Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-07 / 55. szám

MA. M-ÍTOIUS 7. Ígéretében a tanfolyam vezetését. — Köszönetet mond a he (ügyi kormánynak és dr. KáfTay Miklós főispánnak a tanfolyam megszervezéséért és kéri legőszintébb köszönetének a kormánynál váTó tolmácsolását. Olyan jegyzőkre van szükségünk, mondotta, mint akikre a főispán ur Őméltósága utalt magas szárnyalású beszédében. Amilyen a [egyző, olyan íesz a faíu, ezt látják a közigazgatási élet megfigyelői. Meg van győződve róla, hogy az itt meginduló jegyzőképzés olyan gárdát nevét a inagyar falvak számára, amely jegyzőig gárda lelkes munkása tesz "a magyar községek felvirágzásának, Magyarország feltámadásának. Az alispánnak éljennel fogadott szavai után KáKay Miklós főispán és az ünnepélyes megnyitón megjelentek sorra járták a közigazgatási tanfolyam épületének helyiségeit. Mindenütt ragyogó tisztaság, példás rend. Egyszerű, csinos, praktikus berendezésű, a tanfolvam céljára kiváló érzékkel átépített egykori rendőrségi székház, amelynek régi képére lehetetlen visszaemlékezni. A I jobb szárnyon van Mikecz László. | dr. helyettes igazgató, Lukács János gondnok irodája, itt van a tágas, szürke padokkai, táblával felszerelt előadóterem, a társalgó és zeneszoba. A balszárnyon van a hálóterem, mosdó folyosó vízvezetékkel, vaságyakkal. MindenüL pedáns rend. Hátul, ahol valaha Blaha Lujza mü vészete mámorositotta a Nyírség magyarjait, az ebédlő, a konyha, éléskamra, jobbra a gondnoki fakás van. Kál'ay Miklós dr. főispán, Mikecz István alispán és kísérete minden termet megtekintett, a konyhában átnézte az étlapot. Jé polgári menüt igér az egész hétre megállapított étlap. Tizennégy étkezésből, 11 esetben húsétel is van. A megnyitás napján párolt paprikás marhahús és babfőzelék készül az árpaleves után. A látogató urak megizl-fík a bí.bföze'éket és egyhangú a vélemény, hogy kitűnő ize van. A szemle után a főispán, alispán és kísérete autóra ülnek, amelynek soffőrje mellett díszruhás hajdú üi; jelezvén, hogy ma ünnepi aktus napja vari. A tanfolyam negyvenkét haligatója közül a legidősebb 42, a legifjabb 21 éves. !. A miniszter 5C0 j-lentKező közüt választotta ki őket. A tanfolyamon szigorú intézeti rend szerint fognak élni. Nyáron 6, télen fél 7-kor van a felkelés. Hét illetve fél 8 órakor a reggeli. Reggel 8 órakor* kezdődnek az előadások. Az első előadás kedden reggel 8 órakor hangzott ej. Szohor Hál főjegyző tartotía első előadását a közsígek köz igazgatási szervezete és működése köréből. Előadások után két óra előtt van az ebéd. A vacsora ideje 7, íYietve fél nyolc óra, a takarodó Q

{ illetve 10 órakor van. A tanfolyam megnyitásában igen jelentős érdeme van Nyíregyháza közönségének is, mert ne

m "kevesebb, mint egy milliárd papirkoroná vai járult a város a tanfo yam realizálásához. A föérdem természetesen magáé, Szaboicsvármegyéjé, amelyet nire, neve, munkássága méltóvá tette a megyei székhelyt a közigazgatási tanfolyam elhelyezésére. A szentgotthárdi vámíBciienssel kapcsolatos francia közvéleményről. Ina: Siraky Henrik. A .Nyirvidék 52. számában olvas tain Dupuis francia jogtudós nyilatkozatát Cseng Lo népszövetségi tanácselnök eljárására vonatkozólag; ez jóleső érzéssel töltött el. Amikor a szentgotthárdi vámincidensről tudomást szerzett a világ, a francia újságírók megrohan'ák Briandot vs azzal álltak elő neki, hogy a Üsántánt ebben az ügyben beadvánnyal óhajt a népszövetséghez fordulni. A francia külügymi niszier azt felelte nekik, nem ki ii maiam baga eil-ügygyei " uépszöve séget terh tnr. A legszámottevőbb • politikus nyí latkozata az első benyomás hatá-a alatt és egy hírneves jogász expozéja a népszövetségi egyezségokmány gondos áttanulmányozása után nem mutat semmi lényeges eltérést Ha e lé - nyi'atkozat hü tükre volna a francia közvéleménynek, akkor mífmeg lehetnénk elégedve a gallok utódaival. A véleményszócsöve a sajtó azonban más dalia rno ftt zeng. S e dallamok hangneme is változó, hol kemény, hoi kemé"nyebb. Német lapoknak Párisban élő lap'udósitói nyomán — amenynyiben érdekesnek ;alá'tam — vázolni akarom a Szentgotthárddal kapcsolatos francia véleménymelódiákat. A hékésirányu Briandnak az ujságirók előtt sebtében megtett nyilatkozata nem egyezett meg a francia hírfapirók le'kületévef. Az incidens "

upfényre in ása u án n"gvfoku bizalmatlanság nyilvánul meg « sajtóban Magyarországgal szemben. E bizalmatlanságot fokozták a Prágából, Bukarestből és Belgrádból érkezett hirek. Ez izgalomhurokat pattanásig feszi'ették a bécsi sajtó Inresz.élései. A császárváros egyéb u. n. »fitkos fegyverküfdemények;<ről is akart tudni. A feszült izgalom lényegesen alább szállott azóta, nem azért, mert már Páris érdeklődésének körén kiviil esne, hanem belátták, hogy az ügynek nemcsak tetszés szerint csűrhető csavarható politikai oldala van, hanem kevésbbé elasztikus jogi megvilágítása ts. A magyar kormány határozott, kategorikus kijelentései, amelyekkel cáfolta a bécsi híreszteléseket, ismét annak á nézetnek adták tápot, hogy talán mégis van valami azokban az u. n. titkos egyéb fegyverküldeményekben. Ha nincs, akkor azt várták a franciák hogy a n» gyar kormány törekvése oda fog irányulni, hogy az ügyet magyar hatóságok támogatásával vizsgálják meg. Erre csak azt mondhatjuk, hogy naiv, hiszékeny franciak eifetfiik azt, hogy micsoda árat fizettettek velünk függ'tlensegunker Mennyi "beavatkozást kell eitürnünk'emellett is. Mégis ott is fürjünk beleszólási be.ügyeinkbe, ahol azt semmiféle szabály nem diktálja nekünk. Büszk gallok, ennél büszkébb és önérzetesebb a Duna medencéjének törzsökös turáni népe. Azt, hogy a pépfegyvereK alkatrészeinek használhatatlanná való 'ételéhez kormányunknak joga volt,: sem a baloldali," sem a jobboldali sajió nem vonja kétségbe. Kormányunknak ilyen irányú intézkedését mégis nagy meglepe éssei komm-ntálták. A magyarokkal szemben kevésbbé ellenséges lapok o corpus (teljc.i ' Uünte.éset ügye lenség ne k minősítették. Nem vélték azt, hogy kormányua* olyan szinben .akar feltűnni, hogy a nyomozást gátolni igyekszik. Érthetfetlen az, hogy Budapest oly könnyen tíiiteszi magát oly kézenfekvő poli ikai megfontolásokon. — Várni kellett volna a gépfegyverek a lkat részeinek megsem misitésévelad dig. mig á népszövetség az ügyet legalább megvizsgálta. Válaszunk? franciák, a függetlenségére büszke és féltékeny magyar nyüt és ő

czinte. A Monarchiában a fekete sas szerepe volt a könnönfontság, a ravaszság, nam a hármas halomé. A határozó.tan magyarrellenes sajtó megremeg, «mf<or /800 pe

ngö er'ékü ócska vas csörö

mpvl. fél. hfi nem is tőlünk, akkor Neme országtól. E sajtó logjkája az, ha a magyar kormány eljárása megválasz ásában ennyire nem voit lekin .ette! a népszövetségre, akkor bizton számittia.ott «bizonyos» kor mányok támogatására, amelyek se gitsé'gével elaltathatja az egész ügyet. Francia szemüvegen igy lett komoly patináju az ügy; mert érinti a (esz-'reltség e len őrzésének ügyét és a Qen

rben megvi atás alatt álló biztonságkérdést. Bizonyos frank körök Európa horizontján, hatal-, mak kombinációját vélték látni, a DIADAL MOZGÓ Március hó 6-án, kedden utoljürA kerfil bemutatásra Tolsztoj Leé világhírű regénye: FELTÁMADÁS felronaibm. — SxereposaU*: Ntihjudov ÍT«»OTÍI» DimiUi ... ROD LA ROQUE Katuisa, a »2«gény izolgáló ... DOLORES DEL RIO A bölcs folUíí varga 1LJA TOLSZTOJ a nagy író fta Történik a cári ©r«si®r*zágfcaii. »Elíadá*«k kecátto: hétköaaap 5, 7 éi » órakor. melyek a népszövetség jogkörének megcsorbVásái célozzák a leszerel tség ellenőrzésének ügyében. Érdekes az, hogy Cseng Lo urrrai senki sjn-cs megelégedve; mi állami szuveréni ásunk megsértsél láttuk az ő eljárásában. A francia sajtó élesebb kritikát gyakorolt, tétlennek minősítette, mtrt sokkal gyorsabb beavatkozást kívánt volna az incidens ügyében. — Támadták őt személyében, nem kímélték nemzetét sem. Komikusnak és .bosszantónak deklaráiták azt a szituációt, hogy Európa sáirgös ügyében az intézkedés egy kinai diplomata itéíő és ntérlegsTő képességére volt bizva. Ez a diplomata különben is olyan országot képvisel, amelyről senki sem tudja hogy mik a pontos határai és menynyire van az otthoni kormány a kezében a végrehajt® hatalom. Egy ilyen áilam és kormány képviselője akar végrehajtó hatalmat gyakorolni Európában. Bethlen nem ugy táncolt, « Hogy Cseng Lo fű yúit, irja a francia sajtó egy része. Azóta ebből a szemszögletből vizsgáivá az incidenst, lehiggadtak Párisban. A népszövetségi tanácselnöKnek tulajdonképen nem is állt rendelkezésére egy szabályszerű panasz. Az a módj ahogyan a kis, ántánt a népszövetség tudomására adta az egész esetet, egyáltalában nem rendelkeze.t olyan ismertevőjelekkéi, amelyek a fennálló népszövetségi rendelkezések érteimében sürgős beavatkozást tettek volm okadatolttá. A francia sajtó a Szentgotthárd' esetből kifolyólag élesen mutat rá a népszövetség szabályzatának hiányaira. Nincsenek bénne szerin.e megfelelő rendelkezések a közvetlen nyomozásra, invesz igációra,— ilyen esetben. N'üicsen körülírva a népszövetségi tanácselnök hatásköre (olyan időre, amikor a tanács nem ülésezik. A franciák a mi jogunk elismerése mellett is változatlanul sajnálatosnak minősitik az ócska vasak összetörését. A baiolda.i. sajtó ebben Mussolini kezét véli felfedezni s ezt az európai békére veszedelmesnek jelenti ki. Csörömpöl az ócska acel és a francia baloldal rögtön fél. A jobboldali lapok nem gondolnak az olasz diktátor intervenciójára, de annái élesebben mu'atnak rá arra, hogy a népszöve ség mindig eszméié.len ultvpotunak Oiz

0nyult, amikor nehezebb ese tei ken foglalkoznia. Ez fele te kiábrándítóig hat azokra az államokra, amelyeknek politikája teljesen erre a tökéletlenül' megalkotott organizmusra támaszkodik. Tehát a népszövetséggel nein vagyunk, megelégedve mi, mert a győzők poli.ikai szervezetének bizonyult, nem a világ minden nemzete'felett álló jogi organizmusnjak. A győző Franciaország-is elégede len vele, mert még nem tagadta meg eléggé eredeti rendeltetései; a nemzetek között felmerülő ellentétek igazságos kiegyenli ését. A szentgo'thárdi

keset nem érinti közvetlenül Franciaországot; mégis szerfelett idegeskedik. Miért? Mert belátja, hogy a leszereltség ellenőrzésére vonatkozó nyomzási technika nincsen kellően szabályozva. Ezt mindenáron szabályozni óhaj'aná, Magyarországon nyomozni is akarna. Itt nyilvánul meg a Berlintől való félelem; az invesztigációtechnikát Páris szerint szabályozni kellene és nálunk nyomozni. Mindezt azért, hogy hf hasonló '

sf

i Németországban előfordulna, akkor prece-