Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-22 / 265. szám

1279 november 22. JMItíkvidékl TSEtyjiiOTS'-pjSi is menti, de sokat magyaráz abból a szomorú tényből, hogy • kisembereink előtt a korszerű gazdálkodásnak, a többtermelésnek legtöbb titka máig is valóban titok. Kisembereinknél kijegecesedett az a tradíció, hogy ha bármilyen okból mostoha lett a termés, megfelelő készültség, megfelelő ismeretek hiányában nem levén képes a termést felfokozni, jövedelmét emelni, leszállította igényeit, olykor a legszerényebb emberi élet színvonala alá és ezzel az irányzattal nem urai, de rabszolgái lettek a földnek. Ám ha igazságosan akarunk ítélkezni, azt is látnunk kell, hogy a kisemberek szaktudásának, ismeretkörének kiépítése alig pár évtizedre tekinthet vissza. Meg kell állapitanunk, hogy ma ez a kérdés áll homloktérben, amióta felismertük azt az egyszerű igazságot, hogy a legerősebb páneelerőduéi is hatalmasabb vár a buzávai megtelt magtár. Tisztelt Gazdatársaim! Szerencsétlen hazánk szétdarabolásával, a magyar föld felett, is megnehezedett az idők járása. A magyar tudás, magyar munka által ültetett kárpáti erdőségeket ma idegen martalocok pusztítják. Ezeknek az erdőknek sorsától függ pedig jórészt a mi folyóink járása, a májusi esc, az érlelő- vagy perzselő nyári meleg, a jégeső és sok elemi csapás< amelyeknek jobban vagyunk ma kitéve, mint azelőtt. Megnehezedett a mezőgazdaság termékeinek értékesítési ' lehetősége, mert a soK apró vámegység, a csonka országunkat övező ellenséges államalakulatok gyűrűje fojtó hurokként szorul a mezőgazdaság nyakára. Ellentmondást se tűrő erővei mutatja a telekkönyv, hogy szinte óráról-órára milyen rohamos mértékben adósodik el a magyar föld. Pedig felényi terhet se birhat ma el a'magyar föld, mint a háború előtt, mert a mai kamatviszonyok mellett már felényi teher is több, mint kétszeres kamatjáradékot jelentene. A közterheknek számottevő csökkentésére alig lehet közeljövőben számítani, hiszen kulturfölényünk megóvásának egész sorsa van ettől függővé téve, erről pedig nem mondhat le becsületes magvar ember. A mezőgazdaság sorsát irányitó összes többi tényezők megváltozása, az értékesítési lehetőségiektől kezdve a szelek járásáig, bizony jórészt területi integritásunkkal van szoros összefüggésben. Hogy eljuthassunk odáig, elsősorban a magyar mezőgazdaságnak kell többet termelnie, nemcsak többet, de jobbat, nemesebbet, értékesebbet és olcsóbban kell termelnie, hogy a nagy világversenyben helyét megállhassa. Egyedül a kultura utján juthat el a magyar gazda a többtermeléshez. Nincs más odavezető ut! A magyar gazdáknak és ezek között is első helyen a mi kisgazdáinknak rá kell térniök a mezőgazdasági kultura útjára, amely már teljesen járhatóvá van kiépítve és amely magyar földön át is biztosan célhoz vezet. Kisgazdáinkat pedig nem azért emlitem itt első helyen, mert történetesen az ő kulturájuk számára szánt hajlékot ma avatjuk fel. Nem is azért hivatkozom kisgazdáinkra első helyen, mert bizonybizony az ő földjeiken van a leg több pótolni való. De hivatkozom rájuk, mert ma már ők birtokolják á magyar földnek nagyobb részét és mert a közeljövőben ők lesznek a magyar föld túlnyomó részének várományosai. - A mi aranytollú gazdavezérünk és földink^ Budav Banna szerint a kisgazda ma a magyar föld vőlegény". Buday Barna üzeni, hogy nem adhatunk mindenkinek földet, de megadhatjuk mindenkinek a tanultság fegyverzetét, a kultura erejét, megnyithatjuk mindenki előtt a szabad érvényesülés útját, rájok bízván, hogy szabadon versenyezzenek és ebben a szabad versenyben ám győzzön a jobb.f Talán ünneprontó lennék, haina kívánnék részletes programmot adni a mi Gazdakörünk terveiről és munkájáról. Szeretném, ha ezen a széles homoktengeren oiyan cisterna lenne a mi Gazdakörünk, amelybői mindenki megmentheti korsóját és amelyből minden szomjas homokszemcsére termékenyítő nedű áradhatna szét. Tele van a lelkem jó szándékkal, hogy a mi Gazdakörünk egyik legerősebb pillére legyen a tiszta, áldozatkész, gyakorlati hazaszeretetnek. Nincs erősebb vágyam annál, hogy a mi falaink között nemes, harmonikus megértés honoljon, hogy támogassa szeretettel és értse meg egymást jóakarattal minden ember, bármilyen hiten kéri Isten áldását sárguló vetésére. Mélyen tisztelt ünneplő Közönség! A természet örök rendjében kikeletkor indul, rügyfakadással zsendül minden olyan növényi élet, melynek hivatása, hogy színessé, illatossá, virágossá tegye a mi küzdelmes földi életünket. Egy pár szürke, szerény növény az, amely lombhulláskor indul zöldeiésnek, jóformán akkor, amikor a nagy Természet nyugovóra veti meg ágyát. Csodálatosképen ez a

1 pár szürke, szerény életű növény az, amely a mi kenyerünket termi és amelyekről a mi földünk népének gyönyörű nvelve mint «éfet»-rői emlékezik meg. t lalán nem a véletlen különös találkozása, hanem a Gondviselésnek symbolikus megrendezése, hogy a mi Gazdakörünk élete, a mi szerény kenyéradó gabonánknak életével egyszerre fakad. Induljon ennek a Gazdakörnek élet

0 annak a szürke nyíri gabonának jegyében, mely lombhulláskor kezdi életét, átvergődik a dermesztő télen, megbirkózik a böjti szelekkel, a nyár perzselő melege nem sorvasztja el, de belelehel olyan táperőt, amely csodálatos életerő generációkon keresztül ott duzzad a mi véreink acélos izmaiban. Egy német példabeszéd azt tartja, hogy a termőföldet nemcsak vízszintes irányban, de függőleges irányban is ki lehet terjeszteni. — Ha a mi kisgazdáink ennek a német példaszónak mély értelmét átéreznék és mélyebbre fognak szántani földjeikben, csak ugy mint a mezőgazdasági kulturában, az lesz az igazi honfoglalás mindaddig, mig üt a nagy óra és az acélos karokban szunnyadó magyar erő a kaszától a kardhoz kerül és ennek nyomán majd megint nekünk terem, nekünk ontja piros magyar búzáját a régi Csallóköz, a Vág völgye, a Kis- magyar Alföld, Visó völgye, kincses Erdély mezősége, a 'Bánát és a többi drága' szép, hűséges magyar föld. A nagy tapssal és lelkes éljenzéssei fogadott beszéd után Szibr> Lajos református esperes mondja el gondolatokban gazdag, tartalmas felavató beszédét, amelyet az alábbiakban közlünk: Szabó Lajos esperes beszéde Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség ! Szeretett Kedves Vendégeink! Egy újonnan épült diszes hajléknak' a nyírbátori földműves- és gazdakörnek/ felavatása végett gyültünk mi most itt össze. Felakarjuk avatni, azaz ünnepéíyes aktus kíséretében rendeltetésének átadni ez épü'eet. Midőn e

zi tesszük, iehe'.ne-e első szavunk más, mint a hála szava. Hála a mindenható Is.en iránt, aki erőt és segedelmet adott ahoz, hogy ez az épület elkészült. Elkészült olyan díszesen, hogy az községünknek egyik ékességét képezi. Hálaczcrc, hogy adott ügybuzgó, a ki'üzöit nemes- cé'ért hevülő vezető férfiakat, kik sem erő;, sem időt, sem fáradtságot: nem kiméi.ek, csakhogy az építéshez szükséges anyagi eszközöket megszerezhessék. — Hála azért, hogy adott megértő embereket, kik erejöket, munkájokat szívesen adták oda a céi eléréséhez. A második szó a köszöntés, az üdvözlés szava; amellyel líiZteleite

1 és szeretettel üdvözöljük a mi kedves vendégeinket, kik ez örömnapon minket felkeres ek s jelenlétükkel ünnepélyünk fényét emelikJóleső érzéssel ünnepeljük és köszöntjük itt a nagyméltóságú földművelésügyi miniszter ur képviselőjét, Szabolcsvármegye vezetőségét, orsz. gyül. képviselőinket, a különböző testületek és hivatalok megbízottait és mindazokat, akik eljöttek, hogy résztvegyenek az örvendők örömében es buzdítsanak minket továbbhaladni ez uton, amelyen megindultunk. Engedjék meg nekem, hogy hadd hangozzék el itt az én köszönő szavam is Nyírbátor kisgazda társadalmához azon kiíiinHétfön FRANCIA FILMATTRAKCIÓ! Kedden Anyám, ne hagyj el!.,. Történet egy anyaszív mérhetetlen jóságáról 8 fejezetben. Carmen Bony, Dolly Gray a párisi Comedíe Francaíse tagjaival. A dolláros 1-eápyTSnt^ Szerdán Csütörtökön Dániel, az oroszlátivadász Vidám história a dzsungelben 8 felv. Douglas Mac Lean a főszerepben. A vadon királya Wild West kaland 7 felv. — lack Holt a főszerepben. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. tető bizalmáért, hogy csekély személyemet e kör diszelnökévé megválasztani szíves volt és ezáltal jogot adott nekem arra, hogy ez ünnep; beszédet én mondjam el és én adhassam át e hajlékot rendeltetésének. A harmadik szavam, hadd legyen rövid vázolása annak, hogy kit és micsoda célokat kell szolgáin^ e

n

nek a körnek és mikért kell munkálkodni, küzdeni és lelkesedni annak, aki e kör tagja kiván lenni? & Azt hiszem, minden igaz magyar ember gondolatát fejezem ki akkor, ha a kör falára felirom a II. Rákóczi Ferenc zászlóinak hármas jelszavát: íslenért, hazáért, szabadságért és e

zekhez hozzáteszem és a tudományért K^ll-e Istenéri munkálkodni, sót küzdeni és lelkesedni itt, ebben a körben, mely nem a vallás, hanem' a polgári élét számára épült es amelyben nem a lelki, hanem a test, az anyagi élet fenntartására szükséges, kincsek megszerzésére, mégpedig minél bővebb megszerzésére irányú! a gondolat és figyelem? Sokan teszik fel napjainkba: e kérdést maguk elé és fájdalom, sokan jutnak el arra a köve kezte.ésre, hogy nem szükséges. Ott van a templom, mondják ezekaz arra való, hogy ott szolgáljanak Istennek, sőt ha kell küzdjenek és lelkesedjenek Istenér Ezek azok, kik a

z élete. Isten nélkül és ami még szomorúbb Isten törvénye nélkül kívánják leélni. Ezek azok, kik semmibe veszik az isteni parancsolatokat: »Az Isten ne

vét hiába fel ne vedd, ne ölj' ne lopj, ne mondj hamis bizonyságot felebarátod ellen, ne kívánd a másét« és ha érdekük ugy kívánja, törvénnyel szabadalmazz ik a lopást, a gyilkolást, a más javainaki kívánását. Istennek legyen hála érte, hogy ez a civilizált társadalmat végpusztulással; fenyegető kóros világnézet a mi földműves népünket még csak kismértékben, kisgazdatársadalmunkat pedig egyáltalán nem kerítette halalmába. A földműves ember lelkében még van hit Istenben, tisztelet törvényei iránt, lelkesedés Islenért és földi országáért. A földműves a természet kebelén él, léhát a bölcs szerint közel Istenhez. Ő igaznak látja a példabeszédes király 'bölcs mondását: Beszélj a földdel és az megtanít téged. O beszél a földdel télben, midőn vetése hótakaró alatt pihen és az a fehér föld elmondja neki, hogy egy bölcs fővalóság, aki általa alkotott örök törvények sze,ínt igazgatja e világot s abba a legnagyobb és legkisebb teremtmények sorsát, így védi meg az ő "kenyerét a mindent elpusziitó hideg ellen; beszél tavasszal és gyönyörrel látja Isen nevének remekalkotásait növekvő vetéseiben, a kertek, ré.ek millió virággal illatozó színpompájában; beszél nyárban, midőn kaszáját neki ereszti az aranykalászos táblának és fohászt hoz ajkára, örömkönnyetcsal szemébe az áldásokban gazdag Isten jósága. Ő a felkelő napban Isten képét látja, azt a hatalmas teremtő erőt, mely a semmiből is életet hoz ki, a pusztaságban js kenyeret teremt; a bősz fergetegben, a dörgő villámokkal terhes fellegekben, a pusztító jégesőb-n Isten hatalmát látja, mely megremegteti és hódolatra kényszeríti) a büszke s magát a világ urának képzelő gyarló halandót. Leikének felmagasztaltságában és megalázódásában boldog örömmel veszi ajkaira a zsoltáros király ama szép énekét, amelyet ő év-