Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-25 / 293. szám

1927 december 25 19 állott rendelkezésünkre : — Ép most jöttem haza — kezdje a beszélgetést — Szombathelyről ahol az ottani erdei i6kolát néztem meg. Ugyanilyenre gondoltam, mikor Nyíregyházán tervbe vettem egy hasonló iskola létesítését. A város tulajdonában levő Szerénalak nagyon megfelelő lenne, mert gyönyörű, egészséges helyen, könynyen megközelithetően fekszik. Nagyon kevés átalakítás kellene, hogy az iskola megkezdhesse működését. Elsősorban is egy nagy terraszra van szükség, ahol a gyermekek tanulnak. Ez tul hideg időben fekvőkura céljaira lenne használva. Még a vezetőnőnek kellene egy lakást épiteni. Nyíregyházán a tuberkulózis nagymértékben szedi áldozatait. Elszomorítók azok a staüszikai adatok, amelyeket a városi főorvos kimutat. A profilaxis érdekében erre az intézményre feltétlen szükség van és mindent elfogok követni' hogy a terv megvalósuljon. A legnagyobb elismeréssel tudok adózni Kardos István kulturfanácsnoknak, ki az egész kérdést felvetette és felszínen tartja. Ha a város az erdei ískoia céljaira alkalmassá teszi a Szeréna-lakot, az állam gondoskodik a fenntartásáról. Felvilágosításait megköszönve azzal búcsúzott ei tőlem őméltósága' hogy a tavasszal időt és módot fog találni, hogy e kérdésben a város vezetőségével a tárgyalásokat tovább folytassa. Mi is reméljük, hogy e tárgyalások eredményesek lesznek és ez áldásos intézmény is megkezdheti működését. Ez nemcsak a tbc.-re hajlamos gyermekeket védi meg, de véd bennünket, mert a tuberkulózis profilaxist szolgálja és kisebbíti a fertőzés lehetőségeitErre pedig Nyíregyházán, ahol a tbc. halálozisi arányszám tulmagas, feltétlen szükség van. (Dr.) Karácsonyi magyar problémák. A „Nyírvidék" számára irta : Dréhr Imre dr. m. kir. népjóléti államtitkár. Aki mostanában magyar szociális politikával foglalkozott, aki mostanában magyar statisztikai könyveket forgatott, annak bizony a karácsonyfa tövében uralkodnia kell magán, erősen koncentrálnia kell érzéseit és értelmét arra, ami a szent ünnep tartalma és lényege; — különben könnyen veszedelmeknek teszi ki a karácsony áhítatát, megelégedését, bensőséges melegét. El kell felednie a szociálpolitikát, el kell feledni a statisztikát, el kell feledni azt az ezernyi jajt, panaszt és siralmat, amit naponta hömpölyget át sorsunk vihara a magyar népjóléti minisztérium zsúfolt hivatali szobáin, el kell felednünk, ha csak két napra, — ha csak egy estére is, magyar létünk szörnyű problémáit. Szeretet és béke i... ... De aztán újra nap van és bár szivünkben á »Menyből az angyai...« zsolozsmái zsonganak még, bár édes kábulatban visszavágyunk a karácsony varázsos hangulatába, már ' kérlelhetetlenül ránk törnek azok a jajok, azok a siralmak, azok & problémák és nyílt szembenézést es helytállást követelnek. Hányadik éve már, hogy egy ország van kifeszítve a keresztfán és vérhullása nem szűnik és ki tudja, meddig várat magára* a feltámadás! Egy ország' mely valamikor a legszebb álmokat szőtte, határain belül találta meg békéjét, öncélját és létezésének összes föltiéttieleit, — most megfosztottál!, részekre darabolva, elvágva legtermészetesebb segítő forrásaitól, társadalmában és ősi erkölcseiben meginogva, küzködve nyomorrai és tömegbetegségekkel : nemzeti létezésének célját is már csak tapogatva sejti és olyan gyakran téveszti a szeme elői !... Mily fájdalom, hogy a magyar hétköznapok oly keveset őriznejk (meg a szent este leikéből és hangulatából. • Bizonyos, hogy nemcsak Magyarország, nem Európa, hanem a Föld egész kereksége történelmi létének egyik legnagyobb válságát éli' amelyben talán a világháború is csupán incidens, eltűnő mozzanat volt. Nincs egyetlen nagyobb állama .Európának, mely ne mutatna a külső válságok, vagy a belső erjedés zavaros képét, — hiszen maga a földrész gazdasági, társadalmi és hatalmi jövője is homályos és beláthatatlan ! — A gazdasági és kulturai impérium, mint már oly sokszor a {örténelem foiyamán, ismét vándorbotoi vett a kezébe és másutt készül letelepedni. Sebeket kaptak olyan társadalmi es gazdasági életformák, melyeket valamikor érinthetetleneknek és örökre szólóknak hittünk. Népfajok támadtak föl, melyek mozdulatlanoknak látszottak évezredes aisóbbréndüségükben és elnyomottságukban földrészeket átszelő geográfiai és politikai vonalak látszanak meglazulni és eltolódni. — Mindaz, ami látható, fogható és ellenőrizhető, szakadatlan mozgásban, vajúdásban és belső izzadásban van körülöttünk, — fájdaim'as, de nem érthetetlen, hogy ebben a zajlásban az egyéni élet tartalma is más értelmezésre törekszik. — Kicsiny pont vagyunk a világ vajúdó nagy problémáinak tömegében — mondotta Bethlen István Ám ez a kicsiny pont élni, fejlődni és érvényesülni akar; vájjon hol nyílik erre utja, merre járjon, mit tegyen, vagy mit hagyjon abba, hogy jövőjét biztosítsa és ei ne nyelje az örvény I Bármilyen oldalról forgatom is emésztő magyar sorsunk életkérdéseit, — bármennyire érzem is régi politikai, gazdasági, társadalmi és kulturai talapzatok megingását és elomlását a lábunk alatt, meg kell találnom azt a változatlan fixpontot amelyre épiteni lehet, mely magva minden hataíbmnak és fejlődésnek és amelyhez mérten minden egyéb csak külső tünet, efem

er változás. Ez a fixpont: — az ember. Országhatárok tolódhatnak el, hatalmi állapotok változhatnak, cserélhet medret bármennyiszer az arany hömpölygő utján, egy bizonyos : a jövő az életképes emberafitáké és a mult elomló romjai alá az elernyedtek, a kifáradtak, a regenerálásra és szaporodásra képtelenek fognak temetkezni. Ezért vallom, hogy gyermekeiben él Magyarország jövője és a magyar fejlődés és a magyar célok

0 a helyes szociálpolitika utján haladnak a megvalósulás felé ! • »Az embert« pedig sok baj, sok gond, sok veszede'.em fenyegeti. A háborúban elvesztettük férfi lakosságunk színejavát, másrésze elbetegedett, megrokkant. A gazdasági leromlás és fenyegető válságok megnehezítik a jelen nemzedék életét és kedvező'Ie.iül befolyásolják a jövő nemzedékek alákulását. — Népegészségügyünk nagy lépésekkei halad, de vannak tömegkórok, amefyeket még nem sikerült kiirtanunk és volnának nagyszabású reformok, melyeknek gyors megvalósításához ném vagyunk elég gazdagok. Az ország egyes vidékeit az »egyke« epidémiája fer tőzte meg és ha nem tudjuk idején leküzdeni, hódító útra indui. A munkásosztályok megéíhetéséért, egészségéért, és egxisztenciális biztosításáért mindent ei kell követnünk, de itt, sajnos szintén akadályokba ütközünk. Kívánatos' hogy a tőke lássa be, hogy fennmaradásának első feltételeként le kell vetkőznie merev 'és túlburjánzott öncéluságát és meg kell telnie olyan eszményiséggel, amilyent az idők szelleme megkívánt tőle. Ma még hiányzik nálunk, vagy nincs egészen kialakulva az öszszefogásnak, egyete

mes céltudatosságnak olyan szelleme, meiy bizalmat, "bátorságot, lendületet vinne a tömegekbe, m

eiy tudatossá tenné bennük azt, hogy érdemes élniük, mert egészségükben, fizikai'és'szellemi fejlődésükben és szaporodásukban egy szebb és nagy magyar jövendő csírázik ! Hogy védeniük es dédelgetniük kell mindent, ami magyar, ami közelebb visz a oéf felé, hogy magukban a legmagasabbra keh hevíteniük nemzeü tudatuk és keresztény erkölcsiségük lángjait és hogy mindenekfelett szeretniük keli egymást, mert egy hazának és egy rendeltetésnek a gyermekei. Az ember megbecsülése magukban és minden fclebarátukban : — ez lelki tartalma az igazi szociálpolitikának. á szövetkezeti eszme és az önsegély. Irta : Rajk Endre, a nyíregyházi »Hangya« szövetkezet ügyvezető igazgatója. Alig van mozgalom, amelynek térhódítása olyan sikereket mutathat fel: mint a szövetkezeti mozgalom. — Alig van eszme, amely olyan hatalmas tömeget tudott a világ minden részében és a iársadalom minden rétegében meghódítani, mint a szövetkezeti eszme. És nincs még egy olyan gazdasági irányú tömörülés, amely olyan sikereket tudna felmutatni, mint különösen a , •fogyasztási szövetkezetek. Az iszonyú világégés után az egyes társadalmi osztályoknál jelentkező mérhetetlen erkölcsi és anyagi lezüllés mély pontján felsírt a lélek egy tisztultabb, nemes irányelvektől áthatott szilárdabb etikai alapokon nyugvó életért. Az .emberiség gondolkodásmódja alig egy pár esztendő alatt olyan hatalmas evolúción ment keresztül, mint azelőtt hosszú évtizedek alatt. — Új eszmék, új célok, új világnézeti harc vette kezdetét. — A gazdasági kérdések is mind fokozottabb mértékben nyomultak előtérbe. — Nem csoda, hiszen a tömeg az e

mberi lét megkönnyítését csakis egy jobb minden eddiginél igazságosabb gazdasági rendszer kialakulásától várja. — Sem a kapitalista, sem a szociál — kommunista gazdasági törekvések nem bizonyultak alkalmasnak egy olyan gazdasági rendFEKETE KALÓZ w Douglas Fairbanks w Színház Mozgó December 25, 26,27, 28.