Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-06 / 54. szám

1S2I. március 6. J^YÍRYIPjg. legbiztosabb jele. A budapesti szál­fodák, üzletek, szórakozóhelyek stb. már nehezen, nagy örömmei várják, mert számukra aratást jeíe nt s ezért minduntalan érdeklödnek a rende­zőségnél. a kiállítás időpontja, #rta­ma stb. iránt. 1 A jelek szerint a kiállítás láto­gatottsága az idén még azeddigí kereteket is meg fogja haiadnr, mert a kedvezményes utazásra jo­gosító igazolvány iránti nagy ke­resletet alig tudja kielégíteni á rendezőbizottság, örvendetes je­lenség, hogy a kisgazdák érdeklő­dése nagy 'mérvben fokozódik és számos községbői az elöljáróság, a a szövetkezet vagy gazdakör által szervezve csoportosan utaznak fei & tenyészállatkiállitás tanulmányozá sárá és részben vásár fására is. Elég érénk a külföld érdeklődése í s, fő­leg Ausztriából, Csehországból, Ro­mániából és Jugoszláviából, ahon­nan szintén szépszámú gazda jelez­te már ideutazását, amit a vizum­és áutazási kedvezmények jelentősen elősegítenek. A vásárlási forgalom kialakulásá­ra nézve bajos jósfásokba bocsát­kozni, de valószínű, hogy a vásár­lási kedv ki fogja elégíteni a jo gos igényeket. Kilátás van arra, hogy nagyobb számban fognak az idén a községek részére apaállato­kat vásárolni, ami a köztenyésztés javításának bi7onyára ujbói'lendüle­tet ad. A jeles tenyésztők áldozat­kész fáradozása mindenesetre meg­érdemelné, hogy az idei teny'fczki­állitás értékesítési szempontból ís jói végződjék, mert az, hogy mint kiállítás igen sikeres lesz, máris biz­tosítottnak látszik. A vidékről felutazó sok ezer gaz­dán kívül bizonyára ismét tömege­sen meg fogja tekinteni a tenyészái­fatkiállitást a főváros lakossága is, amelynek érdeklődése évröil-évre szintén nő, amit a különféle kiál­lításokkal történt kiegészítés bizo­nyára még csak fokozni fog- A nagy érdeklődésre való tekintettel cé-szsert; lesz, ha a vidékről felutazók előre és idejében gondoskodnak maguk­nak lakásról, mert a tenyészállatvá­sár hetében tavaly is minden bu­dapesti szálloda zsúfolva volt. Egy kemecsei koaeHTőSssgéd féltékenységből lekarapta a felesége orrát. (A «Nyirvidék» tudósítójától. Kenőcséről jelentik: Megdöb­bentő esemény játszódott le a na­pokban Kemecsén. Éles József kő­müvessegéd egy idő óta féltékeny­kedett feleségére és emiatt gyakran fordultak elő közöttük házi civó­dások. A mult napok egyikén az­tán ez«k a civódások odavezettek, hogy Éles féltékenységében az asz­szony orrát csontig leharapta. A véres csonkkai kezében azonnal a rendőrségre sietett és följelentette tettét. A legjobb és legszebb fiunk és testvérünk Gnttmann Miklós élete virágzó tavaszán, 21 érés korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Drága testét március 6-án d. e. 11 órakor adjuk át az örök nyuga'om­nak. Gyönyöíű emlékét örök időn keresztül ssivünkben őrizzük. Guttmann Sámuel és rejf Hercz Hanna szülei. Jenő, Boriska. Béla, Irén, Jóska, Mariska testrérei. • V.• Sí Bethlen István keszámoléi tart. lavJS&fiítíl Hí A B*a nagyterme márc. 4. Vasárnap délelőtt van. Még csak fél úz. A Bika előtt már párszáz ember tolong. Fehér keztyüs rend­őrök '.eszik szabaddá az utat: hatá­rozottak, kemények, de udvariasak Jelzi egy detektív: Csak tízkor nyí­lik a terem. Nézem a körülöttem tolongó, vá-. rakozó emberekel. Egyszerű debre­ceni polgárok: kis civis, kisiparos a legíöbb. Tisztviselő-i®e is van köztük jócskán.^ Nyílik az ajtó. Megkezdődik a roham. De egy marcona arcú rendőr az ajtóba áll. Kettesével lehet csak befelé Jnenni. Megindul a nagy előcsarnokban és a lépcsőn a verseny. Ki jut előbb a terembe? Ki kap jobb helyet? Sikerült. , Az első sorban állok. Közép tá­jon. , Előttem négvsor szék. Még űr sek. Fehérszallagos rendező magya­ráz: Csak a hölgyek ülhetnek .'e. A férfiak állnak. Nézem ,a/ órát: öt perc múlva tiz. S már fél terem tele. Pedig csak tizenegykor kezdődik. Hosszú les/ ez az egy órai vá­rakozás. Szemügyre veszem a termet. Szemben velem a hangverseny­dobogó. Jó nagy. Rajta elől egy hosszú asztal, középen vizesüveg, pár pohár egy tálcán. Később egy borfiú ásványvizes üveget tesz a tálcára. Figye'lem: Bikszádi víz. Ez a szónokló miniszterelnöknek szól. A szónoki asztal mögött a do­bogón lehet vagy száz szék. A képviselők és felsőházi tagok, a notabilitások számára. A pódium előtt, lenn a nézőté­ren is hosszú asztal. Körülötte: — megszámlálom — husz szék. Min­szé'k előtt az asztalon fehér lap: az ujság'xók asz ala ez. Mindegyik­nek ki van szabva a helye. Ezu án négy sor szék: lehet 100— 120. Itt lülnen a hölgyek. No meg két oldalt fenn az erkélyen. A székek mögött állunk mi: a választó polgárok. Féltizenegyre már zsúfolásig te­lik a terem. öt-hatezer ember zsong, mint zsongó kas olyan a kép. Figyelve hallgatom? Vájjon mit beszélhetnek? Miről folyik a szó a debreceni polgároi között a miniszterelnök beszéde előtti,órákban? Érzi-e az egyszerű polgár, hog*' itt ma történelmi jelentőségű es* mények .szemlélője? Megü'i a fülemet: Szentgotthárd... csehek... Benes... Mussolini.,, Mi ez? Kik állnak itt mellettem? Körül szemlélődök: meg is kér­dezem: az egyik szíjgyártó, a má­sik papucsos... harmadik bognár, egy .nyugdíjas postás... ezek tár­gyalnak világpolitikáról, de bele beleszólnak mások fe. Mind kis emberek. Helyén való komoly xélemények hangzanak el. Még jövendölés is: Ma a csehek­nek beszélnek, majd hallhatják... Tizenegy ,óra öt perc. Éljen ha* san fel. Jönnek a baloldali fo'yosoról a képviselők. A pódium feljáróján megjelenik Bethlen .karcsú alakja. Éljen harsan, taps zug. Fekete zakó, csikós nadrag, he­gyes fehér gallér és fekete nyak­kendő. .Ezek a külső impressziók. Hajlong... tapsoló éljenző vá­lasztói felé. Hátamögött megtelnek a képvi­selői széksorok. Egy-egy jellé? ze:e sebb arcot újság alapján is fel­ismernek- , Elsőnek Szentpéteri Kun Bela be­szél. Témája a vezér és Debrecen kapcsolata; a legnagyobb elismerés, a legmelegebb szeretet a hangja. Ez csak az előjáték. Rövid a beszéd. Most Bethlen 'áll fel: percekig tartó éljenzés és taps. Lassan, nyugodtan kezd beszélni. Előtte az asztalon ív nagyságú papírlapok. Rövid feljegyzések lehetnek csak rajta. Jelzi, hogy hosszasabban fog beszélni. Először beszámol arról, amit választás óta a törvényhozás alkotott. Két keze zakója zsebében. Nyugodt, ritkán gesztikulál. Csak akkor, ha szavának különö­sebb nyomatékot akar adni. Programmot ad a jövőre. Minden égetőbb kérdést felölel. Hosszan gázolja a gazdasági ba­jokat. , Olcsóbb hielt... jobb organizáci­ót, gazdaságosabb termelést sürget. Eddig .még csak a beszéd fele. Most következik a külpolitika. Szól az olasz barátságról... a déli szomszéddal folytatott közei két évi meddő tárgyalásról. A Duna medence" atmoszférájá­ról... állam állammal leülünk tár­gyalni... A keleti Locarno gondolatát uta­sítja el... Nem mondhatunk le nemzetünk egyharmadáról. Ami esetünk nem Elsász esete, ami esetünk Lengyelország esete. Tartós béke a mai határok mel­lett nem lehet... újra kell gombol­ni a .mellényt... ha rosszul gom­bolták. • A terem izzó, forró hangulatú. Itt most történelmet csinálnak... Felcsattan Bethlen hangja: Ne­künk más határok kellenek... ez a cél... nfem a békerevjzió. Hiába csalogatnak Locarno-va], fiiába fenyegetnek... a cukor és vesz­sző hatásos eszközök lehetnek egy gyermekkel... de egy ezer éves di­cső múlttal rendelkező nemzet csak mosolyog az ilyen eszközökön. A vesszőtől nem félünk... a locar­nói cukornál pedig tartalmasabb táplálékhoz vagyunk szoieva. Befejezte. Leül. A teremben túlfűtött a hangulat. Mindenki érzi, hogy Debrecenből ma Európának beszélt a vezér. Zug az éljen... felcsattan és zug a taps; az egyszerű választó pol­gár, az ötezer ember forró hangu­latban ünnepli a vezért... aki for­mát adott a szivekben érzett fáj­dalomnak a nemzeti vágynak, a sóvárgásnak. Igen... más, jobb határokat kér ez a nemzet nem mondhatunk le nem­zetünk egyharmadáról. Nem... soha. Mácsay Károly• Az nj polgári törvény­könyv. * * * A magyart hosszú századok óta jogász nemzetnek keresztelték ei az európai nemhzete.k, bizonyára abból az okból, mert alkotmánya védelmében, vagyis közjogáért oly­kor vérbefül ló harcokat volt kény­telen folytatni évszázadokon át s emellett a magyar lélek természet­rajzához tartozik, hogy saját jussá­ból nem tmged s igazága tudatában \égle,ekig nyúló perekre kész. Szó­val á jog iránti érzékünk egészen átment a vérünkbe. Mindamellett még mindig fennáll az a szaárikus ény, hogy ennek a jogáíznemzetnek nincs tirod magánjogi kódexe. Vala­mikor a Verbőczy Hármaskönyve volt .hazánkban a magánjognak úgyszólván kizárólagos forrása s ezzei a jogi bibliával is m egtörtént az a különös véletlen, hogy tulaj­donképen sohasem volt szentesí­tett törvény, csak a jogelveknek és a gyakorlatnak összegyűjtött mes­terműve. Az is köztudomásu, — hogy a történelmi Magyarorjzág különböző területein egymástói sok­szor nagyon el .érő jogszabályok ál­lottak érvényben még a egujabb időben is. Erdélyben, Horvátország­ban az abszolu'izmus idejéből itt felejtett osztrák polgári'törvény­könyv szabta meg a magánjogot, mig ia szűkebb érdelemben vett, a mai Csonkamagyarország területén a Verbőczy Hármaskönyvéből ki­fejlődöd uj jogrendszer és bírói gyakorlat, valamint az u. n. or­szágbírói értekezlet vezéreivel ké­peznék alapját a jogszolgáltatásnak. Immár közel negyven éve, hogj megindultak a munkálatok abban az irányban, miszerint egységestől vénykönyvbe gyűjtessenek össze mindazok a jogelvek, jogszokások és jogszabályok, melyek a modern magyar nentzei jogeletének meg­szabására aikjalmaSak. Negyven év munkáját, tanulmányait most te­tőzte csak be az igazságügyi kor­mányzat, amikor végre elkészítette az egységes magyar polgári tör­vénykönyv kódexét. Mindenesetre óriási munka és hatalmas Teljesít­mény ez a kódex, mely gazdasági, társadalmi, családi, egyszóval nem­ze.i és magáiéietünk szabályozását és fejlődéét van hivatva szolgálni. Bizonyára számtalan hozzászólás, értekezlet és kü'önleges tanulmány fogja .megvilágítani az uj kódex egyes részteleit, az azokban leszűrt jogelveket, .már az országgyűlési tár­gyalás megkezdése előtt" is, mert hisz ennél nagyobb horderejű ja­vaslat aiig van. Ig)' hát bőven lész még alkalkni't és módja a publicisz­tikának visszatérni a'z egyes rész­letekre; egyelőre legnagyobb, — miijdn®m áradozó örömünknek adunk kifejeltet, hogy oly hosszú ideig tartó küzdelmes előkészület után 'megszülethetett a magyar rne gánjog kódexe, örömmel fejezzük ki elismerésünket ugy az igazság­ügyi kormányzatnak, mint a mfegSi!-

Next

/
Oldalképek
Tartalom