Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-14 / 36. szám

4 JNÍYÍRYIDÉK. 1928. február 14. megfelelő hatósági jogot. Az ipa­rosság meg akarja védeni jogait, épen ezért fakard helyet adjanak acélkardot a markába. A készülő reformban az ipar­testületeket fel kell ruházni meg­felelő jogokkal, hogy kellő esz­közökkei léphessenek fel a kon­tárokkal szemben. Ha nem féltették a kisiparosokat a forgalmi adóktól és egyéb súlyos terhektől, akkor ne féltsék a Kézműiparos Kamarával járd terhektől sem. Hiszen az egyes vámtételeknél is, amelyeknek a megállapításánál titokzatos kezek működnek közre, nagy eredményeket érhetne a kamara. Beszélt azután az ipaigazol­ványok kiadásánál tapasztalható visszásságokról s kijelentette, a kézmüveskamarát az ipartestületek fölé akarják helyezni. A magyar kereskedelmi és ipar­kamarák sokat tettek az iparosok érdekében. Titkárai valóságos tu­dósok, akikkel a jövőben együtt kell müködniök a kézmű/eskama­rák titkárainak. Beszéii még a hitelről, a köz­szállitásokról s elmondotta, hogy mig ma a magyar kisiparosok 66.®/» a dolgozik segéd nélkül, addig Németországban a háború előtt a kisiparosok 1 5o/ 0-a, jelenleg 3% a nem tart segédet. Végül az aggkori biztosítással iejezi be érdekes beszédét a fel­szólaló s kijelenti, hogy erre fel­tétlen szükség van. Le a forgalmi adóval! Pekovits János a Kiosz orszá­gos tb. elnöke, szabóiparos, a forgalmiadó sérelmekről beszélt nagy hatással. Az iparosság kitar­tással viseli az adózást, mert tisz­tában van azzal, hogy erre szük­ség van, csak a megterhelés igaz­ságos legyen. Az iparosok ma ugy tul vannak terhelve, hogy közel állanak az összeroppanás­hoz. Most közüzemekkel próbálják (Közbekiáltás: Le vele 1) pótolni az elvérzett iparosokat, de kisült, hogy ez csak fából vaskarika. A közüzemek kommunista fészkek s megakadályozzák az iparosság­nak önállóságra való törekvését. A tisztviselői tervbevett anyag­hitelt károsnak tartja a tisztviselő osztályra, amelyet nagyrabecsül. A forgalmi adó (Közbekiáltá­sok : Le vele I) a kisiparoson keresztül a legszegényebb nép­osztályt vekszáija. A luxusadó a kisiparos abbeli törekvését hiusítja meg, hogy nemes ambí­cióból szebbet, jobbat nyújtson a rendelőjének. Végül sok sikert kívánva a Kiosz nyíregyházi osztályának a további működéshez, nagy éljen­zés között fejezi be beszédét. Az aggkori biztosítás. Müller Antal kereskedelmi taná­csos. a Kiosz országos főtitkára a z iparosok aggkori biztosításáról tart érdekes előadást s kijelenti, hogy intézményesen kell megalkotni a magyar munkás aggkori- és rokkant biztosítását. Ha tudunk áldozatot hozni — mondotta — illetékre, adóra, akkor tudnunk kell arra is, am saját és családunk érdeke. A j nem nyugszik addig, mig ezt Kiosz • keresztül nem vitte A kisiparosok Miklós Ferenc dr. ügyvéd, a | Kiosz országos ügyésze az iparo­sok hitelellátásáról beszélt Arról kell beszélnem — mon­dotta — ami nincs. (Derültség.) Áz ipari hitelről. A magyar kisipa­ros pénzt nem kap, vagy csak igen nagy kamat mellett. Pénz nélkül pedig nem lehet semmiféle vállal­kozáshoz kezdeni. Az nem votna olyan nagy szerencsétlenség, ba egy-két 'iparos 'fizetésképtelen len­ne és nem tudná e setleg megfizetni adósságát. Ha az államnak vannak milliárdjai Mammuth-vállalatok sza náfására, akkor legyen arra is penze, hogy egy két tönkrement iparod fel­segítsen ! (KözbekíáltosoK : Ugy van! Ugy van ! Bécs több száz milliárd kölcsönt Gzetiler beszéde a gazdasági Czettler je nő fejezi be a fel­szólalók sorát. Ugy vagyok, mint a tallózó — mondja — aki az elhullajtott ka­lászokat szedegeti csokorba. A magyar iparosság yolt ,a magyar függetlenségi gondo­latnak, M önálló vámterület eS/mejének zászlóhordozáji. Azért álltam a magyar iparosság mei'lé, mert náluk a nemzeti célki­tűzés mindig erős volt. A gazdasági egyensúly megteremtése az első feladat. Ma az a helyzet, hogy Magyarország 200 millió pengővel többet hoz be, mint amennyit ki­visz. Ez pedig egyenfő azzal, ami­kor az öngyilkos felvágja ereit. A magyar iparos van hivatva arra, hogy ezekbői a felvágott erekből folyó vér csorgását megakadá­lyozza. Sokkal szebb az itthon készült daróc, mint mindlen más kül­földi rongy. (Zajos helyeslés és taps.) Mennyi iparos nyert külföldi ki­állításon :is első érmet, ez bizo­nyi éka |annak, hogy fel tudják ven­ni a versenyt, miért megyünk hát külföldre? A magyar termény-ek előtt lezá­rultak a külföldi sorompók. A lisz­tünk niem keli a cseheknek, Tokaj nedűire sem vágyik senki, a bor­termelők készlete ott áll a pinoék­hitelelláiása. adott a kisiparosoknak. 1926-ban 78 millió, 1927-ben 92 mifiió pengő felesleggel zárult áz államháztartás. Ez az összeg jó­részt a kisiparosok adótöbbleteiből folyt be, miért ne lehetne ebbőd a feleslegből segélyezni a becsü­letes magyar, n^mzethü, vallásos kisiparost ? Megértést követei fent és lent A kisiparos ne üljön a sutba és szidja a kormányt, várva, hogy a sü'tgala.nb majd a szájába repül, hanem fog­jjon a kemény szervezési munkához Ha az ország kisiparosat egymás­ra találnak, ők lesznek a legna­gyobb hatalmi tényezők Magyar­országon. Ebben a munkában egyesüljünk! egyensúly megteremtéséről. ben. Talpra kelj állítani a középosz­tályt, hogy fogyasztópjacoí szervez­hessünk a magyar terményeknek. De a nagy célkitűzés mellett ott kelj lennie a részletkidolgo­zásnak is, mert különben nem végzünk teljes munkát Tavaly megcsináltuk A CH SZÖT vetkezetet, amely a budapesti kis* iparosok segélyezésére van hivatva, tó idén meg kéli csinálni a Kama­rát és az aggkori biztosítást. Az ipari hitelről szőlő fejtegetés­sel fejezte be előadását a kiváló tudós, majd a kölcsönös szeretetre é sösszetartásra hívta fel a jelenle­vőket. Végűt kijelentette, hogy jó, hogy mások is jelen vannak a kisiparo­sokon kivüi mert a magyar iparos sorsa a magyar nemzet sorsa is egyszersmind. '(Hosszantartó taps és 'éljenzés). Liblch Ernő, a Kiosz helyi­csoportjának pénztárosa és Zsiga János másodhtkár olvasták fel ez­után jelentéseiket, amelyeket a dtsz­gyülés tudomásul vett, s a tiszti­karinak a felmentvényt megadta, mi­után PpsZer János kijelentette, hogy a számadásokat átvizsgálták és a legnagyobb rendben találták. A 'i z'ikar lemondása folytán m®g ejtették a választást, amelynek ered­ménye a következő: áz nj tisztikar. Hu-ray János elnök zárószavai, után a Himnusz eféneklésévei fe­jeződött b e az impozáns diszgyü­lés. Diszelnok: Kállay Miklós dr. Társelnökök: Tóth Bálint, Sl­korszky István. Ti ztele.beti tagok: dr. Klekner Károly, dr. Névery János, Kond­rács Ágoston, Bencs András, L. Kovács János, Pauhtsz Márton, Liptav Jenő, Ozory István. Ügyeszek: dr. Mikecz ödön, dr.. ^ Vass Jenő. Elnök: Huray János. Ügyvezető elnök: Kazár Eerenc. I. Alelnökök: Bezzeghy József, Bodolóczky Lajos, Papp IsVrn. II. Alelnökök: Smiják István, Bajdik István, Bezzeghy Béta. Fóti, kár: Bajdik András. Titkár: Zsigla János, /. pénztárnok: Libich Ernő­II. pénztárnok: Czigler János. Könyvtáros: Molnár Zsigmond. Választmány. Tóth János, Nácsik Sámuel, Chriszt Dezső, Chriszt Aladár, Dal­los Péter, Vancsi-in József, Osváth Antai, Hrusz György, Varga Fe­renc, Tündér Sándor, Paizs Jó­zsef, Mihályi József, Bencz An­drás, Papp Miklós, Szubodovszky András, Kondor Sándor, Mészáros János, Vrabely András, ifj- Egry József. Krupánszky Árpád, Varró Béla, Kőváry Gyula, Gerda And­rás, Zomborszky Mihály, Pásztor Béta, Mayter Ferenc, Valkó Pál, Timarovszky Frigyes, Gulyás Ist­ván, Károlyi László, Naményi "Sán­dor, Schmidt József, Kiss Kálmán, Makó Béla, Szuhács András, Ka­rasz András, Irsay Rezső, Ribjcz­ky Lipót, Koleszár Mihály, Hajdú Pái, Hornyák János, Szabó Sán­dor, Kiss József Kresztyankó György, Labancz Károly, Kuharek Ferenc, Sütő István, Maurijtz Ottó. Molárovits János, Bakó' Áron, Liskány László, Soltész István, Kovács Lajos, Barcs Gusztáv, Ve­res József, Papp Dénes, i|d. Hege­dűs András, Szurovcsák Sándor, Deák Ferenc, Kovács János, Papp László, Heinrich Kárloy, Kiss János, Nagy Kálmán, Biró Antal, Kovács János. A választás eredményének kihir­detése után Pisszer János üdvözöl­te Huray János ei nököt és a meg­választott tisztikart, mire Huray elnök mondott köszönetet. Ikiódi Molnár Zsigmond kitüntetése. Ezután Sikorszky István kir. iparfőfelügyelő lépett az emel­vényre és üdvözlő beszéd kíséreté­ben adta át Iklódi Molnár Zsig­mond heiyb elt nőiszabó mesternek az Országos Iparegyftsület nagy ezüst érmét, amelyet a kitüntetett a .magyar ipar terén szerzett hervad­hatatlan érdemeiért kapott. Molnár Zsigmond köszönő be­széd kíséretében vette át a szép ki­tüntetést. Négyszáz; terítékes bankét. A közgyűlés után este nyolc óra­kor kezdődött a Korona termeiben az impozáns Kíosz-bankett, ame­lyen több mint négyszázan vette k részt. Az iparosság értékelésének jeleként ott voltak á banketten tár­sadalmi életünk reprezentálót az egyházi és világi hatóságok képvi­selői. A belépő Czettler Jenőt a jelenlévők lelkes éfjennei köszön­tik. A nagypáholy felet. »Isten hozott« köszönti az érkezőket' és fénylik a Kiosz nagy piros-fehér­zöld cimere. A* banketen a lelkes fiés Inspi­ráló hatású felköszöntők egész so­ra hangzik el. A több száz főnyi közönség Tóth Bálint min. taná­csos, pínzügyigazgató lendületes szavai nyomán mint egy ember, állva éljenzi percekig Magyarország Kormányzóiát, Vitéz nagybányai Horthy Miklóst. Huray János a Kiosz nyíregyházi csoportjának ei­nöke dr. Czettler Jenőt, a harcos vezért köszönti, azzai a fogadalom­téteil-el, hogy a hazaszeretet és ön­feláldozás utján követni fogják to­vábbra is a nyíregyházi iparosok. Szohor Pál főjegyző mindenkit lel­kesedésre indító szavakban muta­tott rá a nyíregyházi iparosság ön­tudatra ébredésének, szervezkedé­sének nagy nemzeti jeientőségére. A vezetőkben — mondotta — ne fegyen hiúság, hatalomra vágyás, csak önzetlen szeretet. Nyíregyhá­za dolgozó polgársága nevében üd­vözli a nagygyűlésre érkezett ven­dégeket, akiknek élén dr. Czettler Jenő nemcsak egyénisége varázsá­val, lianem Telke mélyén égő szent hevülettel áll az iparosság érén. — Pisszer János Kállay Miklós főis­pánt köszönti, aki Budapestre uta­zott, de aki itt van leiekben az iparosok között és önzetlen, jó barátja az iparosságnak. Mikecz Ödön dr. azt fejtegeti, hogy a »Ké­resztény Iparosok Országos Szö­vetsége« cimb en a »keresztény« szó szeretet s nem gyűlöletet "jelent. A keresztény egyházak jelenlévő lel­készeit köszönti. Kazár Ferenc a Kiosz alelnöke utai Nyíregyháza lendületes fejlő­désére és dr. Bencs Kálmán kir. főtanácsos, polgármestert köszönti. Énekes János prelátus kanonok feltárja a nemzet küzdelmes múlt­ját, idézi a Lehet kürtjének regéjét és utat Jászberény fiának kürt­szavára, ameiy egyetértésre hívó lángoló szózat és az egész országot mozgósítja. A Jászság büszkeségét, Czettler Jenő dr.-t köszönti, aki hatalmas visszhangot kelt luvó sza­vával. Mélyen járó, enthuziasmussai ha­tó hataimas beszéd Czettler Jenő beszéde, a jövő, a feftámadás útjá­ról, arról a demokráciáról, amely nem ismer demagógiát A Jászság ban csodálatos tényeit látta erűnek a demokráciának, á meiy tiszteletet ad mindenkinek,, aki munkájával, Becsületességével azt megérdemli. A Jászságban látta azt "a csodát, amit más vidéken nem látott, a teljes

Next

/
Oldalképek
Tartalom