Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-26 / 269. szám

12V9 november 26. JNfVíKYIDÉK, 3 A takarékosság á'arca alá menekült poli ikai intrika •lgáncsolni igye­kezett azokat a törekvéseket, hogv a magyar nép millióinak műveltsé­gét egyfelől emeljük, másfelől pe­dig a külföldön is képzett vezéreket adva, hazai munkánkat min" den téren hatályosabbá tegyük. É a azt fiiszem, hogy itt a takarékos­ság csak álarc es ürügy vott. Me rt kérdem öönöket, láttak-e már olyan e mbert, akit a könyvvásárlás tönkre tett volna? Ha azt vizsgál­juk, hogy a z embe rt mi tette tönkre, hát tönkre tette a vagyoni helyzetén felül való élet, tönkre teheti a kártya, vagy tőzsdei üzle­teknek kötése, tönkre tehetik hozzá méltatlan asszonyok, de olyan em­bert még nem láttak, akit a könyv­vásárlás tett volna tönkre. Hogyha «z áll az egyes emberre nezve' még inkább felvetődik a kérdés' hogy íá tak-e már olyan országot, amelyei a kulturára fordilott ki­adások lettek vo na tönkre. Mert hogyha azt vizsgálom, hogy miben mentek tönkre az államok, akkor látjuk azt, hogy tönkre ment az elhibázott diplomácia folytán, — tönkre ment az elhibázott vaiuta­ie/ormok folytán, tönkre ment az elhibázott vámtarifák folytán és különösen a háború foly án. D­hogy egy kultúrpolitika tönkre tett volna egy országot, olyan országot még nPm láttak. Én biztosítom önöket, hogv ebben az országban senki sem enne kevesebb töltött káposztát és túrós csuszát, ha eze­ket a z iskolákat felépíthetjük. Mikor én e zt ebben a tiszta leve­gőjű te ;emben konstatálom, ahova a demagógia és a politikai tak­tika befurakodni nem tud, akkor hozzá akarom még tenni azt, hogy nemcsak egy eszményi kérdés a népokjatás, a gazdasági körök meg­nyugtatása végett hozzá akarom tenni, e z egy kenyérkérdés. Csak az etnográfia körében járja az a nóta, hogy «szeietnék s-'ántani,hat ökröt hajíani», pár év múlva hat ökröt itt senkisem fog hajtani, há­rem itt lesz a traktor és a motor. Itt lesz a tiszta mechanika, mert hogyha ápoljuk szőllőinket, ápol­juk gyümölcseinket, nem kellne permetezni tudni annak az egysze­rű munkás embernek, és ha így mechanizálódik a mezőgazdasági termelés, mindig értelmesebb és ér­telmesebb munkásra lesz szükség a mezőgazdaságban. Az iskolák és a kenyír­kérdés. És hogyha igy tesz eí a legkon­>e. vativabb termelési ágnál, meny­Diadal Mozgó November 25-én, 26 án és 27 én, pénteken és szo nbaton 5, 7 és 9, vaswnap 3, 5, 7 es 9 órakor: Olasz UFA film! BEATRICE CENCI A vérpad szentje Izgalmas történet az inquisitió korá­ból 10 felvonasban. — Főszereplő: Maria Jakobini. Kisérő műsor: amerikai burleszk. Hétfőn Kedden A Montparnasse gyöngye. 4 Nyíregyháza város nyilvános közkönyvtárt létesít. A könyvtár alapvető munkálataival Szohor Pál főjegyzőt bízta meg a tanács. Nyíregyháza. (A „Nyirvidék" tudósítójától). Nyíregyháza város ' tanácsa a városfejlesztési programm keresztülvitele után nem elégedhet meg a város külsó szépítésével, parkírozásával, utainak építésével, gondoskodnia kell szociális és kul­turális feladatok megoldásáról is. Ezen a téren különös figyelmet érdemel a tanyai nép kulturális nívójának emelése érdekében évek óta nagy sikerrel folyó akció és az analfabétizmus ellen megindí­tott hatásos küzdelem. Most a városi tanács nagyjelentőségű kul­turális intézmény létesítésével szol­gálja hathatósabban a népmüvelés érdekeit. A tanács számolva azzal a határozott fejlődési folyamattal, amely Nyíregyházán a lélekszám növekedése és a kulturális igények minden téren való fokozódása tekintetében megindult,elhatározta, hogy a város közönsége részéze nyilvános közkönyvtárat létesít. A nyilvános közkönyvtár könyv anyagának alapjául azok a könyvek szolgálnak, amelyek az egyes ügyosztályokban vannak felhal­nyivei inkább lesz ez igy az ipar­ban és a kereskedelemben. És hogyha azt látjuk, hogy körülöt­tünk nemcsak " Németország és Ausztria hozta be a nyolc osztá­lyos népiskolát, hanem már Romá­nia is megcsinálta a hét osztályos népiskolád akkor mi nem tarta­nán k lépést és egy szép napon arra ébrednénk, hogy nem tudjuk a gaz dasági életet értelmetlen munkás­tömegekkel fenntartani. Tehát a népoktatás nemcsak egy eszmény­kép,, nemcsak egy idea. hanem kenyérkérdes..., a megélhetés kérdése, egy gazdasági verseny kér dés. Hogyha' azt mondjuk, hogy mi sokat költünk külföldi kollégi­umokra, az a nemzet szellemi arisz tokráciájának — a XX. században másról nem lehet szó — a kikép­zése. Rendkívül drága luxus lenne a z, ha az állam a beruházásokat és építkezéseket olyan kezekre bizná, akik a legfejlettebb és legmoder­nebb külföldi berendezéseket nem ismerik és esetleg abból olyan dol­gokat hoznának létre, amelyek már a külföldön elavultak. Ezek mind­amellett, hogy elsőrendű nemzeti­ségű, eszményi és erkölcsi értékek, ttundanpllett közgazdasági értékek is. Én azt hiszem, hogy amikor eze ket a tanyai és falusi iskolákat épí­tettük, e z egy igen jó nemzeti és államgazdasági befektetés. Ezeknek a befektetéseknek az utján nem is állunk meg és örömmel hozom az egybegyűlteknek és ezek után a vármegye tudomására, hogy most legújabban rendelkezésemre bocsáj tott összegekből félmillió pengőt fordítok az építési kampány során a szabolcsi népiskolák építési cél­jaira. Nem törődve a kritikákkai és nem törődve a gáncsokkal, ad­dig, ameddig engem a nemzet bi­zalmával mégajándékoz, föüartóz. ha'atlanut m egyek tovább azon aZ uton\ amely a magyar ut es a ma- j gyar föltámadás utja. A Bessenyei Kör dísz­közgyűlése, amelyen a kultuszminiszter tart elő adást Bes s*íiyei György röl. A kultuszminiszter beszéde egy csapásra meghódítja a sziveket an­nak a kulturprogrammnak a szá­mazva. Ezt a könyvanyagot rendezni fogják és elhelyezik a városháza egyik emeleti szobájában és évről­évre szaporítani fogják. A meg induló u] költségvetési évben 3000 pengő áll rendelkezésre a könyvtár fejlesztésére. A tanács a közkönyv­tár fejlesztésével Szohor Pál fő­jegyzőt [bizta meg, aki a napok­ban hozzá is fog a nagyszabású bibliografikai munkához. Szohor Pál, maga is iró ember, lelkes bibliofus és kiváló szakember a könyvismeret terén s igy azok az irányelvek, amelyek alapján a közkönyvtárt rendezni fogja a szakember tudatosságával bizto­sitják a köz számára valóban értékes, hasznos, nevelőhatásu könyvtár létesítését. A könyvtárt természetesen csak a fejlődés megfelelő stádiumában adják át a nyilvánosság számára. — Az Egri Dalkör hangversenye 26-án szombaton este 9 órakor a Koronában mára, amelyet ez a csodálatos energiájú, lángoló hitű kormány­férfi vall és követ. Ünneplik lel­kes ovációval fogadják a minisz­ter beszédét, amely után az ünnepi összejövetel véget ér- Klebelsberg Kunó gróf minisztert és a kísérete­ben maradó notabilitásokat MikecZ István alispán vendégszerető, régi magyar hagyományok szépségében fénylő otthona látja vendégül. Mikecz Istvánné alispánné és j<er­tész Sándorné úrnők a lekötelezően szíves háziasszonyok a kultuszmi­miniszternek és kíséretének fogadá­sában. Közbetn újra előkelő, diszes közönséggel, a vármegye szellemi kiválóságaival telik meg az ősi vár­megyeháza díszterme. Délután 6 óraj kezdettel a Szabolcsvárme­gyei Bessenyei Kör tartja kivéte­lesen érdekes, nagy műélvezetet igérő díszközgyűlését, amelyen ma­ga Klebelsberg vallás és közokta­tásügyi miniszter fog előadást tar­tani vármegyénk büszkeségéről, Bessenyei Györgyről­Kállay Miklós főispán Klebelsberg grófról és Bessenyei Györgyről. A kultuszminiszter előadását dr. Kállay Miklós főispánnak a Bes­senyei Kör elnökének nagyhatású felszólalása előzi meg. Amit itt a főispán szive szerint, kulturáltságá­ból feláramló forrói érzéssel mond: ezrek és ezrek vallomását foglalja hatásosan kifejező szavakba. A főispán a következőket mondja: jó ideje, a kultuszminisztertől azt a biztató ígéretet kaptam, hogy a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör­ben előadást fog tartani. Most ab­ban állapodtunk meg, hogy Besse­nyei Györgyről fog beszélni- En­gem egy gondolat kapott meg: Ebben az egyesületben, ebben a vármegyében, ezen a helyen talál­kozik Bessenyei György és Kle­belsberg Kunó szelleme. A magyar kultura reneszánszának két munká­sa, két harcosa találkozik itt és mi tezt a mai közgyűlést e szellemi ta­lálkozás ünnepévé avatjuk- (Lelkes taps ás éljenzés.) Bessenyeinek, a magyar kultura első úttörőjének eb­ben az egyesületében, mint uj út­törőt köszöntöm, vezérét a magyar kulturának, a magyar tanítóság­nak. A miniszter ur frappáns megállapítást tett ma délután, amikor kijelentette: a kultura so­hasem tett tönkre sem egyéneket, sem nemzeteket. Ellenkezőleg; minden magyar feltámadás a kultura jegyében indult meg- A kultura harcosai ültették el az uj eszmék magvetését- A magyarság a kultura terén olyan értékeket mu­tatott fel, amilyeneket keveset ter­melt a világ- Ez a nemzet kis számához arányítva olyan kvalitá­sokat árult el, amilyeneket -nagy nemzetek sem tudtak'felmutatni. — Egy meglepő tünemény köti" íe fi­gyelmünket: a nemzet összeroppa­násának napjaiban nem akadtak sohasem olyan férfiak, akik megál­líthatták volna a nemzetet a bu­kás utján. Ennek is meg van az oka. Kis nemzet vagyunk. Száz százalékig vette igénybe erőinket minden nagy célkitűzés és tragikus pillanatokban már nem rendelkez­tünk annyi erővel, hogy a nemzetet a halál tol meg tuktuk volna men­teni- Tévesen használtam a halál kifejezést. A magyarság életútján sohasem lehetett szó halálról-- — Pillanatnyi kimerülés állott be, de pihenés következett, amely uj és nagyszerű erőket termelt. Min­dig uj, mindig gazdag életútra vezettek ezek a z uj erők. Ez az erő ott éf a nemzet aléltságaiban, csak megfelelő hely, idő, talaj, körül­mény kell, hogy kifejlődhessék. Bessenyei György is a pihenés idejében emelkedett magasra. A mohácsi vész következményei az ő idejéig tartottak. A magyarságnak Et kellett helyezkednie a Monarchia keretében, hogy megélhetéséért küzdhessen. , Bessenyei György ebben a kor­ban, ennek a magyar földnek, en­nek a z országrésznek a gyermeke* e föld szellemének, kultúrájának örököse, ö inditja meg a magyar kultura reneszánszát, azt a meg­újulást, amely olyan csodás al­kotó férfiakat adott. Bessenyei György megismerve a nyugati mű­veltség erejét, jelentőségét, bekap­csolja nemzetét ebbe a'kulturéiet­be, rávezeti a haladás útjára. In­nen, erről a földről küldötte ki az uj kultura patroulÍjait, az álmodó­kat, akik a dicső, nagy magyarsá­got álmodják, a harcosokat, akik loria Swanson (A DÁMA) auline Starke (Az utolsó lázadás) r Eugene O'Brien h Tim Mc Coy J Owen Moore kitűnő partner Gilda Grey Noah Berry Apo B^ Hétfőn * m Kedden olló

Next

/
Oldalképek
Tartalom