Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-20 / 288. szám

wmmmm JSfVíRVIDBJL 1U7 di-*»»b«r 20 Népszerűtlen törvényjavaslat ? A valorizációs javaslatban b-nne van a magyar tragédia. Ilyen szomorú és ennyire nehéz törvény javaslatot a pénzügyminiszter Saját szavai szerint, még nem képviselt az országgyűlés házában. A javaslatnak minden szakaszából kiütközik a világháború és az azt követő szomorú Idők tragédiákkal teljes periódusa. A valorizációs javaslatot a kötelességtudás és az ország talpraállitásának érdeke kivánja, hogy megtarthatók legyenek azok az erők, melyek arra kellenek, hogy az ország tovább tudjon éíni. Kétségkívül könnyebb dolog volna szólamokkal jönni az ország közvéleménye elé, mint valamely népszerűtlen javaslatot képviselni. Bud János pénzügyminiszter bizonyára szivesebben jött volna egy olyan törvény javaslattal, melyet á közhangulat kiván, ám az ország pénzügyi kormányzatának belátással kell fenni egyéb szempontokra is, melyekért inkább vállalja a népszerűtlenséget, min

1 sem engedjen olyan kivánságokamelyek később Válságot idézhet elő. A tények és számok vaslogikájú törvényei számottevőbbek, mint a hangulatokszülte óhajok. A magyarság tapasztalhatta a saját kárán, majdnem mindig, hogy a hangulatoknak milyen keserves következményei voltak. A valutarendezésnek utolsó szomorú állomása ez a törvényjavaslat. Az infláció elszámolása, mely a világháború és ,az igazságtalan bá kediktátumok után ropogtat a meg az államháztartás pénzügypolitikai traverzeit. Az államkölcsönök valorizálása veszedelembe sodorná az eddig hősies erőefszitésekkel elért eredményeket, hogy csak egy példát említsünk, koronatartozásunk 24 milliárdot tesz ki. Nem várhatnak a területileg megrabolt és gazdaságilag tönkretett Magyarországtól többet e téren, mert még a nagy gazdasági adottságokkal és ipari produktivitásokkal rendelkező Németország sem tudott csak 3 százalékos valorizációt adni. A győztesek közüf a franciák és olaszok nem tudtak a győzelem ellenére sem valorizálni, mert a világháború olyan pusztításokat végzett, hogy az értek és vagyon viszonya szinte végzetes katasztrófákat vetített a kormányzatok elé. Ha valorizálna a pénzügyminiszter, lavinát indítana meg, melynek az a természete, hogy mindinkább növekszik s menthetetlenül eltemet maga előtt mindent, ha elindulni engedik. Nem jutott ei az állam még addig a pontig, hogy az ös.ze

s állami célokat ki tudta volna elégíteni. Rendezni kivánta a kormányzat a tisztviselői fizetéseket, bár ez csak 70 százalékos megoldást hozott, mégis 49 millió pengős megterhelésébe került az államháztartásnak. De hol vannak még ezen tui a hasznos beruházások, árterületek lecsapolása, nyugdíj kérdés, utkéndlés, s még egy egész sorozata az olyan elodázhatatlan feladatoknak, melyek a telejs gazdasági gyógyuláshoz alapvetően szükségesek? A pénzügyminiszter expozéjában statisztikával, matematikával, a tudományos elméletek vértjével és a tények kényszerítő mérlegelésével bizonyította be igazát, | hogy; valorizációról beszélni az | ország mai helyztébeen lehetetlen- § ség, mikor még 1500 elemi iskola ji hiányzik, mikor még egy sereg feladat sürgeti a megoldást. — A \ gazdasági élet követelései óriásiak. A Máv. és egyéb üzemek fejlesztése még hátra van. A kereskedelmi mérleg rossz, ezen segíteni kell * a beruházásokkal a magyar föld termőképességét kell fokozni. Az árterületek lecsapolásával sokszáz holdat kell a nemzeti termelés szolgálatába állítani. Az utak is sok kívánni valót hagynak még, amig rendeltetésüknek teljesen meg tudnak felelni. Az igazi valorizáció a hasznos beruhá,zás, mely intézményesen fog hozzájárulni a magángazdasági gyógyuláshoz is. Valorizálni csak egyetlen esetben lehetne: ha uj bevételi források állanának rendelkezésre. De ilyenek nincsenek. Mert az adóterhek még mindig súlyosak. Csökkentésükről gondoskodni keli, mert a lakosságot nyomják. Külön javaslat gondoskodik arról, hogy aki elvesztette egész vagyonát, méltányos összegben részesüljön. 1A pénzügyminiszter elment e szomorú javaslat beterjesztésénél az állami teherbírás végső határáig s önmegtagadással és hősiességgtel képviseli ezt a népszerűtlen törvényjavaslatot, mert uj és erősebb "Magyarországot akar. % Kara CHonyí a)áadókn%k Puli-Owerek, bőrkeztyűk, harisnyák Erdilji ÉS PlZffllllJillíl. Aki a sportot szereti, aki a sport terén doldoznt akar, ne a Rottaridesz-sar&on banem a pályán szálljon síkra a sporteszmék mellett. A fagyasztó hóvihar ellenére népes, lelkes, erőt dokumentáló volt a Nyelve klubavató ünnepe. Rónay Jenő elnök kiosztotta a bajnoki érmeket. (A «Nyirvídék» tudósítójától.) Szombat este, amikorra a Nytve klubavató vacsorájának meghívója szólott, emberemlékezet óta nem tapasztalt jeges, havas szél süvöltött az utcákon. A sportszeretet azonban minden akadályt legyőző szenvedély és a Honszeretet egykori helyiségében a nagy hóvihar eljenére is szép számmal jelentek meg a Nytve lelkes hivei, a társegyesületek képviselői. A Nytve tisztikar élén Rónay Jenő kincstári tanácsos .elnökkel teljes számban felvonult. A klubhelység falait győzelmi trófeák, zászlók, sportkarrikaturák díszítik. JK belépőt a szemközti falon a Nytve címere fogadja .alatta a jelmondatszerü v^rs: «A Nytve címere Munka és harc jele: Nyit és aranykalász. Ha minden szív felett Talál méltó .helyet: Eloszlik majd & gyász.» Az asztalon a M. L. Sz. nagy jubileumi érme, amelyet élénk érdeklődéssel néznek. Geíger Béla magyarázza: ezt az érmeL a csehek két év multán visszaküldték, akkor vették észre, Jiogy irredenta érem. Sorra megjelennek é sportélet vezetői, itt van a Nykise elnöke, Kende András, a munkásság sportéletének képviselője Stibi József. A katonazenekar vonós együttese játszik, kezdődik a klubavató vacsora is díszére válik a házigazdának és a rendező Beiánszky Barnának, Kovács Gyulának. Rónay Jenő elnök mondja az első lelkesítő beszédet. Meleg sporttestvéri szavak, hivő, hitet és lelkesedést ébresztő komoly vezérnek a szavai Köszönti a klubtársakat, a vendégeket. Nem ellenséget, csak ellenfelet lát bennük. Harmoániát kiván teremteni az egyesületek között. Hasonlóan harmonikus törekvést kér tőlük. A klubtársak figyelmét felhívja a Nytve előtt álló nehézségekre. Elveszteti pozíciót kell visszaszereznie ennek az egyesületnek. A most felavatásra 'keh rülő.. klubhelyiség operációs bázis lesz, álmok valóra váltója, ,a közös sporteszmékben való felolvadásnak elpusztíthatatlan vára. Most az elnök a bajnoki érmekre mutat. Dicső múltról és szebb jövőről beszélnek ezek az érmek. — Férfias erényekről, küzdelmekről, diadalokról! Azt kivánja sugározzanak erőt ezek a győzelmi dokumentumok. Nyújtsanak erőt, mint a föld Anteusznak. A bajnok érmeket osztja ezután ki az elnök. Az 1925—26. évi bajnokságban a Nytve második helyezett s a következők kapják a II. bajnoksági érmeket: Szokol Mihály, Miskolczy Kálmán Tomasovszky Káimán, Sipos Gyula, Reichmann Dániel, Goldstein István, Nagy László, Négyessv Lajos, Rozenstein Miklós, Guttmann Rudolf, Deák Jenő, Kurcz László. Az 1926—27. évben a Nytve bajnokság első helyezettje, a szezon bajnoka. £rmet kapnak a következők: i Milotay Gábor, Miskolczy Kálmán. Tomasovszky Kálmán, Goldstein István, Brenner Ferenc, Sipos Gyula, Négyessy Lajos, Tárkányi Zoltán, Guttmann Rudolf, Eördögh László, Kurcz László, Vay László. j | •• A diadalmas csapatot ünnepi éljen köszönti, majd a Nykise elnöke, Kende András emelkedik szólásra és gyújtó hazafiúi érzés tői áthatott beszédben tesz fogadalmat a közös magyar sportcélokéri való együttes küzdelemre. A Nykise nevében és a magam

1 nevében üdvözlöm szeretett szülőegyesületem ujjáalakult tisztikará

1 kezdette beszédét. Azt kivánja, szive melegével, hogy a Nytvének minden szép álma, ideálja valóra váljon, reményei teljesedjenek. Ez azonban csak akkor következhet be, ha mindenki teljesíteni fogja kötelességét. Ezután lendületes szavakban mutat rá, hogy megszállott területeken járva a magyarság egységes állásfoglalását látta az oláh hordák embertelen pusztításaival szemben. A mi egyeflen fegyverünk ma az összetartás, ez a jövőt épi1ő erő. A magyar trikolor győzelmének egyik hatalmas tényezője íesz a sporttestvérek összetartása. Azokhoz fordul, akik sportpolitikával foglalkoznak. Ne a Rottaridesz sarkon csináljunk sportpoli| tikát! Ki. a sporttelepre, dolgozzunk, küzdjünk, közös a célunk, közös nagy eszme kapcsol össze: Nagymagyarország diadalmas eszméje. Stíoi József a munkásság sportegyesülete nevében mond köszöntő beszédet. Hangsúlyozza, hogy a klubérdekeket fel kell áldozni a közös nagy céloknak. Stark Andor Krómy Károly dr. jelentős alapvető munkásságát méltatja. A Nytve nagyapának nevezi, mig a klub atyja az uj elnök, Rónay Jenő. Köszönti a sajtó képviselőjet és kéri további lelkes támogatását. Nyerges dr. főtitkár idézi azt a multat, amelyben az amatőr szellem élt, amikor a Pivnyik Gyulák kiállottak valamennyi küzdőtérre és mindenütt diadalt arattak. Ennek az amatőr szellemnek a reneszánsza várható az uj elnök működésétől. Vay László szellemes, humoros énekszámai, dalok fokozták a testvéri együttérzés ünnepének vidám és lelkes hangulatát. Tamáska Endre a klubnak, mint kedves otthonnak a jelen tőségérői beszél, Téger Béla a sajtó és a sport mai .kapcsolatának nemzeti vonatkozását fejtegeti ,és a sajtó támogatását ajánlja jel továbbra is. Kovács Gyula .gazdasági intéző a közös nagy eszmék uj templomát a klubhelyiséget méltatja. Még sok izzó sportszeretettől áthatott beszéd hangzott fel, magyar szivvei és lélekkel avatták fel a Nytve uj klubhelységét. Odakün pedig tombolhatott a vihar a sötét magyar éjszakában. Itt benn a szivek lángolása melegített és világított útikat és jövendőket. ^exscjo Szaloncukoré 2'— pengő és 2'40 kilója díszes csomagolasbtn, garantált tiszta cukorbol, legolcsóbban Sipos Géza cukrásznál, Zrinyi Ilona ucca 3. 100 és 100 féle CSÍllOgÓ díSZ, Cukorkák, remek csokoládé figurák (hegedű, puska, mozgóvonat, harang stb) nagy választékban. — Kiváló finom FlOris, Gerbaud, LukáCS, KoestUll bonbonok díszes dobozokban, déli gyümölcsök, bel és külföldi sajtok, halak. húsnemfiek, likőrök és pezsgők, mindenféle fűszer- és csemegeáruk legjobban beszerezhetők Hoffmann Adolf üzletében.