Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-28 / 48. szám

2 JStífílWfOélC. tsat. február 38 Egyéni nevelés és tömegpedagógia. Irta: Péter Káró!-. Ki ne tapasz ti Ka volna, hogy a hosszú téli estéken, vagy bizalma­sabb össze jövete féken, ha megin­dult a beszélgetés, a mult idők el­múlt eseményeinek, régi szép bálok­nak, mulatságoknak, már leszPre­pel;, ,vagy néhai, d e hajdan viruló gavallérok virtuskodásairíak fel­idézése, vagy a nagymamák eány­kori hódításainak emléke és mesé­je, ,hogy felvidítja az öregek kedé­lyét. ,A Z elmúlt fiatalság e mlékének délibábos .ragyogása, hogy felcsil­lan (szemükben, s aztán jön a só­hajtás, hja a régi szép idők! Min­dig csak a régi, szép, régi boldog idők! .Ez a világ már nem »s az, nem is olyan, csúnya, e rkölcstefen és .romlott. S érdekes, hog> 7 gyer­mekkorukban ők is ezt hallották nagyapáiktól és nagyanyáiktói, ak­kor .meg az ö koruk volt romlott, az ,ő mulatságuk feslett, az akkori uj nóta volt rossz, s csak a régi, mindég ,csak a régi volt szép és jó, az volt boldog és az uj a bol­dogtalan rossz kor. Most egy kissé megállunk ebben a folyton visszafelé menő soro­zatban ,és elgondolkozunk azon, hogy vájjon miért is volt hát jobb az ,az évszázad előtti kor? Mikor a családapa, ha harminc-negyven kitomé'errői akarta vinni bájoló és kelle mdus eladóleányát a vrrost nagy bálba, hogy alkalmat adjon neki .valamelyik tüzes szemű gaval­lérban .kendő élete párját megis­merhetni, előbb két hé lg pakkolt, végrendeletet csinált, fokossal, dup­lapiszlollyaf, nemkülönben egy kis bátorságot nyújtó, de anná' Öblö­sebb csikóbőrös kulaccsal felszerelte magát, családját pedig bőséges en­nivalóval, biztatással, hogy most nem jár erre ez, vagy az a betyár, s.feipakkolózván, s magukat a moz­dulliatatlanságig körülbástyázván kofferekkel, kalapskatulyával, jó négy tóval neki indultak sebes lé­pésben a kátyudus sártengernek, mem fe'edkezvén meg lovaslegény előreküldé érői, hogy a Békaré.nél, vagy .Gátilápnál jó négy ökör vá­rakozzék a boldogság felé menőkr", kihúzandó a? es e:leg ottrekedőket­Mikor .mindezt ma egy félkulacs­boittyi ,idő alatt, minden előkészít et nélkül megeheti bárki autón, vagv vonaton- Vagy hogy miért jobb az a kor, amikor egy-egy költemény kézrői-kézre járt azt lemásolták, ellették ,s ezzel eleglet tettek az iro­dalompártolásnak, a kóbor komé­diás nyújtotta a színházat, ünnepi legátusdiák, vagy átutazó vendig 100 százalékig elfogadott meséje a Jiirszolgáltatást stb­Ha,e/en gondo'kozunk, két okban találjuk meg a dolog nyitját. Az egyik oka a régi idők dic érésének és'a mai kor ócsárlásának abban keresendő, hogy nagyapáink és nagyanyáink is ifjak voftak akkor, amikor viszont őket szidta a papa, hogy részvét helyett nevetve nézték az öreg ur buzgófkodását, amint eldugult pipaszárát egy nehezen eiőkeritert szalmaszállal kihúzván, a .sarat dagasztó lovak egyhangú ktitty-kluttyolását változatosabbá, a hosszú utat rövidebbé tevő pipálás tehetővé .tétetett, s a családi loko­motív vig .szortyogása és füstölése mellett a batár újra elindulhatott, öröm yo't akkor a legkisebb meg­lepetés, romantikus epizód egy kis fe idő lés, nevetni való semmi ég a legkomolyabb dolog- Szóvai nagyr apa és nagymama is ifjú volt, s annak a szmüvgén át nézi ma ís az elröpült kort, s az élet tapaszta­latain, nem egyszer a nyilalo kösz­vény sokozta morózus hangulat pos­táján átszitálva birálja a jeient. A másik oka enn Ek az általános elégedetlenség. A kor, kultura és technika változásával és fejlődésé­vel olyan igények léptek fel és fej­lődtek ki az emberek nagy többsé­gének el kében, hogy azt gazdasági tönkrejutasunk és megcsonkított ha­zánk keretein belül kielégíteni nem lehet. A világháború pedig, mint minden .nagy háború, magával hozta az erkölcsök lazulását. S e^n összetevők eredője a minden irányú dekadencia. Amit pedig meg keli állítanunk, ha a jövő generációt a (teljes erkölcsi és anyagi bukástói meg akarjuk menteni­Ennek .pedig két utja van szerin­j tem. Az egyik az egyéni nevelés, j Már a gyerm kszobatói kezdve, j mindenkinek eklatáns érdeke, saját gyermekének, .vagy a gondjára bí­zott gyermekeknek miné' ideáh­sabb, erkölcsöi£bb nevelése, mfcly­nek főcélja ne az ambíció túlsá­gos, .szinte túltengő kifejlesztése és a gyermekcsinyek mindenkon elné­zése, hane m az önmegtartóztatás, a lemondás beidegzése legyen. A boldogulás másik utja, a he­lyes Tömegpedagógia, ameiv az új­ságok helyes szerkesztése,"a minél számosabb népművelő és felvilá­gosító előadások tartása, a szülők­kei ,és minden vezető egyéniséggel való minél sürübb érintkezés utján felszín ráhozza és megtárgyalás, érintkezé • utján orvosolja azokat a be.|égségeket, me.íygkf a javulást akadályozzák és kultiválja azokat a módokat és utakat, melyein a mainál nemcsak .tudásban, haladásban gaz­dagabb, de egyszersmind jobb, bol­dogabb kort tud megteremteni. Mert a tudás még ne m boldogság­A tudományok fejlődése egy lépés­sel se m vitte közelebb az emberisé­get a megelégedéshez. Annak egé­szen más, mélyen fekvő lelki ru­gói vannak­„A spenglerizmus. egy lelki betegség ködképe, amely azonnal szertefoszlik, ha a lélek felszabadul beteges depressziója alól" — mondotta Illés József professzor a Bessenyei Kör irodalmi délutánján. Vietórisz József dr. aagy hatást keltett árs poetica - jávai. A Besseiyei Kör irtdalmi délutánja. (A »Nyirvidék« tudósi tójától) Szombaton délután 6 órakor elő­kelő közönség töltötte meg a vár­megyeháza dísztermét. A Besse­nyei'Kör rendezte ezen a délutánon impozáns ünnepét, amelynek mű­során a nagy poéta: Vietórisz Jó­zsef és a kiváló tudós: Iflés Jó­zsef országgyűlési képviselő Ígér­ték a kultura kettős ér­tékét: a költészet varázsát és a tu­dás fényét. A díszteremben átt lát­tuk Miklóssy István püspököt, £ne­kos János pápai prelátus, kanono­kot, Bányay Jenő kononokot, Kál­lay Miklós dr. főispánt, Mikecz Ist­ván alispánt, Virányi Sándor fő­jegyzőt, Szesztay Zoltán dr. fő­ügyészt, Olchváry Pál kormányfői tanácsos, főszoigabirót, Borbély Sándor dr. tb. főjegyzőt, Nyíregy­háza város tanácsának tagjait, Kar­dos István kufturtanácsnokot, Ben­kő András kir. tanfelügyelőt, Ná­nássy Andor dr. országgyűlési kép­viselőt, Tóth Bálint min. tanácsos, pénzügyigazgatót, Mikecz Miklós dr. vm. főorvost, dr. Mikecz Ödönt dr. K'ekner Károlyt, dr. Illés An­dor főügyészt, dr. Szirmay István kir. törvényszéki elnököt, maitérryi Kiss Sándor rendőrfőtanácsost, dr. Kovách Elek, kir. közjegyzőt, az is­kolák igazgatóit, tanárait és váro­sunk szellemi életének számos ki­válóságait. A diszes hölgy- és férfi­közönséget és az iflusztris előadó­kat: líles József dr.-t és Vietórisz József dr-t Kállay Miklós dr. főispán üd­vözli a következő szavakkal : Üdvözlöm a közönséget, amely efjött üdvözlését, ünneprését, ba­rátságát kifejezésre juttatni két vendégünk iránt. Helyesebben csak egyik, az egyikök a vendég: Iflés József professzor, a másik, csak ezekben a pillanatokban vendégünk máskor házigazdánk, zászlóhordozója mindennek, ami Nyíregyházán kultura, por; zís, mindennek, ami a szépség kultusza : Vietórisz Józsei dr. Nehéz feladat volna őket itt be­konferálni". Egyikök itt él közöttünk testben, lélekben. De a másik ven­dégünk is itt éi valójában, itt él a tudomány terén, ahol olyan té­nyező, hogy mindenkinek ott van a szívében, aki csak érdeklődik a íu­| dományos kérdések iránt, de leg­l ííikáb'b itt éi azoknak az ifjaknak 1 ezreiben, akik az ő egyetemi hall­gatói, akik az. ő szellemének ha­tása alatt, közvetlen közelében fej­fődnek, tökéletesednek és haza hoz­zák a szferetetet, lelkének szikráit, I amelyéket mint t anitványok kap­\ nak tőle. I Tarán furcsa ellentétnek tűnik fel, hogy itt az efőadók közül az egyik­poéta, a másik tudós. A poéta most egy előadás keretében mutatja be életének nagy afkotását, a másik, a tudós talán csak egy-egy fényes szikrát ad ál­dásának" gazdag világából, de igy is azt nyújtja, ami egész fényével azo nos és nemcsak tudást, hanem vi­fágfelfogást ad itt nekünk. Vietórisz /József Ars poetica nyá­jában egészet ad, életének, poézi­sének princípiumait és egészet ad Illés József dr., olyan egészet, amely ben vifágfelfogása koncentrálódik' De igy nem is olyan nagy az ellentét itt a poéta és a tudós kö­zött. A poéta ei fog kalandozni a tudomány terére, a tudós kutató szemével nézi és tárja fei önmagát, poézisének elveit. A tudós pedig Speng er elméle­tét fejtegetve olyan területekre tér amely már közel jár a poézishez, az elképzelésekhez is. Egyszóval két professzor itt az előadó, akik talán elkalandoznak egymás szakmája te­rületére, hiszen egymással'találkoz­va itt is üdvözlik egymást abban az érzésben, hogy kölcsönösen otthon vannak. Dr. Vietórisz Józsefet üdvözlöm itt azzai a szeretettel, örömmel, amelyet egész városunk közönsége érez iránta és üdvözlöm én azzai a szeretettei, amit mint régi tanítvá­nya, aki most itt munkatársa va­Fajtiszta gyümölcsfák, iskolázott vadoncok, díszfák, dísz-' bokrok, élőnövények és virágok a leg olcsóbb Napi arak mellett beszerezhetők Nyíregyháza város Kertgazdaságában, a volt Csapatkórház Mellett. Telefoa: 301. Központi telefoa: IK. — Árjegyzék ingyen! 1144 i aidrEwraiiSiM j gyok, érzek iránta. Illés József dr. is professzor, akit mint egykori 'tanufója tiszte­lettel, szeretettel üdvözlök, tisztelet­tel és szeretettéi az iránt a tanár iránt, aki átsegített az élet útjára, kérem, hogy itt a közönséget bo­csássa át á próbán, amikor meg akarja érteni az előadókat. Fogad­ia szeretetünket azzai a komoly­sággal, amellyel felajánljuk azt, amellyel várjuk az előadását. Káflay Miklós dr. főispánnak lel­kes tapssal fogadott üdvözlő szavai után dr. Klekner Károly, a Bes­" senyei Kör aklnöke mond megnyitó beszédet. - Midőn az eiső ember megje­lent a föfdön mondotta többek Cőzötí m^g nem voiTiTc szük­ségletei- Ném kellett öltözködnie, élelemről gondoskodnia és amellett mindent tudott, mert sémmit sem kellett tudnia. Ez a boldog árfapot azonban meg változott, s az ember rohamos fej­lődésen ment keresztül, amelyre büszkén tekinthetünk ugyan visz­sza, azonban kérdés, vájjon ez a fejlődés boldogabbá, megelégedet­tebbé tette-é az embert. Azt kefi felelnünk erre a kér­désre, hogy nem­Az emberiség az első, megterem tett állapotában érhette ei legbol­dogabb pillanatát. Ezt megtarthatta, vagy elveszthette. A kultura fejlődését két eredőre vezeti vissza. Az egyik a kiválasz­tottak, a fángeszek" felfedezései, amelyekkel közelebb igyekeznek hozni az embert az Istenhez, a má­sik pedig az ember röghöz kötöttsé­ge, amellyel hasznot igyekszik ko­vácsolni magának ezekből a felfede. zésekbői. A kultura nagyságát a lángész van hivatva emelni; s ma a. magyar nemzetnek két ilyen lángelméjét fog­iuk hallani. Az ő elméjük fényfor­rása elégendő lesz nekünk arra, hogy utunkban eioszíassa az árnyé­kokat. (Hosszantartó taps.) Vietórisz József Ars poeticá ja­Az irodaimi délutánnak két ra­gyogó programmpontja van. Az el­ső Vietórisz József dr.-nak, Sza­bolcs ihletett szavú poétájának sze­replése. Vietórisz József dr. a Kis­faludy Társaságban is nagy elisme­réssel fogadott és a Budapesti Szem féb-n megjelenésre kerülő tanítóköi­teményét, az Ars poetica mea-t mu­tatta be. A költemény I- és V. részét olvasta fel a költő nagy ha­tással. A felolvasásra nem kerülőt 3 résznek tartalmát ismertette. Az Ars poeticának esztétikai vallomá­sa : szép az, amit szépnek ére­zünk. A köftö a Gyufái Pál esztéti—

Next

/
Oldalképek
Tartalom