselőtestülete részívét­iratot intéz. A polgármesteri bejelentjsek után a közgyü'ési tárgysorozat egyes pontjaira tériek át. Szohor Pál főjegyző bemutatta a belügyminiszternek köszönő le­ve'ét, amelyet a képviselőtestület­nek a miniszter 50. születé nap fa alkalmából hozzá intézett üdvözlő iratára irt válaszul, majd bemutat­ták özv. Csengery Gyu'ánfi levelét, amelyben köszönetet moKd a kffp­Nyiregyháza város lépvise'ötes­tü'efe tegnap délután 3 órakor dr. Bencs 1 Ká'mán isir. kormányfőtaná­esos. polgármester elnökletével rendkívüli közgyűlést tartott, ame­lyet a polgármester a Hisziekegy ima soraival nyitott meg. Tárgy­Sorozat előtt a 'polgármester lendü­letes szavakkal méltatta a debre­ceni kir: főügyésszé kinevezett és városunkból eltávozott dr. Szirmay István kir. törvényszéki elaök nagy érdemeit, majd a: uj kir. törvény­széki (elnöknek, dr. Illés Andornak és a kir. ügyészség uj vezetőjének, Salzman Ottónak "kiemelkedő és közismert kiváló egyéni értékeire mutatott rá ós javaslatot tett az uj közfunkcionáriusok üdvözlésére. A közgyűlés örömmei fogadta a me­leg szavakkal való és általános tet­szést fogadó indoklás után az üd- viselőtestület rés/rvétiratáért. A városi óvoda részére. Kardos István kultur tanácsnok J lesége a • városnak adományozták beje'enti, hogy Liptay Jenő és fe- I az Arany János- és Árpád-utca Szájsebészeti, fogorvosi és műfogászati rendelés Nyíregyházán, Vay Adám-utca 5. sz. RÖNTGEN LABORATÓRIUMI! MWM I —Iliiéi IBII—M•1—11 M Wl 1 H lII IHHIimillll Fogrisszaültetések, fogkezelések, fogtömések színarannyal, tökéletes érzéstelenítés, műfagak stb. stb. Legmodernebb berendezés! Abszolút tisztaság! Csakis elsőrendű munkálatok! Igen szerény díjak! Dr, RCutgel Viktor, tzájsdbésx, r* U IdiMikM citi tanársegéd. we* ? sarkán levő 250 négyszögöl aagy­ságu háztfiikökei az itt fe.épi.enclö községi óvoda céljára. A nemes szivbői fakadó áldozatkészség gyö­nyörű és pé'dátadó <énye előtt a képviselőtestület meghatottan és há ás érzésekkel állt meg é> elhatá­rozta, hogy me eghangu köszönetet mond az adományozó házaspárnak és a telken felépítendő óvodát Liptayék elhunyt leánygyermeké­rői «01ga óvodá»-nak nevezi el a város. Az uj óvoda építéséhez még ezen a nyáron hozzákezdenek ab­ból az építési anyagból, amelyet a MÁV állomás előtti korcsma lebon­tásából nyer a város. Hatszázötven pengő a Lászió tanyai ntért. Több határozat tudomásulvétele következik ezután. Tudomásul veszi a közgyti és mindenekelőtt az O. F. B- Ítéletét, amellyel a LásZló­tanya területéből kihasítandó útra szükséges kétezer kvadrát földet 650 pengőért váltja meg. A várme­gyei törvényhatóság jóváhagyta az 1927. évi pótdköltségvetésre, az ingatlan átruházási illeték szabály ­rendeletére, az iparostanonciskola költségvetésére, a Kossuth-tér és a Véső-utca közötti részen uj utca nyitására vonatkozó közgyű­lési határozatokat. lennyit fizetnek a Barger alapítványi birtok bél megvál­tott földbirtok részért? Az O. F. B. Ítéletet hozott a Burger-fé e alapítványi birtokból megváltásra került házhelyek ára kérdésében is. A pazonyi területek­bő;! kihasított házhelyek megváltási árát kat. holdanként 800, illető­leg 480 pengőben, a nyírturai te­rületekből kihasított földek kat. holdját minőség szerint 200 350 -400—450-620 pengő meg­váltási árban állapította mCg a bíró­ság. A megváltási árakkal szem­ben a tanács fe'ebbezfts tel élt. Az állatorvosok fnvardij­A vármegye alispánja leirt a vá­roshoz, hogy tegyen a tanács ja­vaslatot a lépviselőtestüleinek a ros^ állatorvosok fuvarátalányának megállapítására vonatkozóan. A képviselőtestület e tárgyban, mint a mu't közgyü'ésen az orvosok áta­lánya kérdésében is tette, akként határozott, hogy az állatorvosok­nak is minden közérdekű ügyben rendelkezésére állanak a városi fu­varok, átalányt tehát a képviselő­testület ném szavaz meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom