Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-07 / 55. szám

MeanoitL wiáieius 7 „Az ember és a félelem" Irta Aidrássy Sálnál. Teleki Jándorné (iránéven Szikra — van-e irodalmi "ember, ki e ne­vet nem ismerné?) tartott a «Bu­dai klub» által rendezett felolvasó estélyen előadást a fenti cim aLa.lt, mely 'előadás lefolyásáról a Buda­pesti Hirlap f. évi 49. száma hozott ismertetést, kiemelve az előadás nagy értékét, szeméfyileg is tárgyi­lag is. Mai időben igazán dicséretre méltó nagy számban és zavaros közéletünkből kivezető útra mu­tató jóakarattal, — bár nem min­dig kellő alapossággal — kidolgo­zott és előadott beszédek hangzot­tak és hangzanak el, kiváló férfiak és nők részériői s a hallott dolgok iránt aztán leginkább az előadók értéke után támad több-kevesebb érdeklődés, hatás és eredmény. Nevezett előadónő kiváltságos személye, de tárgya is, megérdem­lett hatást eredményezett, azonban az én lelkemet, az előadás tárgyi beállításának némelv része, szinte aggodalomba ejtett s ne m hallgat­hatom él — igen fontos közérdek­ről lévén szó — hogy a gondolko­dó, műveltebb lelkek figyelmét is ráirányítsam a dologra. Kezdem a felolvasás bezáró so­raivar, mely a B. H. tudósítása szerint, egy nagy Íróra történt utalással, mint annak megállapí­tása, igy hangzik: «lrjunk uj bib­liákat, hogy megépíthessük a hi­dat a föld és a mennyeknek orszi­ga között.» , ' Tehát uj boákra van szükség. E szükség igazolásaként hangzott ei mintegy az egész előadás «Mó­zestől— Lenin ig», annak megállapí­tásával, hogy az emberi élet zűr­zavara az örökös félelembői fakadt £s terjedi S a félelem az egész arap­ja a vallásoknak és Mózestői Jé­zuson át a ma inapig, amibőt kö­vetkezik aztán az uj bibliák szük­sége. Kellő tisztelettel jegyzem meg, feltéve a nagynevű írónőről, hogy Emersonnak, ennek az igazán íegei­sőrendü amerikai belátó léleknek «Az emberi szeflem képviselői» c. munkáját nemcsak ismeri, hanem annak tárgyai tiszta képben álla­nak lelké előtt 's így tudnia kell, hogy midőn Emerson az «Irók» képviselőjéül Goethét állítja be és jellemzi, e je.Temzésben szó Sincs vallásos vonatkozásokról, hanem tisztán irodalmi, művészi értékek­ről, mely értékek szinte csodás egymásrahatása közt még a Goethe elsőrendű szelleme sem Iát tiszílári •mindig 's ebblőt vonja <fe ^ .aztán Emerson azon végső tételét: «Ne­künk is bibliákat kell írnunk, hogy az eget ismét összekössük a földi világgal.» S igy végzi, — Emer­son t. i. — «A lángész titka, nem tűrni semmi hazugságot; valósítani mindent, amit tudunk. Az uj kor magas műveltségétől, a művészetek tői, tudományoktól, könyvektől, crn­berekiől igaz hitet, valódiságot js kitűzött célt követelni. S először, utószor, folyvást és végnélkül: — felhasználása által'tisztelni azigaz­ságbt.» Tehát Emerson előtt Bib­lia és Igazság: t—' egy. S - hogy melyik Biblia? ez is tisztán áll azok előtt, kik az Emerson nagyiátó lelkét, életpályáját, tudományos ér­tékelését ismerik. Igy' aztán az a biblia, amelyet az írónő felotvasásá­ban Iát és amelyet Emerson lát — két külömböző látószögből, nem egyforma. S abba a 'gondolat és képzeletvonalba, melyet gróf Te­leki S.-né beállít Mózestől—Leni­nig, mint a félelmen alapuló lelki zavarok indító okai közé, a Krisz­tus Evengefiumának Bibliája, nem helyezhető. Sőt!... Az tény, hogy — nemcsak Mó­zestól, hanem azelőtt már tízezrek, vagy százezrektői, amint az em­beri gondolkodás megindult, a ben­ne és körülte örvénylő éietáramok meglátására és elképzelésére néz­ve (amelyre vonatkozólag tiszta képet nyerhetünk a Természetiu­dományi Társulat» pompás és ta­núságos kiadványaiból, p. o., hogy csak egy párt e mIitsek: Lehmann: Babona és varázsfás, Mahler: Baby­lonia és Assiria, Gardner: A régi Egyptom, Krohn: A Finn-ugor ős­vallas) •— az ősemberben a féle­lem volt vezető érzés, az önfenn­tartás első eszköze, segitségkereső. ösztön feiebb-felebb főidtől az égig- De... Éppen ezen De... az az áthághat­ian határárok, mely elválasztja a jézusi Bibíiát minden többi bib­liától, hogy az embernek Isten és emberhez vafó életviszonyát s e vi­szonyból folyó kötelességét nem az önző és félelmes uraifní életélvre he­iyezí, hanem a szives szolgálat­készség szerető eiyére. A Krisztus evangéliuma szinte uj paradicsom­kertje a szolgálatkészség elvéből fa­kadó bizalom és isteni segitőké­pesség és gyöngédségbői fakadó hitbátorság életderüjének, nyugal­mának, égig emelő akaraterejének. Csakhogy!... Igen, csakhogy a Jézus bibliá­jának félelmes vagy félelemmentes jellegét, nem a kütömböző egyházak dogmáin keresztül kell keresnünk és megállapítanunk, amefy dogmák nagyrészben csakugyan «Mózestől— Leninig» vezetnek inkább, mint alvoz az evangéliumhoz, m eIy az égi kegyt'fcin örömüzeneteként igy hangzott a Jézus szivén keresztül saját ajakáról: «Hallottátok, hogy megmondatott a régi-knek: szé­resd felebarátodat és gyülö'd ellen­ségedet. Én pedig azt möndom nék­tek: szeressetek ellenségeteket, áld­játok azokat, akik titeket átkoznak, joltegys^k azokkal, kik titeket ná­borgatnak és kergetnek, hogy le­gyetek a fi mennyei atyátoknak fiai, ki felhozza az ő napját, mind a jókra, mind a gonoszokra és erőt ad mind az igazaknak, mind a csa­lárdoknak földjükre. Így legyetek ti tökéletesek, mint.mennyef atyá­tok tökéletes!» S minden lépése, minden szava igy zeng és visszhang­zik földtőf az égig! Ez az éíeter^­sitő Biblia, amely megépítette azt a hidat a föld és a ^mennyeknek országa köáött.» Más biblia az, mely újításra vár, m eIy lövészárkat­( val, ágyúival, robbanó- és büzbom­báivai és százféle uralmi dogmái­val ^ szerető szivek közé ís a ma­ga mérgét 'hintegeti, kegyes temp- lorrn ájtatoskodások különböz» formái között is. Ehez a bibliához bizony-bizony azt a régit "kellene előhozni, mélyet fe.feszitettek a tőle félő kegyes farizeusok! Hát nem látná ezt az a müveit női félek? hogy ujat kíván! (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A volt rendőrségi székház épüle­tében t egnap délben 12 órakor nyi­totta meg a nyíregyházi közigazga­tási 'tanfolyam első félévét a bel­ügyi kormány képviselője dr. Kál­lay Miklós főispán. A megnyitó ünnepélyen .magjelentek Mikecz István alispán, a tanfolyam igaz­gatója, Virányi Sándor vármegyei főjegyző, Mikecz László dr. árva­széki elnök, a tanfolyam igazgatóhe­lyettese, Szobor Pál Nyíregyháza város főjegyzője, helyettes polgár­mester, Szesztay Zoltán dr. m. kir. kormányfőtanácsos, vármegyei fő­ügyész, dr. Tóth László várme­gyei másodfőjegyző, Sarvay Elek dr. ügyész, 'Vitéz Mífcó Bertalan vár­megyei árvaszéki ülnök, Kardos Ist­ván kufturtanácsnok, Kausay Ti­bor gazdasági főfelügyelő, Nagy Eiek műszaki tanácsos, Fekete Jenő állategészségügyi főfelügyelő, Li­povniczky Sándor róm. kafh., Fe­renczy Károly ref., Paulifc János ág. li. ev .lelkészek, Horváth Ber­talan helyettes pénzügyigazgató, Korányi Gyula dr., Harsányi László főispáni titkár, Recsky András test­nevelési felügyelő, Antal János test­nevelési előadó, Gaái István ta­nár, Ofáh János kir. ügyész, Zi­ía"hy Kiss Tibor gazdasági felügye­lő, Ferenczy József kereskedő. Az érkezőket a közigazgatási tanfolyam gondnoka, Lukács Jáios fogadta és kalauzolta, Lukács János maga is elsőrangú közigazgatási es pénzügyi szakember, volt erdélyi iegyző, akiben'a jegyzőképzés ügye kiváló munkaerőt nyert. A meg­nyitó ünnepségen, ameiy a közigaz­gatási tanfolyam világos", napfényes, csinosan és praktikusan berende­zett előadói termében ünnepi 'kül­sőségek között folyt fe, kedden utoljára JOHN GILBERT parádés szerepe: AZ ÉLET CSAK KOMÉDIA... Pesti szerelmi történet 9 felv. — A hintái legény: John Gilbert. A jasszleány: Renée Adorée. A csábító: Lionel Barrymore. Színhely; Budapest, Városliget 1912—13, És a fényes kiséró' műsor . Szerdán BRITIi CsíitőrtökSn HATALMAS UrU ATTRAKCIÓ Lidércfény Regényes szerelmi történet 2 részben, S2 felvonásban egyszerre, iső rénz: A bün útja. — ií-ik rész A szerelem ébredése. Főszerepekben: Ráday Imre, Erna Moréna, Karín Evens. Kizárólag fetwőtteitHa^ ! Sióadasak kezdete í, 7 és 9 orakor. Kállay Miklós főispán, a belügyminiszter képviselője len­dületes megnyitóbeszedet .mondott. Ezen a megnyitó ünnepségen — mondotta a főispán Szabolcsvár­megye közigazgatása nagyjelentőségű ünnepet öj. Ünnepe ez a nap Szabolcsvármegye közigazgatásának, mert az a tény, hogy az uj közigazgatási tanfolyam itt, Nyíregyházán, Szabóicsvárme­gye székhelyén nyílott meg, esősor­ban elismerő gesztus afelé a köz­igazgatás felé, amelyet Sza bolcsvármegye az ország ebben a részében gyakorol. — Ennek a vármegyének közigazgatá­sa, ennek a közigazgatásnak szefle­me, komoly, alkotó munkára való készsége kiválóan alkalmas arra, hogv az uj jegyzői generáció előtt példakép legyen és énnek & tanfo­lyamnak haf.gatói azért jöttek ide, hogy munkálói legyenek ennek a széliemnek, eísajátítói annak a tu­dománynak, amelyet a közigazgatás életté tesz, és amelyet szigorú kö­telessége itt tanárnak is, tanítónak is magáévá tenni. És itt ä tanfo­lyami munkában két lényeges mo­mentum van, amelyet a tanári kar­nak tanítania kell s az ífjuságnak magávai kell vinnie. Első a tudás, a telkészütség, második a szellem, a lélek. Itt, az előadásokon megszerzik a hallgatók mindazt a tudást, tájé­kozottságot, felkészültséget, ame.y­lyel bátran neki indulhatnak az élet­nek, de a tudás, a tájékozottság nem elég, a könyvek, jogszabályok magukban kevesek, nekünk szelle­met, lelket kell itt adnunk, a ma­gyar falu leikét, a magyar jegy­zőnek a magyar falu lelkével kefi ősszeolvadniok, a jó magyar ember, a jó magyar jegyző amit tanult, amit tud, azt a maga magyar lelkén át a magyar faiu leikévé olvasztja össze. Még kell itt ismernie ta­nárnak tanítványnak a falu íelfcét és ezt a Telket a tudomány :szelle­mével, lelkével egy nevezőre keli hozni ennek a közigazgatási fanfo­lyamnak. Meg kell itt értenie a .hallgatóságnak, liqgy az interna­cionális tudás magában nem ve­zet célhoz, szeretni kell tudni a magyar falut, imádatosan szeretni a falu magyar népét csak akkor tud­ia ma^gát* megértetni vele, csak ak­kor éri ei a kitűzött célt, akkor jut eredményekhez. Dr. Kátlay Miklós főispán fel­hívására ezután a "hallgatóság és a tanári kar elmondja a Hizekgyét majd a tanfolyam egyik hallgatója mond hálás köszönetet a tanfolyam megszervezéseért és komoly, felkes munkára tesz fogadalmat. Mikecz István alispán, a köz­igazgatást tanfolyam igazga­tója veszi át ezután meleghangú beszéd á Magyar faló s a magyar oép imádatos sieretetére lelkesítette a hallgatókat dr. Kállay Miklós főispán a ayiregyfeázi jegyzői tanfolyam ünnepélyes megnyitása alkalmival mondott beszédében. Icádén reggel 8 órakor Szobor Pál főjegyző érájával kezáődött mag i mtmka a tanfolyamon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom