Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-15 / 12. szám

Nyíregyháza, 1928. január 15. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 12. szám. ¥ID£ IWflMttel árak totyten te vMéfcwi: % Mra S'SO pang*, Ctegy«dter« 7*50 pan<jft. te ttTtetm-«% SBM» Alapította JÓBA ELEK FfernrkMttt i Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. rkMJctC i VERTSE K.ANDOR. tmmmmí^sammmsíA toarkMxtfitég és itladöhivataf: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon Hám 188. Postachaqua- MWI. Kéairaíokat naa «<lunk vissza. Termeljünk olcsóbban és jobbat. A ,,Nyírvídék" számára írta : Máyer János m. kir. földmivelésügyi miniszter. Abban a szívós, elkeseredett küzdelemben, amely a mezőgazdasági terménypiacok meghódításáért (Világszerte folyik, a győztes mindig az az ország lesz, amelyik a legjobb terményt a lehető legolcsóbban állítja elő. A mezőgazdasági termelés dolgában tehát világszerte erős verseny'indult meg, amely •lő

1 Magyarország sem zárkózhatok ei, mert hiszen a mi országunknak legmegfelelőbb és .'egfőbb jövedelmi forrása évszázadok óta mindig az, amit a mezőgazdaság termel, vagy amit a mezőgazdasággal szo ros összefüggésben álló iparágak előállítanak. Borunk, búzánk, lisztünk, tenyész- és haszonállataink, zöldség- és gyümölcsféleségeink a múltban is bizonyos megbecsülésre tettek szert a külföldi piacokon elsőrangú minőségüknél fogva, így, ha jövőre is vigyázunk arra, hogy terményeink minősége a régi szinten maradjon, esetleg az igények fokozódásához képest állandóan javuljon, akkor megmarad a biztos jövedelem, sőt ha arra töreklszünk, hogy mezőgazdasági terményeink előállítása az eddiginél jóval 'kevesebbe kerüljön, bizonyos, hogy versenyképességünket meg tudjuk őrizni a vi/ág minden piacán. Természetesen szükséges az is, hogy minden kivitelre alkalmas terménybői elegendő, bőséges készlet álljon rendelkezésre, mert a piacon az diktálja az árakat, akinek van elegendő áruja, — még hozzá a legjobb minőségű áruja. A földmüvelésügyi kormánynak elhatározott célja tehát, hogy a versenytermelést a mezőgazdasági élet minden ágában haladéktalanul megindítja. Kész p ragra mmunk van már erre, sőt a munka bizonyos ágakban már meg ís indult. Mindenekelőtt a termőtalajt aktjuk megjavítani, részint a mélyszántás meghonosításával, résiint a föld termőerejének fokozásávalMár az őszkor megkönnyítettem a műtrágya beszerzését azok részére, akiknek anyagi helyzete nem engedi iiyTsJhinek készpénzen való bevásárlását. Szán tógépeket, traktorokat fogok kedvező feltételek mellett kiosztani kisbirtokosok között, hogy a mélyszántás, a jó talajmüvelés ne csak a nagy- és középbirtok kiváltsága legein, hanem megszokja azt a legkisebb birtokos is. Módot nyújtok a nemesitett vetőmagvak használtára és meg akarom honosítani oíyan ter mékek termelését, melyekből'eddig behozatalra szorultunk. A konyhakertészetnél és gyümölcstermelésnél szintén reformokra van szükség. Már elkészült Magyarország uj gyümölcstermelési és kertészeti pontos helyzetképe. Ennek adatai alapján módunkban lesz jitézkedni, hogy minden község lehetőleg csak a talaj és éghajlati viszonyoknak megfelelő gyümölcs és zöldségféle termelésével foglalkozzék. Már útban van és rövid idő mulya talán a törvényhozás elé is kerülhet a hegyközségekről szóló törvényjavaslat is, amely a bor és csemegeszőlő termelése szempontjából fog hozni üdvös, gyümölcsöző reformokat. Az állategészségügy rendezésére vonatkozó uj törvényjavaslat állattenyésztésünk fejlődésének rakja le ujabb alapjait. Azzai azonban, hogy kitűztük a J mezőgazdasági fejlődés uj alapjait, még célt nem értünk. Szerintem az érdekeit gazdaközönségben kell lenni a felvetett reformszék iránt való fogékonyság is. Ezt csak tanulással, szakismeretek szerzésével sze rezhetjük meg. Iparkodjék a gazdaközönség tehát elmélyedni a mezőgazdasági tudományban, akár iskolák, akár gazdasági előadások, akár pedig szakkönyvek és folyó" iratok segítségével. Tanuljunk az eddiginél többet és akkor lelkünk fogékony lesz minden újítás iránt, akkor megértjük azt, hogy az olcsóbb és jobb termelés nemcsak önmagunk jólétét, de az egész ország boldogulását jelenti. Kállay Tibor és több tekintélyes pénzügyi politikus nemcsak az anyagi igazság, hanem az erkölcs szempontjából is szükségesnek tartják a badikölcsönök valorizálását. Alkalmi adóval kell sújtani azokat, akik a háborúnak nem csapásait, hanem áldásait élvezték. (A Nyirvidék tudósítójától.) A karácsonyi szünet után összeült országgyűlés munkarendjét még mindig a badikölcsönök karitatív valorizációjának programmja .foglalja le, de nemcsak a törvényhozás házát, hanem bátran mondhatjuk, hogy évek óta az egész or szág közvéleményét foglalkoztatja és izgatja ez a mindenné' elsőbbrendű probléma. Feltűnő, hogy nemcsak az ••tletizek! képviselők, hufiem a kormánypárt fag]ai is többnyire azt az álláspontot foglalják" el, hogy a valorizációnak ily módon való megoldása nem kielégítő elintézése a kérdésnek és csak azon előfeltétellel szavazzák Imeg a javaslatot, hogy a kormány módját fogja ejteni idővel a módosításnak, ugy, hogy az állam papírjai csak egyelőre vannak kivéve a valorizálás alól. Bud János pénzügyminiszter kezdettői fogva azon a nézeten van, hogy a hadiköicsönök valorizálása felbillentené az államháztartás egyensúlyát és ezért megvalósíthatatlan. Ezzel szemben olyan elsőrangú és megfontolt pénzügyi politikusok, mint Kállay Tibor, Teleszky János és Lukács László lehetségesnek tartják a valorizációt és áz anyagi szempontoktól-- eltekintve morális indokokkai is alátámasztják állásfoglalásukat, mondván, hogy ha az állani ibecsületbeli adósságát egyszerűen semmisnek dffk\larája

t akkor a jövőben, ha államhitelre lesz szükség, ha gazdasági áldozatra akarják felszólítani a polgárságot, ne

m fog akadni, aki pénzét a nemzeti gondolat céljaira áldozza. Egészen bizonyos, .hogy a pénzügyminiszter nemcsak' lelkiismeretével, hanem ,az államkincstár helyzetévei is számot vetett, amikor ilyen megoldásra szánta magát. Bizonyos viszont az is, hogy nem szabad kisemmizni a kincstár hitelezőit, ugyanakkor, amikor a kormány a külföldi adósságok cimie" teit valorizálja, amikor egyes nagyvállalatok á szadáfas örve mögött vagyonukat konzerválták es ugyanakkor részvényeseiket nevetségésen csekély összeggel kártalanítják^ amikor példáui a külföldi érdekeltséggel bíró vasutak kielégítése hatalmas állami pénzeket emészt fel. Kell találni olyan alapot, amelyből a hadikölcsöntulajdo.nosok, mégpedig elsősorban nem a spekulánsok, hanem a legtöbbet vesztett ősjegyzők kielégítése megtörténjék. £s előttünk legszinpatikusjabb az a megoldás, amelyet ugyan csak kormánypárti képviselő, Dabasi Halász Móric vetett fel oly formában, hogy létesitessék alap, amely azonban a nagyvagyonok' tulajdonosainak adózása foIytá,n álljon elő és ebből az alapból valorizálják a hadikölcsönöket.; Természetesen pontosan és részletezve kellene kidolgozni ennek az alkalmi adónemnek feltételeit, oly módon, hogy elsősorban azokat sújtsa, akik d háborúnak nem csapásait, hanem csak áldásait élvezték. A hadseregszállitókat és a hadigazdagokat, akiknek a háború elhúzódása napról-napra nagyobb profitot jelentet"-. A nagyvagyonok tulajdonosait, akik nem érzik meg, ha a rájuk kivetett egyenes adókminden 50—100 pengője után még egy-kettő pengőt kell lefizetniük erne az alapra. Ez a megoldás előteremtené a valorizációra szükséges összeget és amellett mély erkölcsi tanulsággal dokumentálná azt is, hogy a háború haszonlesői és keresői róják le adójukat a háború áldozatainak. , Ezt a megoldást, ,azt hisszük, örömmel üdvözölné minden ma gyar e

mber, elsősorban azok, akik bizonyos külsőkényszer alatt voltak kénytelenek annak idején hadikölcsönt jegyezni, sokszor csak azért, hogy egy-két hétre megmeneküljenek a frontok poklából. Bethlen miniszterelnök reflektál Nagy Emil volt igazságügyminiszter kijelentéseire. A »Budapesti £rtesitő« jelenti: Nagy Emii voít igazságügyin inísz .'ter a tegnap reggeli sajtóban, amidőn kijelentéseket fűzött Bethlen miniszterelnök az egységes-párt értekezletén elmondott beszédéhez, e kijelentésekkel kapcsolatban Bethlen miniszterelnök a következő nyilatkozatot tette: »A pártértekezieten fölszólalást intéztem Nagy Emilhez, hogy az általam fölajánlott okmányok áttanulmányozása után igazítsa helyre ismeretes nyilatkozatát. Nagy- Emu azonban ahelyett, hogy allitásának helytálló, vagy téves voltáról nyilatkozott volna, mielőbb meggyőződést szerezzen, jónak látta olyan hangnemben nyilatkozni, amely legalább is szokatlan. Én ezzel az eljárással szemben újólag csak azt hangoztatom, hogy a birtokomban levő anyag rendelkezésre áll és annak áttanulmányozása remélhetőleg arra fogja késztetni Nagy Emilt' hogy nyilvánvaló tévedéseit megfelelően reparálja. Arról természetesen nem lehet szó, hogy efc a kérdés a párt-értekezleten kontradjktórikus eljárás tárgyává tétessék. Remek báli és estélyi divatcipok arany és ezüslbőr, brokát, selyem és lakk, világhírű „Bally

1' és , Princess" gyártmányokban, gyönyörű választékban. Brokát és lakkcipőt mán 20 '80 pengőtől. — Selyemharisnyak az összes báli cipöszinekben Benedekffynéi

, a Hungária Cipőáruházban, Nyíregyháza. ffffKjg; ZeSSSSSP' é

s^iT

ték

u^ Egyes szám ára 16 fillér.