Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-06 / 252. szám

6 JSÍYÍKVIBSK. i 1927. november 6 Harisnyákat legjobban Benedekffynél, Hungária Cipőáruházban vásárolhat. ban hires is városunk iskoláiról, nemcsak azért, mert nagy területünk sürün tele yan szórva a kultura apró fáklyáival, de mert e világító fáklyákat szinte kivétel nélkül mind-mind az egyházak tartják fenn áldozatos filléreikből. Ezekben az iskolákban nemcsak a szántó-vető élet elemi ismereteit tanítják, nemcsak az ipar és kereskedelem jövendő támaszait, lelkészeket és birákat nevelnek, de beleoltják már a pattanó emberbimbók lelkébe azt a becsületes nyíregyházi erényt, hogy Isten előtt minden ember egyforma. Ez a tanítás óvta meg a nyíregyházi polgár nyugalmát az eszlári peren át a forgandó idők minden viharán keresztül. És ez a tanítás nyitja meg ma minden nyíregyházi polgár szivét, hogy a magyar református egyház körünkben megjelent két főpásztorának az őszi lombhulláson át kicsillanó meleg Istenhozottat mondjon. Ne legyen versengés közöttünk... Mi nyíregyházi polgárok, felekezetek egyházi és világi előljáró', megtanultuk és követeljük azt az intelmet, melyet az írás szavai szerint Ábrahám intézett Lóthoz a bétheli legelőn: „Ne legyen versengés közöttem és közötted, se az én pásztoraim és a Te pásztoraid között: hiszen atyafiak vagyunk 1" Mi mindnyájan édes gyermekei vagyunk ennek a városnak és versengés közöttünk csak a jó eléréséért van. Versengünk szegények gyámolitásában, betegek vigasztalásában, versengünk iskolák építésében. Erről a megértő szellemről sokat tudna beszélni a régi katholikus pardchia zöld lócája, de beszélnek róla történeti feljegyzéseink is. Az első pozitív nyomát ennek az 1794-iki traktuális gyűlés jegyzőkényvében találhatjuk, melynek tanúsága szerint Soltész János bátori prédikátor — még a régi kis református templom idejében — a lutheránus templomban tartolta meg szent beszédét, hogy az összesereglett hívek minek meghallgathassák. De vallja ezt maga a református egyház is, mikor 1873. áldozócsütörtökén az uj templom alapkövében elhelyezett okmányba azt írja: „A testvér egyház nemcsak névleg testvér, de atyafiúi szeretetét tettekben is nyilvánítja." Atyafiak vagyunk... Igen 1 magyar testvéreim, mi atyafiak vagyunk. Ez az atyafiságos szeretet tölti el örömmel lelkünket, mikor a dunamelléki és tiszántúli egyházkerületek főpásztorait körünkben üdvözölhetjük és ez az atyafiságos szeretet nyitja meg szivünket tanításaik befogadására. Nyíregyháza népe társadalmi és felekezeti különbség nélkül hajlik meg felkent személyük előtt. És amikor poharamat a méltóságos és főtiszteletü püspök urak egészségére emelem, az Írás szavaival arra kérem az Istent, hogy adjon nekik „az ég harmatából, a föld kövérségéből, gabonának és bornak bőségéből.* Ugy legyen ! Ravasz László a város programmját a lelkiség fokozásában Iája. Viharosan köszöntő taps fogadja Ravasz László püspök felszólalását. Itt százszázalékos vendég nincs mon dotta. Szívből köszöntöm Nyíregyháza városát. Barátsággal, vendégszeretettel látott bennünket. Ugy érzem ez nem személyünknek, ha" nem rajtunk keresztül annak az ügynek szól, amelynek szolgálatában állunk. Nyíregyháza városa itt az árva gyermeket ültette asztalához és az árváknak apostolát, Kiss Ferencet, aki olyan szépen méltatta ma az áldozatos, szeretetet. Nyíregyháza ezzel nemcsak nagy ügyének adja meg a tiszteletet, hanem arról tesz tanulságot, hogy a nagysága u tjára - lépett, a jövő fejé néz, a láthatatlan értékeket keresi, annak az életfelfogásnak híve, amely mindennél fontosabbnak tartja a leiket. Az anyag lelket sohasem teremt, de a lélek anyagot akkor teremt, mikor akar. — A gondolat teremt világot, erre utal az igazság: kezdetben vala az Ige. Egy népnek annyiban van jövője, amilyen mértékben a lelküség foko?á

sára,.. a spiritualízálódás" ra törekszik. Nyíregyházának tervszerű munkásságát jól ismerem a magyar lélek átmentésében, a spiritualizálódásban. Erre a nyijtan bevallott programmra üriti poharát. Ravasz László: egyetemes ! nemzeti érték — mon- ' dotta Kállay Miklós főispán ) LÁTTA MÁR a könyvpiac legújabb szenzációját? NÉZZE MEG az összes helybeli könyvkereskedések kirakatát. DICKENS TWIST OLIVÉRJE gyönyörű hófehér famentes papíron, aranyozott egész vászonkötésben, a KLASSZIKUS REGÉNYTÁR nagyszerű fordításában, 488 oldalon. Ára 2-30 Általános és é[énk figyelmet és érdeklődést keltenek Kállay Miklós főispán nagyhatású szavai. A venvendégpüspök szavaiba kapcsolódva kijelenti, Ravasz Lászlónak, aki azt mondotta, hogy száz százalékba is -senki se

m vendég, ellentmond, mert ebben az országban nincs ma" gyar lélek, nincs magyar sziv, amelyben Ravasz László otthon ne volna, ő a református egyház büszkesége. de megbocsát, ha én kiveszem és arra a piedesztálra emelem, ahol a legkiváltságosabb magyar értékek vannak. Ravaszt külön keijene méltatni, mint egyházi férfiút, mint tudóst, miniirodalmi remekmüvek alkotóját, de itt elsősorban, mint magyar lelket kivetítő, magyar hírmondót, az Ige hirdetőjét csodáljuk és tiszteljük. Ma sokat ünneplünk, de az ünnepek között az az igazi, amely a remény ünnepe, amely magyar reménységünket fokozza. Ilyen reményt fokozó ,mikor azt látom* hogy egy más kerület püspöke eljön hozánk, hogy az áhított igét, a szeretet, a magyar igazság igéit hirdesse. Ebben látom én Ravasz László -egyetemes magyar értékét, azt, hogy minden szava a magyar igazságot viszi előre. Papi palástban jár, amely elzárja minden utcaportól, megőrzi az éjét felverődő piszokjától, hogy igy tisztán hirdesse azt a hitet, azt az igazságot* amely mindegyikünk előtt magyar igazság marad. Vezesse ennek a palástnak tiszta fénye a magyar igazságok utján és őrködjön to" váb'b'ra is, hogy senki a palást mögé ne férkőzzön, aki vitakeltő, csak az, aki egyetemes magyar hirdetője. ' | Az ő palástja mögött mindenkinek helye van, Ravasz Lászlót mindenki azzal a tisztelettel hallgatja, amelyet magyar embe

r nagy magyar férfi iránt erez. Az ujjongó testvéri íejkek visszhangj acsendül meg a főispán fen" költ szavai nyomán felviharzó tapsban, a

melye a felekezetek közötti igaz és őszinte együttérzésének megnyilatkozása. Baltazár Dezsőt Virányi Sándor vármegyei főjegyző köszönti a meleg Szeretet szavaival. Nem hivatalos kötelesség, hanem a gyermekkori baráti kötelékek ereje készteti a spontán üdvözlésre. — A vármegye lakossága testvéri közösségben él a reformátussággal és ennek a közösségnek ad kifejezést, amikor az egész vármegye nevében szeretettel köszönti Baltazár Dezső püspököt, kérve, folytassa tovább Szabolcsvármegye érdekében kifejtett nemes munkásságát. Kovách Elek ar. ref. főgondnok a diszebéden rjjeg" jelent felekezeteket üdvözli. Fokozza örömét, hogy a többi felekezet képviselői nem parancsszóra, hanem a magyar t

estvéri kötelezettség ősi átérzésévei jejentek itt meg, aminél magasabb erkölcsi kötelezettség alig lehet. Az a kívánságunk, hogy ez a nemzeti egység erős kifejezésre jusson Nyíregyházához hasonlóan az egész nemzetben. Ruttkay Gyula kanonok félszobásában értékes társadalomfilozófiai fejtegefé

cek során árpa mutatott rá, hogy az előre haladó társadalom nem nélkülözheti a valláserkölcsi alapgondolatot. Ezért tévesztik szem elől az örök boldogság fejé vezető ösvényt. Krisztus lehet egyedüli alapja a fejlődésnek. Trianon börtöné" ben ez a közös alap fog össze mind nyáj unkát. A ker

esztény felekezetek együttműködésére emeli poharát Nem ismertük eddig egy/ mást — mondotta Énekes János prelátus, — A felekezetek lejki harmóniáját döntő erejű akkorddal szólaltatta meg Énekes János pápai prelátus, kanonok felszólalása, amely a mély erzesü magyar pap lejkének legszebb manifesztációja volt. Sokszor házunk táján is vannak területek, amelyeket nem ismerünk — mondotta Énekes János prelátus. Társadalmi osztályok, val" lásfeiekezetek sem ismerik egymást. Felületes is

me

rés következtében állanak elő a sajnálatos félreértések. Ne induljunk félrevezetők után, szemtől-szemben állva ismerjük I meg egymást. Igv tartjuk egymás meggyőződését feltétlenül tiszteletben. Hálát adok a polgármester urnák, hogy ajkaimat adott a testvéregyházak vezetőinek egymás szinről-szinre való megismerésére, arra, hogy megismerve egymás meggyőződésének tisztaságát, meg is szeretjük egymást. A diszebéden elhangzó beszédek sorát ezek a szeretetet hirdető szavak poéntirozták s a bankét után az .ünnepségek közönsége a vármegyeházára sietett, ahol Nyíregyházán rég nem látott hatalmas sokaság gyúlt egybe. Most tünt ki, hogy Nyíregyházán nincs elég nagy ter

em a maihoz hasonló arányú e

semények befogadására. A megye háza diszes és impozáns t

ermében egy talpalattnyi hejy sem maradt. Sürü sorokban állt a közönség a földszinten is, a karzaton is. Nagyon sokan be sem jutottak a terembe s szomorúan tudomásul ke] lett venniök, hogy haza kell menniök anélkül, hogy a nagy Ravaszt hallhatták volna. Pedig napok óta a magyar apostol prófétai szavát varta egész Nyíregyháza — felekezeti különbség nélkülImpozáns vallásos délután a felekezeti testvériség manifesztálásával Jegyezzük Nyíregyháza krónikájába: A kálvinisták nagy napja ma" gasan lobogtatta a fejekezetek köf csönös szeretetének izzó tüzét, jegyezzük fel: Nyíregyházán vallásos délután volt a "felekezetek magasan a köznapiság felett gondolkodó vezéreinek forró magyar kézszoritásával. A vármegyeháza zsúfolt termében ott láttuk a• város v-aiameny" nyi felekezetének képviselőjét, otv