Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-19 / 237. szám

1927. október 19. JhflfíHYIDSK. 3 tisztántartott, rendezett. Rövid kérdezősködés után érünk az emeletes községházához. Itt lesz a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara első lápgazdasági értekezlete. Hogyan keletkezett az Ecsedi Láp ? A magyar mezőgazdaság tudós szakértői csak most kezdenek alaposabban foglalkozni a lápgazdasági problémákkal. Németországban már belterjes gazdálkodást űznek a nálunkénál sokkal szegényebb lápvidékeken, s Magyarországon az Esz.ernázy uradatom kezd>e meg a tudományos kísérletezést 28000 katasztrális hold területű lápos birtokán. Hogy hogyan keletkezett áz Ecsedi Láp, arra vonatkozólag Thaisz Lajos mezőgazdasági kísérietügyi főigazgató a következőkei mondja: Szilágy megye déli részén, ott a hol a Réz- és a Meszes-hegység összeszögellik, ered egy kis uegyt folyó: a Kraszna. Elég rendes mederben halad mindaddig, mig le nem ér a síkságra. Nagymajtényon tul már nem mederben folyott, hanem a vize szétterült a sikság egy nagykiterjedésű mélyedésében, ameiy már Szatmármegye területére esik. A Kraszna folyó által iymódon kitöltött medence vizének csak egy része folyt le Olcsvánái a Szamosba, és nem messze- onnan a Szamossal együtt a Tiszába. A viz más része a Szamos időnként kiáradó vizével egyesülve megrekedt a síkságon és elmocsárositotta azt a 29500 katasztrális hold nagysága medencét, amlyet Ecsedi Láp néven ismerő?*

1

1Lápi 11 övényvi ág. Az olyan hiányos lefolyású medencében, mint az Ecsedi Láp, a mocsári növényzet nagy tömege ieienszik meg. Ezeknek a növényeknek a viz alá merült, elhalt és felbomlott részei olyan szénülési folyamaton mennek át, amit eitőzegesedésnek nevezünk. A tőzeg anyaga ugy keletkezik, hogy álló vagy alig mozgó vízben és annak felszínén uszó vagy ' alámerült hinárszerü növények telepszenek le. Leggyakrabban a rucaöröm, a békaszőlő, a kolokán, a békatutaj, a békalencse, a tündérrózsa, a tavirózsa, a tócsagáz, a vízi boglárka s súlyom, a süllőhinár, a tündérfátyol, a rence. A vízi szövetkezetben élő növények elhaló és eltőzegesedő részei évről-évre vastagabb rétegekben gy'iiiemlenek fel a víz szinén,ugy hogy valóságos uszó szige.eket (lebegő lápokat) képeznek, amelyeket azután a szél a viz szinén tutajszerüen mozgatva hol ide, ho' oda hajt. Ezzel a folyamattal egyidejűleg a medence szélén és annak sekélyebb részein nagyobbára magas termetű, szintén nedves talajigényü növényszövetkezet alakul ki, amelyben legtömegesebben szerepelnek: a gyékény, a békabuzogány, a hidőr, a virágkáka, a pántlikafü, a tippan, a nád, a harmatkása, a káka, az erdei káka, a zsióka, a csetkákja, a sás, a szittyóa nőszirom, a keserüfü, a kutyatej, a csomarika, a békaborsó, a borgyökér, a kocsord, a nadálytő, a nefelejts, a menta, a veronika, a macskagyökér, a pakóca, a farkasfog, az aggófü, az aszat. Később azután, mikor a mocsárban a lápi talaj kialakult, megjelennek ott a jellemző lápi növények is, de csak kevésnek van jelentékenyebb tőzegtalaj! épző szerepe, ezek az olyan allápokon, mint az Ecsedi Lap, a következők: mocsári pajzsika, sédbuza gyapjusás, csáté, te;elő sás, tőzegepep vidrafű. Van ott még több láptalajjelző növény is, de ezek inkább a tudományt, mint a gyakorlatot érdeklik. A nád hidat épit a vízparti növényeknek. A síksági és dombvidéki tőzeg::s mocsarak vezérnövénye kétség n ki vüi a nád, amely magas termeténél és tömeeges megjelenésénél fogva a tőzeg anyagának a zömét szokta kitenni. A viz szélén megtelepedett nád több méter hosszú legyökerező indákat bocsát a viz szélével érintkező uszó szigetekre és mikor már azok elég vastagok, ott maga a nád is megtelepszik a kíséretéhez tartozó többi növényekkel egyetemben. Az ily— módon kiépj.ett 'hidon vonul tehát be a vízparti magas mocsári növényzet a lápmedence belsőbb, mélyebb vjzü részeibe és csak néhol hagy ki egy-egy víztükröt, hogy a vizimadáraknak legyen miben úszkálni és élelmet keresgélni. A lápi Eldorádó. Igy tartott az Ecsedi Lápon a tőzegesedési folyamat jó néhány évezreden át, mig végre az embert haladásnak útjában állott a nagy mocsár és kénytelen volt elpusztítani a vízi szárnyasok mií/ióinak eldorádóját, amely egyúttal azoknak a lápi embereknek is a paradicsomkertje volt, akik az Ecsedi Láp körüli falvakban kevés munkával és még kevesebb vagyonnal üd, kedden utcájára! Heidelbergben vesztettem el szívemet... Édes-bús diák történet 8 felv. Dorolhea Wick és Werner Fuetterer a világhírű német művészpárral a főszerepben. Háfacci/i nnl/la Begény egy aranyszívű kalandor I IdZaaaag puftl

d életéből 6 felvonásban. Szerdán \ Csakis felnőtteknek! \ CSÜtÖrtÖkÖÜ Veszélyes pillanat Egy asszony szerelmi kálváriája 9 felvonásban. Boris Androwszky orosz herceg Montague Lowe Mari.Kane, a felesége Billie Dove A csábító Ben Lyon E« a grandiózus kisérő mfisor. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. századokon át zavartalan nomád éle.et éltek és ősi gazdálkodást folytattak. A házaikat vert falból, vagy éppen fecskemódra építették és természetesen náddal fedték. Egyáltalán mindig anyag, amit a lakosság házának és tájékának felépítéséhez és berendezéséhez használt, lehetőleg a Lápvidék terméke volt, jóformán csak ruházatának egy része és fémszerszámai kerülle* ki idegen helyrőlEzeket pedig nagyobbára abból a pénzből vásárolják, amit a gyékény- és kákafbnadékok vagy a háziállatok eladásábó- kerestek. A maguk és állatajK élelme is a Lápból és az annak környékén fekvő földek termékéből került ki. A Láp sok élelmet nyújtott, volt ott vizi szárnyas elég, de annak főként a tojásához tudott a lápi ember könnyen hozzájutni. Csík bőven volt a Láp vizében, sőt még hal is akadt. A házi állatok közül főként sertéstenyésztéssel foglalkoztak, persze a legősibb nomádmódon. Tavasszal minden ember beverte a sertéseit a Lápba, azok ott növekedtek és szaporodtak minden különöseebb gondozás nélkül az egész tenyésztési idő alatt, csak a fagyos hideg kergette őket haza falubeli óljukba. Betörtek a lápi Paradicsomba. Egyszer azután megzavarta valami ezt a boldog nomád életet: 1894-ben megalakult az Ecsedi Láp-Leecsapoló és Szamosbalparti Ármentesíto és Belvjzszabáiyozó Társulat és hozzáfogott a Iecsapolás nehéz munkájához. A Iecsapolás költségeit természe^sen a lápi birtokosokra és községekre, rótták ki. Igy Tyúkod községet akkoriban 20.000 forinttal terhelték meg. Ilyen sok pénzt azonban a lakosság véleménye szerint az egész falu sem ért meg. Ilyenformán nagy volt az elkeseredés, mert sem Tyúkod, sem a többi Láp körüli község nem bírta kifizetni a rájuk rótt költséget, de azért mégis le kllétt csapolni a Láp fö ös vizét. Persze a lakosság nagyon nehezen tudott alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. Az a rész, amely a komoly munkához hozzá tudott szokni, nagyon jól járt, mert a Lápon a nagyobb birtokosok igen jövedelmező mezőgazdálkodást és állattenyésztési indi ottak meg. Ez a példaadás jó hatással volt a falusi lakosságra, akiknek azonkivüf közvetlen hasznuk is volt, mert a nagy lápgazdaságok kenyérkereseti alkalmakat js nyújtottak. Azon a nagy mocsárterületen csakis tőkeerős és képzett birtokosok tudtak olyan virágzó mezőgazdasági kuíturát teremteni, amelynek az áldásai egyebek között abban is nyHvánul a:c, hogy a négi nomád lakosság ivadékaiból igen jómódú, deré.t földművelő kisgazdák váltak. Tisza Ká.mán igaza• A megváltozott viszonyok helytelen megítélésén alapultak tehát azok az akkoriban sokszor hangoztatott, igaztalan vádak, amelyekkel az oltani úttörő birtokosságot, igy különösen Tisza Kálmánt iliették, hogy t. i. a lápföld holdját 50 krajcárért megvásárolva, megkárosították a korábbi lápbirtokosságot: a falusi kisembereket. M

a már beigazolódott, hogy ennek a vádnak eppen az ellenkezője igaz! Az elmúlt század 90-es éveiben megindított nagy munka azonban még mindig nem tudja teljesen meghódítani a mezőgazdaság javára az Ecsedi Lápot. Jól tudják ezt az ottani birtokosok, de tudja a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara is, amely mindenkor éber figyelmmei kiséri mezőgazdasági bajainkat és iparkodik is azokon segíteni. Most is azértrfiivott öszsze Mátészalkára lápgazdasági értekezletet, hogy az Ecsedi Lápon olyan i gazdálkodás indulhasson meg, amely haladó korunk s jobb jövőnk igényeinek megfelel. á kiállítás. Amint belépek a községháza földszinti termébe, már ott találom Kállay. Miklós dr. szabolcsvármegyei főispánt, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara emökét, aki autón jött az értekezletre KálIósemjénból s érdeklődéssel Szemléli a Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyék m. kir. gazdasági főfelügyelőségének iápgazdasági kiállítását, amelynek Bu.cliw.in Béla m. kir. gazdasági főfelügyelő volt a tervezője és lelkes megrendelje. Mázsás bécsi tökök, huszkilós "sárgarépák és karvastagságú tengerin bizonyítják, hogy a lápgazdaság milyen csodákat tud produkálni. Gyönyörűek a gróf Károlyi Gyula tiborszállási gazdaságából való németországi eredetű kékhaju burgonyák és a Nozdroviczky László burgonyái a kisvárdai lápos vidékről. Az Ecsedi Lápnak két hatalmas fali térképe mutatja be a 160.000 katasztrális hold területű egész lápvidéket a lecsapolás előtt VÁROSI SZÍNHÁZ MOZGÓ Október hó 19-én, szerdán 5, 7 és 9 órakor CSAK EGY NAPIG! Csákó és kalap Vidám történet a régi békebeli katonaéletből 8 felvonásban. Főszerepekben: Harry Liedtke és Mindszenthy Mária. Denveri csavargó Universal attrakció 6 felvonásban. Főszerepben : Hoot Gibson, Blanche Mehattey. JON LTON LEfl JOli