Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-15 / 12. szám

jrtÍRYIDÉK. üjaiuár 15. Kereskedelmi mérlegünk passzivitása körül TUNGSRAM A „Nyírvidék" számára írta: Hantos Elemér egyetemi tanár, nyűg. államtitkár. A tudós és a nagyérd

ekü fejtegetések ellenére sem titkolhatom azon érzésemet, hogy kereskedelmi mérlegünk passzivitása korántsem

1 olyan komoly tünet, aminő gyanánt kezelik. Kereskedelmi mérlegünk jelentős passzivitását átmeneti j jelenségnek és nem krónikus bajnak tartom- Átmeneti jelenségnek, amelynek végső oka sem a termelés fogyatékosságában, sem népünk »tulzott« fogyasztásában, sem külföldi áruk »hazafiatlan« vásárlásában, sem a »fényüzés« elharanózásában, sem más hasonló képzetekben keresendő, amelyek, sajnos már tudományos felolvasásokba is utat találnak. Kereskedelmi mérlegünk megromlása nem a termelési, nem is a kereskedelmi politika következmé-, nye, hanem szükségszerű velejárója annak az eladósodási folyamatnak, amelyben benne élünk és amelynek tartama alatt kereskedelmi mérlegünkben változás nem is igen remélhető. A külföldön felvett Kölcsönök ellenértéke ugyanis nem aranyrudakban kerül az országba, hanem árukban realizálódik. Lehetne kétségkívül aranyat is behozni a kölcsön fejében, de ez itt kamatozatlanu! heverne, ilyen nagy aranykészlet tehát luxus volna, ami

1 csak gazdag ország engedhet meg magának. Nincs ezért más megoldás, mint a külföldi hitelek ellenértéke gyanánt devizákat elfogadni' amely devizák külföldi áruk ellenében értékesíthetők. Minél nagyobb az ország eladósodása, minél több a külföldi deviza, amely beözönlik és a belföldön kináltatik, annál kevésbbé válogathat az ország a külföldről behozott áruk szükségessége és hasznossága között. Amikor azt látjuk' hogy Magyarország az 1926. évben olyan összeggel adósodik el a külfölddel szemben, minőval Nagymagyarország a legerősebb eladósodás esztendejében, akkor nem vár hatjuk el, hogy ez az egész összeg elsőrendű szükségleti és beruházási szükségletekre fordittassék, hanem ei kell szenvedni azt is, hogy a kölcsönbe kapott tőkék egy (talán nem: is jelentős) része, olyan cikkekre fordittassék, amelyek fogyasztása inkább hitelezőinknek, mint saját közgazdaságunknak válik előnyére. Igy megeshetik, hogy szegényebb ország külföldről több narancsot hoz be, mint gazdagabb ország, mivei az utóbbiba külföldi devizák lassabban és egyenletesebben folytnak be s tervszerűbben tud azok fe lett diszponálni. — Ebből azonban még korántsem lehet a másik ország nagyobb narancsszükségletére következtetni, legfeljebb arra, hogy a kisebb tőkeerejű országot a nagyobb narancsimporton, valószínűleg több kár fogja érni s ez a kár elsősorban azokra a narancsimportőrökre hárul,, akiknek nyerészkedési szándéka, tévesen, a káros bevitel okául jelöltetett meg. A kérdést nem a csemegekereskedők és ékszerészek kirakataiból keli megítélni és megoldását nem a behozatal és a fényűzés korlátozásától lehet remélni. A kérdés lényege a fennforgó hazai viszonyok között abban kulminál : helyes-e a mi külföldi Eladósodásunk mérve és tempója ? Erre a kérdésre kategorikus választ adni igen nehéz. Bizonyos, hogy tőkeszegény hazánk mindig rászorult az idegen tőkére s hogy a helyzet most rosszabb, mint valaha. A külföldi hitelre szoruló ország az infláció áradatában elveszítette azon tőkék nagy részét, amelyet szorgos nemzedékek, mint méhek a mézet, évtizedeken át öszszegyüjtöttek. Nemcsak a háború előtti hiteleket kellett visszaszereznünk, hanem — ami közgazdaságilag már aggályosabb — a hiányzó tőkéket is sok helyen hitellel kellett pótolnunk. Ily nagyarányú hiteléhség gyors kielégítése könnyen okozhat emésztési zavarokat a gazdasági' szervezetben. De ez, mint átmeneti jelenség és nem káros a nemzetélet szempontjából, ha az igénybevett hitelek túlnyomó része produktív célok szolgálatába kerül. Mert a gyümölcsözően elhelyezett tőkék megtermékenyítik az egész közgazdaságot s lehetővé teszik az adósságok törlesztését is. Az adósságok visszafizetése megfordítja a kereskedelmi mérleg képét, az eladósodással párhuzamosan fokozódó passzivitásból a viszszafízetések aranyában aktivitás lép. Ezt a tapasztalatot tették a mull század utolsó évtizedeiben Argentínával, az Egyesült Államokkal és Kanadával, amely országokban husz esztendő alatt a kereskedelmi mérleg egyenlege tartósan ellenkezőre fordult át. Ha ellenben az állam, a megyék, a községek és a magánosok nem gyümölcsöző célokra veszik igénybe a hitelt, akkor a kereskedelmi mérleg passzivitása krónikussá válik, ujabb kölcsönökre lesz szükség s ezekkel az áruk ujabb tömege kerül behozatalra, ami emeli a kereskedelmi mérleg passzivitását' rontja a fizetési mérleget s végül megtámadja magát a valutát. Amíg azonban a beáramló hiteltőke produktív célokra használtatik fel, amelyek idővel az adósságot amortizálják, a kereskedelmi mérleg passzivitásának csak átmeneti jellege lehet. Akik tehát kereskedelmi mérlegünk passzivitásában aggasztó jelenséget látnak, azok voltaképpen hitelpolitikánk felett törnek pálcát. Véleményem szerint a hiteligénybevételek bírálata jogos és szükséges, de korai dolog volna azok produktivitásáról már ma, mikor az újjáépítési folyamat legelején vagyunk, ilyen lesújtó és minden valószínűség szerint, igazságtalan kritikát mondani. A passzív kereskedelmi mérleg jelentőségének túlzása azért káros, mert a hazai viszonyok közötti könnyen használható ki a vámvédelem továbbment) fokozására és a kfLázas készülődés a színészek táborában, rég nem tapasztalt lelkes érdeklődés a közönség soraiban a keddi nagy premier előtt. Már most lefoglalják a helyeket a „Borcsa Amerikában" bemutatójára. (A »Nyirvidák« tudósítójától.) Téh évad, téli állomáshely, mégis csak ez az igazi, ez a komoly a színész szemében és Gulyás Menyhérték igazi nagy városa mégis csak Nyíregyháza. Ide vágynak, nyíregyházi tapsokról álmodnak a fiatal gárda, az uj társulat tagjai, nyíregyházi sikerek ízét áhítják a társulatnak megmaradt kitűnőségei. És valljuk be, mi is szeretnők már az operettek illúziót keltő, napsugaras világát ebben a zord télben, mi is vágyódunk immár a szini évad megkezdése után. Most itt az utolsó nap, kedden már megnyílnak a színház kapui, kedden este már felzeng a bűvös magyar nóta a rivalda fényében mosoly és kacagás játszik,, megindul a színpadi hatás rejtelmes árama jönnek a színészek. Kik lesznek, hoznak-)e igazi uj értékeket, kíváncsian várja, kérdi Nyíregyháza, ez a színészi kérdésekben biztosan itélő, félre nem vezethető város, amelynek komolyan számításba veendő nagy színházi múltja van. Mjnden jei arra mutat, hogy ez alkalommai nem éri a publikumot csalódás, hogy igazak az ideszárnyaló hírek, amelyek nagy síkerekről, erős, intelligens, komoly értékeket nyújtó színházi együttesről, Gulyás társulatának reneszánszáról beszéltek. Kedden este nyolc óraKor kezdődik a Borcsa Amerikában c. operett bemutatója és Korortkay Rózsi dalos kedve csillog a színpadon, hogy- forró tapsokat arasson ps fényes előjátéka legyen a nagysiJ^erií idei évadnak. Vadnay Andor titkár már holnap megérkezik, hétfőn itt lesz az operett együttes is, kedden reggei 9 órakor már megkezdődik a nappali pénztárnyitás Jakobovits Fanny tőzsdéjében.' A nappali pénztár itt délelőtt fél 11 óráig, délután 3-tói 5 óráig van nyitva, este 7 órakor a színházi esti pénztár nyilik. A diákok lássák ei keddig magukat igazolvánnyal, amint l

0fct tegnapi számunkban már kértük, saját érdekükben. A bérleteseket pedig ismételten kéri a direkció, hogy szíveskedjenek szelvényeiket mindig az illető nap délelőttiének 11 órájáig okvetlen beváltani, m

ert későbbi beváltásuk már akadályokba ütközne. Lázas készülődés a színészek táborában' izgalmas, feszült várakozás a nyíregyházi publikum köreiben, ez jellemzi ma a helyzetet. reskedelmi szabadság továbbmenő megszorítására. Már pedig kereskedelmi politika és a kereskedelmi mérleg passzívuma között okozati kapcsolat nincs

en. Kereskedelmi politikánk holtpontra jutása és kereskedelmi mérlegünk fokozódó passzivitása csak történetesen esnek össze. Amikor néhány év előtt, tele volt a levegő várakozásokkal az akkor meginduló"

1 kereskedelmi szerződéses tárgyalások iránt, rámutattam arra, hogy a kereskedelmi szerződéseknek, a fennálló viszonyok között már nincs meg az a jelentőségük, amelylyet korábban bírtak. A háború előtt a kereskedelmi szerződéses pjlitika arra szolgált, hogy a kereskedelmi forgalom érdességeit lecsiszolja. Nagy gazdasági t

erületek (Ném

et Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország) állottak egymással szemben, amelyek csak feleslegeiket cserélték ki. Ma azonban az egymással összeköttetésbe lépő államok gazdasági szükségleteinek legprimitívebb

1 eszközeit kénytelenek a vámhatáron tui beszerezni. Ebben a helyzetben a kereskedelmi szerződés már nem eléggé hatályos eszköz, itt a kereskedelempolitikai összefogás erőteljesebb módjára van szükség. Amint hibás a kereskedelmi mérleg passzivitásának közkeletű diagnózisa, ugy hibás therapiája is, am'eiy kereskedelempolitikai rendszabályoktói (vámok, behozatali tilalmak és korlátozások) vár gyógyulást. Ez az orvosszer époiy hatálytalan lenne, amilyen meddő a tanács, hogy olcsóbban k

ell termelni. Mert olyan országban, ahoi vámok, adók és egyéb közterhek annyira sutják a termelést, mint minálunk, ahol az állami és magángazdasági adminisztráció anynyira túlteng, a termelésnek holt terhei a termelési költségeknek oly jelentékeny hányadát teszik, ott a termeles olcsóbbitása csak hangzatos jelszó, de nem megvalósításra alkalmas programul. Közgazdaságunk regenerációját nem varhatjuk a termelés fokozásá" tói, vagy olcsóbbitásától, hanem elsősorban az állami és önkormányzati kiadások észszerű leépr tésétől, mert amig csak az utolsó évek tempójában emelkednek, a magángazdaság kibontakozására és megerősítésére nincs kilátás. SCHMIDTHUIER I rr r r keserűvíz : reggeli előít fél pohárral tangyoan hasznalva megtisztítja a szervezetet a belekben feop/Jdő egészségtelen anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a Térkeringést, megelőzi az érelmesésed*s és az öregségi elváltozások kifejlődést. Kapható ki* és nagy üvegben. Szétkfllriési hely: IgmáadI keserűvíz ferrisrállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra'.bérmentve.