Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-29 / 73. szám

JNfYÍ&YID£iC 1928 március 29 A földgázról Irta: 3«öci jcná oki. gépészmérnök. II. E munkálatok közé tartoznak a további fúrások megejtése abbói a céfból, hogy a gázszolgáltatás foly­tonossága és bősége hosszabb idő­re biztositható fegyen. «Mindenkit érhet baleset», még a gázkutakat is, főleg ha a nagyfajsulyu viz akkora szerepet játszik bennük, mint je­len esetben a karcaginál. Beom­lások, eldugulások később is kelet­kezhetnek, nemcsak a megfúrás első napjaiban s erre a nemvárt eshe­tőségre már kész, üzemképes kút­nak kell rendelkezésre állania, hogy az üzemvezetők azt pillanatok alatt átkapcsolhassák, vagyis, hog)' a gáz­szolgáltatás fo-ytonossága ne szen­vedjen s igy a fogyasztók érdekei kellőképen "biztosítva 'egyenek. Az Egyesült-Államokban azok a vál­lalatok, melyeknek szerződéses fo­gasztóik vannak, évenként stfk kutat mélyítenek e célból, melyeknek egy ­része természetesen száraz marad, vagyis sikertelen. Igy például a Carnegie Nat. Gas Co. évenként min teg)' 50 uj fúrást eszközöltet a saját területén, hogy a Pittsburg­ban iev öacélgyár és a "háztartási fogyasztói, akik nagyobbrészt a gyár alkalmazottai, üzemzavar mi­att ne szenvedjenek. Egyetlen év­ben, 1909-ben az Unió területén 3705 kutat fúrtak, melyek közül 778 darab volt sikertelen, ugyanezen évben a produktiv kutak száma 24.184 darab volt. Elképzelhető, hogy micsoda invesztíció fekszik ott ebben az egyetlen iparágban. Ez az invesztíció 5600 termelő kö­zött oszlott meg, mig ezzel szem­ben volt összesen mintegy 1-514.000 gázfogyasztó. Ezek közül csak mint­egy 14.000 volt az ipari fogyasztó, 1 mig a többi háztartási volt. — Az utóbbiak által befektetett tőke, mely könnyebben becsülhető, 135,000.000 dollárra tehető. Ezekből a statjiszltikai adatokból ki derül, hogy minden 63 fogyasztóra egy gázkut esik és minden fogyasz­tó évenkint 11.000 köbméter föld­gázt használt fel. Mint említettük, ezek a bizto­sító fúrások nem a feltárás, hanem a kitermelés feladatát képezik, mely feladatkörbe sofozandó még a ki­termeit gásznak a fogyasztópiacig való elvezetése, hol aztán egy má­sik alakulat, a gázelosztó vállalat veszi azt át és juttatja a fogyasz­tókig. Az előbbi a nagykereskedőn nek felelhet meg,, mig az .utóbbi a részleteladónak szerepét .tölti be. Üzemi és kereskedelmi szempontok­ból ez a beosztás vagy megoSfctódá­sa a feladatoknak akkor is megtör­ténik, ha például a gázmező ma­gának a fogyasztónak a birtokában van. Az illető külön gáz társulati* makit és arra bízza az ellátás techni kai és kereskedelmi feladatait. Harmadik feladatkörnek jelöltük meg az értékesítést, mely alatt ért­jük azoknak a helyt alakulatoknak a tevékenységét, melyek a.gázt átve­szik a termelőtől és eladják a fo­gyasztóknak részletekben. Az ipar és a háztartásoknak eltérő igényei folytán -megtörténik az is, hogy égy és ugyanazon városban az ipán el­látást más társulat végzi, mint a háztartásit. Az előbbit az érdekelt iparosok alakítják és jegyzik, az utóbbit a város közönsége. Az elosztórendszernek olyannak kell lennie, hogy a fogyasztás egyen iőtienségeit könnyedén felvehesse illetőleg annak a fogyasztókra való visszahatását megakadályozza. Az amerikaiak azt mondják, hogy A fo­gyasztó sohasem feiefonái előbb, hogy ennyi meg ennyi gázra van Csokoládé nyuszi, húsvéti csokoládé tojás pompás kivitelben DRKHlSR-llIiLUX* csokoládé gyárából. Minden jobb üzletben kapható. 1741 szüksége, hanem egyszerűen elfor­dít egy csapot és azt kívánja, hog; korlátlan mennyiségben és jó nyo mással mindig rendelkezésre áüjoi a gáz. A háztartás és ipar igénye nagyon eltérőek nemcsak a fogyadz tás idejére, hanem annak mérté kére és minőségére nézve is és ig az elosztórendszernek is követni kell ezeket az igényeket, bármeny nyíre kellemetlen is az a körülmény amit a gáztechnikusok szomoruar kénytelenek tapasztalni s ami erőser drágítja a berendezést, 'hogy az em­berek körülbelül mindnyájan egy­időben reggeliznek, ebédelnek és vacsoráznak. Ha mármost a fogyasztópiacnak jói tervezett és jól vezeteti gázel­osztóién d szere van, akkor kezdetéi veheti a tulajdon képeni értékesítés vagyis a .felhasználás. Nincs az a tüzelőanyag, mely ol­csóság, fűtőérték és egyszerűség te­kintetében versenyezhetne a föld­gázzal, fegyen akár háztartásról, akár ipari felhasználásról szó. Nem Szabad azonban abíba a hibába esni, ami jellemzi általában az embereket, illetve az embereknek a gázzal Szemben tanúsított magatartását, hog\' a laikusok ugy félnek a gáz­tói, mint az ördögtől, a .techniku­sok pedig azt hiszik, hogy a z min­denkinek engedelmeskedik.. A gáz­tüzelésnek egyszerű, de sfeigoru törvényei vannak s ezek kétszeresen érvényesülnek a földgáznál- Ez azon ban nem azt jelenti, hogy félni'kell tőle, hanem meg keli ismerni és szeretni azt. Aki szereti az anyagot, mellyel foglalkozik, az gondosan is jár ei vele s ezt a gondosságot a földgáz «melegen» fogja meghálálni. Étlen ben az a technikus, aki gon­datlanul bánik a gázzal, az csodái­koA ra fogja megállapítani, hogy mi­lyen gyenge fűtőértéke van ennek á földgáznak és esetleg milyen bo­londul füstöfis; a gondatlan laikus pedig tapasztalni'fogja, hogy milyen nagy robbanóereje van ennek az igénytelen «szemetdombiIlatnak». A lelkiismeretlen és meggondolat­lan alkaímazásnak elég példáját lát­juk még ma is Erdélyben tisztán ama könnyelmii feldolgozás miatt, hogy «gáz -gáz» és e jelszó mellett a leglehetetlenebb dolgokat müve­lik vele még a különben képzett mérnökök is. Különösen nagy voft a tájékozatlanság az efső berendez­kedes idejében, mikor azt tartotta mindenki, még neves szakcégek ís, hogy ehhez nem keli külön tudo­mány és .egész sereg oiyan készülé­ket helyezték el a fogyasztóknál, amelyek nem voltak földgáz hasz­nálatra átalakítva, igy aztán az Auer-égőknéi az üveghenger tete­jén lobogott a láng, a gázkanda.ló­kat kivütről nyaldosta a gázláng, ipari kémények pedig ugy füstöltek, mintha valami rossz szenet égettek voma stb. Teljesen érthetetlen módon egyes úgynevezett gftzszakértők még ma is olyan tanácsokat adnak ott Er­délyben a laikus fogyasztóknak, hogy azok ne legyenek tekintettet e gáznak különleges tulajdonságai­ba s ezáltal nagy kárt okoznak "fok­nak. A földgázt mindenütt lehet hasz­nálni, ahol szi-árd, csepfolyós, vagy gáznemű tüzelőanyagokat szoktunk elégetni s igy felesleges- lenne a fogyasztóhelyek felsorolásával fá­rasztani az "olvasót. Azonban mint kevésbé ismert dolgot meg kef. em­lítenünk, hogy Amerikában még motoros jármüveket is hajtanak földgázzal, amit kii'önben világi tó­gázzal megtett Anglia is a hábo­rúnak abban a szakában, níikor a német buvárhajóharc a legérzéke­, te bűnös... Komoly felhívás 7 nevetséges felvonásban. Irta, rendezte, ter»ez!i elkezdte, bekezdte, fejlesztette és elénk terjesetette: Harold Ll»yd. És a két órát betöltő burleszk műsor. Pésit afelől—vasáurmapig! AZ ÉVAD LEGNAGYOBB F2LMJE! FÜImM. MEGBI A GYŰLÖLET FÖLDJE Hall Caine szerelmi regénye egy aémet hadifogolyról s egy francia leányról. — A férfi főszerepekben: Clive Brooc és Einar Hanson, Rendes h elyá rah! — Jegyek már előjegyezhetek 1 Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órak«r. nyebben éreztette hálását. Szóval még a mezőgazdálkodás­ban is segítségünkre feliét a föld­gáz, nemcsak a stabilgépek hajtásá­ban, hanem a traktorok és autók hengereiben eltüzelve, sőt köny­nyen elképzelhető egy-egy nagyobb uradalom olyan berendezése is, aminek a segítségévei a gőzszántás­hoz szükségelt tüzelőanyagot a fö'd­gáz pótolja. A perspektíva, melyet a karcagi forrás nyújt, mélyen a jövőbe nyú­lik és reméljük, hogy a sors á.'tal felkínált lehetőségeket a tőke is meg fogja érezni, ugyhogv ez a perspektíva a reménykedések he­lyet most már dus tartatommal tölt­hető meg. A Nyíregyházi Tisztviselő Balkör közgyűlése. E cimen lapunk folyó évi már­cius 25-iki vasárnapi számában az idő rövidsége miatt csak egy rövid cikk látott napvilágot, melyben a közgyűlésnek csak néhány moz­zanatát regisztráltuk. A Nyíregy­házi Tisztviselők Dalköre azonban városunk kulturális é'e.ében rövid idő aian ?Vyan számottevő ténye­zővé nőtte fu magát, hogy egy "évi sikerekben gazdag munkássága fö­lött egy rövid közleménnyel napi­rendre térni nem lehet. Ezért szük­ségét érezzük, hogy említett cik­künk kiegészítéseképpen s a törté­neti hűség kedvéért a közgyűlésre ismét visszatérjünk. Dr. Rácz Gyula a gyűlés megnyi­tása után mindenekelőtt kegyeletes szavakkai emlékezett meg " Tóth Géza, Csonka Béta működő, to­vábbá dr. Kulcsár Béla és Kurcz Jó­zsef pártoló tagok elhunytáró', akik­kei szemben az egyesület azpal rótta le a kegyelet adóját, hogy ravatalokra' koszorút helyezett és a gyászszertartáson testületileg vett részt. A lefolyt két év kiemelkedő eseményről, a zászlóavatásról 'és az országos dalosversenyről csak rö­viden emlékezik meg", az ügyvezető alelnök, mert ezekről a titkár je­lentése szól bővebben. Majd ismét egy fehangoló és az egyesület minden tagját fájdalma­san érintő bejelentést tesz. Tórris A. Béla, a dalkör közszeretetben á.'fó elnöke azzal az indokolással, hogy nagymérvű hivatali elfoglaltsága le­hetetlenné feszi, hogy az országi*, nevet kivívott egyesület ügyeit azzat a »%s odaadással vigye tovább, amelyet a aíükör érdeke, további fejlődése megkíván, az elnöki tisz­téről Írásban'"eaen tette oe *?mon­tfásat. A dalkör minden fáradozása, tiogy az elnököt a lemondás vi'sz­£zavonására ftirija^sfkertelen ma­radt. A közgyűlés a legnagyobb sajnálattal veszi tudomásu. az elnök megmásíthatatlan elhatározását s az egyesület alapítása, az egyesü et ér­dekeinek minden irányban való fel­karolása és az elért nagy eredmé­nyek biztosítása körűi szerzett el­évülhetetlen érdemeit jegyzőkönyvé­ben örökíti meg és őt ezen érdemei elismeréséül az egyesüet tisztelet­beli tagjává választja. Ezután Hasskó Miklós titkár ol­vasta fei nagy- gonddal 'összeállított kimerítő jelentését. Rámutitott ar­ra, hogy a dalkör ez évi munkálko­dása a zászlószentelés és a szegedi országos dalosverseny jegyében in. dúlt meg. Ezen két kiemelkedő ese-

Next

/
Oldalképek
Tartalom