Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-25 / 20. szám

JSfYÍRYIDÉK. i92t). január 85. 1 járt úton haladjank! Soha aktuálisabb nem volt ez a kérdés, mjnt most, a magyar nemzet sorsdöntő óráiban, amikor hivatottak és hívatlanok egyaránt maguknak vindikálják azt a felelősségteljes és fontos jogot, hogy ők szabják meg az ország bei- és külpolitikájának követendő irányait. Sohasem volt nemcsak egy éieíre, hanem az egész nemzet jövőjére kihatóbb jelensége minden teendő lépésnek es mégis tucatával akadnak próféták és áípróféták, akik fennen hirdetik a szerintük egyedül üdvözítő megoldás szükségét. Egységes akaratra és egy központi vezérlő szellemi^ hivatkozott gróf Bethlen István miniszterelnök abban a határozott és kimért beszé-, dében, melyet válaszul szánt a kormánypárt egységét megbontani szándékozó,etemekn

ek. Természetes, hogy azon a bizonyos másik oldaton 'lőn erre nagy felhördülés, fogaknak csikorgatása, magukból kikelve emlegették az egyéni éspártdiktaturát és Magyarorsrzágot tirranizmus alatt nyögő országnak bélyegezték. De ei nem felejtették megjelölni egyúttal a gyógyuláshoz vezető bűvös árkánumofcat, a melyeknek legelseje között szerepei ,az utóbbi hetekben válságos renaissancot élő demokrácia és liberalizmus. A fogalmak olyanok, mint a tetszetős papirosba burkolt cukor, ,de a burkolat alatt esetleg dugáruként ott rejljk a külföldi áfium. A magyar népnek örökidőktől fogva sulytó átka a széthúzás és a fegyelmezetlenség. Nemzeti héroszainknak szinte áthághatatlan akadályokkal kellett megküzdeniük minden meggondolásuk keresztülvitele előtt, hogy ezeket a faji jellemvonásokat leküzdjék. A magyar, .mihelyt egy energikus központi végrehajtó akarat diktálásáí erzi ;maga fölött, menten zsarnokságról és elnyomatásról beszél, még ha ez az állítólagos zsarnokság szabadságjogait a legtágabbra is , kiterjeszti és szociális viszonyát igyekszik a lehető legjobbá tenni, mint a széles körök látszólagos uralmán, de voltaképen csak egy szűkebb klikk vezetése alatt álló demokratikus kormányzat. Nemzetünk történelmének legszomorúbb lapjaihoz tartoznak azok a korszakok, ajjiikor a magyar energikus és tettrekész uralkodó halála után Diadal Mozgó. Január hó 24 én és 25 én, kedden és szerdán S, 7 és 9 órakor: Conrad Veidt főszereplésével: Az orvos, aki ölt Párbaj a végzettel 10 fejezetben. Irta: Földes Imre. Az ellenállhatatlan Harry Sláger vígjáték 7 felvonásban. Főszereplő: Normann Kerry. Saját zenekari Csütörtöktől BUSTER KEATOH legújabb világattrakciója: Több mint generális I szántszándékkal .olyan királyt emelt emelt a trónra, akinek Crélyétől nem kellett féltenie, hogy szerte az országban mindenki akadály nélkül űzhesse a maga kisded játékait. Bizonyos, hogy egyetlen férfij, bármilyen zseniálitássai is áldotta meg az Isten, nem volna képes egymagában olyan sziszifuszi feladat teljesítésére, amilyen egy országnak és egy nemzetnek a tetszhalálból való feltámasztása. De csak látszólagosak az ellentmondások, hiszen kétségtelen, hogy gróf Bethlen István mögött pártjának és a választópolgárságnak olyan kipróbált tömegei állanak, amelyek tanácsukkal, segííségükkel és útmutatásaikkal, valamint gyakorlati ötleteikkel részt kérnek es várnak az újjáépítés munkájából. Hogy pedig mindezen hazafiak tömegek fölött egyetlen irányító és vezérlő agy intézi a centrumból ennek a r.e

mzetmentő hadjáratnak hadmozdulatait, az olyannyira termesze es és magától értetődő, hogy csak az vonhatja tagadásba, aki a gorlicei áttörés kidolgozását ,és keresztülvitelét is az ,egyes frontszakaszok param^nokai egyéni kezdeményezésének tduja be. Nem hisszük, hogy a pártprogrammokváltozha'at'anok fennenek és ,nem hisszük, hogy bármely felelős ,helyről eredő kijelentés a viszonyok változtával nem szenvedetnek módosítást. Ami irva van és| ami elhangzott, az nem dogma, legfeljebb az idő ne

m kedvez véghezvitelére. Az utat azonban határozottan mutatja a miniszterelnök céltudatos és sikerekben eddig is bővelkedő politikája. A járt uton haladjunk továbbra is, mert minden kísérletezés ingoványra vezethet. Győztünk eszméink általános elismerésében — mondotta Bernáth Zoltán dr. a vasárnapi nagy turáni délutánon, amely megrázó erővel dokumentálta Nyíregyháza nacionalista egységét. (A »Nyirvidék« tudósítójától.') Vasátnap délután 3 órakor tartotta a Szabolcsvármegyei Turáni Kör évi közgyűlését, este 8 órakor pedig turáni vacsora volt a Koronában. Megállapítjuk: mindkét összejövetel a turánisták régi elvhüségének gyönyörű győzelmi ünnepe volt. A nyiregyházi Turáni Körnek, amelyet megalakulása idején az otrthodox liberalizmus a szabadeivüség kerékkötőjeként bizonyos előítélettel fogadott, mindenben igaz volt. A nacionalizmusról való eltávolodás a nemzet bukását készítette elő és ma véres és könynyes tanulságok után világszerte a nemzeti érzés feszítő ereje teremti meg 3

2 államok reneszánszát. Akik hűséggel, konok, kemény férfias kitartással maradtak meg első nagy és szent hitvallásuk mellett, hogy az állam talpköve a nemzeti gondolat és a valláserkölcsi megalapozottság, ma boldogan éreztetik eszméik győzedelmét: a jövő a nacionalizmusé, illetve a nacionalizmus és a szocializmus egybeforrásáé. Nemzeti érzés, öntudat tekintetében konzervatív, haladás, népjólét tekintetében progresszív Magyarországé a jövendő. Az ideálok győzelme tette ünnepivé a turánisták közgyűlését, ameiyen a régi lelkes tagokon és vezéreken kivül megjelent dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester, Szohor Pál főjegyző és társadalmi életünk számos kiemelkedő reprezentánsa. M: a turánizmus ma r A közgyűlésen megjelentek áhítatos érzéssel mondják ei a magyar Hiszekegyet, majd dr. Kl.kner Károly elnök mondja ei megnyitó beszédét. üdvözli a megjelent dr. Bencs polgármestert, a vendégek sorában megjelent Szohor Pái főjegyzőt, Téger Bélát, a sajtó képviselőjét és megindító, meggyőző szavakban rezümelja az elmúlt három év tanulságait, mert most három év után a Turáni Kör tisztikara lemond, t

ehát beszámoi működéséről és kijelöli a további" tennivalók útját. Tisztázza a turánizmus mai- fogaimi meghatározását. Nem azt jelenti, amit sokan tévesen gondolnak: a ma is élő turáni testvériség ápolását. Ez a rokonság nem olyan stilü, mintha haszonnal mélyíthetnénk ki. A turáni testvériség célkitűzése ma is az, amiként Apponyl Albert gróf a Szabolcsvármegyei Turáni Kör megalakulásánál definiálta : annak a* igényne* bejelentése hogy a magyarságot faji értékeméi* múltjánál fogva méltó hely illeti meg a kultúrnépek sorában. Ezt a célt a Turáni Kör néha passzivitásban talán eredményesebben szolgálhatta, mintha s — az összefogás, a nemzeti egység érdekei ellenére —. aktivitásba ment volna át. A Turáni Kör törekvéseinek lényege az volt, hogy magva, kovásza legyen a keresztény és nemzeti ideálok szolgálatában a megpróbáltatások napjaiban is hü magyarságnak. Három éven át ez a princípium sértetlenül érvényesült a Turáni Kör tagjai sorában: az egyéni önművelés, önfegyelmezés, az erkölcsi piedesztálon való maradás. Ennek nem egy tag ragyogó példáját mutatta. Mindenek előtt Apponyi Albert gróf, aki genfi védői tevékenységével a turáni eszmét szolgálta (Lelkes éljenzés.) Van azonban á nyíregyháziak között is valaki, aki kristályos tisztaságban szuggesztív erővei hirdeti a turáni testvériség megszentelt igazságait : ' Énekes János. — Véle szemben mély hálával tartozik a Turáni Kör s ezért javasolja, • ihogy e hála kifejezéseként: válassza | meg a Kör tiszteletbeli elnökének. (Hosszan tartó éljen és taps.) Énekes Jánosnak tiszteletbeli elnökévé választását a forró és mély szeretet kifejezéseként egyhangú lelkesedéssel határozza el a közgyűlés, majd dr. K'ekner Károly ' elnök a követendő ut kijelölésével, azzaai a kérdéssel foglalkozik, hogy mire kell a Körnek a jövőben vállalkoznia és mik a cél elérését biztosító eszközök ? Közel van az idő, hogy a Turáni Kör ki fog lépni passzív

1tásájból és megszűnnek a félreéitések, amelyekkel a Kör közművelődés} akciójával szemben felmerültek. A Kör tagjainak nagyszerű rendeltetése: minden téren ugy viselkedjenek, hogy soha a Kör álta/kijelölt piedesztálról le ne térjenek. Ezután £z elnök az önművelődés eszközeinek biztonságát hangsúlyozva, kegyeletes szavakkal emlékezik meg a Kör elhunyt tagjairól. Énekes János prelátus kanonok tiszteletbeli elnökké választását azzal köszöni meg, hogy a Kör lelkes él jenétől fogadva ismételten fogadalmat tesz eddigi irányító eszméi a szeretet, testvériség, barátság mellett. á Turáni Kör eszméinek győzedelme. Az elnöki megnyitó elhangzása után dr. Bernáth Zoltán mondott olyan főtitkári beszámolót, amely a magyarság sors-fájdalmának drámai erővei való megszólaltatása volt. Kemény sziklába vésett, markáns mondatok hangzottak ei, amelyeket nem lehetett csak könnyes szemmel, a magyar tragikum szorongó átérzésévei hallgatni. A magyar tragédia dikciójának shakespeare-i nyelvén szólalt itt meg az izzó fájdalom és a diadalmas reménység. Bernáth Zoltán dr. ismertette a Turáni Kör régi célkitűzéseit. Magyarország csak külsőleg, intézményeiben volt magyar nem belsőleg, nem a lelkek mélyén nem a tettekben. Elvesztettük önmagunkat, levetkőztük a honalapítók erényeit, amelyekkei naggyá lehettünk volna. A Turánt Kör kezdettől azt hirdette, hogy a magyarságot vissza keh adni önmagának Hirdette, hogy a nemzeti eszme nem vesztette el hatóerejét, sőt virágzás előtt áll. Hirdette hogy elsősorban magyarok vagyunk. Hogy csak a nemzet ^szerves organizmusaként helyezkedhetünk ei az emberiség nagy családjában. — Sajnos, a nacionalizmus győzelmét nem térületnagyobbodásokban láthattuk, hanem a hátunkon érezhettük az idegen megszállás alatt. Ekkor láttuk ,hogy a Turáni Kör nek igaza van. A Turáni Kör azonban arra is rámutatott idejében, hogy a nemzeti eszméből fakadó célkitűzés mellett a tennivalókat is meg kell jelölni. Minden munka meddő, ha nem a vallásosság az alapja. Nem felekezeti, hanem valláserkölcsi alapvetést kell itt értenünk. A nemzeti ér. izfes éte (aiviaillásosság két eszméjére akarta felépíteni a Turáni Kör a magyar haza nagyságát, boldog jövőjét. A nagy összeomlás után sokan bünbánólag és meggyőzetve érezték át a kzttős eszme igazságát. A Turáni Kör győzött eszméi általános elismerésében. Ha a gyakorlati élet tekintetében még most nem is érvényesülnek ezek az eszmék mindenben, ne feledjük, hogy egy nemzetet a külföld is csak addig becsül, mig önmagát becsüli. Hogyan kell élnünk, hogy ez az önbecsülés, ez a nemzeti öntudat a cselekedetekben is kifejezésre jusson? Erre vonatkozóan a Turáni