Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-08 / 81. szám

JSÍYÍRYIDÉK. Az ui Tisza-hídon áf Sátoraljaújhely fele. április 8. A balsa—kenézlői Tíszahid épí­tési költségeire képviselőtestüle­tünfc március 23-án tartott közgyű­lésén 150.000 pengő hozzájárulást ajánlott "fel. Nyíregyháza szem­pontjából a hídépítés jefentőségfc az lesz, hogy a Tiszán 'ui uj fo­gyasztó területek kapcsolódnak be városunk kereskedelmi és ipán éle­tébe. Közgazdasági intézményeink annyira kiépültek már, hogy szinte áhítoznak uj vevőkör és uj célok után. A Tíszahid felépítése révén össze köttetési nyer a Nyíregyházavidéki Kisvasút a" Bodrogközi Kisvasuttal s ha a jövőben felszáhunk a Bes­senyei-téri motoros vonatra —két óra' múlva Sátoraljaújhelyen va­gyunk a Kazinczy-utca közepén, ennek a trianoni határvárosnak leg­forgalmasabb pontján. A húsvéti ünnepek csendjében rövid látoga­tásra szeretném elvinni kereske­dőinket és iparosainkat érre az uj vidékre, mely eddig ís közei volt hozzánk, de a szeszélyesen kanyar­gó Tisza megakadályozta, hogy a földrajzilag egyébként egybetarto­zó területek közös gazdasági életet elhessenek. Sátoraljaújhely a Ronyva partján s a Hegyaljának sátoralaku hegyei tövében ősmagyar város, mely közgazdasági jelentőségre a vasút kiépítésével emelkedett. Trianon­ban levágták a végtagjait. Ha a városháza kapujából végigtekin­tünk az utcán, alig négyszáz lépés­re a cseh határőr szuronyát 'látjuk villogni. Sohase éreztem még ma­gamban ehhez hasonló tehetetlen dühöt. Megyek egv színmagyar vá­ros utcáján, két oldalt sárgára fes­tett házak, rendes forgalom a sz«­kéruton, gyermekek játszanak a kerítés mellett, azután egyszerre kis patak szeli át az utcát: a Rony­va, a túlsó párt már nem Magyar­ország. Pedig a sárga házak foly­tatódnak, a gyerekek ott is játsza­nak a kerítés mellett es magyar nótával kergetik a pillangót. A nép szája szerint ez a Ronyva pa­tak a trianoni 'mészárosok föld­osztó térképén hajózható csatorná­nak volt berajzolva s ezért húz­ták ide a magyar határt. 'Sokáig a városi vízvezeték kutjai odaát voltak cseh földön s a városi mér­nöknek vízumot kelleti váifam, ha a kutakat Megtekinteni akarta. A határkíigazitó bizottságok se­gítettek ugyan valamit lehetetlen állapotokon, de az újhelyi föídmf­ves embernek ma'ís Csehorsagban (?) van kis szegénysége, hová ha­tárátlépési igazolvánnyal megy szántani, vetni és aratni. Tremé­nyeit haza hozhatja ugyan, de a nágy árkülönbség miaft'inkább a túlsó oldalon adja ef. 'Odaát 38 pengőt kap egy mázsa magyarkéz termelte búzáért, míg a Ronyván innen csak 32—33 pengőt ér. Sátoraljaújhely lakossága az ef­ső rendes népszámlálás esztende­jében 1869-ben 9946 volt". Nyíregy­háza ekkor mar 21896 lakossal di­csekedett. De a fejlődés további vonala Ujhelyre nézve még ked­vezőbb, mint a mienk. 1920-ra né­pessége már 21162 Iéfekre emel­kedett, ami 212 százaléknak feiei meg. Nyíregyháza ugyanezen idő alatt csáfc 198 százalékkai szapo­rodott Ez a lüktető város tehát közvetlen vasúti 'összeköttetést fog velünk kapni az u] TiSzahídon át és számtalan más gazdasági előnytői eltekintve e z a vasút 3 óra közel­ségbe hozza az ország fővárosát. Az újhelyi ember a kisvasutíai két sra alatt Nyíregyházin s Irta: Smhür Pál városi főjegyző. mnem az akkorára kíépüfó re­pürcáílomás segéíyévej továb­bi Sgy óra mufva putfapssten Tehet. A város belső élete — a tria­noni csapás dacára is — nagy élénkséget mutat. Vármegyei és szolgabírói székhely, van törvény­széke, járásbírósága, pénzügyigaz­gatósága. Az uj pénzügyigazgató­sági épület már készen áll, bizony sokkal szebb, mint a miénk. Pedig be van építve az utca-vonalba s nem a város legszebb telkére, mint Nyíregyházán. Ezt tudfifc is Uj'heíy­ben s a városi műszaki tanácsos dicsekedve mutatta nekem. Nem is talált rá mentséget az 'én szüfő­föld-szerető dialektikám. Kulturális intézményei is tiszte­letreméftók: van kegyesrendi Tő­gimnáziuma, községi 'felsőkereske­delmi iskolája, két polgárt leányis­kolája, polgári fiúiskolája, szín­háza, ahol már évek óta a nyír­egyházi társulat játszik, közkór­háza és számos közhasznú egyesü­lete. A Speyer kölcsönből a város a régi »Vörös ökör« helyén uj szín­házat és mozit épit. A színház 640 néző befogadására lesz alkafmas, talán t u| {s van méretezve Sá­toraljaújhely igényeihez. Fő rendel­tetése mégis a jnozí, hiszen a színi évad csak két hónapos. A mai mo­ziban szabadon sétál a széksorok között a patkány a hölgy nézőkö­zönség elképzelhető nagy örömé­re. De ez a régi mozi ís kitűnő üz­letnek bizonyul. A szomszédos Sá­rospatak külön mozi kisvasutá'kkai jár be a városba s ha egy-egy film hosszabb időre nyúlik, áz utolsó felvonás előtt vászonra ve­títik, hogy a patakiak nyugodtan végignézhetik az előadást, mert 'a kisvonat megvárja őket. A színház épülethez — melynek színpadát pénz hiányában nem fog­ják egyelőre berendezni s igy a színészek mégis a régi patkányjáría öreg házban maradnak — két bér­ház csatlakozik, ahol egy étterem s a kaszinó nyer elhelyezést. A lakások bére túlságosan alacsony, közel se lesz elég az építési költ­ségek amortizációjára. Három szo­bás modern lakás bére 1600 pengő, ami még az újhelyi viszonyok' kö­zött is nevetségesen kevés. A szín­házhoz nagy báltepem simu 1, hogy ez is rontsa az épület jövedelmező­ségét. Az építkezés maga kifogástalan rendes, de mégis azt a benyofmási teszi az emberre, hogy megvolt a Speyer-kölcsön s abból valamit alkotni kellett. Szép épülettömböt nyert ugyan a város, de terheit évtizedeken keresztül nyögni fog­ja. A kölcsön többi részébő 1 a villanymüvet bővítették ki. Ez az építkezés is most van folyamatban. A városi kezelés alatt álló villany­telep magánfogyasztási egységára 7.2 pengőfiHér, félő azonban, hogy a beruházások után vagy az egy­ségárat kell emelni, vagy az eddigi haszonról kell a város háztartásá­nak lemondani. A város környéke — ami nyír­ségi akáchoz szokott szemünkelött — szépségekben bővelkedik. Ha a közvetlen vasutösszekötteíés meg­nyitja az újhelyi hegyekjet a nyír­egyházi turisták előtt — vasárna­pon kint százával róhatjuk majd a hegyi utakat és pihenhetünk az or­mokra épített kilátótornyok árnyé­kában. Egészben véve húsvéti látogatá­somból ezt a tapasztalatot hoztam haza, h 0gy a ket város gazdasági közössége s 0k hasznot hozhat'még 'nekünk s az a 150000 pengő, me­lyet a baisa—kenéz fői Tíszahid építéséhez ajánlottunk fei, — nem lesz gyümöicsnélküli Nyíregyháza jövőjében. á 6104-es számú utalván? nyerte meg a „Nyírvidék ' e heti főnyereményét. Megtörtént az első sorshúzás. Tegnap délelőtt fél 12 órakor ; A 6104. számú utalvány birtoko­ült egybe a «Nyirvidék» Szerkesztő- sa, miután számát legutoljára huz­ségének helyiségében a bizottság, j fák ki s így őt illeti a főnyeremény, hogy megejtse az első heti sorshu- ; ezenfelül jogosult egy városi 5 ki­zást, amelynek eredményét alább lométeres autotaxi-fuvart teljesen közöljük. -j díjmentesen igénybevenni hozzátar­Egy bájos kislányt, Urbán Lenke ' tozóival együtt, kisasszonyt kérte fel a bizottság, hogy húzza ki a szerencseszámokat. A kis Lenke elismerésreméltó bá­torsággal teljesített" a rábízott kissé Szokatlan feladatot. — Egymásután "luzta ki a számokat, amelyeknek szerencsés birtokosai első izb en ré­szesülhetnek a «Nyirvidék» ked­vezményében. A kihúzott "nyertes számok a következők: 5635 9560 4949 8028 13887 6104 A kihúzott számú utalványok birtokosai feltételeink értelmében az utalvánnyal jelentkezhetnek Csé­pány Jenő fényképészet: műtermé­ben (Bessenyei-tér 7. telefon 4-56.) ahol teljesen d:jm cnt csen készítetlek róluk fényképefivéteft és kapnak ajándékba 6 darab levelezőlap nagyságú művészi' fényképet. Itt említjük meg, hogy a ki nem húzott utalványok birtokosainak a Csípány Jenő fényképészeti műter­me ugyanazt a 6 darab levelezőlap nagyságú, művész fényképet 9 pen­gő helyett 4 pengőért készíti éi. — Singer gépselyem mindenféle színben kapható a. Singer varrógép üzletben, Nyiregyhiet. x krS'íV.:'* SSí^Wg^r KELLEMES IZÜ ÜDÍTŐ GYÓGY- ÉS ASZTALI VÍZ. Vese, hólyag, rheuma betegeknek, terhes és szoptatónőknek nélkülözhetetlen SAVOLDÓ VASMENTES Kapható mindenütt! Budapesti Nemietköii Tásár 1928. április 28 tói május 7-ig Kereskedőknek, gazdáknak, községeknek legjobb bevásárlási alkalma 50VOS utazási kedvezmény! Részletes felvilágosítás fs vásár igazolvány kapható Budapesten: a Vasárirodánál, V., Alkotmány u. 8. Nyíregyházán: Kereskedők és Gazdák Köre (VisárigazolváLy áfa 3 peogő 2 0 fillér) Panasz a Vasgyár-utcából. A következő levetet kaptuk: Mélyen tisztelt Szerkesztő Url Tekintettel a kereszténység egyik legszomorúbb napjára, ho' minden érző s magát bíráló ember önön­magát minden cselekedeteiért fele­lőssé teszi, ho 1 mindenki azt a kö­vetkezményt vonja le, hogy életé­ben az a vezérelv vezette őt: «A mit nem kívánsz magadnak, te se tedd embertársadnak, 0ly kérés­sel járulok önök elé, szíveskedjék pár soromat b. lapjában közölni, hol Nyíregyháza város tanácsát fel­kérjük. hogy a Vasgyár-utcát rend­szeresen sep'ertessék, naponta any­nyiszor öntözzék, mint a belváros­ban levő utcákat. A Széchenyi-uton a teherforgalmat megszüntették, a teherforgalom felerészét a Vasgyár­utcára terelték, az autók, a szeke­rek. oly port vernek ott fe», hogy 'ott ablakot nyitni nem lehet a sze­mét — még a mult évi cs 0rda áttai otthagyott — ott rothad s terjeszti a tüdogümőkórt, a por 0ly vasta­gon van a kövezett uttestén, a mi még bármelyik kis faluban sincsen, mert ott a vármegyei utkaparok — évente legalább kétszer lekapar­ják, nálunk pedig, ho' virág- és kertvárosnak nevezzük lakóhelyün­ket, senki sem törődik a lakók egészségével, talán azért, hogy a sors őket oly helyise tette, ahol el keli pusztulniok. Én ugy tudom, hogy a városi tanács kérésünket megfontolás tár­gyává teszi s az erre illelékes ténye­zőket utasítani fogja, hogy kéré­sünk, ami nem csak az itt "lakóké, de azoké is, akik erre járnak, — mielőbb s rendszeresen teljesíttes­sék. Fogadja Szerkesztő ur őszinte tiszteletem kifejezését, mellyel va­gyok Nyíregyháza, 1928- április 5­Névaláírás. Kítnuiathalóan nagyjövedelme: ö«égü rizikómentes, úttörő üzleti vállalat fo­kozásához (megyei fiók feláll tásához) néhány ezer pengővel rendeUező kifejezetten intelligens társat keresek. Jogvégzett férfi és németül vsgy fran­ciául ji.1 levelezé hölgy elö»ynen. — Igéayelt tőke belépő társ kezeléseben marai. — Sugár (íéza, Nyíregyháza, postafi ^k 30. 2502

Next

/
Oldalképek
Tartalom