Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-14 / 36. szám
4 JNÍYÍRYIDÉK. 1928. február 14. megfelelő hatósági jogot. Az iparosság meg akarja védeni jogait, épen ezért fakard helyet adjanak acélkardot a markába. A készülő reformban az ipartestületeket fel kell ruházni megfelelő jogokkal, hogy kellő eszközökkei léphessenek fel a kontárokkal szemben. Ha nem féltették a kisiparosokat a forgalmi adóktól és egyéb súlyos terhektől, akkor ne féltsék a Kézműiparos Kamarával járd terhektől sem. Hiszen az egyes vámtételeknél is, amelyeknek a megállapításánál titokzatos kezek működnek közre, nagy eredményeket érhetne a kamara. Beszélt azután az ipaigazolványok kiadásánál tapasztalható visszásságokról s kijelentette, a kézmüveskamarát az ipartestületek fölé akarják helyezni. A magyar kereskedelmi és iparkamarák sokat tettek az iparosok érdekében. Titkárai valóságos tudósok, akikkel a jövőben együtt kell müködniök a kézmű/eskamarák titkárainak. Beszéii még a hitelről, a közszállitásokról s elmondotta, hogy mig ma a magyar kisiparosok 66.®/» a dolgozik segéd nélkül, addig Németországban a háború előtt a kisiparosok 1 5o/ 0-a, jelenleg 3% a nem tart segédet. Végül az aggkori biztosítással iejezi be érdekes beszédét a felszólaló s kijelenti, hogy erre feltétlen szükség van. Le a forgalmi adóval! Pekovits János a Kiosz országos tb. elnöke, szabóiparos, a forgalmiadó sérelmekről beszélt nagy hatással. Az iparosság kitartással viseli az adózást, mert tisztában van azzal, hogy erre szükség van, csak a megterhelés igazságos legyen. Az iparosok ma ugy tul vannak terhelve, hogy közel állanak az összeroppanáshoz. Most közüzemekkel próbálják (Közbekiáltás: Le vele 1) pótolni az elvérzett iparosokat, de kisült, hogy ez csak fából vaskarika. A közüzemek kommunista fészkek s megakadályozzák az iparosságnak önállóságra való törekvését. A tisztviselői tervbevett anyaghitelt károsnak tartja a tisztviselő osztályra, amelyet nagyrabecsül. A forgalmi adó (Közbekiáltások : Le vele I) a kisiparoson keresztül a legszegényebb néposztályt vekszáija. A luxusadó a kisiparos abbeli törekvését hiusítja meg, hogy nemes ambícióból szebbet, jobbat nyújtson a rendelőjének. Végül sok sikert kívánva a Kiosz nyíregyházi osztályának a további működéshez, nagy éljenzés között fejezi be beszédét. Az aggkori biztosítás. Müller Antal kereskedelmi tanácsos. a Kiosz országos főtitkára a z iparosok aggkori biztosításáról tart érdekes előadást s kijelenti, hogy intézményesen kell megalkotni a magyar munkás aggkori- és rokkant biztosítását. Ha tudunk áldozatot hozni — mondotta — illetékre, adóra, akkor tudnunk kell arra is, am saját és családunk érdeke. A j nem nyugszik addig, mig ezt Kiosz • keresztül nem vitte A kisiparosok Miklós Ferenc dr. ügyvéd, a | Kiosz országos ügyésze az iparosok hitelellátásáról beszélt Arról kell beszélnem — mondotta — ami nincs. (Derültség.) Áz ipari hitelről. A magyar kisiparos pénzt nem kap, vagy csak igen nagy kamat mellett. Pénz nélkül pedig nem lehet semmiféle vállalkozáshoz kezdeni. Az nem votna olyan nagy szerencsétlenség, ba egy-két 'iparos 'fizetésképtelen lenne és nem tudná e setleg megfizetni adósságát. Ha az államnak vannak milliárdjai Mammuth-vállalatok sza náfására, akkor legyen arra is penze, hogy egy két tönkrement iparod felsegítsen ! (KözbekíáltosoK : Ugy van! Ugy van ! Bécs több száz milliárd kölcsönt Gzetiler beszéde a gazdasági Czettler je nő fejezi be a felszólalók sorát. Ugy vagyok, mint a tallózó — mondja — aki az elhullajtott kalászokat szedegeti csokorba. A magyar iparosság yolt ,a magyar függetlenségi gondolatnak, M önálló vámterület eS/mejének zászlóhordozáji. Azért álltam a magyar iparosság mei'lé, mert náluk a nemzeti célkitűzés mindig erős volt. A gazdasági egyensúly megteremtése az első feladat. Ma az a helyzet, hogy Magyarország 200 millió pengővel többet hoz be, mint amennyit kivisz. Ez pedig egyenfő azzal, amikor az öngyilkos felvágja ereit. A magyar iparos van hivatva arra, hogy ezekbői a felvágott erekből folyó vér csorgását megakadályozza. Sokkal szebb az itthon készült daróc, mint mindlen más külföldi rongy. (Zajos helyeslés és taps.) Mennyi iparos nyert külföldi kiállításon :is első érmet, ez bizonyi éka |annak, hogy fel tudják venni a versenyt, miért megyünk hát külföldre? A magyar termény-ek előtt lezárultak a külföldi sorompók. A lisztünk niem keli a cseheknek, Tokaj nedűire sem vágyik senki, a bortermelők készlete ott áll a pinoékhitelelláiása. adott a kisiparosoknak. 1926-ban 78 millió, 1927-ben 92 mifiió pengő felesleggel zárult áz államháztartás. Ez az összeg jórészt a kisiparosok adótöbbleteiből folyt be, miért ne lehetne ebbőd a feleslegből segélyezni a becsületes magyar, n^mzethü, vallásos kisiparost ? Megértést követei fent és lent A kisiparos ne üljön a sutba és szidja a kormányt, várva, hogy a sü'tgala.nb majd a szájába repül, hanem fogjjon a kemény szervezési munkához Ha az ország kisiparosat egymásra találnak, ők lesznek a legnagyobb hatalmi tényezők Magyarországon. Ebben a munkában egyesüljünk! egyensúly megteremtéséről. ben. Talpra kelj állítani a középosztályt, hogy fogyasztópjacoí szervezhessünk a magyar terményeknek. De a nagy célkitűzés mellett ott kelj lennie a részletkidolgozásnak is, mert különben nem végzünk teljes munkát Tavaly megcsináltuk A CH SZÖT vetkezetet, amely a budapesti kis* iparosok segélyezésére van hivatva, tó idén meg kéli csinálni a Kamarát és az aggkori biztosítást. Az ipari hitelről szőlő fejtegetéssel fejezte be előadását a kiváló tudós, majd a kölcsönös szeretetre é sösszetartásra hívta fel a jelenlevőket. Végűt kijelentette, hogy jó, hogy mások is jelen vannak a kisiparosokon kivüi mert a magyar iparos sorsa a magyar nemzet sorsa is egyszersmind. '(Hosszantartó taps és 'éljenzés). Liblch Ernő, a Kiosz helyicsoportjának pénztárosa és Zsiga János másodhtkár olvasták fel ezután jelentéseiket, amelyeket a dtszgyülés tudomásul vett, s a tisztikarinak a felmentvényt megadta, miután PpsZer János kijelentette, hogy a számadásokat átvizsgálták és a legnagyobb rendben találták. A 'i z'ikar lemondása folytán m®g ejtették a választást, amelynek eredménye a következő: áz nj tisztikar. Hu-ray János elnök zárószavai, után a Himnusz eféneklésévei fejeződött b e az impozáns diszgyülés. Diszelnok: Kállay Miklós dr. Társelnökök: Tóth Bálint, Slkorszky István. Ti ztele.beti tagok: dr. Klekner Károly, dr. Névery János, Kondrács Ágoston, Bencs András, L. Kovács János, Pauhtsz Márton, Liptav Jenő, Ozory István. Ügyeszek: dr. Mikecz ödön, dr.. ^ Vass Jenő. Elnök: Huray János. Ügyvezető elnök: Kazár Eerenc. I. Alelnökök: Bezzeghy József, Bodolóczky Lajos, Papp IsVrn. II. Alelnökök: Smiják István, Bajdik István, Bezzeghy Béta. Fóti, kár: Bajdik András. Titkár: Zsigla János, /. pénztárnok: Libich ErnőII. pénztárnok: Czigler János. Könyvtáros: Molnár Zsigmond. Választmány. Tóth János, Nácsik Sámuel, Chriszt Dezső, Chriszt Aladár, Dallos Péter, Vancsi-in József, Osváth Antai, Hrusz György, Varga Ferenc, Tündér Sándor, Paizs József, Mihályi József, Bencz András, Papp Miklós, Szubodovszky András, Kondor Sándor, Mészáros János, Vrabely András, ifj- Egry József. Krupánszky Árpád, Varró Béla, Kőváry Gyula, Gerda András, Zomborszky Mihály, Pásztor Béta, Mayter Ferenc, Valkó Pál, Timarovszky Frigyes, Gulyás István, Károlyi László, Naményi "Sándor, Schmidt József, Kiss Kálmán, Makó Béla, Szuhács András, Karasz András, Irsay Rezső, Ribjczky Lipót, Koleszár Mihály, Hajdú Pái, Hornyák János, Szabó Sándor, Kiss József Kresztyankó György, Labancz Károly, Kuharek Ferenc, Sütő István, Maurijtz Ottó. Molárovits János, Bakó' Áron, Liskány László, Soltész István, Kovács Lajos, Barcs Gusztáv, Veres József, Papp Dénes, i|d. Hegedűs András, Szurovcsák Sándor, Deák Ferenc, Kovács János, Papp László, Heinrich Kárloy, Kiss János, Nagy Kálmán, Biró Antal, Kovács János. A választás eredményének kihirdetése után Pisszer János üdvözölte Huray János ei nököt és a megválasztott tisztikart, mire Huray elnök mondott köszönetet. Ikiódi Molnár Zsigmond kitüntetése. Ezután Sikorszky István kir. iparfőfelügyelő lépett az emelvényre és üdvözlő beszéd kíséretében adta át Iklódi Molnár Zsigmond heiyb elt nőiszabó mesternek az Országos Iparegyftsület nagy ezüst érmét, amelyet a kitüntetett a .magyar ipar terén szerzett hervadhatatlan érdemeiért kapott. Molnár Zsigmond köszönő beszéd kíséretében vette át a szép kitüntetést. Négyszáz; terítékes bankét. A közgyűlés után este nyolc órakor kezdődött a Korona termeiben az impozáns Kíosz-bankett, amelyen több mint négyszázan vette k részt. Az iparosság értékelésének jeleként ott voltak á banketten társadalmi életünk reprezentálót az egyházi és világi hatóságok képviselői. A belépő Czettler Jenőt a jelenlévők lelkes éfjennei köszöntik. A nagypáholy felet. »Isten hozott« köszönti az érkezőket' és fénylik a Kiosz nagy piros-fehérzöld cimere. A* banketen a lelkes fiés Inspiráló hatású felköszöntők egész sora hangzik el. A több száz főnyi közönség Tóth Bálint min. tanácsos, pínzügyigazgató lendületes szavai nyomán mint egy ember, állva éljenzi percekig Magyarország Kormányzóiát, Vitéz nagybányai Horthy Miklóst. Huray János a Kiosz nyíregyházi csoportjának einöke dr. Czettler Jenőt, a harcos vezért köszönti, azzai a fogadalomtéteil-el, hogy a hazaszeretet és önfeláldozás utján követni fogják továbbra is a nyíregyházi iparosok. Szohor Pál főjegyző mindenkit lelkesedésre indító szavakban mutatott rá a nyíregyházi iparosság öntudatra ébredésének, szervezkedésének nagy nemzeti jeientőségére. A vezetőkben — mondotta — ne fegyen hiúság, hatalomra vágyás, csak önzetlen szeretet. Nyíregyháza dolgozó polgársága nevében üdvözli a nagygyűlésre érkezett vendégeket, akiknek élén dr. Czettler Jenő nemcsak egyénisége varázsával, lianem Telke mélyén égő szent hevülettel áll az iparosság érén. — Pisszer János Kállay Miklós főispánt köszönti, aki Budapestre utazott, de aki itt van leiekben az iparosok között és önzetlen, jó barátja az iparosságnak. Mikecz Ödön dr. azt fejtegeti, hogy a »Kéresztény Iparosok Országos Szövetsége« cimb en a »keresztény« szó szeretet s nem gyűlöletet "jelent. A keresztény egyházak jelenlévő lelkészeit köszönti. Kazár Ferenc a Kiosz alelnöke utai Nyíregyháza lendületes fejlődésére és dr. Bencs Kálmán kir. főtanácsos, polgármestert köszönti. Énekes János prelátus kanonok feltárja a nemzet küzdelmes múltját, idézi a Lehet kürtjének regéjét és utat Jászberény fiának kürtszavára, ameiy egyetértésre hívó lángoló szózat és az egész országot mozgósítja. A Jászság büszkeségét, Czettler Jenő dr.-t köszönti, aki hatalmas visszhangot kelt luvó szavával. Mélyen járó, enthuziasmussai ható hataimas beszéd Czettler Jenő beszéde, a jövő, a feftámadás útjáról, arról a demokráciáról, amely nem ismer demagógiát A Jászság ban csodálatos tényeit látta erűnek a demokráciának, á meiy tiszteletet ad mindenkinek,, aki munkájával, Becsületességével azt megérdemli. A Jászságban látta azt "a csodát, amit más vidéken nem látott, a teljes