Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-15 / 37. szám

1931. február 15. JSÍYÍRYinéK. 3 Ba Élénk visszhangot keltett vármegyeszerte sasi Szabó László dr. akciója, amelyet a „Nyirvidék" hasábjain indított meg a népművelés érdekében. E íapok hasábjain már többször voít szó arról a népkulturális moz­galomról, melyet a törvényhatósági népművelési bizottság már hetedik éve azzai a nemes célkitűzéssel folytat, hogy az önhibáján kívül elmaradt néprétegeket a szellemi sötétségből az ismeret világába be­vezesse, nevelésben, tudatos irá­nyításban részesítse, mindennapi praktikumait szolgáló ismereteit elmélyítse s rávezesse a népet az önművelés útjára. Az eddig elért ereddmények ame!]ett bizonyítanak, hogy nem holt befektetés az, amit népünk nevelésére fordítunk, hanem gyü­mölcsöző tőke, mely népünk ujjá­nevelt lelkületében és gondolkozá­sában, hazafias érzületében bősé­gesen kamatozik­Ennek a munkásságnak eléggé nem értékelhető eredménye, hogy az újszerű mozgalommal szemben kezdetben megnyilatkozó idegenke­dést mindenütt, ahol hivatott ér­teimi vezetők állanak az ügy élén, a lakosság érdeklődése váltotta fef.. A nép ennek az áfdásos tevékeny­ségnek célszerűségét és üdvös vol­tát ma mar értékefni tudja. A nép­művelésnek legnagyobb nehézsége fe van küzdve. Ennek megvilágítá­sára a sok közül csak egyetlen jel­lemző példát emiitünk még. Paszab községben a folyó tanévben 20 fel­nőtt hallgatóval analfabéta okta­tás folyik. A hallgatók közül töb­ben dohányosok, akiket foglalko­zásuk a télí estéken is leköt. Hogy a tanfolyamot látogathassák, a .ke­nyeret adó foglalkozásban család­tagjaikat, sőt többen fogadott mun­kaerőt állítanak maguk helyett. — Ahoi a lakosság részérqj a népkuf­turális törekvésekkel' szemben ilyen megértéssel találkozunk, ott a nép­művelésnek erkölcsi előfeltételei adva vannak s valóban nagy vesz­teséget jelentene, ha az anyagi elő­feltételek hiányában a siker jegyé­ben folyó munka derékban sza­kadna meg s a szépen indult ak­ció elsorvadna. Ez a léleknemesitő — mond­hatnók — lélekmentő munka a mai elgondolásban mindannyiunk közCs ügye. Társadalmi feladat. A tör­vényhatósági népművelési bizott­ság maga is társadaimf szerv, mely nem az áiiam, sem a törvényható­ság részérői nem számithat éz év­ben oly mérvű támogatásra, hogy a megértő társadalom áldozatkészsé­gét mellőzhetné. Ez indította arra a bizottságot, hogy a társadalom­hoz emelje fel kérő szavát. A kérő szó nem hangzott ei hiába. A »Nyirvidék« hasábjain megin­dított lelkes sajtópropaganda, úgy­szintén a névre szóló kérelmek alapján megnyilatkozó áldozatkész­ség arra mutat, hogy a társada­lom méltányolni tudja a népműve­lési bizottság törekvéseit. , A társadalom szive megmozdult s ha ez az áldozatkészség nem vészit e rejébői, jogosult a remény, hogy az anyam nehézségeket jó­részt sikerült elhárítani. A bizottság céljaira ujabban a következő adományok folytak be: Nyíregyházi Takarékpénztár Egye­sület 50 P, Báró Molnár Viktor, Korniss ferenc 25—25 P. dr. l<o­vách Elek 15 P, Ilanusz László, Pa­zonyi Elek László, Báji Patay Jó­zsef, Qedufy Henrik, Klár Sándor, Bleuer Jenő 20—20 P, Nyíregy­házi Hangya Szövetkezet, Rigó Al­fonz, Rosenthal Gyula, dr. Jármy Béla, Pintér László, Imre János, Pisszer János, Meskó Efek, Csen­gery Kálmán, Irsai Gusztáv, Búzás János, dr. Komjáthy Kázmér, dr. Mikecz Miklós, Somogyi Gyula 10 —10 P., dr. Eckerdt Lajos, Kiss Károly, Tóth Bálint, Marossi Imre 5—5 P, Bányay Jenő, Baruch Ar­túr 4—4 P. A korábban befoiyi adományokkai §gyütt a gyűjtés eredménye február 10-ig 759 P 44 fillér. A törvényhatósági népművelési bizottság vezetősége ezúton fejezi ki hálatelt köszönetét a nemesszi­vü adakozóknak. Nagysikerűnek ígérkezik a Jótékony Nőegylet febr. 18-1 teadélntánja. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Hírt adtunk róla, hogy a Nyír­egyházi Jótékony; Nőegylet "feb­ruár hó 18-án délután ö órai kez­dettel a Korona-szálló dísztermében teadélutánt, ezt követőleg pedig reggefig tartó táncestélyt rendez. Az ugy a felnőttek, mint a serdülő ifjúság részére kellemes szórakozást nyújtó teadéfután és táncestély iránt városszerte élénk érdeklődés nyilvánult meg és a nyíregyházi urt közönség serényen Készülődik a Nőegylet szombatfes­íélyére. Külön meghívót a Jótékony Nő­egylet elnöksége nem bocsájt ki, hanem falragaszokon hívja meg a nemesszivü uri közönséget a szom­bati teadélutánra, amely, mint a fázas készülődés jelei mutatják, mél tón fog sorakozni a Nőegylet eddi­gi nagysikerű teadélutánjaihoz és táneestélyéihez. Az agilis rendező­ség kitűnő táncosokról gondosko­dott ugy', f^Dgy a táncmulatság si­kere már eleve biztosítva van. Sörgősen gondoskodnia kell a városnak az iparostanonciskola céljaira alkalmas telekről. A tanonciskola mai állapota fenyegeti az iparos ifjúság egészségét. Akik huzamosabo 'idő óta nem voltak Nyíregyházán és ufjuk ide vezeti őket, nem győznek eléggé csodálkozni a város fejlődésén, va­rázsszerü átalakulásán és kelleme­sen ható szépségén. És amikor be­teltek a szépségével, mindenkinek az az első kérdése: »Ki < a város polgármestere?« De sajátságos, ugyankkor azt is megkerdézik, liogy® kultúrintézmények: isko­lák stb fejlesztése iránt "is meg vaa e az érzéke? Erre a kérdésre adja meg a feleletet alábbi közleményem. Nyíregyháza városa a centenná­Má, kedden utoljára! SiENKIEVIC örökbecsű regénye fiimen QUO VADIS? Korkép a ha'ryatió rótníi császárság idejéből 11 felvonásban EMIL JANNINGS a főszerepben. Szerdán PUTTY LYA Csütörtökön idei legnagyobb araerikai filmje: Sátán Sfeserwei D. W. Griffith tzerelmi regénye 10 felvonásban. Férfi főszereplók: Adolf Menjou, Ricard Cortez. BURLESZK KÍSÉRŐ fílöSO R „Quo vadis" előadások kwdete: 4, 6, 8 és 3/a0 craksr. rium aiatt Dr. Bencs Kálmán pol­gármester indítványára elhatározta, hogy az 1000 iparos tanufót szám­láló iparostanonc iskolának önálló épületet emel. Azóta négy esztendő vei idősebbek vagyunk, de épület még nincsen, pedig a leánytanonc iskoia mult évben történt megszer­vezése, a tantermek hiánya miatt még súlyosabbá tette a tanoncokta­tás ügyét. Akik ebből azt követ­keztetik, hogy a város polgármes­tere elfordult ezen intézménytől és az ígéret megtétele után ölbetett kezekkei nézte a négy év Ieper­gését, azok csalódnak. Ugy hiszem, nem végzek haszontalan munkát, amikor ez ügyben a »Nyirvidék« hasábjain felvilágosítással szol­gálok. A centennáriumi határozat óta az iparostanonciskola önálló épü­letének emelése többször tárgyal­tatott a feíügyelőbizottság és a városi tanács ülésein, éppen Dr. Bencs Kálmán polgármester szor­galmazására és nem zajlott le az iparos tanonciskola érdedében ösz­szehivott értekezlet, amelyen az épűiet emeléséről szó ne esett vol­na és ezeken az értekezleteken Kar­dos Itsván kufturtanácsos a polgár­mester ujabb és ujabb tervéről be ne számolt volna. Az eiső terv a régi rendőrségi épület volt és hogy mennyire al­kalmasnak tartotta városunk pol­gármestere ezt a helyet az iparos­tanonciskola céljaira, mutatta az, hogy amikor az uj rendőrségi épű­iet alapköveit kezdték rakni, a vá­ros megértő és nemesen gondolko­dó képviselőtestületében elvi "hatá­rozatot hozatott, amely szerint a. régi rendőrségi épület megüresedés Szónokok, énekesek, sz'nés ek, előadók, egyáltalán mindazok, akik hangjuk gyakrakb használatira vannak utalva a valódi Valda pasztiNéfcat használják a gégére és hangszalagokra gyakorolt nagyszerű hatásuk miatt. Kaphatók az összes gyógyszer­tárakban és drogériákban után azonnai a tanonciskola céljai­ra adassék át. Nem Dr. Bencs Kál­mán polgármesteren múlott, hogy ez a terv testet nem öltött. A má­sodik terv az ipartestületi székház­zal kapcsolatos megoldás fett volna. Ezt az iparoktatási kir. főigazgató nem tartotta egészséges dolognak, mert nézete szerint elkövetkezhetík egy olyan idő, amikor a tanoncis kola rovására terjeszkednének az in­tézet épületében és ezzéi az iskola akadályoztatnék meg további 'fej­lődésében. Ezen megoldással az anyagi kérdésekben is akadályok merültek fel. — A harmadik kombi­náció sem váfhaíott valóra, mely szerint az épület a Hatzéj-téri 'ta­noncotthon épületéhez tartozó tei­ken emeltetett volna. Ez részben a heiy szűke, részben a Liga merev álláspontja miatt mondott csődöt. Már pedig a tanonciskola épületé rői való gondoskodás í a napról­napra súlyosabbá váló tanítási aka­dályok miatt égetően sürgős. Az elemi iskolák tantermei a kellő tisz­togatás hiánya miatt rettenetes álla­potban vannak, mert d. e. 8—1 óráig a mindennapi tankötelesek, d- u. 2—7 óráig az iparostanoncok oktatása veszi igénybe a tanterme­ket, igy sem tisztogatásra, sem szel­lőztetésre elegendő idő nem áll ren­delkezésre; miért is az iskolák le­vegője tűrhetetlen, egészségleien, a tantermek pedig minden ragályos betegség csiráinak melegagyaivá váltak. i A tanonctartó mesterek érdekelj jogos és méltányos kívánalmaikat a nehéz viszonyaik dacára sem lehet az oktatásnál figyelembe venni, mert a tanonciskola csak a kény­szer helyzet hatása alatt megtűrt intézmény az elemi 'iskolákban, te­hát a tanítás csak akkor eszközöl­hető, amikor a tantermeket rendel­kezésünkre bocsátják. Iiyen állapo­tok meljett szó sem lehet az iparos érdekek figyelembe vételéről. Arról a szenvedésről nem is beszélek, amit 4—5 órai egyhuza mbani ta­nítás és különösen rajzolás mellett a 16—20 éves leányok és fiuk kiállanak a 6—8 éves gyermekek részére készüft padokban. Ezt leirni nem lehet ezt látni és tapasz­tani kell. A 40-es létszámú osztály rajztanitása már teljesen megoldha­tatlan az elemi iskolai padokban. Ezeken kívül ezer és ezer baj me­rül fel a tanoncok nevelés-oktatásá­nál. Mindenekelőtt legszomorúbb az, hogy az ifjúság egészsége nagy mértékben veszélyeztetve van, ami­ről szomorú képet nyújt az 1926— 27- tanévi statisztika, amely szerint az iparostanulók 15 százaléka tüdő­bajos volt és szanatóriumi kezelést igényelt. Ezen állapotot részben elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom