Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-01 / 248. szám

jsftomnnm 1927. november 1 kormányzó tábornokká nevezte ki. Az előléptetés olyan két férfiút tün­tetett ki, akik kiváló képességükkel nemcsak a katonai életben, hanem a polgársággal való együttmunkál­kodás tekintetében is kimagasló erényekkel állották meg a helyüket. Nyíregyháza város képviselőtestülete a fővárosi Kossuth szobor leleplezési ünnepségén. A polgármester indítványára a kép_ viselőtestület elhatározta, .hogy a tábornokká történt előlépésük alkal­mával íegyzőkönyvi kivonatban üd_ vözli a város áílomásparancsnokát és a huszárezred pa rancsinokát. A polgármester indítványára ez­után a képviselőtestület elhatároz­za v hogy küldöttségben vesz részt a budpesti Kossuth szobor lelep­lezési ünnepélyén. A tanácsot dr. Bencs Kálmán polgármester, Szo­hor Pál főjegyző, és Kardos István kulturtanácsnok, a képviselőtestüle­tet pedig dr. Kovách Elek, Kausay Tibor, Jánosbokori Kovács' András, Bogdán Ferenc és Zom öorszky Dá­niel képviselik. A Városi Üzemi R. T. debreceni diadala. Bejelenti a polgármester, hogy a Városi Üzemi R. T. kertészeti cso­portja a debreceni Jferületi virág­és gyümölcskiállitáson első dijat nyert és így dicsőséget szerzett Nyíregyháza városának. A kénvise­lőtestület a bejeJentést örömmel ve­szi tudomásul és az üzemi R. T. működését jegyzőkönyvben mél­tatva . örömenek és megelégedésé­nek ad kifejezést. A belügyminiszter Nyíregyháza fejlődéséért. Több vármegyei határozat ismer­tetése után. amely véghatározatok jóváhagyják a város fejlődése ér­dekében hozott határozatokat, Kardos István tanácsnok ismerteti a belügyminiszternek a februárban megnyíló ínyiiegyhád közigazgatási tanfolyamra vonatkozó leiratát. Eb­ben a leiratban a miniszter a töb­bek között a következőket mondja; <<A tanfolyamnak Nyíregyháza városában való létesítésével nem­csak a város áldozatkészségét mél­tányolom, hanem a város iránt táp­lált hő óhajomnak is eleget kíván­tam tenni és hiszem, hogy azok az e rkölcsi és anyagi előnyök, ame­lyek egy ilyen magasabb fokú tan­intézet felállításával együtt járnak, a yárOs fejlődésének előbbre vitelé­hez hathatós mértékben fognak hoz zájárulni, a város közönsége pe­dig továbbra is jóakaratú támoga­tásban fogja részesíteni az uj inté­zetet.)) A képviselőtestület megszavazza a hatszázezer pengős rövid lejáratú kölcsönt. Szohcr Pál főjegyző ismertette ezután a tanácsnak és a szakosztá­lyoknak a Földhitelintézettől felve­endő rövidlejáratú kölcsönre vonat­kozó javaslatát. A kölcsön hat­százezer pengős kétéves, tehát rö­vid lejáratú hitel, amelyért a tar­tozás idejére két százalékos folyósí­tási jutalékot kell fizetni, a kölcsön­kamat^ nyolc és háromnegyed szá­zalék és 550 ezer svájci frankról szóló, negyedévenként fi,e:ésre ke­rülő váltó ellenében, az összeg né­hányszeres értékét kitevő fedezet felajánlásával kapja a város a Földhitelintézettől. A hitel, mint azt már megírta a Nyirvidék, különbö" ző városfejlésztési munkálatokra szükséges, főként a kövezéssel járó további kiadásokra. Dr. Kovács Elek és df. Jármy Béla szólalnak fel a kölcsön tár­gyalásánál. Dr. Kovách Eleh: A kölcsörtfa­vaslatot egész terjedelmében elfo­gadom. Annyit ve szünk fel belőle időnként, amennyire szükségünk legz, az egyes szükségessé váló na­gyobb rátát azonban mindenkor be kell jelenteni a képviselőtestület­nek. A vállalkozókkal kötött szerző­dést azonban a felszólaló akként értelmezné, hogy a vállalkozókkal szemben igénybe lehet venni a már egy izben felajánlott kedvező fize­tési feltételeket. Ez két százalékos megtakari'ást jeleméire a városnak. A város a kövezési munkálatok el­ső részleténél nem kívánta igénybe venni a vállalkozók által felaján­lott és szerződésileg biztosított ked­vező fizetési feltételeket, mert ak­kor kedvezőbb készpénzfizetést tel­jesíthetett egy kedvezőbb kölcsön­ből, most azonban érvényesítenie kellett az akkor szerződésben biz­tosított jogot a részK tűzetésre. Dr. Bencs Kálmán részletesen is­merteti a vállalkozókkal kötött meg­állapodást és ebből az ismertetés­ből az tűnik ki, hogy a vállalkozók a most fizetéSie kerülő pótmunkála­tokra vonatkozólag nem bizonyos, hogy kötelezhetők e régebben vál­lalt financirozási feltételek betartá­sára. Dr. Jármy péla volt főispán nagy figyelemmel hallgatott, élénk dialek­tikával ható beszédében azt bizo­nyítja. hogy ha a város a munkála­tok egészere vállalta a készfizetést, most nem kötelezheti a vállalkozó­kat arra, hogy a részletmunkára vo­natkozólag adjon részletfizetési ked­vezményt. Miért olyan drága és miért svájci frank a kölcsön? Dr. Jármy Béla a kölcsönt drá­gának es a kivánt négyszetes fede­zetet szinte lealázónak tartja a gaz­dag Nyíregyházával szemben. Bír­juk-e kérdi, a negyedévenkénti r.agy összegű törlesztési részleteket, van-e erre jövedelme a városnak? Dr. Bencs Kálmán polgármester ad felvilágosítást a kölcsönszerzés körülményeiről. A városok ma nem kapnak beföldi kölcsönt sehol, mert a városi váltók immobilak, nem forgathatók, mint a 'kereske­delmi váltók. A Földhitel is kül­földi kölcsönt folyósít Nyíregyházá­nak és a külföld kívánja a négy­szeres fedezetet. Lényegesem tisztáztuk a kér­dést — mondotta ezután Kovách Elek dr. lés a képviselőtestület teljes meg­nyugvással, egyhangú határozattal szavazza meg a hatszázezer pengős rövid lejáratú kölcsönt, amely le­hetővé teszi a további városfejlesz­tési munkálatokat, a kövezések ujabb programmrészletének befeje­zését v a vízvezeték és csatornázás előmunkálatait, a vasúti hozzájáró ut megépítését,, sőt azt is, hogy a Szarvas-utcában megvásárolt há­zért a házipénztár te rhére kifizetett összeget visszafizesse a képviselő­testület a házipénztárnak. A Szarvasszigeten lesz a nyíregyházi repülőállomás. Nagyjelentőségű, ma még belát­hatatlan fejlődési lehetőségeket biz­tosító határozatot mondott tésére vonatkozó javaslatát. Az in­dítványt Kardos István .kulturtanács nok terjesztette a képviselőtestület elé. 'A kereskedelmi minisztérium tervbe vette, jrogy a Dunántúlon három repülőállomást létesít, mi­után a repülés kérdésében bizonyos engedményeket kaptunk a párisi lég ügyi konferencia után. 'Állomást Jétesit a miniszter Miskolcon,, továb­bá Szegeden is, a Tiszántúlon pedig a város polgármesterének akcióiá­ra a kereskedelmi miniszter, Ille­tőleg a légügyi bizottság Nyiregy-. házát szemelte ki repülő állomásul. A helyzet ma csaknem az, mondot­ta a kulturtanácsnok,. mint annak idején a vasutak létesítésénél. — Amelyik várOs felismerte a vasúti vonalakba való bekapcsolódás je­lentőségét, az.gyorsan fejlődött, és szomorú példák vannak az ellen­kezőre. így lesz a repülő utak és ál­lomások létesítése terén is. Itt is beláthatatlan fejlődési perspektíva van előttünk. Kereskedelmi, köz­gazdasági és nemzeti szempontból altalában is örömmel keli Nyíregy­házának megragadni a kedvező al­kalmat a repülőállomás lé.esi'ésére. A légügyi bizottság a Szarvasszíge­ten lévő területet választotta ki re­pülőál'omás céljára. Ez a terü'.et a város tulajdona, mezőgazdasági célokra nem alkalmas, vizenyős, he­pehupás terület, amelyen szénát ezután is termelhet a város, vagyis a területet ezután is éppen ngy használhatja, mint eddig. A légügyi bizottság ötven esztendőre kéri a terület átengedését. A város a területet a szükséges földmunkála­tokkal egyengetni tartozik. A tokaji útról a repülőállomás igazgatósági épületéhez vezető három mé:er szé­les, három-négyszáz méter 'hosszú makadám utat megépítteti, a vil­lanyvilágítást kivezetteti, százezer darab téglát ad, egy kutat létesít. Mindez 110.000 pengőbe ke rül,mig az állam 173000.300 pengőt költ "a szükséges igazgatósági épületek, hangái ok, műhelyek, raktárak meg­építésére és gondoskodik az épüle­tek karbantartásáról. így a többek között építenek a repülőállomáson egy huszonhat termet magában foglaló emeletes épületet. A városi tanács előterjésztéseit mindenben honorálta a légügyi bizottság*. — Amennyiben az állomást valamikor megszüntetnék, az éoületeket a kincstár fogja lebontatni és el hor­datni. A képviselőtestület dr. Jármy Béla felszólalása után, aki a ter­vezett három mé'er útnál széleseb­bet tar'ana szükségesnek a repülő­téren, a képviselőtestület örömmel fogadta el a nyíregyházi repülőtér­re vonatkozó .javaslatot. Nyíregyháza város jövő évi költségvetése ki ez­után a képviselőtestület, elfogadván a tanácsnak és a szakosztályoknak a nyíregyházi repülőállomás létesi­A repülőtérre vonatkozó javas­lat elfogadása után a közgyűlés a legfontosabb tárgyra a jövő évi költségvetés általános és részletes tárgyalására tért át. A 'költségve­tést dr. Szentpítery Endre pénz­ügyi tanácsnok ismertette jól meg­világító előadásban. Az uj költségvetés az 1927. évi V. t. c és annak végrehajtási uta­sítása alapján készült, az eddigitől eltérő uj csoportosítással a minisz­ter által előirt minta szerint. Az uj költségvetés a rendelet in­tenciójának megfelelően a város { összes kiadásait és bevételeit VIII f csoportba osztja, mig az előző { években XXII csoportra oszlottak i a kiadási és bevételi tételek. Az ed- ] dig szokásban volt rendes és rend- ! kívüli rovatok most nincsenek, de előttünk van a költségvetési évet l megelőző már letárgyalt és felül- f vizsgált zárszámadási eredmény szembeállítva a mostani előirány­zattal. A költségvetéshez a város cselekvő és szenvedő vagyonát vi­lágosan feltüntető kimutatás van, amelyből látható, mennyi volt a város vagyona 1913-ban és mennyi 1926-ban. Két uj alapot kellett lé­tesíteni az uj rendszerű költségve­tésben, a testnevelési és a közmun­Diadal Mozpés Október hó 31-én és november hó 1-én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor: Hollywood a nagy mágnes Történet a filmvilág centrumából 7 felvonásban. Főszerepben: PATSY RÜTH MILLER. Lusták királya Cowboy film 6 felvonásban. Főszerepben: A3T &CCORO. Előzetes jelentés. — November 2-án és 3 an, szerdán és ciüiörtökön SIGOLO Rod la Roque. Alaszka csodavilága ka alapot. A tanács jelentése hang­súlyozza, hogy a költségvetés össze­állításánál ebben az évben is a legmesszebbmenő takarékos­ságot tartotta a tanács szem előtt, de a takarékosság mellett s?rn zár­kózhatott e] a varos a megkezdett városfejlesztési programm végrehaj­tására szükséges tételek beállításá­tól. A költségvetésben két millió háromszázharmincöt ezer nyolcszázhuszcnkét pengő és 22 fillér khdáss?! szemben két millió hatvanhat ezer hat­száznegyvenküenc pengő és 53 fillér bevétel áll. A költségvetési hiány 269,172 pengő és 69 fillér, amelynek fede­zésére a földadó, házadó és társu­lati adónak, összesen 530.195 pen­gő 98 fillérnek a törvény szerint igénybevehető ötven százaléka : 269.597 pengő 99 fillér szolgál, többlet kivetésként marad Jehát még 425 pengő és 30 fillér. Megállapítja a tanácsi előterjesz­tés. hogy a város a fejlesztési programm további végrehajiasára a költségvetési kiadások 18 százalé­kát, a vármegyei költségvetésekhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom