Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-28 / 48. szám

WM. 28. JháríWISÉL 3 írszággyüfési képviselő tart előadást következő cimm ei : A vállig a tudomány és a fcuí­tura csődje ? Az előadás Nyíregyházán olyan élményt nyújtott, amilyenhez ha­sonlóban a közönségnek kevés al­kalommal volt része. Egy széles kuí­turáltságu, originális nagy szellem­nek prófétás megnyilatkozása volt \z előadás, amelynek végső akkord­jai magasztos érzéssel töltötte e' a hallgatóságot. Az előadás, ame^y á spengierizmust átmeneti lelki , be­tegségnek fáttatta, a következő volt : 184y-ben adta ki trnest Kenan »A tudománv jövője« címmel egy hatalmas .kötetben az ő gondoiatait, vallomásait, a pozitív vallástól va­ló elszakadásának lelki történetét Re non a pozi'iv xntlás dogmái helyéi*' u pozi'.iv tudományt óhajtja helyezni. Szerinte a tudomány lesz a jövő vallása: »Az én vallásom mindig csak az észnek a fejlődése, hala­dása, — tehát a tudomány « Ö ki­fejezte annak a kornak lelki álla­potát- Meghasonolva "azzal a po­zitív hittel, amelyben felnőtt, nem tudta a benne maradó lelki szük­ségletet másképp kielégíteni, mint­högv minden hi'ével és meggyő­ződésével a vallás helyett a tu­domány felé fordult. A XIX század a természettudo­mányok fejlődése terén óriási ha­ladást jelent ez a tüneménysze­rű haladás az! a hitet táplálhatta, hogy a pozi'iv tudás kielégíti t hit minden szomját. A természettudományok fejlődé­se hozta létre a történelmi materia­lizmus iskoláját, amely minden vi­lágeseményt gazdasági okokra óhaj­tott redukálni s ez adta meg az alapot a szocialista elméletnek, Marx alapve ésének. Ugy tünt fel, mintha mindent a természeti, az anyagi világ jelenségeiből le le­hetne vezetni és az egész szellemi élet nem volna más, mint az anya­gi egyszerit emanációja (visszfé­nye!)-' A XIX. század második felében jön az a filozófiai rendszer, amely össze akarja foglalni a' tudomá­nyos eredményeket, Herber- Spenocmek az tvúlu­cionisztkus elmélete, amely — mint ő nevezi — a szin­tetikus filozófiának a rendszere. Szinte matematikai formulákból ki­indulva irja meg hatalmas köte­tekben a biológiának, a pszicho^ lógiának s szociológiának alapta­nait és mindezt betetőzi az ethikai princípiumokkal. Azt mondhatnám, hogy Renan kivájtság-a t XIX. szá­zad második jelében a spén&ri rendsz rben eljesiilt. Pedig maga Herbert Spencer ag­nosztikus hitvallást* tesz. Filozó­fiai rendszerében a vallást és 3 tudományt élesen elválasztja s az előbbivel, mint megismerhetetlen ­nel, nem akar foglalkozni; csak a megismerhető vei, tehát a íer_ mészeti világgal foglalkozik. Mégis az evolucionizmus — amint az »EtiKa« utolsó ké. kötete világosai' mutatja — a pozitív tudományt helyezi a/, emberi elérhető meggyő­ződések körébe. A spenceri felfo­gás szerint u vallás r/kkor marad hü ön­magához. ha a hi.nek nem ad semmi poz 'i iv anyagot s csak azt az egy igazságot tanítja, hogy ami a vallás körébe vág, az meg'ismerhe:etlen. A tudomány ak­kor marad hü önmagához, ha sem­mi transzcendentálist (érzékfelettit) nem von a maga körébe, csak azt, ami az érzékek megismerése alá esik. Mégis az evolúció elmélete egy oly hipo.ézis maradt, amely még csak általános elfogadásra sém tu­dott jutni Nekünk mégis ugy tű­nik fei, mintha _ a Renan vágyó­dásaira adott felélet lenne. A Herbert Spenoer etikája nélkü­lözi azt az erőt, amelyet a tudo mánvnak kellett volna megadni. De a ermészettudományokiaz erkölcsi parancsoknak szankcióit nem nyújt­hatták­Az egész'örténelmi materializmus 1 ma már a mulé Ma már tudjuk — és ez általános — hogy a tör­énelmi események legnagyobb ré­széi nemcsak, hogy nem' lehet anyagi okokra visszavezetni, de hogy ezek olyan szellemi okokra vezethetők vissza, amelyek nem redukálhatok anyagiakra­O t kezdőd át 1 a vallás csődjé­nek hangoz atása. ahol a Re­nan előbbi pozi jy hitének he­lyét elfoglalta a tudomány, mint a jövő vallása. És ott kezdődő t a tudomány csődjé­nek hangoz atása, ahol a ter­mé sze tudományok nem voltak képesek kielégi eni az emberi hi igén^U. Az agnoszticizmus a Herbert Spencer-léle alakban sem pótol­hatta a pozitív hitet és előbb-utóbb odavezetett, hogy mlgis ft tuao r, lany leu t\sao"'a?>yia* tanná; amikor a váltást a karta pó.olni. Nem hiába támadták Angliában a poziiiiv hit emberei Berbert Spencfir etikáját, kérdőre vonva őt, hogyan meri az égből kölcsönkérni az ő ethikájának szankciójául a villámokat, amelyeket a tudomány jegyvenárából nem kölcsönözhe "tett? Az evolvált ember nagyszeiij erkölcstana a legtöbb pontban nem más, mint a kereszténység ethiká­jának a keresztény hit nélkül való propagálása­A történelmi materializmus isko­lája adta meg az alapot a marxis­ta, orthodox-szocialista rendszer­hez. És még ma is az az alap. Ezt az alapot elvonni annyi, mint az egész szocialista elméletet alap­jaiban megrendíteni- Pedig a tör­inelmi materializmus — amint már említettem — elmúlt. Ma nincs tör­ténész, aki ne tudná, hogy a tör­ténelmi eseményeket nemcsak az anyagi, gazdasági kérdések mozgat­ják, hanem olyan szellemi kérdések is, amelyek nem nedukálhatók anyagiakra­A XIX- század kezdeén az utol­só nagy filozófiai rendszer bontot­ta ki szárnyait: tudományos haladás, a tudomá­nyos fejlődés tehát filozófiailag egy nagy lelki depresszióban nyiH vánult meg, amelyből, mint égj özönvízből. csak az akarat maradt meg, mint olyan emberi erő, amely ké­pes az életet is megtagadni-"(Ön­gyilkosság!) Kant rendszerét mégegyszer pró­bálja a XIX- század második fe­lében .kimélyíteni Hegel, akit a pozitivista francia Hippolit Taine olyan nagyra tart, s aki valóban — minden igazan németes elvont­sága mellett — a szellemi világnak törvényszerűségeit és összefüggéseri nemcsak az anyagi világból ipar­kodik kimutatni. Emánuel Kannak nagyszerű filozófiai rendszere. És azután jöttek az epigonok és jött a nagy kritikus Schoppvenhauer, aki a XIX- század összes kételye­it, skepticizmusát a kantikus rend­szer szétbontásában feje zte ki- A Egy milliókért vagy milliók egyért. És fi XIX- század elejétől kezd­ve végig szembekerül egymással a? egyéniség és a tömeg, az egyén és a köz. Carlyle az igazi embert a filozófusban, a vallásalapitóban, a tudósban, a hadvezérben, szóval a hősben látja. Ez a hősök kulrvsza. S eljön még a XIX. században az ő utóda, Nitsche, aki a milliók é? milliók életét csak arra tartja jónak, hogy az »Überm'.'nsch"~ az emberfeletti ember megszüles­Ujjászületik a lemzet fogalma. sen. És ezzel szemben a másii' vég^elen a szociálistÉa elmélet csak a tömeget, az egészet, a társadal­mat nézi s ennek követel mindent; az egyén egy számmá le Sz és el­vész a tömégben. Ez az elmélet eljut az ő prófétájáig, Gorkijig, áki megírja egyetlen filozófiai munkáját: »Die Zerstőrung der Persőnlichkeit«. (Az egyéniség szétbontása.) Az egyik vég elen az egyéniség milliót semmisüknek meg egy egyénér7 a másik végtelen minden egyén a tömegért van. De nem felejtjük el kiemelni, hogy a két véglet között, ugyancsak a XlX- században u int szüle ik a nemzetitek a fo­galma. A német filozófus, Eischte, és a i turini professzor, Mancjni, uj élet­re keltik. Kedvez a filozófus elmél­kedéseinek és a katedráról tudo­mányt hirdetőnek az a romantikus .szellem, amely Herd rrel a nép­kölllszetet, Savignyvai a néplel kei Miért a legnagyobb filmsiker a (A MANDARIN) MR. WU — TÖKÉLETES ELŐADÁS MR. WU — LON CHANEY MR. Wü - RENÉE ADORÉE MR. WU — BEN LYON MR. W rU — SZ1VHEZSZÓLÓ SZERELMI TÉMA MR. WU színre kerül az APOLLÓBAN szerdán—csütörtökön z. f N^^SÍj^É^ ­Hétfőn JACH HOLT legújabb bravurfilmje: Kedden PREIHIE GAVALLÉR Kalandok a Wild-Westen 7 felvoaásban. RÓMEÓ FÚRIA Bánatos szerelmi affér 7 felv. HARRY LANGDQN a főszerepben. Szerdán Csütörtökön LON CHANEY idei első nagy attrakciója (A MANDARIN) Henry Maurice Vemon és Harold 0fen világhírű müveinek filmváftozata és a grandiózus burleszk műsor. Btíadaaok kaxdeta: hétköznap S, 7 é* 9, vasárnap J, 6, 7 éa • orakor. Nyírség Mezőgazdasági és Ipari R.T. nagy buty kai faiskolája a köze gő tavaszi idényre Taló tekintettel rendkívül OlCió árakat állapított meg. Kérjen árjegyzéket! Famltetök Társaaága tagjainak aagy árengedmény! Érdeklődések Görögszállásra. küldendők. Telefon: Királytelekpuszta 2 szá« j Elgzakaáás a pozitiT vallásiéi. kai hitvallásának alapigéit va'lja és azok közül, akik, felfogása szerint, a szép kultuszának ma korlátlan hir­detői, felsorolja a nemzeti költé­szet poétáit, a sziye-szerette köi­"tőket és sajnálja azokat, akik a disszonancia, a véres, ádáz küzde­lem zord szavú költői, A^lit és a jno dern íirikusokat. A klasszikusan tiszta, töretlen fényű költemény, kü­lönösebben lírai részleteinél meg­ifletődést keltő vo^t és percekig tar. tó ünneplő tapsot aratott. A megkapó szépségű költeményt a Budapesti Szemie fogja közölni. Dr. Vietórisz józsef előadása után dr. Illés József egyetemi tanár, A tudomány lett tidománytalanaá, Mikor a vallást akarta pótolni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom