Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-28 / 48. szám

2 JStífílWfOélC. tsat. február 38 Egyéni nevelés és tömegpedagógia. Irta: Péter Káró!-. Ki ne tapasz ti Ka volna, hogy a hosszú téli estéken, vagy bizalmasabb össze jövete féken, ha megindult a beszélgetés, a mult idők elmúlt eseményeinek, régi szép báloknak, mulatságoknak, már leszPrepel;, ,vagy néhai, d

e hajdan viruló gavallérok virtuskodásairíak felidézése, vagy a nagymamák eánykori hódításainak emléke és meséje, ,hogy felvidítja az öregek kedélyét. ,A

Z elmúlt fiatalság e

mlékének délibábos .ragyogása, hogy felcsillan (szemükben, s aztán jön a sóhajtás, hja a régi szép idők! Mindig csak a régi, szép, régi boldog idők! .Ez a világ már nem »s az, nem is olyan, csúnya, e

rkölcstefen és .romlott. S érdekes, hog>

7 gyermekkorukban ők is ezt hallották nagyapáiktól és nagyanyáiktói, akkor .meg az ö koruk volt romlott, az ,ő mulatságuk feslett, az akkori uj nóta volt rossz, s csak a régi, mindég ,csak a régi volt szép és jó, az volt boldog és az uj a boldogtalan rossz kor. Most egy kissé megállunk ebben a folyton visszafelé menő sorozatban ,és elgondolkozunk azon, hogy vájjon miért is volt hát jobb az ,az évszázad előtti kor? Mikor a családapa, ha harminc-negyven kitomé'errői akarta vinni bájoló és kelle

mdus eladóleányát a vrrost nagy bálba, hogy alkalmat adjon neki .valamelyik tüzes szemű gavallérban .kendő élete párját megismerhetni, előbb két hé lg pakkolt, végrendeletet csinált, fokossal, duplapiszlollyaf, nemkülönben egy kis bátorságot nyújtó, de anná' Öblösebb csikóbőrös kulaccsal felszerelte magát, családját pedig bőséges ennivalóval, biztatással, hogy most nem jár erre ez, vagy az a betyár, s.feipakkolózván, s magukat a mozdulliatatlanságig körülbástyázván kofferekkel, kalapskatulyával, jó négy tóval neki indultak sebes lépésben a kátyudus sártengernek, mem fe'edkezvén meg lovaslegény előreküldé érői, hogy a Békaré.nél, vagy .Gátilápnál jó négy ökör várakozzék a boldogság felé menőkr", kihúzandó a? es

e:leg ottrekedőketMikor .mindezt ma egy félkulacsboittyi ,idő alatt, minden előkészít et nélkül megeheti bárki autón, vagv vonaton- Vagy hogy miért jobb az a kor, amikor egy-egy költemény kézrői-kézre járt azt lemásolták, ellették ,s ezzel eleglet tettek az irodalompártolásnak, a kóbor komédiás nyújtotta a színházat, ünnepi legátusdiák, vagy átutazó vendig 100 százalékig elfogadott meséje a Jiirszolgáltatást stbHa,e/en gondo'kozunk, két okban találjuk meg a dolog nyitját. Az egyik oka a régi idők dic érésének és'a mai kor ócsárlásának abban keresendő, hogy nagyapáink és nagyanyáink is ifjak voftak akkor, amikor viszont őket szidta a papa, hogy részvét helyett nevetve nézték az öreg ur buzgófkodását, amint eldugult pipaszárát egy nehezen eiőkeritert szalmaszállal kihúzván, a .sarat dagasztó lovak egyhangú ktitty-kluttyolását változatosabbá, a hosszú utat rövidebbé tevő pipálás tehetővé .tétetett, s a családi lokomotív vig .szortyogása és füstölése mellett a batár újra elindulhatott, öröm yo't akkor a legkisebb meglepetés, romantikus epizód egy kis fe idő lés, nevetni való semmi ég a legkomolyabb dolog- Szóvai nagyr apa és nagymama is ifjú volt, s annak a szmüvgén át nézi ma ís az elröpült kort, s az élet tapasztalatain, nem egyszer a nyilalo köszvény sokozta morózus hangulat postáján átszitálva birálja a jeient. A másik oka enn

Ek az általános elégedetlenség. A kor, kultura és technika változásával és fejlődésével olyan igények léptek fel és fejlődtek ki az emberek nagy többségének el kében, hogy azt gazdasági tönkrejutasunk és megcsonkított hazánk keretein belül kielégíteni nem lehet. A világháború pedig, mint minden .nagy háború, magával hozta az erkölcsök lazulását. S e^n összetevők eredője a minden irányú dekadencia. Amit pedig meg keli állítanunk, ha a jövő generációt a (teljes erkölcsi és anyagi bukástói meg akarjuk menteniEnnek .pedig két utja van szerinj tem. Az egyik az egyéni nevelés, j Már a gyerm kszobatói kezdve, j mindenkinek eklatáns érdeke, saját gyermekének, .vagy a gondjára bízott gyermekeknek miné' ideáhsabb, erkölcsöi£bb nevelése, mfclynek főcélja ne az ambíció túlságos, .szinte túltengő kifejlesztése és a gyermekcsinyek mindenkon elnézése, hane

m az önmegtartóztatás, a lemondás beidegzése legyen. A boldogulás másik utja, a helyes Tömegpedagógia, ameiv az újságok helyes szerkesztése,"a minél számosabb népművelő és felvilágosító előadások tartása, a szülőkkei ,és minden vezető egyéniséggel való minél sürübb érintkezés utján felszín ráhozza és megtárgyalás, érintkezé • utján orvosolja azokat a be.|égségeket, me.íygkf a javulást akadályozzák és kultiválja azokat a módokat és utakat, melyein a mainál nemcsak .tudásban, haladásban gazdagabb, de egyszersmind jobb, boldogabb kort tud megteremteni. Mert a tudás még ne

m boldogságA tudományok fejlődése egy lépéssel se

m vitte közelebb az emberiséget a megelégedéshez. Annak egészen más, mélyen fekvő lelki rugói vannak„A spenglerizmus. egy lelki betegség ködképe, amely azonnal szertefoszlik, ha a lélek felszabadul beteges depressziója alól" — mondotta Illés József professzor a Bessenyei Kör irodalmi délutánján. Vietórisz József dr. aagy hatást keltett árs poetica - jávai. A Besseiyei Kör irtdalmi délutánja. (A »Nyirvidék« tudósi tójától) Szombaton délután 6 órakor előkelő közönség töltötte meg a vármegyeháza dísztermét. A Bessenyei'Kör rendezte ezen a délutánon impozáns ünnepét, amelynek műsorán a nagy poéta: Vietórisz József és a kiváló tudós: Iflés József országgyűlési képviselő Ígérték a kultura kettős értékét: a költészet varázsát és a tudás fényét. A díszteremben átt láttuk Miklóssy István püspököt, £nekos János pápai prelátus, kanonokot, Bányay Jenő kononokot, Kállay Miklós dr. főispánt, Mikecz István alispánt, Virányi Sándor főjegyzőt, Szesztay Zoltán dr. főügyészt, Olchváry Pál kormányfői tanácsos, főszoigabirót, Borbély Sándor dr. tb. főjegyzőt, Nyíregyháza város tanácsának tagjait, Kardos István kufturtanácsnokot, Benkő András kir. tanfelügyelőt, Nánássy Andor dr. országgyűlési képviselőt, Tóth Bálint min. tanácsos, pénzügyigazgatót, Mikecz Miklós dr. vm. főorvost, dr. Mikecz Ödönt dr. K'ekner Károlyt, dr. Illés Andor főügyészt, dr. Szirmay István kir. törvényszéki elnököt, maitérryi Kiss Sándor rendőrfőtanácsost, dr. Kovách Elek, kir. közjegyzőt, az iskolák igazgatóit, tanárait és városunk szellemi életének számos kiválóságait. A diszes hölgy- és férfiközönséget és az iflusztris előadókat: líles József dr.-t és Vietórisz József dr-t Kállay Miklós dr. főispán üdvözli a következő szavakkal : Üdvözlöm a közönséget, amely efjött üdvözlését, ünneprését, barátságát kifejezésre juttatni két vendégünk iránt. Helyesebben csak egyik, az egyikök a vendég: Iflés József professzor, a másik, csak ezekben a pillanatokban vendégünk máskor házigazdánk, zászlóhordozója mindennek, ami Nyíregyházán kultura, por; zís, mindennek, ami a szépség kultusza : Vietórisz Józsei dr. Nehéz feladat volna őket itt bekonferálni". Egyikök itt él közöttünk testben, lélekben. De a másik vendégünk is itt éi valójában, itt él a tudomány terén, ahol olyan tényező, hogy mindenkinek ott van a szívében, aki csak érdeklődik a íu| dományos kérdések iránt, de legl ííikáb'b itt éi azoknak az ifjaknak 1 ezreiben, akik az ő egyetemi hallgatói, akik az. ő szellemének hatása alatt, közvetlen közelében fejfődnek, tökéletesednek és haza hozzák a szferetetet, lelkének szikráit, I amelyéket mint t

anitványok kap\ nak tőle. I Tarán furcsa ellentétnek tűnik fel, hogy itt az efőadók közül az egyikpoéta, a másik tudós. A poéta most egy előadás keretében mutatja be életének nagy afkotását, a másik, a tudós talán csak egy-egy fényes szikrát ad áldásának" gazdag világából, de igy is azt nyújtja, ami egész fényével azo nos és nemcsak tudást, hanem vifágfelfogást ad itt nekünk. Vietórisz /József Ars poetica nyájában egészet ad, életének, poézisének princípiumait és egészet ad Illés József dr., olyan egészet, amely ben vifágfelfogása koncentrálódik' De igy nem is olyan nagy az ellentét itt a poéta és a tudós között. A poéta ei fog kalandozni a tudomány terére, a tudós kutató szemével nézi és tárja fei önmagát, poézisének elveit. A tudós pedig Speng

er elméletét fejtegetve olyan területekre tér amely már közel jár a poézishez, az elképzelésekhez is. Egyszóval két professzor itt az előadó, akik talán elkalandoznak egymás szakmája területére, hiszen egymással'találkozva itt is üdvözlik egymást abban az érzésben, hogy kölcsönösen otthon vannak. Dr. Vietórisz Józsefet üdvözlöm itt azzai a szeretettel, örömmel, amelyet egész városunk közönsége érez iránta és üdvözlöm én azzai a szeretettei, amit mint régi tanítványa, aki most itt munkatársa vaFajtiszta gyümölcsfák, iskolázott vadoncok, díszfák, dísz-' bokrok, élőnövények és virágok a leg olcsóbb Napi arak mellett beszerezhetők Nyíregyháza város Kertgazdaságában, a volt Csapatkórház Mellett. Telefoa: 301. Központi telefoa: IK. — Árjegyzék ingyen! 1144 i aidrEwraiiSiM j gyok, érzek iránta. Illés József dr. is professzor, akit mint egykori 'tanufója tisztelettel, szeretettel üdvözlök, tisztelettel és szeretettéi az iránt a tanár iránt, aki átsegített az élet útjára, kérem, hogy itt a közönséget bocsássa át á próbán, amikor meg akarja érteni az előadókat. Fogadia szeretetünket azzai a komolysággal, amellyel felajánljuk azt, amellyel várjuk az előadását. Káflay Miklós dr. főispánnak lelkes tapssal fogadott üdvözlő szavai után dr. Klekner Károly, a Bes" senyei Kör aklnöke mond megnyitó beszédet. - Midőn az eiső ember megjelent a föfdön mondotta többek Cőzötí m^g nem voiTiTc szükségletei- Ném kellett öltözködnie, élelemről gondoskodnia és amellett mindent tudott, mert sémmit sem kellett tudnia. Ez a boldog árfapot azonban meg változott, s az ember rohamos fejlődésen ment keresztül, amelyre büszkén tekinthetünk ugyan viszsza, azonban kérdés, vájjon ez a fejlődés boldogabbá, megelégedettebbé tette-é az embert. Azt kefi felelnünk erre a kérdésre, hogy nemAz emberiség az első, megterem tett állapotában érhette ei legboldogabb pillanatát. Ezt megtarthatta, vagy elveszthette. A kultura fejlődését két eredőre vezeti vissza. Az egyik a kiválasztottak, a fángeszek" felfedezései, amelyekkel közelebb igyekeznek hozni az embert az Istenhez, a másik pedig az ember röghöz kötöttsége, amellyel hasznot igyekszik kovácsolni magának ezekből a felfede. zésekbői. A kultura nagyságát a lángész van hivatva emelni; s ma a. magyar nemzetnek két ilyen lángelméjét fogiuk hallani. Az ő elméjük fényforrása elégendő lesz nekünk arra, hogy utunkban eioszíassa az árnyékokat. (Hosszantartó taps.) Vietórisz József Ars poeticá jaAz irodaimi délutánnak két ragyogó programmpontja van. Az első Vietórisz József dr.-nak, Szabolcs ihletett szavú poétájának szereplése. Vietórisz József dr. a Kisfaludy Társaságban is nagy elismeréssel fogadott és a Budapesti Szem féb-n megjelenésre kerülő tanítóköiteményét, az Ars poetica mea-t mutatta be. A költemény I- és V. részét olvasta fel a költő nagy hatással. A felolvasásra nem kerülőt 3 résznek tartalmát ismertette. Az Ars poeticának esztétikai vallomása : szép az, amit szépnek érezünk. A köftö a Gyufái Pál esztéti—