Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-15 / 37. szám

JhlYÍRVIlág, febsttár 15. Rotbermere lord mint nemes ellenfelünk és mint nagylelkű barátunk. Irta: Straky Henrik tanár. Az angol emb

er ésszel érez, a magyar .pedig szivv^l gondolkozik. Látszólag nagy a különbség a britt és magyar lélek között. Csekély .lesz e

z a különbség akkor, ha elgondoljuk azt, hogy a magyar szív gondolatvilágát bölcsesség kormányozza, a britt főben pedig magasztos érzéseket visszatükröztető gondolkodásmód honol. A szigetlakó »fajr«, a magypr lovagias. E két lelki vonás ikertestvér, amely rokonná teszi a két nemzet pszichéjét. Mit is felem ez a röpt" fc szó: »fair«. Körülírva a fogalom tartalmát, talán igazságszeretetet, loyalitást, jogmegbecsülést, jóhiszeműséget, becsületességet, méltányosságot, illendőséget és hűséget. Lényegében hozzátartoznak az említett lelki motívumok a mi tovaglasságunkhoz is; azzal a kiegészítéssel, hogy e vonások sajátos, magyar izzei leültetnek meg. E tősgyökeres turáni ízt legjobban jellemezte Rothermere lord akkor, amikor rámutatott arra, hogy Magyarország angol alattvalói nem internál: a. világháború aLatt &em. Az angotok a gyűlölet éveiben is szabadon' élhetlek hivatásuknak nádiunk. Talán túlzottan is lovagiasan viselkedett néha ez a nemzet. A háború alatt történt meg a frory mögött az, hogy egv angol repülőgép" vialamilyen pótolhatatlan gépalkatrésze összetört. A gép lassan ereszkedett alá; honvédeink észrevették az angol jelzést, nem tüzeltek rá. Amijkor a repülőgép még vagy ;tiz méterrel volt a föld felszíne felett, elkezdett a repülőgépben lévő gépfegyver kattogni és honvédeket kaszaini. Utána a gép teljesen leszáll, kilép két ango' tiszt s átadja oldalfegyverét és pisztolyát. A magyar lovagiasság netovábbja az, hogy a Hűeknek hajaszála sem görbült m

eg. Ilyen tényekből ;látta Rothermere lord azt, hogy a magyar tovagiasiság még több mint az, amit az angol »fair«nak nevez. Ilyen tények alapján találta meg a bölcs angol fő az utat a meleg magyar ,szívhez, m

ert az az angol lord, aki ma nagylelkű barátunk, volt nemes ellenfelünk is. Miért? Mert a szigetország érdeke követfelte ezt. Egymással ellentétes táborban küzdött angol es magyar. Nagy nemzet vo't a britt, kicsiny a magyar; a veszély, amely legyőzetés ,esetén fenyegetett, mindkét oldalon egyforma volt. A vereség jelentette"" a majdnem biztos megsemmisülést. A nagy britt birodalomnak is meg voltak, sőt meg vannak ,a maga Irigyei ma Í6. , Baj van Indiában. A kedélyek lecsillapítását várja az angol kormány az oda küldött parlamenti bizottságtól. Ehelyett az angolellenes tüntetők Bombayban és Madarasban a rendőrséggel szémbeszállnak. A rendőrség fegyvert kénytelen használni. Szerencsétlen hazánkat megcsonkították. Ha az sun'^ntot éri a vereség, sok ango

1 gyarmation -nem a britt lobogó iengane ma. Ezt érezte az ango' ujságkirály. Ma hálaérzet fogja el a magyart Rothermere lord nevének hallatára. Nem kisebbedik ez az emóció akkor se

m, amikor megállapítjuk, hogy az angol tord a háború alatt gyűlöletet prédikált a központi hatalmak ellen, tehát hazánk ellen is. Gondolatainak lendületével, tollának erejével, hony^eretétének melegével felébresztlettje és ébrentartotta népének harci i kedvét, a központik végső kimerüléséig. Ha ez a magatartás fájdalmasan érintett is bennünket akkor, ma visszatekintünk, belátjuk azt, hogy tioi „tessegét telleHU'Ue nara javai szemben. Lét és nem lát kérdése forgott kockán. Minden eszköz jó volt, amely győzelemhez vezetett. Ellenfelünk vo't a nemes lord azért is, mert a háború előidézésében bűnösnek hitte a magyart." A Müterand-féle kísérőlevélben hitt, ebben benne van az, hogy a magyarokat szigorúan kellett büntetni Trianonban, mert tevékeny 'részük vo't a háború előidézésében. Azóta vált köztudomásúvá az a tény, hogy a fatálig 1914. évi juliusi koro«atanácsban a magyar rüemzet képviselője gróf Tisty fstván volt az egyetlen férfi, áki euenezte a jegyzek kihívó szövegéi, azzai az indokolással, hogy háborúra vezethetne. Tehát ellenezte a háborút Tisza, akkor ellenezte a magyar is. Megszűnt a jogcim a magyar szigorú megbünie;ésére Rothermere tord .fair gondolkozásának az felelne meg, hogy ebben az esetben a magyar perújítással élhetne s ennek nyomában a jogorvoslatnak keltene következnie. Angol barátunk meggyőződött arról is, hogy a népek önrendelkezési jogának legszemérmetlenébb lábbal való tiprása volt az, hogy itten népszavazást nem engedélyeztek. Az utódállamok elhitették volt 'yÁ ántánttal — hogy itt nincsen szükség rá. Sopron esete bebizonyította ennek az ellenkezőjét. Belátta £ nemes angol azt is, hogy nem maigyarajku testvéreink elnyomatásáról .költött fantasztikus hirfek .is a dajkamesék területén helyezkednek el méltóan. Az idő mutott; a szenvedélyek lecsillapodtak; a gyűlölség utolso ködfoszláIfíyai, is eltávoztak az angol agyvelőkből. A britt birodalom érdekei nem állottak már szöges ellentétben a faír angol,gondolkozással. Az angol politika ugyanis a világháború alatt rtem ivott, n®m is lehetett fair, mert a birodalom elsőrendű l<jtszűkségie ellenezte ezt. Közvetlen a nagy világégés utáni időben is még az angol gondolkodás fair mivoltát elhomályosította a gyűlölködés. Rothermere és. Northcliffe angol lordok, testvérek, hirlapkirályok is a Monarchia feldarabolása mellett foglaltak állást. Tették azért, m

erlr vakén Hiten a cseh. egyoldalú tnjorntttapkoan. így vo't nemes ellenfelünk, Rothermere lord; aki ma nagylelkű barátunk. Tavaly júliusban a esettek árulással vádolták. Elismerték azt is, hogy Csehszlovákia soha ne

m lett volna olyan nagy, ha döntő pillanatban a két angol ujságfejedelem' ne

m szolgálja a köztársaság ügyét. Northcliffe lord meghalt 19925-ben. Bátyja azután informáci ók és tapasztalatok utján belátta mérhetetlen tévedéseit. Az irántunk érzett ellenszenvből, közöny, ebből rokonszenv, majd nagylelkű barátság fejlődött. Az utódállamok azt hirdetik a mi barátunkról, hogy nekik ellenségük. Ez nem igaz, hanem bölcs belátása alapján nemes ellenfelük. Aki nekik azt igyekszik bizonyítani, hogy milliószámra menő .magyart nem olvaszthatnak magukba. i.Ne künk is csak nemes ellenfelünk volt, mert akkori intencióit is .helyeseknek vélte, pedig a mostaniak a fenköl'.ek, a nemesek, a fair-ok. Rotnermere lapjai a legelterjedtebbek es legolvaso tabbak a brit' vUúgbirockiloinbnn, talán ^ földkerekségen is és nagyhatalmat jelentenek. Ez kell nekünk. Hogyan „letek hatalommá? Az által, hogy a közvélemény hü szócsövei igyekeztek tenni mindig. Ez nem .jelenti az olvasóközönség szaporítása .céljából a népszerűség hajhászását; iha mindjárt bizonyos fokig uszhi is keli az árral. A tord aki lapjainak szelie

mi irányitója, úszik az árral, de rendelkezik azzal az erkölcsi erővel, amely irányt szab a közvélemény árjának. Tehát mondhatnók az ár úszik ővele. Ebben van a nagy- hir'apférfi ereje. ő állandóan rajta tartja ujját az angol közvélemény ütőerén, figyeli annak vérkeringését s azt az emberiség és saját hazája érdekének megfelelően gyorsítja, vagy lasssitja. Az árra való befolyása miatt oly mértéktelenül értékes nekünk az akciója, mert megváltoztatott helyesen revidiált felfogásával összhangba hozza lassanként a britt néphangulatot. Akcióját nem nagylelkűségének pillanatnyi felhívó lésében indította meg, haríCm tctfiűCsKozo t előzetesen önönma&ával, hírlapiról, erköic.i lelkiismeretével, azután tért a világbéke szempontjából végtelenül fontos »fair« útra. Erre kei lett térnie, mert mindaz

H amit elleneink a világba har9ogtak fenséges háborucél gyanánt; az valótlanságnak bizonyult. Valótlanságnak bizonyult a kis ne nzetek védelme, a i.kós diplomácia és a militarizmus megszüntetése, a nemzetek önrendelkezése éá egyenjogúsága és még sok más. Ez mind nem más, mint a világbekét erő eh veszélyeztető zsarátnok. A nagy koncepciójú ango' ur ettől a tudattól áthatva, foglalkozik a békék némi revíziójával és »Trianon« határozott ledöntésével, mert az öldöklések korszaka után Angliának isi szüksége van a békés fejlődésre. Ennek előfeltétele pedig a szilárd világbéke. Ez Rothermere lord logikájának vezérfonala, amikor arra az eredményre jut, hogy a trfOnpn;. be ke a viMg örténet ániidemokra lkus o

rs?'ág, Ez a tord tevékenységének cselekvőrugója, amikor azt üzeni n

ekűnk, hogy ő akkor is tovább folytatná a harcot »Trjanon« ledöntése érdekében, ha a magyarság azt abbahagyná. Ebben a fen költ elhatározásban rej'ik nagylelkűségének kulmináló fénypontja. Az utódállamok ujabban azt hangoztatják, hogy hazánk antiaetnokratfui s orstág. Különösen a cseh sajtónak vesszőparipája ez. Szerintük az emberiség visszafejlődése volna, demokratikus államból visszacsatolni részeket egy népuralomellenes országhoz. Szabad polgárokat ilyenformán szabadságuktól megfosztani. Erre x vádra is felelhetünk. Rflhovszny Iván «>'• belügyminiszter, városunk illusztris képviselője, a »Pesti Napló« valamelyik számába cikket irt az alaki és anyagi demokráciáról. Egy ném

et hírlapíró tollából is olvastam hasonló tartalmú sorokat, »Formell

e und inhaltliche D

emokratie« címen. Tehát formai és tartalmi demokrácia. Mindketten azt fejtegették, hogy alaki vagy formai demokrácia ismertető jelei: a kiterjesztett választójog, esetleg köztársasági kormányforma stb. Az anyagi, a tartalmi demokrácia lényege az, hogy élvezzék a polgárok a papíron tényleg meglevő közszabadságokat. A nép pedig tényleg vegyen részt az állam szekéré rúdjának irányításában és érezze is a megelégedettséget, a boldogságot. Arrói lehet vitatkozni nálunk, hogy a demokrácia terén mer. földes csizmákkai ha ba.djuiik e tlöre, vagy a női topánba fárúsfiempéja tegyen a mérvadó. Viátkozzalak erről az arra hivatott politikusok. De vitán felül áll, sérthetetlen szent igazság az, hogy az attyagi, a tartalmi demokrácia mérhetetlenül felette áll a successic* államok ilyen irányú népuralmának. Különösen akkor áll ez, ha az ottani demokráciának magyar- és németajkú testvéreinkre való áldásait szemléljük. Ha e

zek átlépik a trianoni határokat, föllélegzenek, egy lidércnyomástól szabadulnak még, eiső szavuk az, hál' Istennek ismét tehet beszélni, igy fest a közszabadság, a szabad szó, a papirdemokrácia. Már pedig 'nem a forma, nem az aiak a fontos, hanem a tartalom, az anyag, « lényeg, boldogít és üdvözít. Propagalndauton ezt kiáltsuk oda az e^ész müveit világnak, e

zt értessük meg a civilizált földkerekséggel. Legyünk résen, nehogy az ellenpropagandának bennünket betekertei tendenciáját siker koronázza. Legfőbb barátunknak, Rothermere lordnak sajtókampánya mellett feladatunk nem lesz túlzottan nehéz. Szabolcsi kis- és nagy diákok, olvassátok el ebeket a sorokat, lássátok meg betolük azt, hogy • hogy-M len az »fgazság« Igaz megismerése. u'

m nemes ellenfelünkből vLegnagylelkjibb Barát"-ifink. aki megmondta mostanában Amerikában azt, hogy a világ leghálásabb nemzete a magyar. A nyugateurópai kulturállamok nem állnának a műveltség azon fokán, ahol állanak, ha a magyar meg n

em védte votna őket a keleti hordákkal szemben. Keltsük fel bennük a hálatartpzás érzetét. Róják te most hálaadójukat azzal, hogy segítsék az ezer eves integer Magyarországot a feltámadásig! Diadal Mozgó. Február hó 14 én, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor: JOSEPHlNE BAKER legújabb káprázatos, színpompás filmjátéka, a Paris királynője 10 felvonásban. Syd nősül Buster a moziban burl 2 felv burl. 2 telv. A film 16 éven aluliak részére is engedélyezve van. Elízetes je.entéi: Február 15., 16., szerdán és csütörtökön: Első éjszaka Bért Lytell és Dorothy Dewore