Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-30 / 74. szám

6 j^fmwm. ISIM. március 30 mwMm ­Pola Negri • Gyűlölet földje • az Apollóban Az ujfehériói ref. iíjasági egyesület műkedvelői jatéka. Az iskolánkivü'i népművelési bi­zottságnak feladata a kuíturjavak­nak forgalomba hozatala. A helyi bizottság, ha lelkes tagokból áll, szép munkaprogrammöt visz ke­resztül. Megépíti az összekötő hidat az iskola és társadalom között. A könyv, a színdarab, a dal, az ének, a vers, a napi foglalkozásokban közismeretet fokozó előadások egy ­től-egyig széchenyies programm­pontok, miknek valóra váltása ked­ves köteles'ége a közművelődés munkásának. Lelkész, oktató, előljáró, együt­tes szolidaritásban tehet-e felakat­nak eleget. Egymás megértése nél­kül veszély környezi a sikert: — anyagit, erkölcsit egyaránt. Hogy a Nagyalföid Petőfinél szép, hogy a. puszta a természet ölén, téen oly sivár, mert «az az ősz, mint gondatlan rossz gazda« mindent elfecsérel, s a «a sok kincsnek a tél csak hült helyét» lelte — könnyen és békülési haj­lammai megérthető, — hanem más­ként állunk az emberektől zsúfolt társadalomban, itt már a «puszta» fogalma az emberfélek földekre vo­natkozóan szégyenitő fogalom. — Azért nem céltalan cselekedet itt a kultúra erejével ha kell, ugari törni. Lelkes egyének fáradozása ott a kulturszéléken, a völgyekben lelkes gárdát toboroznak, kikkel at irodalom berkeiben kirándulást tesz nek és utjokban szemlélnek lelki törvényeket, eseményeket, durvasá'­gokat, szépségeket. Megrögzítik a tanulmányutjokban szerzett ismere­tet, lejátszatják egész nagy hallga­tóság előtt ezeknek szórakoztatásá­ra. Fgv van értelme az ifjúság szinielőadásoknak, milyennek pél­dás sikerében gyönyörködhettünk legközelebb Ujféhértón Porzsoli István esperes és Bakk Attila igazeátó-tanitó kiválóan nemes fá­radozásuk folytán. Abonyi Lajos, hivatott színészt is erős próbára hivó színdarabját: «A betyár ken­dője« címűt adták elő helyes siker­rel. Kritikát nem gyakorlunk e derék ifjúság fáradozása felett. Di­cséret illeti őket a szorgalomért, azért az igyekezetért, meliyei meg­érthetővé tették azt, hogv tudták magukat az iró elgondolásába bele­élni és híven számoltak be tanul­mányi utjokról, Istenes Bá'int a számadó gulyás (címszerep) sze­repében, Balogh Gizike a partnere, Molnár Jolánka a csárdás leánya szerepében igen jók voltak. Külö­nösen ki kell emelnünk Molnár Jolánkát kellemes daláért és azér'. a készségeért, hogv utolsó percek­ben neki keltett eljátszania Boris asszony özvegy gulyásné szerepét is. Két ellentétes lelki motívum személyesitője vo't: a szomorú .ag­gódó édesanya és a lelki vidám­ság, a tűzről pattant csárdás leány szerepét. Tóth Gábor tanító az ügyvéd szerepében jeleskedett; e' kell itt árulnunk, hogy ez a fiatal oktatóerő, ahova csak elszólítja a közbizalom, mindenütt ki n-ien állja meg helyét, éppen ezért az ő be­ajánlásával Szabó Gyula nyug. igazgató nem vallott szégyent. — Molnár Málika özv. Nagy István­né szerepében és András' fogadott fiának alakitója igen jók voltak­Virágos István az agglegény, (>o­ma Sándor Bun csárdás, Ungvári \J5rzsébet a csárdásné, Ungvári Sán­dor a szolgabíró, Virágos József -az esküdt- szerepét játszották. A többi kisebb szerepeket játszók is: Istenes Sándor, Horváth Sándor, Istenes György, Virágos József, Papp József, Virágos Sándor, B. Tóth István, Tóth Gábor helyesen oldották meg feladataikat. A színdarabot a központi iskoia egyik tantermében adták elő, mely ter«m igen értékes színpaddal van felszerelve, Bakk Attila, pá­ratlan szívós kitartásából. Az is­kolai ünnepélyeket is itt szokták tartani. A játékot szépszámú kö­zönség hallgatta végig. (bCt.; 2017 Kelemen és Britz cégnél (Takarékpalota) ápr. 9 igtart az oldó *r5é»P!»aitá« A Leánykálvifiecn szeréa uélaiániaí. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Már megszoktuk, hogy minden szerdán délután 5 órakor megnyí­lik előttünk a Leánykálvineum más­kor zárt ajtaja s ha időnk engedi, hogy bemenjünk, mosolygó leány­kák fogadnak az ajtónál és vendég­szerető készséggel tessékelnek min­ket a folyosó végén lekonyorodó belső 'épcsőn át az intézet torna­csarnokába, ahol jói fűtött teretr ben egész sereg ifjú leányka ül és áll páldás rendben a vendégek háta mögött, mig az ide szokott vendég­sereg otthonosan várja, mit nyújt az intézet előzékenysége az ő b'ira­latra kész figyelmének. És minden" délután hozott va­lami kedveset, szépet: vagy a vallá­sos élet mélyítésére, vagy a tudo­mányos továbbképzés céljára s azok, akik megszokták ennek az intézetnek csöndes szívóssággal végzett komoly munkáját ezekén a kultur-déiutánokon, hangosan fel­sóhajtottak az utolsó szerdai elő­adás (III. 21) után, hogy biz ez kár ,hogy már vége van. — De csak egyelőre — amint a vezető­ség megnyugtatja kedves vendé­geit, — mert az uj év uj sorozatot nyit a kálvineumi szerdákban is és bizalmas, szinte családi körébe új­ból befogadja az iránta érdeklődő" ket es az áldozni tudók boldog mosolyával örvendez, liogy ad­hat. Adhat gondolatot, ébreszthet érzést, közölhet tudást mindenkivel, ak ielég szíves, hogy elfogadja. Az a legszebb öröm ,ámit a szivesen ajándékozás okoz a szívnek s ez az intézet tud'adni és igy nemesen ko­moly s mégis derült légkörével ked­ves és értékes kufturt,érkezőjévé lesz városunknak, ameiy előbb­utóbb büszkén fog a Bethlen-utcai kultúrházra tekinteni. A Leánykálvineum november hó 23-án kezdődő szerda délutánjai részint vallásos esték voltak, részint líceumi továbbképző elő­adások. Előbbiek az előadás mellé rövid műsort is adtak, amelyek a növendékek szavalatából, egy-egy meséből szó'ó énekből, vagy kar­énekekből állottak. A karénekeket részint a most felújult s a Kálvi­neumból kibővült Ref. Vegyeskar adta, részint a kálvineumi gyer­mekkar. Minden alkalommal gyönyörkö­dött a hallgatóság ezekben a ked­vesen kidolgozott, komoly műsorok ban, ha az esték váljásos hangulata meg is tiltotta, hogy tetszését han­gosan nyilvánítsa. A lice'umi előadások kisérő mű­sor nélkü' voltak. Az érdemes előadókat csupán fel­soroljuk tudósításunkban, mivel sziik keretein belül úgyse méltat­hatnék kellőképpen érdemeiket. Vallásos előadók voltak: Ecsedy Andor budapesti leLész, a keresz­tyén ember' életcéljáról, Kiss Fe­renc, az intézet atyja, a lelkek kö­zönyösségének gyilkos munkájáról, dr. Sziics Ernő budapesti gimn­tanár a titokzatos hitről, dr. Ré­vész Imre debreceni lelkész, Jézus istenségéről és a Szent Háromság­ról. Uray Sándor debreceni lelkész az olvasmányokról 1 s azok megérté­séről, Porzsolt István esperes az emberi szenvedések javito erejé­ről ,végű' Ényedy Andor miskolci lelkész, Jézusról és a leánylélek­ről tartott előadást A líceumi előadók: dr. Ecsedy István debreceni tanár a »Horto­bágy élete képekben« és »Szent Föl­dön" cimen tartott vetített képek­kel élénkített két előadást. Dr. Sza­bó Márton debreceni gimn. tanár »A forradalmak lélektanáról, Vitéz Kőszeghy Frigyes gimn. tanár »A regény és az élet«-rői, dr. Besse­nyey Lajos tanárképző intézeti ta­nár a »Homerosi nők«-ről, dr. Zsig­mond Ferenc egyetemi tanár á»Re­gény és film«-ről, dr. Erdőss Ká­roly lelkészképző intézeti igazgató »Antiochiai Ignotius térítő utjá«­ról és végű' Dr. Veress István debreceni képző intézeti igazgató »Magyar emlékek Svájcban« cimen tartottak érdekes előadásokat. Hogy ezek a neves előadók szí­vesen eljötté k a Leánklálvineum hí­vására, s elfoglalt idejükből,' tu­dásukból szívesen hoztak érte ál­dozatot, azt mutatja, hogy ezt az uj kultúrintézményt messze földön is­merik, az értékes erők megbecsülik és támogatásra érdemednek ítélik. Hogy pedig az értékes előadáso­kat az intézet a közönség rendel­kezésére odaajánlotta — mindössze egy szerény perselyt állítva a láto­gatók útjába, amit kikerülni is le­hetett. — az azt mutatja, hogy a Leánykálvineum a ku'turának "ön­zetlen harcosa, amelyet a helybeli régibb kulturtényezők bátran fogad hatnak testvéri szeretetükbe és mint munkatársat őszimén megbecsül­hetik. R. Meghívó. A „Tiszavidéki Malom Részvény. tariaiál'" mamleki bejegyzett cég T-ik évi rendes közgyűlését MiHdoksn, 1928 éri április hó 9 én d. e. 11 óraker tartja meg a részvéay­társasig irodai helyiségében, nae yre a társaság részvényeseit eiéton is meg­hívja AZ IGAZGATÓSÁG. TÁRGYSOROZAT : 1. As 1927. éri üzletérre vonat­kozó zárszámadások, igazgatósági és falügyelőbizottsági j.lentések beterjesz té&e, mérleg j«»ábagyás», határozat as évi nyereség felhasználásáról, az igazgatóság és felügyelőbisottság ré­szére a felmentrény raejadasa. 2. A felügyelőbizottság *egrílasz tasa egy érre. 3. Az alapszabalyok értelmében tehető esetleges iaditrányok. A társaságnak az igazgatósig által Megállapított mérlege a tarsaság iredai helyiségében a hivatalos órák alatt megtekinthető. A Z ; IGAZGATÓSÁG Nagy e-enunye van a könyv­piacnak: A páratlan sikerű »1V. Károiy« es a lebilincselő, izgalmas Petőfi-regény, a «Nagv Idők» szerzője' regényt irt Kossuth La­josról. A magyar történelem évezredé­nek legizgalmasabb évtizedei 'jelen­nek meg e könyv lapjain ofy meg­döbbentő közvetlenséggel, az írás­művész szuggeráló tehetségének ak­kora erejével, hogy az olvasó rab­ja lesz egy illúziónak, amely nem engedi ki a hatalmából, amig vé­gig nem olvasta a könyvet. A nagy kornak hősei,' félistenei, mártírjai és cselszövői, álamférfrat, szónokai, száz meg száz történéimi alak, ugy jár-kél, lélekzik, beszél, cselekszik, éli a maga életét e két kötetben, mintha kortársunk volna. Vagy mintha mi "is velük élnénk az ő életüket, az ő napjaikat. Nem ércszobrok és nem papiros­hősök, hanem igazi emberek e könyv alakjaj, erényből és hibá­ból összetéve, igazi szenvedélyek­kei, igazi lángolásokkal, igazi " bű­nökkel és igazi karakterekkel. Em­berek, élők, halandók! Látjuk az ismeretlenség homályá­ból fölmerü-ni az ifjú zempléni ügy­véd halvány arcát. Látjuk őt a po­zsonyi országgyűlésen, mialatt-Szé­chenyit és Wesselényit hallgatja. Követjük a börtönbe, átszenvedjük vele a pesti árvíz borzalmait a bör­tönfalon át, hallgatjuk mámorító szavait az országgyűlésen. Végig­éljük a remények nagy tavaszát, be­tekintünk a kamarjlla budoárjába, uj arcokat ismerünk meg, akiket ed­dig a történelem ismerni nem taní­tott, látjuk a boszorkánykonyhát, szívszorongva tudjuk meg a véres események rejtett okait, megismer­jük a valót, amit eddig nem tud­tunk. A szabadságharc kitörésének uj titkai nyílnak ki előttünk e bor­zalmasan érdekes regén)" lapjain. Görgey és Kossuth harcát, Ra t­hy ány és Széchenyi tragikuma­ilyen nyers őszinteséggel és ennyi drámaj elevenséggel még senki nem irta meg. Hályog esik le a szemünkről, ha olvassuk ezt a könyvet, amely iz­gató regény és történelmi igazmon­dás egyben. Az emigráció forrongásait, Kos­suth Utáni küzdelmét a viíág rideg szive efien, személyes harcát az el­tiport nemzetért messze számkive­tésben, soha senki ityen tömör drá­maisággal meg nem írta. »A gazdasági cselbe* szolgöiati Fi-zonyai« címmel megjelent a Köz­ilek Gazdasági Könyvtárának leg­újabb kötete, amely' elsősorban »igy a gazda, mint a cseléd gya­korlati tanácsadója kiván lenni a 'szolgálati viszonyból felmerülő vi­ftás kérdésekben,' hogy ezáltai őket ' sok hosszadalmas és költséges el­járástól megkímélje. Ennek a cél­nak a szolgáfatában a szerző, Per­neczky Béla kr. könnyem áttekinthe­tő rendszerben közli és magyarázza a gazda és a gazdasági cseléd kö­zötti viszonyt szabályozó összes törvényeket és rendeleteket, továb­bá kimerítően ismerteti a földmű­velésügyi 'és a hatásköri "bíróság idevonatkozó gyakorlatát. A köny­vet tartalmának ez utóbbi része a hatóságok számára is nélkülözhe­tetlenné teszi, akiknek munkáját nagytan megkönnyíti. A hasznos munkához, amelyet a »Pátriye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom