Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

$28 január 1. ^fyímí kalmas a létszámcsökkentések végrehajtására. A létszámcsökkentő intézkedések nyomán más alig következett be az igazságszolgáltatás vizein, mint a túlterhelt hajók alámerülé9e már majdnem a viz szintjéig. El Is merülnének ezek a hajók, ha kellő időben nem segítünk rajtuk a tehermentesítés gyors keresztülvitelével. Az elmúlt esztendő a törvényalkotó munkálatok tekintetében rendkívül gyümölcsöző volt. — Nagy megelégedéssel veheti tudomásul az egész ország, hogy elkészült a magyar általános polgári törvénykönyv javaslata, amely öszszefoglalása az élő, modernné fejlődött magyar magánjognak s mint ilyen, büszkesége a magyar jogalkotó géniusznak. Törvénnyé vált a jelzálogról szóló javaslat s a január 10-iki felsőházi tárgyalás » után rövidesen törvénnyé váük a büntetőnovella. Mindkettő maradandó, távol időkre szóló jogalkotás. Nagy és kéyes feladatokat végeztek az elmúlt esztendőben bíróságaink és ügyészeink is. Munkájukra is Isten áldását kell kívánnia mindenkinek, aki átérzi, hogy Justitia minden állam támasza és talpköve. Nyíregyháza város rendezése. Inczédy Lajosnak, a «Nyirvidék» akkori felerős szerkesztőjének felkérésére, már jó régen, ugyanezzel a címmel, vezető helyen újságcikket irtam, amelynek hatása alatt Nyíregyháza város képviselőtestülete elhatározta a várostérképnek felvételét, a szabályozási tervnek és az építésügyi szabályoknak elkészítését. Ezt az elhatározást tett követte és már a háború előtt ennek a műszaki műveletnek a szellemében folyt a város szabályozása és rendezése. Természetes, hogy egységes terv nélkül, azelőtt ahány mérnöke volt a városnak, annyi irányvonalben helyeztettek el a házak egyes utcákon, amelyeknek nyoma ma is látható. Akkoriban az avult régi épitő-szabályok ás sutba kerültek és most, az uj szabályok a mértékadók. A várestérképet szemlélő élőt

1 nyomban világossá váfik az, hogy kevés városa az akkori Nagymagyarországnak volt oly szerencsésén utcahálózattal ellátva, mint éppen Nyíregyháza. A modern városrendezésnek keresztülvitelére, kevés városnak szükséges oly keveset Irta : Pisszer János. költenie, mint a Nyírség fővárosának. Hiszen a fő utvonalak sugár1 irányú elhelyezettsége, a periferikus közlekedéshez szükséges utak könnyű beiktatása mind ezt igazolják. Körutaknak elhelyezése | sem okoz nehézséget, mint aho? gyan az a szabályozási terven is 1 látható. | Ha azonban azt kutatjuk, hogy | a városrendezés tekintetében az | azóta elmúlt idő alatt mennyit tett | e város, bizony elég szomorúsággal | kell megállapítanunk, hogy egyes te| rek és utcák kö\ ekésén és parkozásán } kivül a városrendezés nagy felI adatainak még csak a kezdet-kez • detén vagyunk. Mentségül a világháborúnak vérzivatara hozható fel, mint eléggé súlyos oka a késedelemnek. | Amennyire azonban a liáboru | késleltetőleg hatott, annyira előnyös helyzetet is teremtett e téren az oláh megszállást követett állami pénzgazdálkodás. — Amjg ugyanis a háború előtt félig eladósodottan állott e város, addig ma, az 1926. évi zárószámadás szerint' adósságaitól menten indulhat neki Nviregyháza az qjjjáépités és fejlesztés nagy problémáinak. A varos terhei, annak vagyonával szemben annyira elenyészőeíc, hogy kis hijjián azt mondhatnók, gondok nélkül készítheti el városunk azt a mindent átfogó nagy tervet/ amely felölelheti a városfejlődés minden kérdését. Nem is képzelhető ez ei másként, mint csakis egyöntetűen átfogó tervnek el készítése alapián. Incidentaliter felvetődő kérdésekkel, momentán jelentkező szükségletek kielégítésével, az egész városfejlesztést és rendezést át nem tekintő tervszerütlenséggel, lehetetlen elindulnia e

nnek a városnak, az adósságcsinálások útvesztőjébe. Mert ha így lenne, akkor éppen azokat a szükségleteket nem tudnók később kielégiteni, amelyeknek sürgőssége ma talán még nem is jelentkezik türelmetlenül. Nagy feladata a városnak, határainak olyan szük keretbe szorítása, amely a városiassá létnek fundamentális mértéke. Végét kell vetni a — már sokszor emlegetet

1 «terjengős terjedeiemnek». Ha a közelmúlt évek terpeszkedést nem gátló mértékében terjed széjjei a pott uzsonnakenyerek közül melyik nagyobb. , ts kékebb volt az ég is, és fehérebb a tél is. De á szivünk is melegebb volt. Igaz viszont, hogy kicsi is volt és a kicsi szoba jóval melegebb a régi várak cinteremjénél. Elég jz hozzá, hogy természetrajzból jelesem volt. De majdnem félholttá lettem, amikor kis húgom azzal fordul hozzám, amint könyveimet lapozza: — Te Laci! Az angyalok hol vannak itt ebben a könyvben? Az ám! Tényleg! Az angyalok! Mert az állattanban benne van minden az egysejtű tengődvényektői kezdve a teremtés koronáiáig. És a növénytanban is megtalálható a gombostűfej gombától kezdve a 160 méter magas cédrusig minden* minden! De az angyalok...? Hoi vannak az angyalok? És a tekintélyromboló szünetben' ami a meglepő kérdés a felcsattanni nem akaró felelet között egyre hosszabbra nyuit, kedves hazug* ság hógombóca indult meg bennem és gyönyörűséggel* eltelve kezdtem leguritani a hallgatás lejtőjén, hogy minden kétséget eiseprő, színes, hatalmas válaszlavinaként érkezzen m

eg. — Nincsenek benne az angyalok abban a könyvben, mert az angyaloknak külön természetrajza van... (Kezdtem el és éreztem, hogy most avatom magamat költővé.) — Igazán? — csillant rám két kis karbunkulus szemgolyója a hálás publikumnak. (fe láttam a szemébői, h.Qgy most engem lát legkedvesebbjének és költőnek képzel, nagyembernek.) — A könyv csak olyan külső* re, mint más utálatos és ostoba könyv, mint néldáui az algebra. Egyszerű és vékony. Hogy ije mindenki jusson hozzá, ne mindenki vegye észre. De annak, aki felfedezte, gyönyörű titkokat rejteget. Nincs még előszó se hozzá. Se a negyedik, se az ötödik kiadásához. Hanem mindjárt az angyalokat láthatni rendben osztályozva, mint más komoly természetrajzban. Vannak kis, gömbölyütestü, mosolygödrös-arcu gyerekangyalkák, félkö nyökön, fényes-fehér felhők felett nézelődők és vannak komoly őrangyalok, tetszetős, mindentől óvó védőszárnyakkal. És vannak kedvesen hárfázó szőke angyal-bakfisok, édes szerenádot pengetők. De istenkövet angyalok is vannak. És táncos angyalok, bambusznádderekuak, őzlábuak. És nem is ugy van, hogy nekünk kell megtanulni keserves fáradsággal mindent, hanem, ha szétnyitod a könyv tündöklő-fehér lap ait, csak bele kell nézni a szemükbe és jnár mondanak magukról mindent, és látni a szivüket is. És a lelkük külön ábraként van hozzájuk mellékelve és még bűvös szavakat sem kell mondani, csak jónak, nagyon jónak kell lenni és megelevenednek és leszállanak a lapokról, ha kívánod őket. És az igy megüresedett lapok betöltésére pályázatot hirdet az Istenke és olyankor a földről hiv ei egyet» amig mindenkire sor nem kerül. És ha nem egyet szeretnél, hanem kettőt, hát kettőt kapnál közülök. Vagy tizet. Vagy százat is. De az egész könyvet megkaphatod. És nem lennél fukar, másnak is juttatnál. Mindenkinek. És jóvá varázsolnád a világot. Jó volna a költő és hadvezér, az útonálló éa az elzüllött dáma, a favágó, a kalmár vagy a politikus: mindenki, mindenki! És az üres lapok egyre sokasodnának, mig egyszer aztán üres könyv lenne belőle. Az volna a Cél. Az Isten és az Ember közös céi

:a. A tökéletesen angyallá varázsolt, megváltott, megjavított, tiszta, szent világ. Az volna egy gyönyörűségesen szép képesEGLEO fogpépet vegyen a fogak célszerű ápolására város, akkor aligha lehet remény a feltétlenül szükséges közalkotások racionális megvalósítására. — Bátran állitható, hogy Nyíregyháza városa, fél akkora sugaru körön belüi is bőségesen helyet "adhatna lakosainak, mint aminő körön belüi ma fekszik. Minthogy pedig a kör területe, a sugár négyzetével arányos, világos, hogy a város mai lakossága egynegyedrész akkora területen is kényelmesen helyet találhatna, mint amelyen lakik. Ha csak a belső területeket tekintjük, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ezek alig lakottak. Ez

1 a körülményt ugyan szerencsés módon a belterületen fekvő terek is előmozdítják, de éppen ezek a terek azok, amelyek szinte parancsolólag irják elő, hogy itt, ezek körül kell a lakásoknak csoportosulniok. Nem a ma is még földszintes és sok tekintetben vityillóknak nevezhető házal«ban, han®m modern, több emeletsoros és ezekben hyg.'énikusan megépített lakásokban és épületekben. Alig van alföldi város, amely oly szerencsésen volna ellátva, á jó levegőt raktározó és szállító terekkel, mint Nyíregyháza. Itt a felfeléépitésnek nincsen egészségkönyv...! ...Már hallgattam... Csak nézettnézett rám kis hallgatóm és homlokára finom ráncok gyülekeztek. — Megsejtette a mese be nem vallott, elérhetetlen, szomorú csodáját. • " Mert azt hiszitek: igy történt? Dehogy! Az én lapom ma sem áll még fehéren. De a másé sem. A gyönyörűségesen szép képeskönyvből irtózatosan fájdalmas véres-könyv lett. Mert még abban az évben eltolódott végevárhatatlan időre a lapok megtisztításának határideje: háború lett. És egy szomorú reggei jött az írás, hogy TarjjOwtól keletre, ott Bochnyánál, a Visztula mellett az Édesapám fejlövést kapott. (Jobban lett azért, ne busuljatok.) Ma is el fog a keserűség, ha rágondolok. Csak az vigasztal meg, hogy mikor csüggedten leborulok két karomra, minden kopogtatás nélkül kilopózik belőlem Lelkiismeret és . elismerőleg, biztatólag teszi áldó két I kezét fáradt fejemre. ^ •• H n | m mm jak m a a a • • sebészeti, szülészeti és belbetegíknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj / ARI A I I 1II11 I WJI közös szobában 8 pengő külö i szobában 16 pengő naponta. Orvosát ULANIM I UnlUlvl, Myiregybza,Mlói-ntca42.szám.