Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-25 / 20. szám

1938. január 25. -Nyíryidík. ó Kör ad világos programmot. A nagy összeomlásban nem az anyagi veszteségek voltak a lesűj­tóak, hanem az, hogy Isten saját bűneink mjati s ujt ben­nünket. Mégsem kell kétségbeesnünk. Ha ezeréves hagyományaink utján já­runk, nincs veszve a jövő, vissza szerezzük régi, dicső, nagy Magyar­országunkat. A Turáni Kör tagjait egyenként az a feladat várja: legyenek önkén­tes propagálói és apostolai a nem­zeti és keresztény világnézetnek. — Rothermere lord mondotta : ő szí­vesen küzd jövőn kért, de jöjjön a magyaarság segítségére. Az állam nem segíthet. Minden egye s ma­gyar emberre hivatás vár. Legyen mindenki propagálója annak, hogy mit vesztettünk el, mik a mi igaz­ságunk érvei. Ezt hirdetnünk belföldön, külfölden egyaránt. — Rothermere most Amerikában jár és ott mondotta: A magyarok túlságosan szerények, ha oíyan pro­pagandát fejtenének ki, mint a cse­hek, régen kivívhatták volna igazu­kat. Szálljunk sikra igazságunkért, álljunk készenlétben, teljes hadi fel­készültségben, szerezzünk eszmé­inknek minél több katonát. Nagy védelmi akcióra van szükségünk ezeréves határainkhoz való jogunk megvédésére. Uj könyvtár Nyiregyháízán­Bernáth Zoltán igéit méiy meg­illetődéssel fogadta a közgyűlés, majd örömmel vette tudomásul Pil­lér József jelentését, akinek adatai szerint a Turáni Kör könyvtára ma már igen tekintélyes könyvtára Nyir egyházának, amennyiben 1475 köny vet tartalmaz és az elmúlt évben 3459 esetben olvastak a kör tagjai. Ezután Polinszky Ágoston pénz­tárosi, dr. Tóth Bálint számvizsgáló bizottsági jelentése és a felment­vény megadása következett. A köz­gyűlésen meleg szavakkal méltattták Polinszky Ágoston és Pillér József odaadó tevékenységét, majd Bock Béla előterjesztésére elfogadták a jövő évi költségvetési előirányza­tot. A Turáni Kör nj tisztikara. Az uj tisztikar megválasztása kö­vetkezett ezután. Egyhangú lelkese, déssei elnökké dr. klekner Károlvt, alelnökké báró B u«ler Sándort, Polinszky Ágostont, Tóth Bálint dr.-t, kaszinói elnökké Kausay Ti­bort, főtitkárrá Bernáth Zoltán dr., és Sereghy Lászlót, titkárrá Mezey Bélát, Sz€?ztay András dr.-t, ügyészszé dr. Vass Jenőt, könyv­tarossá Fillér Józsefet, pénztárossá BocK Bélát, eljenőrré A. Torys Bé­lát, kaszinói igazgató háznagygyá Dohanics Jánost választották meg. Ezzel a lelkes közgyűlés véget ért. A tnráni vacsora. Este nyolc órakor kezdődött a Korona emeleti kistermében a turá­ni vacsora, amely mindvégig emel­kedett, lelkes, hazafias hangulatban folyt le. Az első felköszöntőt dr. Klekner Károly elnök mondotta Énekes Jánosra, aki a Turáni Kcr tiszteletbeli elnökévé választott. A társasvacsora impozáns résztvevői, akik között oll láttuk Szohcr Pál fő­jegyzőt és Kardos István kulturta­nácsost is, tüntető melegséggel ün­nepelte a jeljemző szavak elhangzá­sa után a nagy szellemet, szivet, a vezért, aki mindig első volt, bár­mennyire elvonult is szerénysége utján, ő volt a legfőbb tanácsadó, vigasztaló, jóttevő, aki a megbán­tottság érzését mindig letudta vet­ni magáról. Bernáth Zoltán beszéde a turáni serleggel. A turáni vacsora kiemelkedő mozzanata következett ezután. A karcsú ezüstserleggel Bernáth Zol­tán dr. mondott gyönyörű köszön­tőt. A gyöngyöző bort a verejtékes munka embereire, a műhelyek, a szántóföldek barázdás kezű embe­reire, a hivatalok, katedrák verej­tékes munkásaira köszöntötte. Ezzel kifejezésre juttatta, hogy a nem­zeti érzés a szociális érzéssel egy­beforr, hogy a magyar haza szere­tete: magyar testvérieséget, ma­gyar demokráciát jelent, ha őszinte, mély, igaz nemzeti érzés. Bernáth Zoltán zsoltáros szavak­ba magasodó, ihletett serlegbeszé­de a következ ővolt: Fekete gyászba öltözlK a büszke trikolór Magyarok! Véreim! Szeretett Tu­ráni Testvéreim! A tatár járásinál, a mohácsi vész­nél, ,a nagymajtényi zászlóletétel­néi s a világosi nemzetkatasztró­fánál is sokkalta gyászosabb és véresebb trianoni beke aláírása után a Szabolcsvármegyei Turáni Kör: a megye és város magyar, nemzeti és keresztény alapon alló közmű­velődési egyesülete büszke nemzeti lobogóját fekete gyásfcba öltöztette és Liptay Jehő turáni testvér nemes adományaként serleget szerzett be, hogy a köré évenként egy lársasva­csora keretében összegyűliön, hogy serlegszónoka által enyhithetetlén fájdalmát messzesikoltsa, hogy nemcsak tagjai közölt, de az egész magyarságban az elvesztették visz­szaszerzésére, mint végső célra való összeforrottság érzését ébren tartsa, a célravezető eszközöket is­mertesse, benne a célratörő tett­vágyát növelje, az édes reményt táplálja. Ez évben,'mint a Turáni Kör főtj.kárának, nekem jutott há'ás fel­adatomul a serlegbeszéd elmondá­sa. Turáni lestvérek! A honfoglaló magyarság vezérei, mielőtt a mai magyar hazát nyíl­lal, karddal, vérrel, ésszel megsze­rezni elindultak: .mindenek előtt ismertették a nagy feladatot, annak eszközeit, az általános helyzetet, azután seregszemlét tartottak, a tapasztalt hibákat megrótták, a vi­tézi erényeket kiemelték, megdicsér­ték, nemes vetélkedésre serkentet­ték, azután mielőtt a nagy munká­hoz hozzákezdtek volna: a magya­rok Istenéhez imádkoztak, neki áldozatot mutattak be, azután áldo­zati serleget vettek elő, karjaikon felvágták ereiket, frissen pezsdülő piros vérüket a serlegbe csorgatták, a szent egység jeleként megitták és esküt tettek arra, hogy vérükkei megszerzik és meg is tartják, min­den ellenségtől megvédik a hazát. Mint uj honfoglalókra, hazát visszaszerzőkre reánk is e z a fel­adat vár. A feladat mérhetetlenül nagy, de nem elér he te. len. Nem szabad sem kishVüekfleti, sem elbizakodó tok­nak ' lennü n k. Igyekezzünk a velünk nem ellen­tétes érdekű külföld jóakaratát, ro­konszenvét megnyerni, magunkat velük megismertetni, törekvéseink igazságos és jogos voltáról, egye­temes érdekeltségéről, az emberiség nagy céljaival való megegyezéséről meggyőzni, de közvetlen idegen se­gítségre ne számítsunk, csak saját erkölcsi, szellemi és anyagi erőnk­re. Elégedjünk meg azzal, hogy ha majd eljön a nagy feltámadas, ha a széttört magyar cimer ismét egye­sül, ha a negy folyó és hármas halom szép hazája ismét a miénk, ismét magyar lesz az utolsó rögig, hogy akkor ezt a nemzetközi uj helyzetet elismerjék. A nemzetet e rőssé, Magyarorszá­got naggyá és éppé csak saját ősi nemzeti erényei tehetik és csak saját bűnei veszthetik A nagy cél elérésére kevesen va­gyunk, de elegen ha összetartunk. A nagy római birodalom egy kis város szűk falai között született meg, Krisztus Jézus felséges tanával 12 szegény halászember hódította meg csaknem az egész emberiséget. Mindkét esetben az acélosan ke­mény egyakarat, a helyes célkitű­zés, az igazságnak a belső meg­győződéstől fűtött tüze és légió­ként az hozta meg a sikert, hogy igen sokan akadtak, akik eszméikért vértanú életet éltek és vértanú- ha­lált haltak. Mártir nemzet vagyunk mi is, ezért ne féljünk, mert a mártírok erősek, még haláluk után is tovább élnek és hódítanak. Az az eszme, melyért hitvallója meghal: halha­tatlanná és igy legyőzhe^etlenné válik. Ne csüggesszen minket, hogy min den oldalról konok, ádáz és gyű­lölködő, nálunk számban nagyobb ellenséggel vagyunk körülvéve. — Ha megbirkóztunk a tatár bölény­nyel, a török oroszlánnal és az orosz medvével, lesz erőnk legyűrni a sizerb vadmacskát, az osztrák két­fejű sast, a cseh rókát és az o'áh hiénát is! A nyers anyagnál többet ér az erő, -az erők kőzött a fizikai erő felett a szelie mi és erkölcsi erőnek, a quantitas felett a quaMásnak kell győznie. Az utóbbiak velünk vannak, ezeket megnövelhetjük, növelni is fogjuk és a győzelem el nem maradhat. Nekünk különbeknek, erkdlcso­se bbnek, testileg edzettebbeknek, valláso ab baknak, műveltebbeknek es ossz tartóbbak n ak kell lennünk, mint ellenségeinknek és akkor a végső nagy siker, a diadal nem ma­radhat el. Hogy ilyenekké legyünk: ezt a célt szolgálja Körünk, ameiy a ke­resztény erkölcsi alapon való nem­zeti összetartást és a régi nemzeti erényekben s a nemzeti művelődés­ben való tökéletesbülést irta zász­lajára. Néhány évvel ezelőtt ebbe a ser­legbe a Haza elvesztését jajgatva sirató fájdalom könnyűit sirtuk bele. Komoran sötét és borús volt mindenfélé,és minden téren a szem­határ. Ma .már a fájdalom könnyűi kö­zött,örömkönnyeket i hul'athatunk, derültebb az ég, reményteljesebb a jövő. A nemzeti egység tömörebb, a szent és nagy cél elérésének fel­tétlen szükségességét ma már min­den magyar átérti és átérzi és a nemzet minden jó fia megfeszíti minden erejét, hogy a nemzetek nagy versenyében az elsők között és ellenségeinknél különb legyen; szószólóink, politikusaink, jogá­szaink, tudósaink, mérnökeink, író­ink és művészeink neve-hir^, dicső­sége majdnem napról-napra foglal­koztatja a világsajtót, a Iondont nemzetközi nagy sakkversenyen a művészet és tudomány határán áUó királyi játékban a magyar csapat győz, nemzetközi szellemi versenye­ken, igy a genfi világszövetségi pa­lota pályázatán igensokszor ma­gyar az első, a sport és atlétikában „Khasana" párfőm! A nagyvilági nö hódításának titka! A kifinomult orrclmpák tápláléka! Kis ÜYtg ára: P 3 60. Közép üveg ára: P 7-20. Nagy üveg ára: P 11-ÍO. Minta üveg kipróbálásra: P l í<). Kapható minden gyógysiertirbaa, drogériában é« ilíatszertirbaa. Vexérképviielöség: MIHÁLY OTTÓ gyógrárnnagykereakedés Budapest, VI., Podmanlczky-ntca 43. mindinkább előkelőbb helyezést érünk ei a nemzetközi viszonylat­ban, a vivó, a céllövő, az uszó. a birkózó, a tennisz, a vi órás sport ban stb. egymásután érik el ma­gyarjaink a legszebb nemzetközi si­kereket. Kis cserkészeink pedig egymásután többször nyernek első dijat s a tengernélkülí és havast sohasem látott kis magyarok elsők lettek ugy a tengeri versenyeken, mint a havasi sportokiban. Áldozatos regenerálódásunk s ügyünk igazsága a külföld figyel­met is fetébresz et e,: ikerült a nagy angol és nagy olasz nemzet közvé­leményét megnyerni a magyar ügy­nek s magyar igazságnak. Eddig csak félték, ma már sok helyen tisztelik, sőt helyenkint szeretik és támogatják is már a magyart! Szóval virrad, hajnalodik a sötét magyar éjszakában! Csak tovább, előre a jól megkez­dett uton forrjunk össze egy szent egységben, tökéle.esbedjünk és ismertessük meg igazságainkat mi­nél szélesebb körben és nyerjünk meg annak minél több katonát! Itthon és a külföldön is! Mosrt pedig állítsuk fel az áldo­zati oltárt a szent hazaszeretet, a mély vallásosság és istenfélelem, a kemoly kötelességteljesítés és önzetlen áldozatkészség pilléreire és a kezemben tevő áldozati kehely­fyel őseinkhez híven mutassunk be aldozatot a Magyarok Istenének. Csonka és koldusok lévén: ajánljuk fei neki áldozatul sikereinket,szel­lem^ erőnket, erkölcseinket, kar­jaink erejét, szivünk minden vá­gyát, agyunk minden gondolatát, leghőbb vágyainkat, legszen.ebb re­ményeinket, és végső célunkat, Nagymagyarországot és kérjük hő imában, hogy áldja meg és szen­telje meg és mint végtelen jóság és határnélküli Hatalom megsok­szorozva adja nekünk azokat vissza és segjjtsen meg továbbra ís a Nagy­Magyarország visszaszerzése felé vezető uton. Hiszen mi az Ő ne­vével, az Ő segítségével folytatjuk a harcot és éppen olyan rendíthe­tetlenül hiszünk benne, mint Ma­gyarország feltámadásában. Köve­tendő példaként legyen a hazasze­retetben, vallásosságban, áldozat­készségben, Rákóczi legyen. Mindazok egészségére és jólété­re, akik béké9en míg lehet s fegy­verrel,.ha kell: meg nem tántorodó, hűséges katonái lesznek a nagy ma­gyar hazának: a névtelen hősöklre, a fenti eszmék bajnokaira, a nagy magyar épség és egység visszaszer­zésének komoly munkásaira, a hangyaszorgalmú, áldozatos életű közkatonákra, s itt is az első vo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom