Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-06 / 54. szám

4 JSÍYÍHYIDÉK. 1928. Március 6. kotásban részes kodifikátoroknak e korszakalkotó munka elvégzéséért. Borzalmas helyzetűnkben, rettenejes megpróbáltatás közepette némi megnyugvásai láthatjuk az iparkodást, a vállvetett küzdelmet, konszolidációnk betetőzésére. Az uj magyar polgári törvénykönyv nemcsak jogi mü, hanem egyúttal fénysugár is, mely utat jelöl elpre é's ősi bizalmat sugároz a nemzet lelkébe, i Zimbalist Eírern. Valahonnan a Don mellékéről indult el, hóna alatt egy hegedűvel, szegényen, de telve törhetetlen ambícióval, lázas lelkesedéssel, s ma már vjpághir koszorúzza vasakaratot sugárzó homlokát, s vonójával szerzett vagyona fejedelmi jólétet biztosit számára. Nagy reklám, óriási várakozás előzte meg európaj turnéját, amelynek során hozzánk is ellátogatott. Ez a várakozás nem okozott csalódást annak a hatalmas, ritkán látott nagy és diszes közöntségnek, amely tegnap este zsúfolásig megtöltötte a »Korona« nagytermét Ellenkezőleg a meglepess szenzációjával hatottak azok az abszolút művészi tulajdonságok, am.lv. k Zimbalist Efremet nem érdemetlenül emelik a világ legjobb hegedűsei közé. Tónusa eszményien finom, bársonyos, lágy vonokez-lése nyomán ideálisan sima légárban ölelkeznek egymással a zengő hangok, mintha földöntúli muzsikát hallanánk. Kettős fogásai, különösen Corelli LaFoliájában, utoérhetetlen konszo nanciában olvadtak össze. Azután a Glazounoff-koncert hajmeresztő technikai bravúrjai, amelyeken egy szellem könnyedségével táncolt át, a matematikai pontossággal lefogott kristálytiszta üveghangok, a simán pergő szédületes tempójú futárnok, amelyekben egyetlen, hang sem sikkadt" e], a Haydn Vivace és Tor Aulin Impromp'u-jének boszorkányos tempója, a Gljnka Chant Persian-jának pianisszimói és decresoendói, amelyek miatt a dara;., előadását meg kellett ismételnie s végül Bazzini Ronde des Luins-jének győzelmes grandiózitása valósággal extázisba hozták a közönséget, amely szűnni nem akaró tapssal honorálta a nagy művész csodálatos produkcióját. Egy séreg ráadás és ismétlés volt a művész köszönete, amelyeket a közönség lelkes odaadó figyelemmel hallgatott meg. A zongorakiséretet Greewald Louis látta el. A nagyszerű készültsé >:ü művész játéka és konzseniális alkalmazkodása' őszinte elismerést keltett. £LL á Nyíregyházi Kereskedő Ifjak Egyesülete bálára kötelezte a Táros közönségét azzal, hogy a Korona pódiumán megszólaltatta a nagy publicistát és tudóst: Siabó Lászlót. „A Pesti Napié szürke kis csillaga felszaladt a magyar herizentra, mint Yilágitó csillag" — moidoiía tdyözlö beszédében Szohor Pál főjegyző Szabó László publicisztikai munkásságáról. - Szabó László a sárga faj elönyeinnlásárél, a kmai íéplélekról és szokasokroi mondott intim érdekességeket. TAVASZI NAGY VÁLA SZTÉKBAN KAPHATÓK A Bessenyi Kör ficeális előadásai szünetelnek, irodalmi ünnepségek, matinék sem voltak az idén. Az évad két kimagasfó es

eménye : KIebels5erg Kunó gróf és Illés József dr. előadása volt, de ezek az efőadások s

em par e

Xcellenoe irót mutattak be. Nyíregyházán a közei, multak gazdag irodalmi eseményei után erősen érezhető pauza állott be. Ebben a csendben áítalános elismerést és örömet keltett a Nyíregyházi Kereskedő Ifjaknak az á vállalkozása, hogy sorozatos előadásokat rendez amelyeken az ország legnevesebb iróit szólaltatja meg. — Szabó László, Móra Ferenc, Porzsort Kálmán — ezek a nevek az elsők, ezek az urak jönnek le két heti időközben Nyíregyházára, hogy átvigyék a város 'idegéletébe szellemük friss, tavaszos energiáit. Szabó László dr., a Pesti Napló csillagos cikkírója, az ország egyik legintenzívebb hatású publicistája és kiváló müvelődéstörténetíudósa kezdte meg a nagy várakozást keltő előadások sorozatát szombaton este 9 órakor a 'Korona zsúfolásig megteft nagytermében. Szabó László dr. ' kíséretében Nyíregyházára érkezett dr„ Takács az Est-lapok titkára, Timár dr. kiadóhivatafi igazgató, Lévay Jenő szerkesztő. Az előkelő publicistákat a Máv. pályaudvaron Nyíregyháza közönsége nevében Kardos István kufturtanácsnok üdvözölte. Szeretettei üdvözöljük a professzor urat — mondotta Szabó László dr.-hoz — ezen a földön, ahol ismerik, tisztelik, becsülik azt,' aki a boldogabb magyar holnap, az uj magyar élet formálója, üdvözli Nyíregyháza városa, az a város, ahol mindenkit érdeme, egyéni értéke szerint méltányolnak. — Szabó László dr. és kísérete, akiknek fogadására megjerentek a Máv. pályaudvaron a Nyíregyházi K

ereskédő Ifjak Egyesületének és a sajtónak képviselői, a. város fogatain és autókon vonultak a Korona elé, ahol 9 órakor kezdődött meg a nagy érdeklődéssel várt előadás. A Korona nagytermében felvonult több száz főnyi közönség sorai6an eísősorban a város és a környék pénzügyi és kereskedelmi életének reprezentánsaival találkoztunk, de számosan résztvettek az előadáson a társadalom többi rétegének számottevő képviselői közül js. Megjelent Szohor Pál főjegyző, helyettes polgármester, Kardos István kufturtanácsnok, dr. Tóth Bálint min. tanácsos, pénzügyigazgat ó, Horváth Bertalan helyettes pénzügyigazgató, Nagy Elek műszaki tanácsos, Fábry Ignác kir. tanfelügyelő, dr. Bernstein Béla 'főrabbi, Baruch Arthur, a Kereskedők és Gazdák Körének elnöke, dr. Guttmann Zsigmond a Kör ügyésze, Kiss Lajos a Szabo'csvármegyei Jósa Muzfium igazgatója, Stróbl Alajos, tolcsvai Bőn is Ferenc tönrvenyszéki bírák, Margócsy Emil Igazgiató és számosan a bankvilág, a kereskedői osztály, az ügyvédi kar, a tisztvisefőtársadaíom körébői felvonuló résztvevőket a Nyíregyházi Kereskedő Ifjak Egyesületének agilis elnöksége, Hoffmann Ferenc elnök, Weisz Lipót főtitkár, dr. Goldstem József ügyész fogadták. Lelkesen tüntető éljen hangzott fef, amikor Szabó László dr. és Szohor Pál főjegyző megjelennek a pódiumon. Ez a tüntetés a forró szer

etet izzó hangufatába erősödik, Szohor Pál főjegyző, helyettes polgármester lendületes, átható erejű üdvözlő beszéde nyomán- Szohor Pái a következő szavakban üdvözölte az illusztris előadót : A szürke csillagból a magyar horizont ragyogó csillaga lesz. Nem egészen három esztendővei ezelőtt — mondotta a helyettes polgármester —,a pesti Naplóban kisbetűs cikkek indultak országos körútra, amefyn^ címe alatt nem a szerző nevét, hanem egy kis csillagot láttunk. E cikkek a politikai és társadalmi élet mozzanataiból vették témáikat. A magyar közönség hamar megszerette őket, mert hiszen egy világlátott, bölcs ember észrevételei voltak ezek a cikkek, ugy megírva, ahogyan csak igaz irói tehetséggel megáldott ember tudja gondolatait papírra vetni— Néhány hét mutva érdeklődni kezdtünk, hogy ki e cikkek szerzője és csakhamar sok-sok magyar ember szivében felemelkedett az újságírói hírnév tetejére a mi mai vendégünk, dr. Szabó László egyetemi tanár ur, aki a magyar újságírást e csillagos cikkeknek hosszú, szép gyöngysorával ajándékozta meg. Hogy ezek a csillagos cikkek miért hatnak, azt maga a szerző megmondotta Magyar Hibák és Magyar Gondok cimü munkája előszavában. Azért, mert hogy azok a gondolatok, amelyeket elmondanak, minden igazi, becsületes embernek fúrják az ofdalát. — Az a szürke kis csillag, amely a Pesti Napló-ban a cikkek cime alá oda volt nyomva, nem egészen három esztendő alatt kivilágosodott és a if, orndafesték egyszerű szürkeségéből felszaladt a magyar horizontra, mint világító csillag és világit onnan a magyar igazság kivívásáig. »Más világok, mint a mienk...« A lelkesítő erejű, megkapóan szép megnyitó után Szabó László dr. kezdi meg mindvégig nagy figyelemmel hallgatott eredeti mondanivalójával és előadó modorával egyformán lebilincselő, szellemes, egy-egy részletet frissen poeritirozó csevegésszerü előadását, amelynek mondatszövetébe belészövődött a finom efmeéllei alkalmazott szatirikus vonatkozás egy-egy szála is. Nem Amerikáról beszélt, amint ezt a sajtó jelezte, hanem »Más világokról, mint a ,miénk«. Amit elmondott, abból rövidesen kitűnt, hogy igaza van, nem kefi más bolygóra mennünk, hogy- más világ táruljon fei előttünk. Sok ismeretlen adat, tudnivaló várja a kutatót itt a földön is. Ki tudná hirtelenében megmondani, milyen nagy Uj-Zeeland szigete ? Senkise merne arra gondolni, hogy a Norvégia legmagasabb pontjától Kisázsiáig húzott vonai elférne ezen,a szigeten. Igy vagyunk más földrésszel is. Az előadó Amerikában élt, a Columbia egyetem tanára volt, egy életre szóló megfigyeléseket tett, $ok érdekeset ujat tud az Újvilágról, az uj népvándorlásról,, a sárga faj előretöréséről- Amerika súlypontja ma a középen és Nyugaton Van § a közjei jövő nagy világtörténeti eseményeinek színhelye ,a Csendes óceán partja fesz. Amerika, ahol kényelmesen megférne az emberiség 1800 millió lélekszáma, ma szigorú kvótát állított fel, mért fél "a sárga faj előnyomulásától. De hiába mondja, hogy ne jöjjön be a sárga e

mber: be fog jönni. Britt Columbiában 1901-ben telepedett meg az első japán és nemsokára többségben a japán lakosság, mert a gyermekek száma a japán családokban átrág 11. Az európaiak kevéssé ismerik a sárgákat. Az előadó amerikai tanártársai között szoros barátságot kötött kínai professzorokkal'is, akiknek közvetlen megfigyeléséből eddig ismeretlen, izgalmasan érdekes, n

€m egyszer derültséget keltő adatokat tár fel a nyíregyháziak előtt. Megtudjuk, hogy bizony a kínaiak nem sokra becsülnek bennünket. Kinevetik szokásainkat. A keresztény kufturában nem hisznek mert jól "látják, hogy a szép elvek és tanítások nem érvényesülnek az életben és háttérbe szorulnak a gazdasági érdekek mögött. Lenézik a laza erkölcsű európait, kinevetik szűk ruházatát, szánják nyugtalan, gyötrődő, hajszolt életéi, amelyben autó, repülőgép kell neki. Az európai az életfenntartás eszközei után lohol, a "kinai nem rohan, hanem élvezi az életet. Az európai nem tud szépen élni. Kínában kevés a gyilkosság, a válóper. Háremezer illemszabály, háromszáz ceremóniaszabály tudása betartása biztosítja a Idnai élet simaságát, udvariasságát

1; Sok derültséget keltő, uj furcsaságokat hallunk ezután a kínaiak szokásáról, életmódjáról, a kinai vendéglőről, étkezésről, ame:'yek során, piint finom csemegére, sor kerül a Sváb-bogárra, szöcskére, kutya húsra, patkányra, záptojásra. Megtudjuk, hogy előkelő mandarinok ebédjén száz éves tojást tálalnak fei'tlrága ínyencség gyanánt, mint 'nálunk a szezesztendős bort. Érdekesebbnél-érdekesebb adatokat hátiunk a kínai bemutatkozási formákról, köszönésről, társalgásról. — Hány éves ? — kérdik az európaiak előtt in diszkrétnek tetsző kíváncsisággal. - Negyven — mondjuk a kérdezőnek- Csak ? Én azt hittem, már hetven — válaszolja _»udvaria san« a kínai. Esze járásának éles voltáról erre következtettemBennünket, európaiakat kinevetnek a kínaiak. Nevetik a csókot. Nem n

evetséges-e az, — mondják, hogy Európában összeilleszti két ember ajakát, aztán csámcsog ? Ha valaki Kínában kitöri a lábát, örven[Női és férfi utcai és alkalmi ruhák festője és tisztitója Biró Zrínyi Ilona-utca 5. 1473-10 Központ : Debrecen. Fiókok: Nyíregyháza, Berettyóújfalu.