Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-25 / 268. szám

Nyirefjháza, 1987. november 25 • Péntek XLYIII. évfolyam, 268 szám. JSÍYÍRYIDÉK EI0fls«téal árak tolyban és «W4k»n: Egy Mra 2 SO pengd, N««yMévra 7'SO pangd. WiÉlliliiMiliiinli fa frnftfrVrwik r&h Mgedafay. AtapHotto JÓBA ELEK Fintkaaztő i Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. FalaMta aaarkaaitft t VERTSE K. ANDOR. StaMkMztffBtfg <• kFatfö hivatal: SZÉOHENYI-UT 9. SZÁM; Talafon axáon 189. Postachequ* ! Kéziratokat aam adunk vlsaza* Bratianu romén miniszterelnök meghalt. Miniszter jött városaokba éa sze/eetel köszöntjük itt, Bessenyei földjén a kultura magyar zász'óvivőjét, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert. Nem parádézásra jött, a munka, a szakadat" ian, ieikej alkotó munka emberének ismerjük, akinek a'kotásai •etfekre fordítják le a nem régen kö etbe foglalt beszédeket, szavakat. A magyar éleiben nincs termékenyítőbb példaadás, amint a cse.ekvés. "Á motorbúgás, a kalapácsülés, a tanító szó ereje, a legszebb muzsika ezen a földön, ahol a frázisok fülsiketítő zenebonája sokszor már-már meg akarja be" ní.ani az é e et. Klebelsberg Kunó gróffal szemben nem hízelgés, mert ő e

rre legkevésbbé rezonál éppen munkás lényénél fogva, ne,n hízelgés, hanem komoly oknyomozó inü\eíődéstörténe,irás, ha kimondjuk, hogy Eötvös József óta nem volt hozzá hasonló alkotó kulturpolííikus minisz^e Magyarországnak. »Engem felver nyájas képztsdmből komoly valónak súlyos érckara..»Mit ezren némán tűrve érezének eltölti égő kinnal lelkemet.® Ezt mondotta Eötvös. Ko" moly valónak súlyos szava az' amely ma a magyar kultuszmi" nisz érnek cselekvést diktál éí Klebelsberg Kúnó Eötvös ideálizmusával és lendületével viszi ezt a nemzetet a kultura szárnyán elő" re a dicsőséges holnap felé, a feltámadás utján. Vannak kicsi" nyes gáncsot vetői, könnyű szóval, odave.ett kritikákból hallik a meg nem értés, a koncepciónélküliség gáncsvetése, de mindez nem csökkenti lázasan lelkes munkakedvét. Az egyetemek és tudományos intézmények létesítése, iskolák építése, kulturális kapcsolatok erősítése, tudósoktató tevékenysége közben azt a hevületet ára-.ztja' ameilyel a renaissance szent ide" álizmusával áthatott emberei keresték a szépet, az élet uj érielmét, uj igazságait. »Még sok száz uj objektum keil«, szokta mondani ő, aki annyi iskolát létesíted' ahányat elődei hosszú évtizedeken át; a gazdag Nagymagyarország idejében nem voltak képesek megalkotni. Eddig a kulturától meszsze eső, zord tanyákon kigyúl a tanító szó fényessége, felhangzik a Magyar Hiszekegy imája, világosságot áraszt a betüismeret, ahof eddig az irás misztikum volt. Bessenyei a Magyarság c. röpiratában sürgeti a " magyar kincsek bányászását. Az aranyat rejtő hegyet bányászni kell, a magyar érték is ott marad a mélyen, ha felszínre nem hozzuk. Bessenyeii tehát nevelői aktivitást, nemzetnevelést sürget, e

z a

z eiementuma a mi lelkes, alkotó kultuszminiszterünknek, akit ma a szívek éljenszava köszönt Bessenyei földjén. Csak egyet kérünk, egynek a szivébezárását kérjük: ugyanavval Folytatása a 4. oldalon. Hat évvel ezelőtt elkövetett gyilkossá] gyanujaraiatt letartóztatták Fekete Endre fehérgyarmati gazdálkodót. Kiderült, hogy Voloscsuk Andrásnak hívják, s a meggyilkolt özvegyét vette el feleségül. (A «Nyirvidék» tudósi.ójátó ). Párját ritkító szenzációs eset tartja izgalomban a szatmárvárm'flgyei Fehérgyarmat nagyközség lakosságát. Néhány nappal ezelőtt szuronyos csendőrök jelentek meg Fekete Endre odavaló jómódú gazdálkodó házánál éseszavakkalhyitottak be hozzá: — VoLoscsuk Andrást keressük, aki hkt évvel ezelőtt a huszti országúton meggyilkolta Sutka Mihály Amerikából hazatrét gazdálkodót, — mondotta az őrsve ető> mire Fekete Endre halálrasápad ön válaszolta: —• Itt nem lakik Voloscsuk András, nem is ismerjük. Én Fekete Endre vagyok! — Az a gyanú, hogy maga azonos a gyilkossággal ' gyanú itott Voioscsák Andrással! Azonnal jöjjön a községházára, ahol ki fogjuk hallgatni! S Fekete Endre vette a kabátját és kalapját, s szuronyos c endőrök között ment föl a községházára. Az emberek összedugták a fejüket, nem tudták mire vélni, hogy a jómódú Fekete Endrét vájjon miért kísérgetik a csendőrök. Nemsokára kiderült minden. A; csehszlovák'kormány kéri Voloscsuk András kiadását, akit a Sutka Mihály meggyilkolásával gyanúsítanak. csehszlovák hatóságok hogyan jutottak ennek a titoknak a felfedezé" sére, az majd az alábbiakból fog kitűnni. Voloscsuk András 1899. év december 7-én születeti Husztközön (je.enleg Nankov), apja Voloscsuk György Iván, anyja Huk Ilona. A szüléi háznál élt 18 éves koráig, amikor 1917-fcen besorozták katonának a balassagyarmati 85-ös gyalogezredbe. Balassagyarmatról három hónapi kiképzés u'án a déltiroli frontra vit'ék, ahol rövid szabadságmegszaki ássál egészen a forradalom kitöréséig maradt. Mint köz'egény jö t haza « frontró', s apjával együtt járt dolgozni, aki ácsmester volt. 1919 év nyarán Voloscsuk András megunta a husztközi é:etegyhangúságát, s önkén b

eállott a cseh hadseregbe, még pedig s

za~ Raszvezetőnek, mert sikerült neki hamis igazolvánnyal bizonyítania, hogy a volt osztrák-magyar hadse regben ilyen ranggal szolgált. Állítólag egy Dalos László nevü husztközi bajtársa hamisította meg a «halálcédulát», s így sikerült szakaszvezetői ranggal becsempésznie magát a cseh hadseregbe. Hat hónapot szolgált Munkácson, majd a nagyszőllősi 41-ik gyalogezredhez került, s itt maradt 1921. év tavaszáig, amikor leszerelt. Minthogy a cseh hadseregben nagy altiszthiány volt, arra kérték föliebvalóí, hogy maradjon még néhány hónapig, amíg Ijelyettesitéséről tudnak gondoskodni. EztmBg is tette. Uj beosztást kapott a századi-ódában, ahol a Zsoldpénzek kezelésével is megbízták. Ekkor kártyázni kezdett, s nagyobb összegetv sz te\t a kincsári pénzből, mire félelmében megsZököt, előzőleg azon ban 3000 cseh korona készpénzt vett magához. Állítása szerint két hétig a szökés után még Husztközön tartózkodott, majd mikor már nagyon égett talpa alatt a föld' Tiszabecsnél útlevél nélkB á szö~t köt' a határon. Voloscsuk András Fekete Endre névre igazolványt kap a kölesei főszolgabírói kirendeltségtől, letelepülési engedélyt nyer Fehérgyarmat elöljáróságától, optál, beáll, a magyar hadseregbe, elveszi a meggyilkolt özvegyét, s végül magyar állampolgárságot nyer. Tiszabecsen Moldován Ferenc földbirtokosnál jelentkezett munkára, aki gazdasági cse.édnek alkalmazta. Itt szolgált 1922. évnyaráig. Ezután a kölc ei főszolgabírói. kirendeltségnél Fek

ee Endre névre igazolványt kapott, amelynek alapján Fehérgyarmat község elöljárósága letelepítési engedélyt adott ne'ki, s ugyanakkor bejelentette, hogy opiálni kíván, rfíelyről külön igazolványt kapott. Fehérgyarmaton ísmerkede t meg Sza'.óczi Gyula tiszaujlaki dohánycsempésszel, aki azt ajánlotta, hogy nősüljön meg, tudna részére egy megfelelő özvegyasszonyt Husz on akinek vagyona is van. Voloscsukpekete vonakodott a nősüléstől, s miután nem volt foglalkozása, ismét katonának jelentkezett, — de ezut.al a magyar nemzeti hadseregbe. Később megbánta ezt a jelentkezését, s ezt közölte is SzalócZíval, akivel ugy látszik, állandó összeköttetésben állott, s az azt tanácsolta neki, hogy nősüljön meg, akkor a fennálló rendelkezések értelmében nem keU bevonulnia. , — Nem bánom, — felelte Voloscsuk, mire Sza'óczi elment Husz'-ra s néhány nap múlva már hozta is az asszonyt Tiszabecsre. Itt történt a találkozás özv. Sutka Mihály néval, akit ismeri még Husztközről, sőt rokona is, mert leány" nevén Voloscsuk Ilonának hívják. Sutkáné elmondotta neki, hogy fér" jét, aki nemrégiben jött haza Amerikából, 1921 tavaszán valami Cs«háj nevü rablóbanda tagjai meg' gyí kolták. Rövid beszélgetés ut'.n abban állapodtak meg, hogy Volos csuk t'vesZi Sytkánét, aki erre víszszanient Husztra, hogy ottlévő ingatlanait értékesítse. Egye? szám ára IS fillér. A Fekete Endre őrizé.bevételnek előzménye az, hogy a csehszlo vák kormány megkeresést intézett a magyar igazságügyminiszterhez egy Voloscsuk András nevü gyil kossággal gyanúsított egyén kiada tása iránt, aki Fekete Endre álné ven él Fehérgyarmaton. Hogy : Voloscsuk András hamis igazolvánnyal altiszt lesz a cseh hadseregben, elsikkasztja a katonák zsoldpénzét, azután átszökik Magyarországra.