Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-26 / 269. szám

jsíVímniMfaK. 1927. november 26 Nagymagyarországért küzdjenek. Klebelsberg Kunó gróf is erről a földről indította meg hóditó har­cát, itt építtette első iskoláit, —' itt vetette el az uj kultura magve­tését, itt sorakoztatta uj harcba a magyar ifjúságot, a jövő rfcmény ségét. ö á magyar reménység had­vezére. Köszöntöm szivem mele­gével, szeretetével, köszöntöm ben­ne az uj utakat mutató vezért. En­gedje meg, hogy ne azokért a sike­rekért ünnepeljük, amelyekhez a miniszteri! székben jutott, hanem ünnepeljem őt kulturális alkotásai­ért és nevezzem őt az alkotások ál­lamférfiának. Magyarország kultuszmi­nisztere Bessenyei Györgyről Kállay Miklós dr. főispán nagy­hatású beszéde után Klebelsberg Kunó gróf tartja meg e[őadásá T Bessenyei Györgyről. A nagy tu­dományos készültséggel megkon­struált és különösen uj korfesté­sévei ható, originális értékű elő­adását természetesen nem közöl­hetjük itt részletesen. Megállapít­hatjuk, hogy Klebelsberg Kunó Bessenyei György életét, tragiku­mát, amelynek adatait éppen itt, Szabolcsban alaposan ismernek, uj és frappánsan ható megvilágítás­ban ismertette- Előadása kezdetén kijelentette, hogy nem fogja.itt fel­tárni az ily részletkutatás adatait hanem saját metodikájával a kul­turpolitikust kutatja es megfesti Bessenyei pályájának, kultúrpoliti­kai hátterét. Ha Bessenyei egyik­másik munkáját ma vesszük elő, unalmasnak, elárvultnak, irodalmi hatás tekintetében holt anyagnak tartjuk. Ez azonban sEmmit sem von le Bessenyei értékéből. Ez az érték kultúrpolitikai téren jelent­kezik. Az ő hatása adta meg azt a hatalmas lökést, amely a szellemi jelenségek törvényeinek változatlan erejével tart máig. Elindult a vár­megyéből és Sárospa'akon tanult. A sárospataki kollégium, amely a XVI—XVII. századbn virágzott, Bessenyei idejében, amikor az osztrák kormány nem engedte meg a protestáns ifjaknak a küfölldi egyetemek Iátoga'ását, lehanyatlott. Ebből a milliőből került fel a XVIII. század hatvanas éveiben Mária Therézia testőrei közét­Mária Ther«zia azt hitte, hogy a nemes ifjak Bécsbe csábiíásával si­kerülni fog a magyar gondolat leg­erősebb támaszait, a köznemessége 1 germanizálni, azt hitte, hogy _ a császárváros varázsa megejti a fia­tal nemeseket, akik otthon az osz­trák fővárost propagálni fogják. Ennek a törvekvésnek ellenkezője következett be. Bessenyeiék a ma­gyar irodalmat, a magyar szellemet újították meg Bécsben. Ilyen környezetbe került Bécs­ben Bessenyei. Előbb Bécs olasz és spanyol szellem befolyása alatt volt, de később, amikor Mária Therezía Szilézia utáni sóvárgásá­Mslyen leszállított árak mellett vásárolhatja botorait Suhanesz Lajos bútorcsarnokában, Kállői ucca 4, telefon 319, hol háló, ebédlő- és uriszobák, leányszobák, sezlon és matracok, szalon- és bőrgarnitúrák, vas- és rézbutorok, hajlitatt és kárpitozott székek, ebédlői, gömb- és iró asztalok, konyhaberendezések áru­sittatnak. — Saját érdekében kérem, győződjön meg ugy áruim első­rendű minőségéről, mint azok olcsó árairól. Ma reggel hat óra húsz perckor kiugrott a nagy­kállói személyvonat, három kocsi felborult, de ember­életben nem esett kár. Egy nyolcadik gimnazista combtörést szenvedett. — á kisiklás oka: sintörés. (A «Nyirvídék» tudósítójától). Ma dé.eiőtt az a hír terjedt el Nyiregházán, hogy közvetlenül a város közelében nagy vasúti ka­tasztrófa történt, amelynek több ha Iálos sérültje van. Ebből a hirbőt szerencsére csak annyi az igaz, hogy, a Nyijregházáról 6 óra 5 perc kor Mátészalkára induló személy­vonat Nyíregyházától négy kilo­méterre, a 40. és 41. szelvény kö­zött kisiklott. A siklás, amely sin­törés miatf történt, a személyvonat 7. és 8. kocsijával okozott bajt. Két második és egy harmadik osztályú ; személykocsi oldala düjt két másik harmadosztályú kocsi és a posta­kocsi kisiklott. A félrebillenő egyik kocsiból ki­esett Katona János 19 éves nyol­cadik gimnázísta, aki Nagy kál lóba jár a főgimnáziumba. Az oldalra düíő kocsi eltörte a fiatalember combját. Több sérülés nem tör­tént. A szerencsétlenségről azonnal értesítették Tibay Gyula MÁV ál­lomásfőnököt, aki segélyvonatíal sietett a helyszínre és behozta a nyíregyházi állomásra a súlyosan sebesült Katona Jánost. A sebesül­tet az állomáson dr. Ruhmann és dr. Fábry orvosok várták, akik be­kötözték a törött lábat majd a sé­rültet mentőkocsin szállították be a kórházba. < ; , ; A kisiklás köve lkeztében meg­rongált síneket szorgos munkával állítják helyre. A déleíőtti vonat forgalmát még átszállással bonyo­lították le, de a déli vonat a jelek szerint már akadálytalanul robog­hat át a szerencsétlenség színhe­lyén­ban kapcsolatot talált a franciák­kai és a Habsburgok kibékültek a Bourbonokkal, ősi ellenségükkel, a francia szellem árama volt érezhető a bécsi életben és divatossá lettek a felvilágosodott irók, Voltaire, Rousseau- A politikai orientációt követi a kultura uj vívmánya "is. Bessenyei az uj szellem rabja lesz. T®stőrtarsai is a francia műfaj és szellem jegyében duló irodalmi működésre ösztönzik- Nem elégszik meg a testőrökre való hatással: messzebb orientációt keres és kap­csolatot talál a legrégibb magyar szerzetesekkel, a Pálos-renddel, a mely, rend Virágot, Verseghyti Ányost adja az irodalomnak. Len­díts festőművészünk éppen most festi a zt a képet, amelyen Besse­nyei bíborvörös ruhában ott társa­log a fehér ruhás Pálosokkal és Orczyval egy magyar tudós • tár­saság felállításáról. A Magyar Tudományos Akadé­mia megalapítása előtt 60 évvel Szabolcjsmegye fia már a tudós társaságról álmodozik- Az osztrák kormány természetesen a társaság megalakítását nem engedélyezi­Bessenyei pályája felfele ivei, de őt is eléri a magyar sors tragiku­ma: összeroppan, mielőtt célját el­érné- Bessenyei három katasztró­fa átkát szenvedi- Első katasztró­fája lelki, amikor áttér belső átélés nélkül, mert neki, az atheistaságig szabadgondolkodópak mindegy volt, milyen pozitív vallás hive. II- József Bessenyeit, _ mint a magyar irodalom úttörőjét mellőzi. Elveszti kegydiját. Anyagi megél­hetését a borkereskedés sem bizto­sítja, a rajongva vágyott Béc&től el kell válnia, ez második katasz­trófája. Harmadik katasztrófája az, hogy amikor hazajön, itt szelle­mi pálfordulás van, a francia esz­mék, a francia ízlés, irodalom mel­lőzést szenved a forradalom túlzá­sa miatt. Bessenyei nem tud irányt változtatni s" őt a német klasszicizmus korában, az uj vezéri Kazindzy idején nem értik meg, müveire kiadót sem kap. Igy hal meg magára hagyottan. Az ő élete tragikus, szomorú, de hatalmas inspirációt adó magyar élet. t Eddig azt vallották, hogy a re­formkor Széchenyivel kezdődik. — Ez tévedés- Széchenyi reformmoz­galmát megelőzi Bessenyei iro­dalmi akciója. Nekünk, akik uj rekonstrukció előtt állunk, tanul­ságos az ő szomorú élete. Ez a ta­nulság az, hogy a politikai akcfiót meg kelt előznie a kulturális re­formnak, a kulturális megújulásnak. De emellett a tanulság mellett okulnunk kell abban a tekintetben is, hogy valláserkölcsi alap nélkül uj kulturáljs reform nem képzel­hető. A kiegyezés kulturája fényes felhőkarcoló volt, de nem volt szilárd alapja, vasbeton erkölcsi bázisa. A mi tanulságunk ,az» j hogy amikor egy uj fellendülés j kulturális alapjait építjük meg, erős j valláserkölcsi alapra építsünk. De [ ha így meg is állapítjuk, hogy mit nem kell követnünk Bessenyei élet- | elvei közül, nem szabad feled- j nünk, hogy hálásaknak kell len- j nünk a férfi iránt, aki az egész ma­gyar szellemi megújhodás nagy­alapvetője volt, Bessenyei György­ről. Vietőrisz József dr. * kuLuszminiszterrőí. Nagy és maradandó hatást kelt Klebelsberg Kunó gróf friss szempontok alapján felépített elő­adása^ amelyet a lelkes közönség, a Bessenyei Kör nevében Szabolcs iróbüszkesége, klasszikus erejű poétája, dr- Vietórisz József kö­szön meg a következő szavakban: •Tisztelt ünneplő közönség! A történelem feltárja sorait és sorkö­zeit azok előtt, akik szakértelemmel és szeretettel foglalkoznak vele; de tiszta, uj lapot is nyit azok számára, akik érdemes munkásságuk alap­ján méltóknak bizonyultak nevük megörökítésére. Mélyrelátó kulturléjek és mesz­szeható kulturmunka jogosítja nagynevű előadónkat is arra, hogy nemzetünk legjobbjainak sorában foglaljon helyet; nemcsak azokért a nemes célokért, amelyekért küzd, hanem azokért a nagy eredménye­kért Is, amelyeket elérnie sikerült­Szerencsés miniszter, akinek sokoldafn akcióban megnyilvánuló kultúrpolitikai törekvései egy ko­moly tudós alapvető eszméiből sar­jadzhafnak ki; es szerencsés tudós, akinek nemzetboldogitó gondolái megvalósításának utján egy minisz­ter ál írendelkezésére! Kegyelmes urunk! Mi, Szabofcs­vármegyei Bessenyei-Kör, mint egyszerű napszámosai féltékenyen őrzött drága örökségünknek,' ' a müveit magyarságban diadalmasko­dó magyar műveltség eszméjének, végtelenül hálásak vagyunk Nagy­méltóságod iránt -nemzeti hagyomá­nyaink ápolásáért és nemzeti kul­turánk előbbre viteléért­Meggyőződéssel valljuk, hogy kifelé az értelmi fölény, befelé az érzelmi egység volt és lesz min­denkori alapja a magyar hivatás betöltésének s boldognak érezzük magunkat, ha Nagyméltóságodnak erre irányuló őszinte fáradozásá­ban hűséges, kitartó, önfeláldozó munkatársai lehetünk­Háromszázteritékes ban­két a kultuszminiszter tiszteletére. A felejthetetlenül magasztos ün­nepi díszközgyűlés után este 8 órakor a Korona dísztermében háromszázteritékes bankét volt a kultuszminiszter tiszteletére. A banketen képviseletet nyert egész társadalmunk, de különösen nagy számmal jelentek meg a vá­ros tanárai és tanítói­A banketen dr- Klekn^ Károly mondott hatásos köszöntőt a Bes­senyei Kör nevében. A magyar kulturális életnek három fázisa kö­zül az egyik Bessenyei, a máso­dik Széchenyi, a harmadik Klebels­berg nevéhez fűződik- Klebelsberg Kunó gróf is példát mutat a kül­földi agítáciióvaí, a tudománymü­velésével, a vidék gyakori látogatá­sával. ő a magyar kultúrfölény leghatásosabb dokumentuma, a sö­tét magyar éjszakában biztató nap­sugár. Nyíregyháza város nevé­ben Szohor Pál fő­jegyző köszönti a mi­nisztert a következő, lelkes tapsot, szűnni nem akaró éljent kiváltó következő beszédével: Tiszteit Hölgyeim és Uraim! Nyíregyháza közönségének ezt a hideg, szürke hétköznapját ünnep­pé avatja a magyar kultura efső szolgájának — Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ur Önagy­méltóságának látogatása. Az újsá­gokból tudjuk, hogy tegnap még az országgyűlésen és minisztériu­mában dolgozott, ma pedig idejött közénk, hogy tanuja legyen itt a téli csendre készülő szabolcsi fal­vak hálájának, eze r és ezer iskola­fedét alá került mosolygó arcú' kerekszemű kis magyar gyermek ártatlan szeretetének. Ny-iregyházának efső lakosa az iskolamester volt. A régi telepesek szekérsátora alatt ideérkező gyer­mek már a második napon az is­kolamester gondozásába került, a hot nemcsak a betűvetésre, és val­lásosságra nevelték, de munkára sarkalták e magyar földnek és e magyar népnek jövője, boldogulá­sa érdekében. Az ifjúságba plán­tált szellem azután csakhamar érez­KE FELEDJE El, hogy a „Nyírvidék" nyomdája, a Jóba nyomda (Széchenyi-út 6. sz. Telefon: 139.) készít mindenféle reklám nyom­tatványokat is, u m.: cégkártyákaj, üzleti és fali reklámtáb­lákat, valamint mindenféle NYOMDAI MUNKÁKAT ízléses, szolid kivitelben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom