Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-14 / 36. szám

1928. február 14. J^tíryidíe. 3 Óriási érdeklődés mellett zajlott le a Kiosz díszközgyűlése. Megválasztották az uj tisztikart. — Iklódy Molnár Zsigmondnak átadták az Országos Iparegyesölet diszezüst érmét. — Újból Huray János lett az elnök. A munkás bitét falanxba kell tömöríteni az egyéni munkát elnyomó erővel szemben. Hiszem, hogy meg fogják találni a módot a közös erővel felveendő nagy küzdelemre. Ha a mai gazdasági helyzet meginog, helyébe olyan szervezetnek kell jönnie, amely csonkitatlanul tovább fejleszti, önmagából képezi k' a termelő erőket. Kevés társadalmi osztálynak adatott meg az a függetlenség, amelynek a kézműiparosok birtokosai. Erejük önmagukban és gazdasági munkájukban van. Czettler Jenó elnöki tevékenységének sikere összefügg a magyar iparosság boldogulásával. A nemzet egyetemes érdeke kivánja, hogy ó ezen pozícióját betöltse. A magyar iparosság boldogulása egy a Magyarország boldogulásával. i A/ »Nyirvidék« .tudósítójától.) | Ez a vasárnap az iparosság nap- i ja, olyan jelentőségű társadalmi megmozdulás, ameiy országos hullámokat ver s amelyre felfigyel a küzdelmek között sem csüggedő, uj holnapot váró iparosság egyeteme. A Kiosz nyiregyházi csoportja rendezte a hatalmas d

emonstrációt, a kisiparosság célkitűzéseinek biztos félre nem érthető erővel való kifejezésre juttatását. Ezé a SZÍVÓS szervezkedésé a toborzás érdeme, amely annyival nagyobb, minél mélyebb a csend, minél kilátástalanabb az a dermedtség, amelyben ma a magyar közélet tesped. Élet és erő volt a nagy iparosnap, amelyért nemcsak Nyíregyháza, hanem ezen tul, az egész ország iparossága hálás a rendezők iránt. A Kiosz nagy napjának fővárosi és debreceni résztvevői a déli gyors vonattal érkeztek Nyíregyházára. A A Máv. állomás peronja' megtelt a Kiosz hatalmas gárdájával, amely élén Huray János elnökkel a vendégek fogadására kivonult. M

e*ieient a Tbe-adáson dr. Kállav Miklós főispán, majthényi Kiss Sándor rendőrfőtanácsos, dr. B«ncs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester, Szohor Pál városi főjegyző, a városi tanács tagjai, Tibáy Gyula állomásfőnök és társadalmi életünk számos kiválósága. A vonatból leszálló dr. Czettíer Jenő egyetemi tanárt, a képviselőház) (alelnökét Nyíregyháza város nevében dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos üdvözölte a meleg szeretet szavaival. Czettler Je

nő dr., akinek Bafog Ágnes fehér szegfücsokrot nyújtott át, válaszában hangoztatta, hogy Nyíregyháza vendégszeretetét volt alkalma megismerni és háfás az iránt a város iránt, amely a mai döntő jelentős nagy iparosnapot fendezi. Czettler Jenő, Fhiihwirtfi Mátyás országgyü lési képviselő és a kíséretükben megjefent notabilitások továbbá a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara impozáns küldöttsége autókon és a város fogatán vonult be a Koronába, ahol szűkebb körű ebéd volt. jegyzőt, Virányi Sándor vármegyei főjegyzőt, Énekes János pápai prelátus kanonokot, Rutíkay Qyula gk. kanonokot, dr. Bartók jenó ref. lelkészt, báró Buttler Sándor földbirtokost, Tóth Bálint m. kir. miniszteri tanácsos, pénzügyigazgatót, Liptay Jenó m. kir, gazdasági főtanácsos földbirtokost, Harsányt László főispáni titkárt, Benkö András kir. tanfelügyelőt, a debreceni vendégek közül pedig Molnár Lajos fótitkárt. az Iposz képviseletében, dr, Radó Rezsó kamarai főtitkárt, dr. Qiczig Alajos titkárt és még másokat. A díszközgyűlést Huray János elnök nyitotta meg a Magyar Hiszekegy szavaival, majd Kállay Miklós diszelnök emelkedett szólásra és a következőket mondotta : Igen tisztelt Uraim! A trai napon, amikor a nyiregyházi iparosok összegyűltek, hogy a hivatottak részéről meghallgassák a nyilatkozatokat az őket érdeklő kérdésekről, üdvözlöm Czettler Jenő dr. Óméltóságát, aki egyetemi kathedrája mellett az ország egyik legnagyobb közjogi méltóságát tölti be A tevékenység, amellyel Czettler Jenő Ótnéltosága a Kiosz elnöki székét betölti, egy rész a nemzet erejéből, akarásából a jö- | vőre vonatkozólag. A legnehezebb napjait éli ma a kézmüiparosság. Szüksége van tehát öntudatra ébredésre, összefogásra s arra, hogy vezére legyen, aki ebben az összefogásban rejlő erőt helyes irányban vezeti s ezzel az erővel küzd és eredményeket ér el. Miért nehéz az iparosság társadalmi és gazdasági elhelyezkedése ? A kapitalizmus berendezésének nonsrenszét, abszurdumát éljük. A kézműiparos csak munkaerejét és törhetetlen hitét viheti >ele a vállalkozásba, mint tőkét, k kartellek és trösztök túlkapásai llfn óriási erőfeszítést kell kiejtenie. A kézműiparosok a munka karteljével és trösztjével szervezkedjenek a nagytőke karteliei és trösztiéivé! szemben. Partikuláris cél ebben a tekintetben nem lehet. Czettler üdvözlésével fejezi be megnyitóját a főispán, akinek beszédét hosszantartó éljenzés és taps követte. Czettler Jenő válasza. Czettler Jenó dr. bejelenti, hogy utolsó lesz a fölszólalók sorában. Üdvözli Kállay Miklós dr. t, Szabolcsvármegyeközbecsülésben álló főispánját (hosszan tartó éljenzés és taps) aki az egyik legnagyobb gazdasagi egyesület élén áll s mégis összeegyeztethetőnek tartja tisztségét a magyar iparosság istápolásával. A magyar társadalom nyugodt fejlődésének alapjai — úgymond — két pilléren nyugosznak : a magyar gazdán és a magyar iparoson. Akinek munkaja nem ezt a fejlődési célt szolgálja, az destruál. A magyar nemzeti munka megértőjét és pátrónusát üdvözli Kállayban, a kormány bizalmának letéteményese ő, aki széles látókörével tisztában van ennek a mozgalomnak a nagy jelentőségével. Kívánja, hogy a magyar társadalomnak több ilyen vezérférfia legyen. (Hosszan tartó taps és éljenzés.) Frűhwirth Mátyás beszéde. Utáns Frűhwirth Mátyás országgyűlési képviselő beszélt a létesítendő Kézműveskamaráról és a létesítendő ipartestületi reformról. A Kézmüveskamardra szükség van — mondotta — hogy az iparosság emelkedjen erkölcsi és gazdasági erőkben. Ha a gyáriparnak szüksége van trösztre, ugy a kisiparnak is szüksége van a maga trösztjére : az Országos Magyar Kézműiparos Kamarára. Az utóbbi évtizedekben nemcsak a magyar földbirtokos osztály ment tönkre és jutott idegen kézre a magyar föld, hanem tönkrejutott az iparos osztály is. Minden törvényt, paragrafust felrúgtak, amely védte az iparosokat az internacionális nagytőkével szemben. A céhrendszert megszüntették, a kontárok pedig tönkretették a magyar kéíműiparos becsüle'ét. Nem vagyok ellensége a gyáriparnak, sőt az export szempontjából szükségesnek tartom, hogy fejhtt gyáriparunk legyen, de emellett nem szabad elhanyagolni Kedden I Hétfőn SIENKIEVIC örökbecsű regénye filmen: QUO VADIS? Korkép a hacyatló római császárság idejéből 11 felvonásban EMIL JANHINQS a főszerepben. Szerdán PUTTY LTA CsCtöfiShSn idei legnagyobb amerikai ilmje: Sátán keservei D. W. Griffith szerelmi regénye 10 felvonásban. Férfi főszereplők: Adolf Menjou, Ricard Cortez. BURLESZK KÍSÉRŐ ÍDBSO

R „Quo vadir' előadások kMdete: 4, 6, 8 és */U0 órak»r. a kisipart. Békében az állami költségvetésben évente 1 millió koronával segélyezték a gyáripart s 18,000 koronával a kisipart. A magyar gazdasági termelés összértéke két és félmilliárd pengót tesz ki s ebből másfél milliárd esik a magyar kisiparra. Ha ezeket az adatokat egymással szembeállítjuk, akkor megdöbbenve látjuk, mennyire elhanyagolták a magyar kézművesipart. 245,000 önnálló magyar iparos van s ezek közül 164,000 dolgozik egyedül. Az iparostanulónak jobb dolga van, mint a gazdájának aki nem tudja, hova forduljon, ha maga, vagy családja beteg. Ennek a diszparitásnak meg kell szűnnie. Az ipari blokk. Beszél az ipari blokkról, amelybe 80 képviselőt sikerült összehoznia, majd megemlíti, hogv Nyíregyházán 1568 önálló iparos van akik közül 1109 segéd nélkül kínlódik. A magyar kisiparosok 80,000 tanoncot nevelnek évente, a gyá? rosok csak 7500-at. Tehát a magyar kisiparosok nevelik a gyáripar részére is a szakmunkásokat. Nehéz dolog a* iparosok megszervezése, mert a kovácsot a szabóval még csak össze lehet hozni, de a szabót a szabóval már nagyon bajosan. Arra kéri a megjelent iparosokat, hogy ne csak addig érezzenek együtt, amig itt ;a teremoen együtt vannak, hanem azontúl is. A kedvezményes állami hitelből csak 5 százalékot kapott a kézmüiparosság, a többit a gyáriparnak adták. A magyar kézmüiparosság csak a neki járó jogos darab kenyeret követeli. {Élénk helyeslés és taps.) Az ipartestületek nem jobbak a sóhivatalnál, mert nem adtak nekik A diszközgyálés. Délután 3 óra előtt már sűrű tömegek lepték el a Városháza nagyteitnének széksorait, mig a közönség többi része a széksorok mögötti térségen, állva helyezkedett el. Néhány perccel 3 óra után Kállay Miklós dr. főispán diszelnökkel az élen bevonul a Kiosz elnöksége, az előadók és a meghívott notabilitások, akik részben a pódiémun levő nagy asztal mellett, részben pedig amögött helyezkedtek el. A hallgatóság sorai ean láttuk Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfótanácsos, polgármestert. Szohor Pál városi főKállav Miklós Krisna* beszéd*