Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-01 / 1. szám
jrrmwÉK, 1938 január 1. hangulat megerősítésével, az oktatás és a példaadás erejével, d e titokban néha majdnem okkult formák között akartak gondolataiknak érvényt szerezni. Módszereikben vét kes túlzásba mentek, ha n^m is maguk a szervezetek, de olyan pgyének, akik ezekre a szervezetekére hivatkoztak. Es végül valljuk meg őszintén, tul sokan akartak vezetni bennük és nagyon kevesen voltak, akik a közös ügyet az önfegyelem akarat^rős szerénységévei szerették volna szolgálni. Ennek ellenében én a társada1 lom önmagából folyó és önmagából táplálkozó szervezkedésére gondolok- — Nem országos egyesületre, amelynek élén politikusok állanak, nem helyi pártkötelékekre, ame-i lyekben egyes nagyságok kívánják; karrierjüket megalapozni, nem ülésező társaságokat, amelyeken gyönyörű beszédek hangzanak el, azonban annál kevesebb komoly cselekmény történik. A lelkek megszerveződését szeretném én látni. Azt a hangulatot, amelybe mindenki, aki valóban magyarnak érzi magát, frázisok nélkül és gyakran hiúságot is félretéve, odaálljon tudatosan és bátran a nagy közös nemzeti érdek mellé. Ne törődjék személyi sérelmekkel, ne riassza meg egyéni panaszainak esetleges jogosultsága. Munkájának és szórakozásának minden pillanatában ragadja meg az alkalmat, hogy hitet tegyen a maga nemzeti irzései mellett és vonjon ki egy-egy szálat abból a szövevényből, amily nemzetünket a nemzetköziség útvesztőjén keresztül a radikális jelszavak csalóka Orpheus-hangjával meg akarja fosztani azoktól az erőktől, amelyek nélkül az országnak sem jelene, sem jövője nincs. Azok, akik szeretnek óvatosak lenni, akik nemzeti érzésük elle-i nére igyekeznek jóban lenni a másik oldallal is, s ennek érdekéb en szívesen tesznek engedményeket, szálljanak magukba és álljanak fenntartás nélkül a nemzeti gondolat mellé. £s akikben meg van h hajlandóság, hogy egyéb erkölcsi kapcsolatok érdekében habozzanak a nemzeti ügy szolgálatával szemben, keményítsék meg érzésüket abban a tudatban, hogy a ijemzeti kapcsolat mellett minden más öszszeköttetés csak másodsorban jöhe<tekintetbe. Szervezzük meg egyenként és kölcsönösen hitünket és meggyőződésünket egy nagy egységbe. — Elsősorban azonban szervezzük meg magunkat és a társadalmat a nemzeti fegyelem erős organizmusába, mert fegyelem és áldozatkészség nélkül nemzeti élet nincs. Ha a lelkeknek e z a céltudatos, bölcs és meggondolással telt átalakulása megtörténik, önkéntelenül fognak adódni azok a keretek, amelyekben a nemzeti érzés mint szervezeti erő, fog tudni érvényesülni a nemzetköziség élő egyesülésével szemben. Az igazságszolgáltatás újéve. A ..Nyirvidék" számára írta: Pesthy Pál dr. m. kir. igazságügyminiszter Gazda és kereskedő, gyáros és kisiparos ilyenkor csinálja meg a maga számadását. Bucsut véve az eimult esztendőtől, a kormányzat is számadást csinál és elkészíti a maga mérlegét. Nekem az a hivatásom, hogy az igazságügyi kormány zat és az igazságszolgáltatás mérlegét készítsem el. A személyi mérleggel hamar készen lehetek: vezetésem alatt egy páratlan ügybuzgóságu minisztérium a régi fényes hagyományok őreként bámulatraméltó szorgalommal veszi ki a részét azok ból a teendőkből, amelyeket az igazságügyi kormányzat feladatává tett; a másik oldalon ott van a kitűnő bírói és ügyészi kar, amelyeknek rendkívüli tevékenysége előtt mindenkinek kalapot keli emelnie. Amint mondom, a személyi mérleggel hamar készen lehetek és ez a mérleg erkölcsi és szellemi értékekben egyaránt akíiv. A dologi mérleg összeállítása már nem megy ilyen simán. A munkaanyag hihetetlenül megnőtt' £mig az egyik oldalon a magyar királyi igazságügyminiszterium jogszabályalkotó tevékenysége kétszerese a békebelinek, addig a bíróságok és ügyészségek munkája is szinte hihetetlen mértékben megszaporodott. Ami az utóbbit illeti, részint a büntetőnovella, részint a va| lorizációs törvény rendelkezései nyo| mán remélhetően a most következő esztendőben lényeges munkacsökkenés várható és megszűnik az az állapot, hogy elsősorban legfelsőbb bíróságunk, de a budapesti királyi Ítélőtábla is ezer és ezer régi bünügy kolosszális hátralékával 'birkózott éspedig tefjesen reménytelenül. A büntetőnovella rendelkezései alkalmasak lesznek arra, hojzy előreláthatólag igen rövid idón belül helyreálljon az egyensúly s a hátralékok feldolgozása után megközelítik bíróságaink azt az eszményi állapotot, amikor már a friss ügyek is gyors ellátásra találnak. Ugyanilyen reménységeket lehet támasztani normális számvetés mellett a polgári perek tekintetében is. A pénzérték romlásával kapcsolatosan rendkívül nagy számban kerültek bíróságaink elé a valorizációs problémák. Ha a valorizációs törvény életbelépésévei törvényi jogszabályok fognak a valorizációs problémák területén rendelkezésre állani, az eddig nagy mértékben ingadozó birói gyakorlat számos problémától megszabadulva, a törvényi jogszabályok alkalmazásával simábban tudja ma :d ezeket az ügyeket elintézni s igy ezekben az ügyekben is várható az ítélkezés meggyorsulása, de ! sok per automatikus megszüné-< se is. Erősek tehát a reményeim* hogy az elkövetkezett uj esztendőben a bíróságok tehermentesítése tekintetésen nagyobb eredmények lesznek láthatók. Ugyanezt szeretném majd elmondani az igazságszolgáltatás egy nagy sebe, a telekkönyvi hátralékok tekintetében is. Elszomorodva látom azt az igazán kóros jelenséget, amikor az egykor anynyira kurrens telekkönyvi hatóságok hasztalanul küzdenek a telekkönyvi ügydarabok roppant tömegével. Megvallom, hogy épen eleget küzdöttem és küzdök az ellen az egészségtelen, az ország gazdasági érdekeit szivén találó íelenség ellen és gyógyszeréül a magam részérői nem késném a legcélravezetőbb eszközöket alkalmazni. A kipróbált régi személyzet nagy részének távozása után ezen az állapoton alig tehet másként segíteni' mint a személyzet számának szaporításával, ami az általános felfogásba ha bele is ütközik, mégis elengedhetetlennek látszik. A telekkönyvi teendők nem láthatókel sablonszerű kezelési módszerekkel. S itt ütközik ki leginkább, hogy az igazságszolgáltatás más kormányzati ágaknál sokkal kevésbbé álKrizantém-mesék. m. Az angyalok természetrajza Irta: Dienes István. A sürün kockázott fehér papiroson készen volt legújabb novellám és már csak a címet'"akartam föléje kanyarítani, igy: «Arany krizantém®, amikor az éjféli néma-* ságban két alig hallható kopogás hallatszott. Döbbenve bámultam magam elé. Mi kopoghat? Ki kopoghat? Az ajtók sorra zárva. A házban már mindenki alszik és künn a dermesztő levegőjű éjfélutánban se jár egy lélek se. De a kettős kopogás — ugyanugy, szemrebbenés-halkan, — meg ismétlődött. A kabátomon hallatszott. A legfelső gomb fölött. Most már rémülve nyitottam kiáltásra a számat, de nem értem rá szíves «szabad»-ot szólni, mert — huss! — egy lehellet repült át a számon és az asztali 'lámpakaron ülve egy kétaraszos átlátszó meseembert pillantottam meg. — Belülről, a lelkedből jövök — szólt az emberke — én vagyok a Te lelkiismereted. — Jé? — bámultam el — hát te csakugyan vagy? Igy igaziban? Nemcsak a mesékben? — Én számadásra jöttem eléd. Ne gyerekeskedj hát és ne térj ki előlem tréfákkal. Hü, micsoda kemény legény ez az apróság gondoltam — és egyszeribe dér hullott pajkos jókedvemre. Hebegve próbáltam mentegetőzni : — De kérlek, én... — Könnyelmű vagy! — vágott közbe. — Kihasználod az enibe-» rek híszékenységét és barátom, a szépség védnöksége afatt olyanoka* mutogatsz nekik, amit tejtestvére^, az Igazság sohse látott. — Kérlek szépen, én... — Lelketlen vagy! — sulykait tovább szavaivaf. — Meg akarsz minket ölni. Tudd meg, hogy nekem és Igazságnak táplálékra van szükségünk. Régen is sok hazugság volt benned, de azt legalább nem ontottad ki magadból és mi boldogan emésztettük fei. Jóllakottak voltunk, de mióta írásra ádtad magad, kiszivattyúzol magadból minden gondolatot 'és leggyakrabban őrá, mostohatestvérünkre van szükséged, őt veszed igénybe írásaidnál, mi pedig cselekedetek és táplálék nélkül lassan-lassan elpusz tulunk. — Kérlek alásan, én... — Kalmár! Eladod lelked olcsó sikerekért. Bábember! Hangulatod dib-dáb rongy fia vagy, aki önön magadat csalod meg léha szeretőddel, a Hazugsággal. És te képes vagy elhinni, hogy ezekben a novellatükrökben igazi magadat bámulod?! Mint itt ez is, ez a fércmunka! Ide vefe! ; Görcsösen belekapaszkodtam a friss írásba: — Nem... Nem adom... — nyöszörögtem, mert már verejték izzott ki tüzes homlokomon. — Nem adom... Ezeket nem lehet... Ezekben legszebb álmaim vannak elsírva... — Ide vele! — Nem... Ne bántsd... Kérlek, ne bántsd... — nyújtottam feléje a kezemet, abban az egyetlen pillanatban már (hiszen erre csak egy rezdületnyi idő kellett) a kályhaajtónál láttam, amint gondolatgyorsasággal tűzbe dobta. — Nyomorult! Nyomorult!! Mit tettél?! toporzékoltam és a hajam téptem. De késő volt. Megsemmisült. Fááradtan ültem vissza a székbe és mintha telítődtem volna valami uj csudával", gondolataim támadtak. Ujak. Szépek. Érdekesek. Igazak, ünnepiek. Mert lássuk csak. Mintha igaza lett volna előbb még kellemetlen vendégemnek. Hát persze! Mekkora ostobaság ez az írás! Már a címe is: «Arany krizantém®. Kinevetett volna vele a kertész is, a szerkesztő is. Nosza, meg keli köszönni szaporán a .megmentőnek. Szétnéztem. Kerestem. Nem volt sehol. Nem hát, mert már belülről, belőlem beszélt. Az ő szava volt ez is és a gondolatok a testvére gon-» dolatai. Már zsongott bennem a munkára serkentő uj gondolatsereg és derült kedvvel nyúltam irótoll után, * Mert meg kell vallanom — édes olvasóm — hogy svindli volt az egész. Sohasem a krizantém volt itt a fontos, hanem az én édesbús, megrugdosott aranyos ifjúságom. A többi? Az feleresztés, szósz, garnierung, vagy amit akarsz. — De tudom, hogy velem vannak most azok, akik gyermekkoromban sohase hagytak el. £s általuk most csak szépet és igazat mondhatok, ők mondat'ák el velem. Ei is mondom az «Angyalok termesze trajzá»-t. J ó ?. Ami még abban az időben történt, amikor egyedül egyetlenegy kenyérgondom volt: annak a megállapítása, hogy a húgommal kaSCHMIDTHtUEft ptggoli előtt fél pallérral tangyostn hfstnslva megtisztítja a szervezetet a belekben fiepzödö egészségtelen anyagoktól, élénlíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmestesed m es az Öregségi elváltozások kifejlődést. Kaphaté kis ét nagy üvegbe®. Szétküldés! hely: Igaáadl keserűvíz ferrásvállalat Kénére*. Árjegyzék Imételadékaak klváaatra.bérieatve.
