Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-06 / 252. szám

1927. november 6. JSÍVÍRYIDÉK. 5 Kneipp páter világhírű, legmeg­bízhatóbb vértisztitó hashajtó píiulái ismét kaphatók min­den gyí gy szertárban pillanatban bezáródik a szivek me­legébe, az elsősorban foglalt he­lyet Mikecz István alispán melle.! Mély harangszó bugásával zen­dülnek meg Baltazár szavai a Te benned biztunk eleitől fogva... kez­detű ősi zsoltár fenséges erővel ha­tó. könnyes érzéssel előadott sorai után. Imádkozott és a sas szár­nyalásával lendült a lélek, a gyö­nyörű ima szárnyain az Ur trónusá­hoz. A vergődő magyar sziv uj­jongva követi a prófétai ima szár­nyalását; öltöztessed, óh Uram az árva magyar né^et megtépett köníö se helyett a régi dicsőség bíbo­rába... I Beethoven Himnusza. Az ima után a debr eceni kántus megkapó zenei hatással adja elő Beethoven Himnuszát, majd szűn­ni nem akaró tapstól fogadva jeje" nik meg a pódiumon a kálvineuml mozgakiak íejkes irányitója, az ál" dozatk'zségre inspiráló erővel ható' Kiss Ferenc, elmondja hatalmas szónoki verv-vel előadott magasz­tos etikai életfelfogásra nevelő gyö­nyörű beszédét. A Kálvineum három szík­Iapiilére Rómát hét halomra építették — mondotta — s a Kálvineum is sziklákon épül. Róma megdőlt és rabigába görbedt, a mí Kálvineu­munk azonban élni és'.virágozni fog, mert pillérei megingathatatlan szik­lára, az igére vannak alapítva. Mos" amikor elhelyezik a Leánykájvi­nem utolsó alapkövét, megemléke­zik a három ronthatatlan kősziklá­ról. És itt megindul a csodálatos ha­tású fejtegetés, amely azért mé­lyül ej olyan szokatlan erővel a szi­vekben, mert a sziv mélyéből sza­kad fel. «Az ember fia nem azért jött — idézi Máté evangéliumát — hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másokat». A szolgála* nem szolgaság. A szolga­ság lealázó, e z tagolja a társadalmat, ez szitja fel az osz­tályharcot, a szolgálat az egyenlő­ség, a szabadság. Válasszunk: Vagy a Krisztus szolgálata, vagy a vi­lág szolgasága. A Krisztus szolgá- I lata : élet. A szolgálat az, hogy az ! ép adjon épségéből a bénának, a szépség hintsen mosolyt a rútra, a liliomtisztaság húzassa egy levelét a boldogtalan bűnösre. Megterem­teni a Krisztus szive szerint való világot, ez a szolgáját; egy puha vánkos a hajléktalannak, mejegru. ha a fázónak, egy köny letörlése az árva szeméről. A jó asszonyok sz|vük egy darabját törik le, ugy ad­nak. A szolgálat az, hogy a siralomvölgyet Isten mosolygó vi­lágává varazsoljuk. Nem pusztán kenyérkérdés ez: inkább a" lélek kérdése, az emberiség kérdése. Azért olyan sok a Decsukoít kéz, mert sok az üres sziv. Nem arról van szó, hogy a dústól elvegyük azt,' amije van, hanem, hogv amit ad, abban szivét adja. Nem az a fő, hogy a hegyekből aranyat hozzunk fel: á szivet kell felnyitni, hogy befogadja a szere­teft-u Megfordul a régi legfenda : nem c k enyér változik rózsává, ha­nem a szeretet virága gyümölccsé. Minél nehezebb a szolgáját, annál szükségesebb. Az angol példabeszéd mondja; Sok ember akkor teszi meg a lehetőt, mikor lehetetlent kívánnak. Nem Istennek van szük­sége a Te javadra, amikor adako­zol, Neked van szükséged a jó­ságra. És Isten nem kívánja, hogy teremts alkalmakat a jócselekede­tekre, csak ~azt, hogy ne kerüld el a jó alkalmakat. A szolgálat fejtegetései után az áldozat erényét fejtegette a rendkí­vüli erejű szónok. Nem mindegy adsz-e, vagy ál­dozol is. Ma adnak az emberek szokás­ból, adnak néha merő divatból, hiúságból is. Néha jót tenni is di­vat. Az az értékes adás v, amikor olyant adsz, aminek ejszakitását szűkölöd, ez az áldozat. így ad a lángoló fa, amejy eltemetkezik a lángba, hogy melegítsen. Áldozat nélkül nincs szolgálat. Áldozat a vértanuk kihulló vére, a tudós adá­sa, Emikor tudásának egész meteor* ját szórja a közömbösség, a tudat­lanság éjszakádban. Is jen azt nézi, hogy az adott filléren ott van^e a rátapadó vér, a vér a lélekből, az önző belső életből, amelybői az áldozatos adást kitéptük. Aki nem igy adott, az talán kitűnő, önző számítással önmagának adott. Ez a szolgálat az áldozat utján a szeretet végtelen tengerébe öm­lik. A szeretet, ez a Genezáreth ta­va, amelynek partja menői soha­sem távozik Krisztus. Angyalok könnye, Krisztus verejtéke a sze­retet tengere. Partján ült Krisztus, a fehér márványszikla, amelynek homlokán örök csillag ég: a szere­tet. Ez a híd az ég és föld között. Aranyszál, amely összeköti a két világot, amejy erősebb, keményebb a va snál, szilárdabb a koporsónál. Szolgálat, áldozat, szeretei minden alkotás hármas pillére. Most az ihletett szavú szónok a Kálvineum növendékeihez szól és három gondolatot vés a fogékony, fiatal szivekbe; Szolgálat a sirig, áldozat a vé­rig, szeretet az égig. Ezzel a gondoiatszentháromságT gal fejeződik be az eszmék láncola­tának soha el nem halványodó ze­néje és a figyelő, könnyezésig meg­hatódott sokaság szivéből egy mély­ről feltörő sóhaj szakadt fel: Oh, ha a kemény, önző szivek meglá­gyulhatnának, ettől a jóságoL hir­dető beszédtől, angyali jóságu len­ne mindenik. A gályarabok éneke hangzott ezután fel, a vér­tanuk dala a kántus egybeolvadó zenéjében, majd Nagy György Sán­dor debreceni theológus interpretál, ja lenyűgöző erővel. Eötvös Károly] nak egyik balatoni elbeszélését, amelyek poénja a jégtábláról fel­zengő temető ének volt. A meg­rázó erejű előadás után Ferenczí Károly kálvineumi lelkész köszönte meg az avatási ünnep megható mozzanatait. Mint a visegrádi vár kútja a mélyből titokzatos vissz­hangot ad, a mi belsőnkben is visszhangot keltenek, nagy igazsá­gok igéi és az igék igazsága. Há­lás örömmel mond köszönetet a felavató ünnepért és hatásos sza­vakban ajánlja a Kálvineum'támo­Bei Gicht, I Jschias, Nerven-u.Kopfschmerz, Rheuma, I Grippe, Erkaltungskrankheiten wirken Togal-Tabletten rasch und zicher. TogaJ scheidet die Harnsáure aus. Gin Vexsuch űberzeugt. 1 gatását a közönség figyelmébe­Újra zsoltár hangzik fel, majd a Himnusz fenséges imája jelzi, hogy a vallásos érzés egybeforrt itt is a mély hazafisággal. A püspökök a röm. kath. paróchián. A Kálvineumi ünnepség után Ravasz László és Baltazár Dezső püspök látogatáson jefenik meg a város előkelőségeinél és. a messze jövőbe uj utakat vágó, fenkölt el­határozás, hogy Baltazár Dezső és Ravasz László a keresztényi sziv szeretetének látogatását viszik Éne­kes János pápai prelátus kanonok­hoz is, aki a város áltai rendezett banketen és a délutáni vallásos előadáson maga is megjelenik, amivei kitörülhetetlen szeretethatást vált ki a protestánsok széles körei­ben. Bankét a püspökök tiszteletére. Délután két órakor nyolcvan te­ritékes bankét kezdődik a Korona nagytermében. A díszebédet Nyír­egyháza város adja a püspökök tiszteletére. A banketen megjelen­nek a vármegye és a város előkelő reprezentánsai: dr. Káliay .Miklós főispán, Mikecz István alispán, Vi­rányi Sándor főjegyző, dr. Bencs Kálmán polgármester, Szohor Pál főjegyző, az egyházak részéről Ge­duly Henrik püspök, Énekes Já­nos prelátus, prépost kanonok, Ruttkay Gyula g. kath. kanonok, Paulik" János ág. e v-., Bartók Jenő dr. ref. lelkész, Bodor Zsigmond, az izr. hitközség világi elnöke, megjelennek a hatóságok, intézmé­nyek vezetői, a városi tanács, a debreceni, a vidéki lelkész ka r elő­kelőségei, Baltazár és Ravasz püs­pökök, Káliay Miklós főispán, Mi­kecz István alispán, Geduly Hen­rik püspök között foglalnak helyet. A kitűnő bankét ez alkalommal is széles körben hirdette Papp Lajos konyhájának művészetét. A város szónoka üdvözli a püspököket. Az első köszöntőt művészi len­dülettel Szohor Páj főjegyző mond" ja a következő nagyszabású be­szédben : Méltóságos és Főtiszteletii Püspök Uraim 1 Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség! Odakint a nyírségi akác meg­sárgult levelei már hullanak a hideg őszi földrp. Az elvetett mag fázósan húzódik meg egy-egy göröngyóriás meleg palástja alá. A nyírségi ember is ilyen öszi napon örömmel húzódik meg a családi tűzhely szelíd melegénél, hogy a gyümölcstermelő nyári munka után kitárja a szivét és befogadja felkent pásztorok taní­tását. Imel ünneplő ruhába öltö­zött Nyíregyháza népe, amikor iskolaavatásra vendégül látja a magyar református egyház két Istentől megáldott püspökét, hogy az őszi lombhulláson át beszáljon kitárt szivébe az elhangzott krisz­tusi tanitás, a magyar jövendő reménye. A nyíregyházi ref. egyház. A nyíregyházi református egyház több, mint negyedfélszáz esztendő óta elválaszthatatlan szoros kap­csolatban van ezzel a nyírségi földdel. Átélte a város pusztulását a XVIII. század közepén s igy bizonyára az ő soraiból szedett legnagyobb áldozatot a kuruc­labanc világ örökös villongása. A reformáció első nyomára váro­sunkban 1604-ben bukkanunk, amikor Bocskay István — éppen egy ilyen lombhullató őszi napon — diadalmas seregeinek élén bevette Kállót és és nyomult előre — hirdetne mindenütt az uj tanokat — Nyíregyházán keresztül Tokaj felé. A szabad hajdúk szivében termékeny talajra találtak az uj tanitók magvetései. És csodál­kozhatunk-e, hogy a kis ó-nyiregy­házi református gyülekezet vetése egyhamar kalászba szökkent, mikor éppen 300 esztendővel ezelőtt, 1627-ben megnyerte első ismert patrónusát — milyen forgandó a történelem 1 — iktari Bethlen Istvánt, aki ősapja volt annak a férfiúnak, aki ma egész megcson­kitott hazánknak lett patrónusává. Az Ur kedvezett a nyíregyházi reformátusoknak: adott nekik országos hatalmú védőurakat és lisztaszivü, mély egyházhüségü hivősereget. A „Hármas kis tű. kör' Nyíregyházáról. Ez a tiszta vallásos érzelem korán munkára sarkalta református egyházközségünket az iskolaépítés terén is. A legrégibb elemi iskolai tankönyvünk, a,.Hármas kis tükör" már egy évszázaddal ezelőtt Magyarország fö drajzát tanítván — Nyíregyházáról, mint az iskolák városáról tesz említést. És való­SZANATORIU sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külön szobában 16 pengő naponta. Orvosát S­enk ,™m°N: Nyíregyháza, Káli-utca 42. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom