Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-06 / 54. szám

jrtíWIDéK. s 6 Emberyédelem A „Nyirvidék" számára í ta <.Népjólét». forradalmi zamata van ennek a szónak. Történelmi visszaemlékezéseket vált ki belőlünk akaratlanul is a francia forradalmi népjóléti bizottmányra gondolunk. Sokértelmű szó; — tágan interpre­tálva (mindent belemagyarázhatunk, mert (az állam mjnden Telekzetvétele, műiden .parancsa és passzivitása sorsokat javit, teremt, alkot, vagy pusztít, ,az állam célja, föladata sze­rint. Nincs állami és társadalmi cselekvés, ,aminek vetületét éles szemmel ne tudnók felismerni «?. »népjólét« síkján. Mert mindem ösz­szefűgg .a társadalomnak és az ál­lamnak életével, minden kormány­zati cselekvés e meli vagy sülyeszti a .népjólétnek színvonalát. A leg tágabb értelemben tehát az állam kormányzata a népjóléti igazgatás, hiszen az egyik doktrína szerint a közjó (az állam működésének a cél­ja. ,Szűkebb értelmet is adhatunk azonban ennek a sokértelmű szó­nak, ha az e szóval összeforrasz­tott állami főhatóság működésének körét negatíve értelmezzük. Mert, ha a belügyi kormányzat a rendet termelj és teremti, ha az igazságügy a,jogot szolgáltatja és az állam által garantált .normák betartása felett őrködik, a földmivelésügyi az ősi természet .erejét szervezi a közös­ség vcéljainak szolgálatára, a keres­kedelemügyi kormányzat a tőkélnek, a javak felhasználásának és forgal­mának szab irányt, a külügy a nem­zeti célok érdekében harmonizálja belső törekvéseinket a nemzetközi erőhalalmi viszonyokkal és aspirá­cióink (beteljesülését, a belügyi és a külügyi szolgálatot alátámasztó hor védelem igazgatása teszi lehetővé, ha a kultusz a nép szélei rétegeit vonja be a nemzeti kulturába és fejleszti, hogy méltók lehessenek a politikai nemzet tagjaivá lenni, a pénzügy pedig anyagi forrásokat nyjt meg az állam számára, hogy a főhatóságok letéteményesei anyagi' hatalomra támaszkodva irányithas­sák politikájukat, a népjóléti igaz­gatás célja és feladata az emberi munka \édelme az ember lelkiségé­nek és testi mivoltának megvédése minden egyoldalii törekvéssel szem­ben- A népjóléti politika embervé­delmi politika. Az embervédelem. politikája a szeretet politikája, az utóbbi a praktikus kereszténység. A tudatos, az akaratos, a cselekvő, a célzatos, az aktív, a szüntelenül ható és soha nem lankadó szeretetnek politikája, az igaz, a nemes, a ke­resz'ényi szociális, tehát népjóléti politika. De, ha a cselekvő népjóléti politika a 'védelemben, a defenzív­a negativ álláspont megvédéében az egyoldalii irányzatokkal és a subversiv e rőkkei "folytatott küzde­lemben merül ki, cselekvése steril marad, mert védelmi harccal még ha mindjárt az ember az, amelyet megvédelmezünk, alkotni, építeni, fejleszteni, erősbbiteni semmit sem lehet. Az -aktivista, a cselekvő, a népjóléti politika a pozitív, az al­kotó népjóléti politika. Ezt az elvet belevitte kormányzatának mind?' vonatkozásába miniszterem, Vass József és az ő nagy aktivitása, munka és teremtő ereje teszi lehető­vé, hogy alig zárultak le az 1927. évi nagy társadalombiztosítási re­formunk aktái, alighogy végetért a munkásbjztositás renaissanceának előkészítése, máris teljes lendülettel iiii,meg-miniszterem a közvélemény hárfájának érzékeny húrjait, midőn Mezengi a magyar társadalomba, hogy (nem érkezett még el a pihenés időszaka,LS munkálnunk kell szünte lenül, ihogy erősítsük e zt a vérző magyar életet. Mert mit ér a nagy küzdelmek és áldozatok árán eléri és hitvédelem. dr. Dréhr ímre államtitkár. pénzügyi újjászületés, mit ér az államháztartás rekonstruálásának e nagyszerű eredménye akkor, ha el­vérzik £z a megcsonkult magyar élet és nem erősítjük, nem fejlesztjük, nem harmonizáljuk a mi társadal­munkat. A legnagyobb magyar fel­adat, a legparancsolóbb kötelesiég a .magyar társadalom fejleztése, kimunkálása lelkileg és testileg egy­aránt. A lelkek megművelése, kici­zellálása, kifinomitása az egyház feladata, anyaga a lélek. A magyar fajta testi erősbbitése, feljavítasz nemesítése a népjóléti és munka­ügyi kormányzat feladata; politi­kájának anyaga: az emberi fizikum. A tudatos embervédelmi politika az emberi lelkületet és testet védő cse­lekvés. Ebben harmonizál az egy­ház polj'íkája a népjóléti és muriké ügyi kormányzat tevékenységével, egyik feltételezi a másik működését, mert hitnélküli lélek nem lélek töb­bé és lelketlen ember megszűnik .ember lenni. Rothadó fizikumnál, pusztulásra ítélt embberi roncsnál lehet-e méltatlanabb odva az emberi léleknek? A lélek megmunkálása és a fizikum védelmének politikája szer vesen összefügg, a kettő feltételezi egymást. Amikor tehát az egyház ápolja a lelkeket, fejleszti a hitet, nemesbiti vele a szellemet, elősf giti, alátámasztja a népjóléti és mui* kaügyi kormányzat politikáját. De midőn az utóbbi, a társadalom eglfez ségének javításával, a nyomor le­küzdésével, a társadalmat dekom­ponáló erők kifejlődésének meg­előzésével javítja a szociális helyze­tet, megtisztítja a termő talajt & bozóttól, felhasítja az étet televé­néyt, befogadóképessé teszi arra, hogy ölébe fogadja az életnek egy­házunk által elvetett nemes magjait, A nyomor dögletes mocsárjaiba hul­lott magok megfulladnak a szenny­nek, az aljasságnak hinárjábban. A lelkek megmunkálása csak ugy vezet sikerre, ha vele együtt jár a cselekvő embervédeíem, a társadalom védeten? a nemzCivédelem, mely megnyilatko­zik a magyar nyomor elleni küz­delemben. Amikor tehát Vass mi­niszter cselekvő politikájának ler düle .ével beleviszi most a magyar társadalomba az öregségi és rok­kantsági biztosítás elgondolását és maholnap a törvényhozás plénuma elé terjeszti az öregkoruak életének megkönnyi ését, a nemzeti munka rokkantjai szürke papjainak szépí­tését, az özvegyi gondok csillapí­tását és az árvák fakuló orcáinak pirossá válását célzó hatalmas ja­vaslatát; felszántja a magyar ugart, a szociális konstrukció ek^vasával szétvágja a dudvákat és a kórókat, melyek elszívják a magyar őserő legjavát, hogy egészséges, termé­keny, gazdag legyen a magyar élei és magába fogadja, kalászba szök­tesse, megsokszorozza azt a magot, az éle nek mágiáit, melyet most egy­házunk terméketlen, vagv legalább is rosszul termő földekre kénytelen szétszórni. Itt kapcsolódik egymás­ba a konzervatív szociálpolitiká­nak embervédelmi törekvése, az egyháznak hitfejlesztő, telket for­máló, magot hintő cselekvésével. Társadalombiztosítási rendszerünk ujabb reformjánakeiőes éjen, ism-t" jük fel, tehát azokat a nagy össze­függéseket, amelyek a cselekvő nép­jóié.i, a gyakorlati keresztényi poli­tikát a lelkeket konzerváló és ne­mesítő hitvédelmi politikával szer­ves kapcsolatba vonják és vessük ahol »ielkes« kormányzat tisztítja csak ott dolgozhatnak és élhetnek, fihol «ielices» kormámyzat tisztítja /meg a termőföldet az alkotó műnk* a helyen is beszéljen, ahonnan az emberi szó egyidőben Európa vala­mennyi országában, városában, fa­lujában hallható, mindenütt, aho; rádió van- E£ a hely a rádió stúdió­jának efőadóasztala. Szőts Ernő, a Rádió R. T. üzemvezető igazgatója értesítette Szohor Pál főjegyzőit, hogy annak az általános óhajtásnak eleget téve, hogy a rádió ismeretter­jesztő előadásainak sorozataiban a hazai földrajz körébe vágó, az or­szág nagyobb városainak rajzát, múltját és jelenét ismertető előadá­sokat iktassanak be, Szohor Pált,. Nyíregyháza főjegyzőjét március 17-£re, szombat este 7 órára kérette fei a stud'cba a Nyíregyházáról szóló előadás meg­tartására. Az előadás 7 órakor kez­dődik és 30 percig fog tartani. — Nyíregyháza iránt "bizonyára so­kan érdeklődnek megszállott terü­leten is, különösen a Felvidéken, amelynek városai Nyíregyházával a. tradíciók elpusztíthatatlanul érős szálai kapcsolják össze. Nyíregyháza fesz az első vidéki város, amelyről a r£dió előadást közvetít és Szohor Pál főjegyző lesz a harmadik a nyíregyháziak közül, akinek hangját a rádió, szerte viszi a világ minden tájára. 'Első volt Pauülc János lelkész, aki templo­mi istentisztelet keretében mondott a rádió szárnyain messze tájakra vitt beszédet, a második volt Qe­duíy Henrik nyíregyházi ág. h. e v. püspök, aki a közelmúltban mon­dott a rádió mikrofonjába temp­lomi beszédet és most a harmadik városunk főjegyzője, aki a Stúdió­ban fogja előadását megtartani. Ezt az előadást feszült érdeklődéssel várják elsősorban Nyíregyháza rá­dióhallgatói. szamara. Siolior Pál, Nyíregyháza főjegyzője előadást tart Hyiregfháxáré! a rádió sfudiojábae. Etirépa rádiózó magyarjai március 17-és este 7 órakor hallják a Nyírség székvárosáról tartó érdekes el«adási. (A «Nyirvidék» tudósi tójától.' Szohor Pál, városunk népszerű főjegyzője nemcsak a gyakorlati és elméleti közigazgatás egyik kima­gasló munkása, hanem közigazga­tási irodalom, történetírás, város­históriai kérdéseket tárgyaló iroda­fom terén is avatott tollú krónikás. A ma élő irók közül városunk tör­ténetének, kulturális és társadalmi múltjának kérdéseit ő ismeri a legjobban és Kardos István kultur­tanácsnok mellett ő a legkiválóbb történetirója városunk históriája- j nak. írói és előadót készsége avatja ' Szohor Pált kiváló szónokká is, aki­nek egy-egy felszólalása mindig el­mélyít egy-egy kultúrtörténeti ta­nulságot, egy-egy meglátást vár<- i suttk fejlődésének rejtett moüvu- i maiból. Ezek a kvalitások predeszti­nálják a főjegyzőt arra, hogy roha­mosan fejlődő, példásan egyensú­lyozott életet éfő városunkról azon- j DIADAL MOZGO Március hó 5-én és 6-án, hétfőn és kedden utoljára kerül bemutatásra Tolsztoj Leé világhírű regénye: FELTÁMADÁ 10 felvonásban. — Seereposzíis: Nechjudov Ivanofils Dimilri ... ROD LA ROQUE Kattwa, a s««gény asolgáló ... DOLORES DEL RIO A bölcc foltozó varga 1LJA TOLSZTOJ a nagy író fia Történik a cári örMíorsiágban. Plőadáiok keidete: hétköznap í, 7 és 9 órakor. Hágy az érdeklődés a budapesti teüyészállatkiálli­tás és vásár iránt. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A tenyészállatvásárok a hosszú háborús szünet után 1921-ben tör­tént felujitásuk óta még a remélt­nél is kedvezőbb fejlődést mutat­nak fei- A •kiállított anyag számá­ban olyan jelentős gyarapodást mu­tat, hogy legtöbb viszonylatában meghaladja a békebeli legnagyobb tenyészállatvasárok felhozatalát, sőt még a német gazdasági egyesület vándorkiállításainak ál;atbejelenté­seit is. Hasonlóképen igen örven­detes a "felhozott anyag minőségé­nek állandó javulása is, ami 'közt ­nyészfésüánk általános fejlődését le­hetővé teszi. A kiállítás keretei emellett évről-évre bővülnek, kü­lönböző különleges kiá.litásokkal nyernek kiegészítést ugy, hogy az rövidesen általános mezőgazdasági kiállítássá fejlődik. így a tenyészál­latokon kívül a kiállításon bemuta­tásra kerülnek mezőgazdasági gépek és eszközök, személy és teherautók, nemesített és egyéb vetőmagvak, különféle t ermények, facsemeték, teit ermékek, hentesáruk, méhészet, háziipar, az állami szakoktatási' és és kísérleti intézetek gyűjteményei stb. De tafán még örv-endetesebb és még nagyobb haladás állapitható meg a ténvészállatkiálíitás és vá­sár iránti általános érdeklődés ki­alakulása terén. A'legutolsó évek­ben jóformán minden számottevő gazda meglátogatta a tenyészállat­kiállítást és ez valóságos gazdatársa­dafmi eseménnyé, érintkezési köz­ponttá alakult ki. Sőt ujabban Bu­dapest efőkelő társasága körében is divatossá vált és az elegáns hölgy közönség színe-java megfordul a ki­állítás terüPeténlS Aímu'^t évben már a vicclapok és kabarék is foglal­koztak vefe, ami az észrevételnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom