Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-20 / 288. szám

1278 december 20. JNLRFRYIDÉÜ 9 *J Fekésház? József balsa! tanító az orosz fogságban EapIójegTzefeket készített a Eománía kétszínűséget leleplező orosz njságokból. anfíavin pasztillák e benyomuló kórokozókat ártalmatlanná teszik és igy jól megvédnek súlyos betegségektől, mint torokgyulladás és főleg a retteg et spanyolnóthátdí Minden gyógyszertárban kaphatók. Ügyeljünk mindig az eredeti csoma-j golásraf Szabolcsi leánycserkészek szemléje. A leánycserkészet orsz. szövetségének megbízása alapján Ruszinkó Jenőné ker. ellenőr 1927 december hó 12-én délután Kis" várdán csapatszemlét tartott, meg; vizsgálta a »GizelIa« királynő leánycserkész csapat munkáját. A csapatot dr. Zimányi Endréné vezeti. A cserkésznapló pontosságáról meggyőződvén, Péter Jenőt' a polg. leányiskola igazgatóját kereste fel s megkö

szönte a szövetség nevében a vezetése alatt álló intézetben léesült leány cserkészcsapat munkájának buzgó támogatását. Délután fél 5 órakor a polg. leányiskola rajztermében volt a csapátszemle Péie

r Jenői igazgató, Péter né Romanecz Mária tanárnő nésztvételével. A leánykák a magyar Hiszekegy eléneklésp után műsorral kedveskedtek, majd dr. Zimányi Endréné körzeti ellesi őr bejelentette, hogy Kisvárdán a »Gizella« királynő leánycserkészcsapatban 28, a »Kinga« tündérke csapatban 12 tag van. A műsor hatásos volt, méltó a leánycserkészet eszméihez s ahhoz a komoly sikerű nőneveiési munkához, amellyel dr. Zimányi Endréné vezeti a csapatot. A szemle után Ruszinkóné ker. ellenőr, dr. Zitnányiné körzeti ellenőrrel együtt tisztelgett Angyalosi Pálnénál és megköszönte azt az odaadó szeretetet és pártfogást amellyel a leánycserkészetet Kisvárdán támogatja. A karácsonyi szünidő után a ker. ellenőr, valamint Reguczky Ilonka ker. főtitkár Debrecenben & Hajdúböszörményen fog csapatszemlét tartani. Debrecenben van a kerületnek 3 leánycserkész-cSapata, egyik Tóth Etelka, a Dóczy leánygimnázium tanárnője, a debreceni körzeti ellenőr, másik Verzsényi Klára, a női felsőkereskedelmi iskola tanárnője és a harmadik Szel le Paula a városi feánycserkész-csapat vezetésével. A Tisza István Tudomány Egyetemen most alakult egy leányc erkész-csapat ennek a szemléjére van kiküldve a IV. kerület ellenőre és főtitkára. HardOBODfi ajéDdLel&neilK női és férfi fehérneműek, zsebkendők Erdélyi H P izmán?inál. II. Julius 17. A románokat megfenyegette az ántánt arra az esetre, ha akár Német-, akár Magyarországnak adna el élelmiszereket. Julius 26. Bratianu román miniszter lemondott. A románok hamar fegyvert ragadnak Magyarország ellen. Julius 27. Az Entente felszólította Romániát régi álmának megvalósítására... Erdély elfoglalásáraHa lapunk fegyvert, lőszert bőven, — hiányos a felszerelésünk — fegyvert fogunk — volt a vá lasz. Julius 28. Romániában Szaszanovot elbocsátották. Egy párt .sem akarja Romániában elvállalni a felelősséget a háborúért. Románia minden élelmét odaadta. Németországnak, mivel raktárai nem voltak. £s ezért cserébe nem kapott egyebet, mint vasat. Julius 29. A Magyarországról megmenekült Lukács egyes helyeken (Romániában) gyűléseket tart s hivja a románokat Erdély elfoglalására. De a románok nem nagyon kaphatók, csak a konzervativek és a szabadelvűek szeretnék Erdélyt. Maguk az erdélyi románok sem várják Romániától helyzetüknek javítását, hiszen a romániai nép gazdasági helyzete más, mint a magyarországi románé. Tehát felfogja most már a magyarországi román is, hogy ő tulajdonképen több jogot (élvez Magyarországon, — földet vehet Romániában bérlő lehet; -bérlője a bojárnak — mit élvezne akkor, ha Romániához csatolnák őket? Julius 30. Romániában a nép kívánja a harcot a nagyon gyűlölt magyarok ellen. Uralkodójukat felszólították a harcra. Felszólították: Ha nem tart a néppel, — ugy nem román, — hagyja ei Romániát. Bukarestben pár hadtestet vontak össze a román hatalmon lévők, kik a harcot nem akarják. Románia ismét eladta terményét Németországnak. Julius 31. Románia biztatja az entente-ot, hogy fegyvert fog a magyar ellen; mozgósít is és — ugyancsak szállítja a Dunán a gabonát Magyarország, Ausztria é

b Németország részére. Augusztus 2. Románia csak szállítja az élelmet a központi hatalmiaknak s (kapja a lőszert Németországtól. Mire fogják használni? — kérdi a lap irója. Augusztus 3. Románia kétszínű politikát végez. Az antant azon felszólítására, hogy fogjon fegyvert a központi hatalmak ellen' igy nyilatkozott: Mihelyt megkapom a fegyvereket, azonnal megüzenem a harcot. Az antant pedig nem bízik benne s azt kívánja' hogy előbb üzenje meg a harcot s ugyanaznap kap fegyvert is. Augusztus 4. A Romániának adott 40 napi gondolkodási' időből már alig van hátra. Várják a beavatkozást Oroszország javára. Augusztus 6. Az orosz nem hisz a románnak s megmondja, hogy Romániának most kellene a köa> ponti hatalmak ellen fellépnie, most, mikor a fellépésre nagy szükség van. Mi érdeme lesz és mit érdemei már akkor, amidőn az ellenségek — Ausztria—Magyarország—Németország — íe lesznek verve. Magyarországon a nemzeti ségi kérdést anélkül is meg lehet oldani, hogy Magyarországot feldarabolnák... Meglehet oldani azzal, ha Horvátország és Erdély (és más nemzetiségek is) szabadalmakat kapnak. Erdélynek Romániához való csatolása kissé bajos is, mivel Erdélyben laknak magyarok is a románokon és németeken kivül. Augusztus 7. Egy bolgár előőr" csapat pár száz méternyire bement Romániába, azért a románok ezt a részt megerősítették. A bulgárok ccsakhamar kivonultak. Augusztus 8. A német császár felszólította Romániát, hogy még várjon 3 hetet; akkor majd viselheti magát akárhogy; nem bánja, hogy ha Németországot támadja is meg. Románia tovább is Szallitja a terményt Németországnak. Augusztus 11. A német császár azt üzente Romániának, ha Ma" gyarország ellen mozgósít, német csapatokat von össze a Drina vidékén. Romániából a terményszállítás tovább folyik Németország, Ausztria és Magyarország részére. Augusztus 12. A románok szállítják még most is az élelmet Németországba és Magyarországba. Augusztus 13. Románia kilépése napok kérdése. Romániára semmi szüksége sincs az antantnak — csak a bulgárok ellen lennének jók. Augusztus 16. A románok azért nem fognak égyverft, mert nincs felszerelésük, de hiába akarnak nekik adni — jrja a lap —, nem kell nekik. Augusztus 18. A románok gyors tempóban szállítják Ausztria— Magyarországnak és Németországnak a szerződésben kikötött anyagot. Augusztus 19. Hogy mit fognak tenni a románok, még nem lehet tudni. A román király fürdőbe utazott. \ Augusztus 20. A .magyarok terüleü nagyobbodásra nem vágynak, de területet sem adnak. A magyarok szívesen odaadnák Bukovinát a románoknak, vagy akár Besszarábiát is, csak — foglalnák el ezeket az oláhok maguknak az Nagy karacsonyi vásárt rendez az előnyösen ismert Sándor Rezső órás és ékszerész cég Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca 3. szám. Óriási választék! Rendkívül olcsó árak! Telefon: 229. 74-70-11 Diadal Mozgó December 19. hétfÖ É«|ö h 'itérok főszereplő; Olga Csellova. Feket

e Sari<-ny Hoot Gibion December 20. kedd Száguldó kerék 2 rész egyszerre. Főszereplő: Severi

n Mara December 21. SZCfda FenevaM szigetén hatalmas dzsungelfilm December 22, 23, 24, csütörtök, péntek, szombat ni

ncs előadás. IBBRBMHHV oroszoktól. Az osztrákok Erdélyt akarják Romániának juttatni. Augusztus 21. Gróf Károlyi és Tisza is kijelentette, hogy Magyarországból egv talpalattnyi földet sem engednek át más országnak. Mire vár hát még Románia? Miért nem fog hát fegyvert, hogyha szép szerével nem adják Erdélyt? Miért nem üzen hát háborút Magyarországnak? Miért 'nyújtja eflenséjgeinek életét azzal, nogy még élelmet szállít nekik? Augusztus 22. Mit akar Románia? Még most is temérdek borsó szállítására kötelezte magát Németországgal szemben. Augusztus 23. A románok Németországnak rezet szálljanak. — Ausztria—Magyarorsi ág Bukovinát ígérte oda Romániának igy: Igaz, hogy Bukovina most orosz kézen van, de ne feledje Románia' hogy Erdély pedig magyar kézen. Németország arra kéri Romániát, hogy még három hónapig legyen semleges. Augusztus 24. Románia hadüzenete biztos Magyarország ellen. Az osztrák—magyar alattvalók már csak 15 napig tartózkodhatnak Romániában; ezért már most igen sokan hagyják ei Bukarestet. Augusztus 25. Románia ujabb szállításra kötelezte magát a központi hatalmakkal szemben. ,Ké

l hónapot vár még... s ha Németország az igért győzelmeket kivivja» Németországhoz csatlakozik, ellenkezőesetben az antanthoz. Andrássy inti Romániát: Ha ellenünk lesz Románia, még abban az eset" ben is vészit, ha Oroszország fog nyerni. «Hát a mi hatalmas országunk miért nem kényszeríti Romániát a hozzánk való csatlakozásra, mint teszi azt Németország a körötte fekvő kis országokkal?® Augusztus 26. Az antant és Románia között közeledés észlelhető. Némely adat szerint Románia a napokban kilép semlegességéből; mas adat szerint megvárja a tavaszt Ausztria és Németország felkérték Magyarországot, hogy Erdélybői adjon egy részt, vagy az egész Erdélyt Romániának. A felszóli" tók tagadó választ kaptak. Augusztus 29. Mik futó tüz> terjed a hir: Az orosz alezredes megmondatta Lőw által az elmenőknek: Igen rossz nektek. Románia megtámadott benneteket...... Igy nemsokara hazamentek... Mint beszélik, zúgtak a városban a harangok is.... Augusztus 30. Ugy mondják' nem bizonyos, hogy a román megtámadott bennünket. Beszélik: a hir, hogy Románia megtámadott-