Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-22 / 265. szám

1927. novenrer 22 ezredekkel ezelőtt mintha egyenesen a földműves embernek irt volna »Boldog az e

mber nyilván, ki az Istent féli, ő utaiban járván ösvényit kedveli. Mert magadat táplálod, kezed munkájával, Isten megáldja dolgod s lát jó álla-' pottal«. Óh hadd legyen hát ez a ház otthona az Istenért való munkálkodásnak. i De kell, hogy otthont találjon itt a hazáért való munkálkodás is. Csodálatos, hogy a világháború után naggyá nőt nemzetköziség mindenütt ezt kiáltja az emberek fülébe: nincs haza, nincs nemzet» romboljátok le az országha árokat, hiszen haza az egész világ, egy nemzet az egész emberiség, egy ország az egész föld és mégi? m

a minden ország, a legkisebb tői a legnagyobbig olyan nemzeti életet akar élni, amilyet talán soha. Az) egyfajhoz tartozó, — bár különböző nyelven beszélő — embereket egy-egy országban, egy-egy hazában akarják egyesiteni és ott az; uralkodó fajok törvényes és törvénytelen, emberies és emberietlen eszközökkel mindenkL a saját képükre akarnak á'alakitani, mégpedig máról-holnapra. Ennek a törekvésnek lett áldozata a mi hazánk. Hogy a tót a csehvel, az oláh az oláhval, a szerb a szerbbel, a német a némettel egyesülhessen, mindenik széléből lenyírtak egy darabot, nem'.örődve azzal, hogy a más nemzetiségűekkel ugyanannyi magyart szakítottak el ezeréves hazájától és milliókat vehettek alá nagypénteki kínoknak, olyan fajok között, aktk a vadság és nyomorult szolgaság állapotából alig egy néhány év.izede vergődtek ki s akikbén a neveletlen durvaságnál, az erkölcsi züllöt;ségnél csak a rosszindulatú gyűlölködés nagyobb a más" fajú, különösen a magyar nemzetiségű emberek iránt. Ennek az égbekiáltó igazságtalanságnak Operálására megindult világszerte a mozgalom. Idegen ember vetette be a világ közvéleményébe a kérdést: Miért van joga minden nációnak, hogy a saját fajával egyesülhessen és miért nincs meg a magyarnak az, hogy saját fajával együtt maradhasson ezeréves hazájában? A nagy közvélemény forrni kezd, az elfogulatlan ejmék gondolkoznak s egyik nagy müveit nemzet után a másik adia "ki hírlapjai hasábjain a jelszót: A trianoni békediktátumot revideálni kell. Lesz-e ennek eredménye ? Lesz, "ha mi magunk is, mint egy ember, állunk oda az önzetlen nagy férfiak mögé. Lesz, ha megmutatjuk a világnak, hogy mikor ezer éves hazánk épségének visszaállításáról van szó, mikor Magyar véreink jajjkiáltása, a rabságba vetettek, a minden emberi és nemzeti jogaikból kiforgatottak elnyomott bus nyögése rezegteti meg mögöttünk a levegőt: akkor mi nem vagyunk egyebek, mint Magyarok, nem érzünk más kötelességet, mint aztf hogy elnyomott véreinket kiszabadítsuk börtönükből és ezer éves határainkat visszaszerezzük, békés uton, ha lehet, fegyverrel, ha arra az alkalmas idő elérkezik. Megvetünk, lenézünk, a haza ellenségének tekintünk mindenkit, aki azzal a szándékkal jön, hogy akár vallási, akár társadalmi uton éket verjen közzénk és ellenségévé tegye a magyarnak a magyart. Ez az egység lesz ama leghatalmasabb fegyver, mely az érdekünkben dolgozó nagy férfiak munkáját előbbre viszi és ameiy ráeszmélteti a müveit világot arra, hogy egy ilyen nemzetet, egy ilyen országot, mely itt Európa szivében világtörténelmi hivatást teljesített ezer év óta és van benne erő, készség és nemes elhatározás, hogy ezt egy másik ezer éven át teljesítse, ezt nacionalista hóbortokért nem szabad szétdarabolni, sőt széthullott darabjait is össze kellene forrasztani. Ennek a gondolatnak legyen felszentelt temploma ez a ház, ebben erősödjünk itt mi naprólnapra magunk és neveljük a következő generációt. Igy szolgáljuk itt a hazát, igy munkálkodjunk itt a hazáért. Aki e körnek tagja, mégpedig hasznos és munkás tagja akar lenni, az Jegyen hü őre és harcosa a szabadságnak is. Polgári és Ielkiösmereti szabadság az életnek két főjava. Ezek nélkül csak nyomorult tengődés az élet- Hazánk ezer éves története azt mutatja, hogy a magyarral vele született a szabadságvágy, hogy e nélkül élni pem tudott, nem akart, hogy ennek meg vagy visszaszerzéséért a legdrágábbat, vagyonát és életét is kész volt feláldozni. Ezért vívott nagy és véres harcokat tatárral, törökkef, osztrákkal és az osztrák zsoldosokkal, ezért volt élete egy szakadatlan önvédelmi harc három évszázadon át szabadságát elvenni, ősi alkotmányát lerombolni akaró uralkodó családja ellen. Ez a vágy termelte ki azt a sok-sok nemzeti hőst, akiknek neve mint fénye

s nap ragyog történelmének lapjain, mutatva az utalt melyen a jövő generációnak járni kell, megadva a példát, mik^n keli küzdeni a szabadságért és élni a szabadsággal. Mert a szabadsággal tudni, kell élni és az még, nehezebb feladat, mint megszerezni azt. Ezer éves történelmünkben egyetlen példa van, mely azt mutatja* hogy a magyar nép nem tudott élni az ölébe hullott szabadsággal, amikor a szabadság nála szabadossággá fajult, amikor lábbal tiport isteni és emberi törvényeket és lelkiösmeretlen vezetői után haladva vad ösztöneit követve belerohant az örvénybe, mely elnyelte. Amit ez az örvény a partra" kivetett ez nem volt egyéb, mint egy örök szégyenfolt, égy kitörülhetetlen gyalázat-bélyeg történelmének lapjain, az oláh és cseh megszállás és egy mindenéből kifosztott, harmadára csökkentett szegény haza, határok nélkül védtelenül hagyva, környező ellenségei prédájául odadobva. Ez a példa mutatja, hogy a szabadsággal élni kell tudni. Mert a szabadság egy drága kincs, amelynek ára nincs, egy ragyogó és melegítő nap, mely éltet, növel és gazdagít, de ha szabadossággá változik, ha tulcsap az isteni és emberi törvények korlátain: romboló áradat lesz, mely minden értéket elseper; gyilkoló fegyver lesz, mellyel önmagát sebzi halálra az, ki vele élni nem tudott. Hadd legyen hát ez a ház veteményes kert, melyben megteremjen és nagyra nőljön a szabadság fája, de egyszersmind iskola, hol megtanulhassa mindenki, mikép élni a szabadsággal, hogy az egyesekre és az egész nemzetre áldást hozó legyen. Végül legyen ez fa; ház otthona a tudománynak is. Ha a példabeszédes bölcs már évezredekkel ezelőtt igy kiáltott fel: «Elvész az én népem, mivel tudomány nélkül való», mennyivel inkább lehet és keh ezt mondani a mai haladó időkre és viszonyokra tekintve. Kultuszminrz erünk buzdíts mindenütt, hogy a mi kulturfölényünk megtartása, mely magasra emel bennünket a környező népek között, egyik hatalmas segítő eszközünk íesz ezer éves hazánk határainak visszaszerzésében ezért áldozunk több pénzt alsóbb és felsőbb iskoláink fenntartására és fejlesztésére, mint a volt nagy Magyarország. A földmivelésügyi minisztériumból jön folyton a buzdítás a többtermelésre, mint boldogulásunk egyik főeszközére. De a kulturfölényhez is, a többtermeléshez is tudomány kell. — Megismerése a módoknak és eszközöknek, melyek a munkát megkönnyítik, a föld termőerejét fokozzák és miként más munkaágakban, ugy a földmivelésnél is az emberi munkát eredményesebbé teszik. | , Ez lesz a főcélja ennek a földmives és gazdakörnek, hogy itt alkalom adassék mindenkinek a tanulásra, a haladásra, a művelődésre, a haladó tudomány vívmányainak megismerésére és annak értékesítésére. Hadd kezdődjék meg tehát a munka itt Istenért, hazáért, szabadságért, tudományért, művelődésért. Te pedig óh kegyelmes Istenünk, terjeszd ki védő és megáldó karjaidat felette, hogy feltett céljait megvalósíthassa. Amen. A jelenvoltak lelkesen ünnepelték a szónokot, majd ismét a dalárda következett egy énekszámmal, amely után Tilch Sándor földmivelésügyi minisztériumi osztálytanácsos tolmácsolta Mayer János miniszter üdvözletét. Beszélt a többtermeléshez szükséges szaktudásról, amelynek megszerzésére épen egyik fontos eszköz az uj otthon, majd utalt arra, hogy a kör milyen hálával tartozhatik Góth László fclnöknek, akinek agilitása és áldozatkészsége hozta nagyrészben létre az uj intézményt, végül Isten áldását kérte a kör működésére. Rácz Lajos dr. mezőgazdasági kamarai igazgató üdvözlő beszédének az volt a veleje, hogy alkotni csak a szeretet és békesség tud. Mikecz ödön dr. a Nyíregyházi Gazdaszövetségnek, mint tesLérintézménynek a virágát hozta az üdvözlések ragyogó bokrétájához, s örömét fejezte ki afölött, hogy a nyírbátori földmives kör azon az uton halad, amelyet az idősebb Nyíregyházi Gazdaszövetség olyaij fáradságos és kitartó munkával megépített. Például hozta fel a Kőműves Kelemenről és társairól szóló székely népballadát, amely szerint csak akkor szilárdult meg az általuk épített fal, amikor Kőműves Kelemen legdrágább kincsét, feleségét áldozta fel. Ha ezekbe a falakba js — mondotta — az áldozatkészség vérét keverték, akkor erősek lesznek azok és ellent fognak állni minden veszedelemnek. A cél közös — úgymond — s ha megtaláltuk egymás kezét, együttes erővel sziklákat állithatunk "Magyarország jövő bástyafalának felépítéséhez. Kálno&y Bedő Sándor. Percekig tartó lelkes taps és éljenzés követte a nagy szeretetnek és rokonszenvnek örvendő követ beszédét, mely után Héjj Imre országgyűlési képviselő mindenkit magával ragadó felszólalása következett. Végül Erdőhegyi Ferenc főszolgabíró hivta fef a gazdatársadalmat az összetartásra és az ebben rejlő hatalmas erőre. A járás nevében üdvözli az egyesületet, sok sikert kivánva annak működéséhez, végül megköszönte diszelnökké történt megválasztását . Ezután az egész közönség állva énekelte el a záróéneket, majd a Góth László elnök befejező szavaival véget ért a diszes ünnepség. a kerület országgyűlési képviselője mondotta el ezután üdvözletét nagy figyelem közepette. Amit tettem — mondotta — kötelességből tettem, ne rójják fel ezt érdemül. Elvégre azért választottak meg képviselőnek, hogy a közügyet szolgáljam. De amit elnökük tett — mondotta nagy szerényen elhárítva magától minden dicséretet — az már nem volt kötelesség, hanem kitartó, önzetlen munka, áldozatkészség, amelyért a nyírbátori gazdatársadalom és az egész közönség nevében köszönetet mond Góth Lászlónak. Beszédét azzal fejezte be, hogy csak egy templomunk legyen,, a magyarok Istenének fedönthetetlen temploma . i A bankett. Az ünnepség után egy órakor | beszédének elmondása után 250 teritékes bankett volt a nagyvendéglőben. Az Ízletes menüt, \ amely csigalevessel kezdődött és a ! sült szárnyasokon és malacpörköl- i tön át fánkon és tortán végződött, j a nyírbátori gazdakisasszonyok ké- j szitették és magyar ruhába öltö- j zött szépséges leányok szolgálták fel. Az első felköszöntőt a Kormányzóra Tilch Sándor miniszteri kiküldött mondotta. Bf.rscsy István gazdaköri alelnök Mayer János miniszterre és megbízottjára, Tilch .Sándorra, Jékey Aladár a magyar gazdákra és Góth László gazdaköri elnökre, Szabó Alajos esperes Szesztay Zoltán dr. vármegyei főügyészre, Szesztay Zoltán dr. m. i kir. kormányfőtanácsos, vm. főügyész a Nyírbátori Földműves és Gazda Körre, H-izer Mihály minorita rendfőnök nagyhatású és a . tetszésnyilvánításokkal több izben j megszakított pohárköszöntőt mon- ; dott a jelenlévő országgyűlési "kép- j viselőkre, Góth László elnök Kausay Tibor gazdasági főfelügye- | v , „ „ lőre, Kausay Tibor a gazdatársa- | diadémja, a mosolygó arc l?gszeWj dalomra, Kálnoky Bedő Sándor j ékessége, örvendve tapasztalják ezt Nyírbátor szép asszonyaira és szép ' nap-nap után azok, akik a száj és leányaira, Baracsy István Kálnoky j fogak célszerű ápolására EgLo fogBedő Sándorra, Szsbó Lajos es- j pépet használnak. Tudományos öszperes a m .kir. honvédségre mon- j szetételével legjobban bevált, mert dottak pohárköszöntőt Balf

!y Győ- 1 fogkő-ofdó, antiseptikus, jói habzó ző őrnagy hatásos ,talpraesett be- j kellemes izü fogkrém. 2x szédben vázolta a mai idők ma- | — Mihály Dénes: Az automobil gyár emberének hazafias köteles- \ cimü könyvre újból kapható az ségeit. Lelkes tapssal üdvözölték ' Ujságboltban. Pohárköszöntőt mondtak még Molnár Sándor ref. hitoktató Rácz Lajos dr.-ra, Rácz Lajos mezőgazdasági kamarai igazgató a többterseiésre, Héjj Imre országgyűlési képviselő Baracsy Istvánra." Harsogó derültség kisérte Kardos István református presbiter, kisgazda jóizü, magyaros felköszöntőjét, aki Góth Lászlót éltette. Igv kezdte beszédét: «Mán tótágast áll bennem a beszéd» s ezzel fejezte be: «Üritem poharamat Góth László elnökünk és mindnyájunk egészségére!® Az ünnepségnél és a bankettnél hasznos szolgálatokat tettek a leventék és a cserkészek. Ez utóbbiak közüf Gocsmán Józsefet emiitjük meg aki valóban példaadó figyelmességgel forgolódott a vendégek körül. V. RADIO—MIHALíR VEZET mert gyártmánya olcsóéi TÖKÉLETES! (*) Ragyogó fehér fogsor a száj-