Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-03 / 52. szám

JWIilHBmn 193S. v»itmus 3 Takarékoskodjunk ? Irta : Pisszer János. Ezt a jelszót hirdette a pénzügy­miniszter és ennek a jelszónak tar­talmat adni hivta fel a sajtót abban a nagyszabású beszédében, melyet az 1928—29-ik évi költségvetés­nek beterjesztéséinél a képviselő­házban elmondott. A sajtó egy ré­sze megkísérelte ennek hangot adni, de legnagyobbrészt abban a szel­lemben, hogy ugyan vájjon miből takarékoskodjunk^ amikor jövedel­münkből megélni is alig tudunk? A takarékossági mozgalom meg­indítására és ébrentartására felhí­vott sajtó, sajnos, talán általános­ságban, a fenti kérdés szellemében tárgyalta a kérdést. Feltétlenül iga­za is van. Ámde a pénzügyminiszternek nem az rvolt felhívásával a célja, hogy azt bizonyítsa a sajtó, hogy miért nem lehet eleget tenni a takarékos­ságra felhívásnak, hanem ellenke­zőleg azt célozta, hogy a sajtó igye­kezzék rábeszéléssel, a módok kuta­tásával és megjelölésével az olva­sók táborát és ezen keresztül a ma­gyar polgárságot arra rávezetni­hogy főként a takarékosság az, a mellyel e zt a csonkaországot a gaz­dasági krízisből ki lehet vezetni. Kíséreljük meg a kérdést má? oldaláról is tekinteni, nem csupán a takarékoskodás lehetetlenségéről meggyőzni ,az olvasót. Kutatásaink ;során lehetetlen át nem .tek-niteni, a gazdasági élet mai súlyos helyzetén. És itt rögtön szembeötlő a pénzügyminiszteri ex­pozé egyik megállapítása, hogy a mai ,14 százalékos hielkamatfebbai produk'imunkát és termelést vé­gezni sem a mezőgazdaságnak, sem az iparnak, de még a kereskedelem­nek .teriületén .is lehetetten. Amikor ezt a pénzügyminiszter megállapítja és igenetet tesz, hogy ezt a tűrhetetlen állapotot megszün­tetni ,törekszik, érinti, de a maga teljes mértékében nem vizsgálja, hogv éppen felhívása szemszögé­ből mily nagy jelentősége van a mai mérhetetlen kamatlábnak. Nem vizsgáljuk, hogy hiszen késedelmi kamatokban éppen a ressortjába tar­tozó ,hivatalok is a havi egy száza­lékot, .tehát az évi 12 százalékot számítják fel, a terhek alatt nyögő adóalanynak. Nem "kutatja, hogy nemcsak az ő rCssortjában, hanem a köztarto­zások egész területén ez a százalék­szám dívik, pedig a bíróságok Íté­leteikben ima már az évi 8 száza­léknál magasabb kamatot nem szok­ták megítélni az adóssal szemben. A takarékosság szemszögéből te­kintve tigen fontos, hogy a produk­tív szolgálatban tevő fizető eszkö­zök, minél gyorsabban fluctuálja­nak. Minél nagyobb a késés ebben a tekintetben, annál inkább emelke­dik a hiteligény. Ennek növekedté­yel ilerjed az eladósodás és paralel! a .hitelkamat összeg nagysága. Mi­nél (többet kell hitelkamatban kifi­zetnie az adósnak, annál nagyobb az üzleti regie, vagy ha ezt a fo­gyasztóra áthárítani nem sikierlül, akkor annál kisebb a jövedelme, amelyből talán takarékoskodhat­nék is. Minden kereskedő, minden iparos de talán a mezőgazdák többje if megállapíthatja, hogy a fizetése;­tempója erősen alászállott. Senki sem (tud olyan tempóban eleget ten­ni .fizetési kötelezettségének, amily mértékben ezt a gazdasagi étet meg­köve.elné. Még 'a közületek sein tesznek .eleget ebbeli kö'telzttségük­nek, az alkalmazottak és tisztviselők fize éseinek é járandóságainak ki­egyenli'ésénél sem, amint ezt váro­sunk példája is igazolta. Ami pedig a iszálljtások és közmunkák körüli járandóságok ktegyenliését illeti, talán (Soha sem volt olyan késedel­meskedés, -mint mostanában. Ha tehát igaz az, hogy a produk­tív munka nervus rerum gerendá­mmá ia gyors mozgást követeli meg, mert ellen esetben a drágulás, vagy a kereset csökkenése követ­kezik be, akkor már adva van a ta­karékosságnak megjndi ásához meg­jelölt iCgyik ut abban, hogy a fi­zető eszközök mozgását kell meg­gyorsítani es ezt éppen ott kezdeni, ahol a takarékosságra felszólítás elhangzott. Egy, két hónapi kése­delmes ifize'ésről nem is beszélne az ipari és kereskedelmi világ. De sokszor félesztendő, sőt egé^z évi késedelem sem ritka. Ha mármost az ország kincstár­noka által említett és négy év alatt 727 millió pengőt tevő állami be­ruházást tekintjük, nyugodtan állit­hatjuk, hogy az egyéb közületek legalább ugyanannyit fordítottak beruházásra. Ke reken tehát 1500 millió .pengőt mondhatunk e címen kifizetettnek. .Ha pedig nem többet, mint átlag egynegyed évi késést számítunk, a kifizetéseknél, a!mi e-Gang und Gebe»», akkor csak 12 százalékos kamatlábat is számítva, körülbelül 45 millió pengő az a veszteségj ami a takarékosság ro­vására, a közmunkák járandóságai­nál elveszett. Közel fele anníak, a mjt ebben az évben beruházásokra szánt a kormányzat. Ebből pedig következik, hogy csökkenteni ikell a járatidóságok ki­utalásánál a bürokratikus intézke­déseket. Gyorsabbá kell tenni a pénz (fluktuációját. Mert minél las­súbb a pénz körforgása, annál In­kább növekszik a hiteligény és a kamatteher, a takarékosság rová­sára. , Igen .természetes, hogy ezt a zöld asztal mellől megítélni nem igen lehet. Elvégre az acta, a.z acta. Amint rendben következik, akként nyer elintézést. Mulasztással vá­dolni senkit sem lehet, amikor ke­vés a tisztviselő és szaporodnak a teendők. De éppen í t van a soronkiviUi elin'ézésnek fontossága. Mert hiszen, ha csak a közszálli' tásoknál jelentkeznék ez a takaré­kosság tehetőségét csökkentő körül­mény, akkor még talán hagyján is lenne. Ámde ez lavinaszerüleg nő! A magángazdaság kénytelen-kellet­len átveszi a tempót; mást nem js lehet mostanában, amikor az ál­lami beruházások adják meg az impulzust a gazdasági élet mozgá­sához. Folytonos késedelem következik be a magángazdaság területén, a mi végeredményében a hiteligé­nyek még fokozottabb mértékében És a pénzintézetek kitűnő eredményt felmutató mérlegeiben, másfelől p?­lig -a külkereskedelmi mérleg pasz­szivitásának nagy mértékében je­lentkezik. Ha .ellát okoskodásunk során el­ju-otomk oda, hogy reámutatunk a takarékoskodást gátló körülmé­nyekre, akkor bár ugyanaz az ered­mény, amit már a parlamenti köz­fceszólásból is tudunk: «De miből takarékoskodjanak az emberek, ha nincs keresetük?» Mégis annyival előbbre jutottunk, hogy reá mutat­tunk a keresetcsökkenésnek egyik okára, melynek megszün'etése pedig az ország kincstárnokának van leg­inkább módjában, tehát éppen aniniak, aki te ir'ü Úe a iakft-ékosság gyakorlására hiv fel. Igen alkalomszerű itt összehason­lítást tenni a papírpénz infláció és a stabil ^fizetőeszköz idejekori pénzforgás sebessége között. Az infláció idején, amikor máró'­holnapra csökkent a pénzérték, min­denki igyéke^t rmiínél gyorsabban áruba, ehát stabil értékbe fektetni pénzét. A Hegedűs-féle defláció ide­jén pedig, ennek ellenkezője volt tapasztalható. Amig az infláció ide­jén gyorsuló volt a pénz mozgása, addig a defláció idején lassudóvá vált. Inflációban a magas kamat­láb is elenyészett, deflációkor a ki­sebb kamatláb is mérhetetlenné nőit. Mindkettő egészségtelen ál­lapot volt. Az azonban megállapítható volt, hogy az infláció növel te a pénzfor­gás gyorsaiágát és a takarékosko­dás, árutartalékolásban nyert kife­jezést. Az inflált pénz gyorsuló, a defIáit pénz lassúdó mozgása közt keli tehát lennie neutráttiá ha­ladásnak is, amely a stabil pénz ' "2jén következik el. Hogy tehát ez bíz osittassék, kikiiszöbö.endők azjk a mesüerségts akadályok, amelyek a neutrális, de egyben normális gyorsaságú forgását a pénznek gá­tolják, hogy így a gazdasági elet a maga természetes folyamatában maradjon és igy az emberek mgp­takarithassák azt, amit tespedj j pénzforgalom melleit egyrészt hitel­. kamatban kénytelenek elfizetni, --­j másrészt a nagyobb és igy élénkebb j áruforgalom és kereseti lehetőségek meilett, saját jól felfogott érdekük­ben amúgy- is meg akaritaníámak. A takarékoskodás egyébként nem egyedüli orvosszere a gazdasági éle; megjavi ásának. Ez megjavul akkor is, ha élénk az üzleij élet, van mun­kaalkalom és kereseti lehetőség. Ezt létrehozza a pénz gyorsabb mozgása és az, ha a pénzt a pro­duktív munkaalkalmak megterem­tésén keresztül juttatjuk a gazda­sági (életbe, közvetlenül a munkál­kodó ;á.rsadalom rendelkezéséne bo­csátva és minden közvetítő, tehát pénz árdrágító ut mellőzésével. Tizennégy p'-'rctn es termelő tő­ke, nem termelő, hanem tönkrejut­tató tőke! Hát még ha ez is késik! Ho^y lehet itt spórolni?? 0!! Két évig dolgozott dr. Varga Emilné negyvenhárom tagi bábszínházán, amelyben Jókai mesealaljai elevenednek Heg a szombati és vasárnap délutáni előadásokon. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Jókai Mórnak van egy gyönyörű meséje: A vízi tündéreket bántja a remete harangjának zengése. Ezért a vízi király megbízza az oláh pász­tort, hogy lopja el a harangot. A pásztor teljesíti a megbízást, amiért az égiek bosszúból bikává változtat­ják és a vizi királytól kapott kin­cseket a szarvára tűzik. Igy jelenik meg gazdájánál, ki a kincseket a remetének ajándékozza uj harang­öntésre. A harang elkészül, de nem szól, merty az égiek nem akarják az ily áron Szerzett harang szavát hallani. Az igy feldolgozott legen­dát egy romantikus legenda szö­vi át. y Jókai ismert gyönyörű regéjét, a «Tengerszem tündéréb eleveníti meg a csodálatos bábszínház Nvir­ew Fajtiszta gyümölcsfák, iskolázott vadoncok, díszfák, dísz­bokrok, éiőnövények és virágok a leg­olcsóbb napi árak mellett beszerezhetők Nyíregyháza város Kertgazdaságában, a volt Csapatkórház mellett. Telefon: 201. KGzpoatí telefon: 15í. — Árjegyzék ingyen! 1144 egyházán, ahol szombaton és vasárnap dél­után 3, 5 és 7 órakor mutat ják be a tanitöfcépaőintézet nagytermében a bábszínházat. A gyermekek számára 3 és 5 óra­kor, a felnőtteknek 7 órakor mu­tatják be a bábszínházat, amely­nek alakjai ugy mozognak, mint az efe\«n szinpadi figurák. Nyíregyhá­zi úriasszonyok mondják a bábuk szerepének megfelelő szöveget és az előadások jövedelmét a Leányegylet szegíny ko -y hájánsk támogatására fordít iák. A tolongások elkerülése céljából ajánlatos, hogy a közönség mái­szombaton délelőtt biztosítson he­lyet az aránylag kis nézőtéren a ta­nítóképzőin tézet portásánál. Dr. Varga Emilné, aki Debre­cenből Nyiregyhi Efoa érkezett és itt önzetlenül áll a Leányegylet jó­tékonycéíu szinielőadása szolgál­tába. A tanitóképzőintézet nagy­termében állította fel a csodálatos invencióval készített színpadot, amelyet a Nyirvidék munkatársa tegnap délután tekintett meg. A bábszínház méretei meglepőek Hossza közel két méter, a magassá­ga pedig majdnem négy méter. — Egy igazi szinház kicsiben. Van itt sülyesztő, zsinórpadlás, rengeteg Ma utoljára [ Városi Színház j Ma utoljára A legizgalmasabb exotikus dráma! jSSKfe* Jt 3H A legizgalmasabb exotikus dráma! Szombatom délután 4 órakor BC Mozihelyárakkal! Bro adway •nmn wawi iiiiiiiiimi—hiiiijiimm C«.»k ejjazer ! SeatnbiioB este 8 órakor : Csak fí'nötteknek ! A cnzombaitesti hölgy. 3 órác kacagás egyfolytában!

Next

/
Oldalképek
Tartalom