Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-25 / 293. szám

18 JNFTÍRYIDBLL 1927 december 25 jainkig s elköltözött főjegyzőnk — Bogár Lajos — örökségül hagyta ránk 350 kötetes szép könyvtárátTalán e nemesleikü példa másokat is buzdítani fog, hiszen a mü polcainkra besorozva örökre hirdetni fogja ajándékozójának nemes szivét. Az utolsó 5—6 esztendőben a város beruházási nrogrammjában csak útépítés és külső városrendezés szerepelt. Most következett ei ideje a kultura fejlesztésének. Az iskolák egész sora vár modern hajlékra s közöttük — mint önmagunknak nyújtható legszebb karácsonyi ajándék — a muzeum és könyvtár felállítása is. )ó engeszlelödés. Elhervad itt az élet és az évek úgy elrohannak — mire visszaérek a kis falumba, nem ismer reám már senki-senki, se víg barát, se lány s a házak előtt, ha elmegyek — talán közömbösen mered rám kapu, ablak. Hiába billentem szélét a kalapnak, rózsák között hidegen áll a paplak, meleg mosolyt már nem nevet feíém ; függöny és zsalu borúi álmos szemén; — távol kurjongat egy részeg legény s a hold simít végig sok régi házat. Köröskörül ismerős lombok, árnyak — érzem itt vártak — mindhiába vártak s egy nyári éjen elfeledtek csöndben Mióta innen messzi-messzi szöktem és éltem távol sűrű szürke ködben, tíz éven át most érek vissza újon. A falu végén, az árnyas templom-úton áll a házunk — anyám és szőke húgom. Ők hisznek bennem és mindig bennem élnek. Elfuthattak a kincses-drága évek, ma nincsen senki, akivel cserélek s a szivem hangosan ver a kapu előtt. NYÍRI SZABOLCS „Mindent elkövetek, hogy Nyíregyházán az erdei iskolát megvalósíthassuk!" - mondotta Pettkó-Szandtner népjóléti államtitkár a „Nyirvidék" munkatársának. (A »Nyirvídék« kiküldött munkatársától.) A háború után felvetődött problémák között első helvét foelai el a gyermekvédelem, melynek fontosságát nem kell külön kiem

elnünk. Egyrészt kettőzött erővei indul meg a küzdelem az egyke ellen, melynek elszomorító és aggasztó elterjedésére Huszár Károly, a képviselőház alelnöke hivta fei a parlamentben az ország figyelmét és sürget minél előbbi állami beavatkozást; másrészt gondoskodás történik a megszületett gyermekekről' mikor a Stefánia anya- és csecsemő védelem, a gyermekmenhelyek, különböző gyermekintézmények stb segítségével igyekeznek a gyermek* halandóság nálunk tulmagas halálozási arányszámát lecsökkentve megmenteni minden egyes magyar értéket. A gyermekvédelem nehéz feladatai Pettko-Szandtner Aladár népjóléti államtitkár irányítása alatt állanak, ki évek óta vezeti e fontos ügyosztályt. Működésének eredményeit pár hónappal ezelőtt egy könyvben foglalta össze, mely a minisztérium kiadásában »Gyermekvédelem« címen jelent meg. E könyv részletesen ismerteti a men-helyek keletkezésének történetét, a felvétel módozatait és utat mutat a jövőre. A trianoni béke előtt 1,7 állami gyermekmenhely működött,,mig ma csak 8 ilyen intézet van. A népjóléti minisztérium fennhatósága alá tartozik részben vagy egészben 68 intézet még, amelyek gondoskodnak a hadiárvákról, rokkantak gyermekeiről, nyomorék gyermekek, siketnémák stb. neveléséről. Ez intézeteket is részletesen sorolja fel. Jöjjön csak be 1 — szól oda Ürmös Károly vés Vinkó Szilárd és ropogtatni kezdik a sóst. Skuliéty is éhes s a felolvasást mégsem lehet éhesen megírni. — Laknertől való ? — Igenis kérem. Na hát hozza csak ide. »Fonott« a szájában, toll a kezében, de azért menni kell a munkának s elkezdődik az írás. Azaz nem mindjárt, mert alighogy elment a pék, bejött a könyvkötő. '— Ki hivatta ? — ordit »halka

n« Skultéty. — Magától jött — szólt ürmös. Ő mindig magától jön. — Tegye le a pipáját! Mit akar bekötni ? — Fel akarom mentetni a tanoncomat kérem. — Hja ez a Skultéty ur reszortja — mondja Vinkó. £s elkezdődik a tárgyalás, mely yégül is a könyvkötő gyors eltávolításával ér véget. 3/

410 az óra. Óh jaj 1 Bemártja a tollat, beigazítja a sorvezetőt. »HoI a bol • -. A középső szobában Bakator Póli és Ezerjó Mária közt heves vita támad s az igazság megállapítása végett berohannak Skultéty szobájába. — Gyorsan, gyorsan, miről van szó ? — Azt mondja ő — kezdi Ezerjó Mária, hogy a iturós tészta az nem sütemény, hanem laska, még pedig túróval és tepertyüvel, én meg azt mondom, hogy a laska is, a galuska is, meg a metélt is, sőt tovább megyek, még a béles is és a rétes is — tészta. Nekem ne beszéljen, amért Erdélyből jött. — Nem igaz ? A gépíró is beleszól : — A laska is más, meg a galuska is más. Bakator Póli '.fölényesen megjegyzi : — Értenek <is ahoz a férfiak. Én csak jobban tudom, mint Skultéty. A laska az metélt, a' galuska pedig izé... galuska és mindegyik főtt tészta. A rétes, meg a beie

s, az sült tészta ! Szerencsére jön a postás. Ajánlott levelet hoz Máriának, de letesz egy vastag miniszterit is Skultéty asztalára. Skultéty félre tolja az asztaláról az immmár hét betűt tartalmazó negyedivet és felbontja a levelet. Féltizenegy. Skultéty tűkön ül. — Most aztán a Herkó Páterrei sem állok szóba. Hol is hagytam abba ? Igen : »HoI a bol...« Nini/ hát maga mit keres itt Lengyelné? Öreg, kendős asszony áll az ajtóban, Skultétyék cselédje. — A fiatal naccsága küldött, hogy tessék adni két pengőt, mert eljött Propper a káposzta-gyaluval. Skultétyt elönti az epe, minden zsebét összekutatja. A tárcáját otthon felejtette, de elhallgatja, mert egy bizonyos levél is előkerülne a tárcából". hSl azt "móndja: ; _ — Menjen csak haza öreg és mondja meg otthon, hogy Propper várjon, amig haza megyek. Most a felolvasást kell megírnom. Féltizenkettő. Még nincs veszve minden. Félnégykor kezdődik a irtüsoros délután s kettőig még sokat lehet irni, főként, ha az e

mbert nem zavarják. — Ha nem zavarom Skultéty al-főfelügyelő urat... nyit be alázatosan a mátyusi kántor — kezében valami batyut szorongatva. Skultéty a düh legmagasabb fokán, mézédes hangon mondja : — Menjen fiám a másik szobába Zorovics úrhoz ez az ő reszortja. A mátyusi kántor indignálódva vissza húzódik s átmegy a másik szobába. Skultéty még csak ennyii hall : — Egy kis tanácsért [öttem, meg fczt a nyulat hoztam. — Na ezt jól csináltam, — morgott magában Skultéty. Miután ki van irva az ajtóra' hogy »magánfelek csak 11 órától fogadtatnak«, hirtelen megtelik a szoba felekkel, de Skultéty a feleket ezúttal dupláknak látja. — Jönnek a kérdések : — Mennyi lakbér jár Rózsásfészkien a tanítónőnek ? Megjegyzendő' hogy a természetbeni lakása a harangláb. — Beleszólhat-« az iskolaszéki elnök a számtan tanításába ? — Mennyit lehetett mustváltság cimén követelni 1920-ban a zsellérektől Nyirszöllősön ? — Hová kell folyamodni az 1917 ben elmaradt cipőjegyért ? Pont tizenkettő. Ha

ra

ngoznak. — Kérem adják be írásban a panaszaikat ! — s kinyomja a feleket az ajtón. Az egyik ajtón. Mert a másikon vissza ^jönnek a prügyiek, egyesülve a budaábrányiakkal, papostul, tanítóstul, hogy megvédjék az érdekeiket. 1 — Kérem fáradjanak át a főnök ur szobájába, mindjárt vége lesz az ülésnek. Skultéty szinte ráesik orrával az íróasztalára. Most már csakugyan irni fog. »HoI a boldogság...« Megint az a Lengyelné. — Mit akar megint ? Levelet nyújt át. Levél az édes otthonból. Ezt már nem dobhatja ki. Közöttük mindjárt a második a Nyíregyházi Alapítványi Erzsébíet Árvaház (Pacsirta-u. 21.), melynek rendeltetése jeles előmenetelü leányoknak internátusi nevelése középiskolai tanulmányaik alatt. Az intézetben 32 növendék helyezhető el. Különös gondot fordít a népjóléti minisztérium az erdei iskolák létesítésére. Ilyen három van az országban : Sopron, Szombathely és Óbudán. Az'erdei iskolák célja a tuberkulózisra hajlamos gyermekeket megmenteni, tehát azo kat, akik még nem betegek, de a környezet tbc betegsége miatt állandó veszedelemnek vannak kitéve. A gyógyító tényezők állandó fpss' tiszta levegő, napfény, jó bőseges táplálkozás segítségével megerősítik a gyermekeket, hogy azután ellenállhassanak a gyilkos kórnakPettkó-Szandtner államtitkár ilyen erdei iskola létesítésére városunkat szemelte ki, amely fekvésénél fogva különösen alkalmas' másrészt, mint alföldi városban a tbc. nagyon el van terjedve. A tavasszal már járt is ez ügyben Nyíregyházán is Kardos István kufturtanácsnokkal, ki már régebb idő óta küzd szóban és írásban ugyanezen eszme érdekében és Konthy Gyula dr. városi főorvossal tanácskozást folytatott, miképen lehetne ezt a kérdést megvalósítani. Lapunk is többizben foglalkozott már az erdei iskola problémájával, mivel a közönség szélesebb rétegeit érdekli, mert a tervbe vett erdei iskola nyáron nyaraló telep lenne. Munkatársunk felkereste a népjóléti államtitkárt, vhogy milyen stadiumban áll ez az ügy. PettkoSzanotner államtitkár készséggel Azt irja a fiatal nagysága, hogy megérkezett

1 az anyós, siess haza Kucukám, csókolunk mind a Jcetten. Skultéty, mint akit teli találat ér, felrobban és tragikus mélységgel nyög : Hol a boldogság mostanában ? Nesze neked felolvasás ! Rohan haza az üres papírjaival s azzal vigasztalja magát, hogy legalább a Homoksorig eszébe jut a megírni való. A Bessenyei-téri állomás mellett elfogja a piricsei plébános, majd a pátrohai jegyző, végül hozzácsatlakozik a kisvárdai ember a ferencjóskával s egész a Homoksorig kiséri, hogy kiftrtassa, jár-e neki is családi pótlék a második felesége ejső férjétől született mostoha gyereke után ? Végre Skultéty részesül az anyósi csókban de, néhány perc múlva, megszökik és papírjaival elvonul a fürdőszobába. Ott magára zárja az ajtót és ir lázasan, azaz írna, ha anyósa nem döngeti az ajtót. — Rosszul vagy Dezsőkém ? Hozok diópálinkát! Éppen most mondja a feleséged, hogy reggtei ItC járt három ur és bejelentették,, hogy a mai felolvasást elhalasztották a kanyaró miatt 15-ére. Skultéty kicsapta az ajtót, a papirosok szinte repültek utána, az anyóst csaknem felborította. Megállt csimpánz-pózban és a homlokára bökött: — Megvan ! Most van meg igazán ! Kitűnő téma! 15-ikéig elő fogom adni, hpgyan nem jrtam meg ezt a témát : »Hol a boldogság mostanában ?«